Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

VILÁG FROLETARJAI. EGYESÜLJETEK! 60. évfolyam. 279. szám 1970. NOVEMBER 28., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldaloa. ARA: 80 FILLÉR A kongresszus elfogadta a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját Befejeződött a uőta — A X. pártkongresszus ma folytatja munkáját Pénteken reggel9 órakorait Építők Róxaa Ferenc művelődési kásában folytatta tanácskozását a X. pártkongresszus. Újabb hozzászólások hangzottak sl, majd a késő délutáni órákban befejeződött a vita a beszámolók felett. Ma, a napirendnek magfelelően, megválasztják a Központi Bizottság ós a Központ! Ellenőrző Bizottság tagjait. A tegnap délelőtti tanácskozáson Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára elnökölt. A vita előtt Gáspár Sándor rövid beszédeben emlékezett Engels Frigyes születésének 150. évfordulójáról. Gáspár Sándor bejelentette. hogy a kongresszushoz újabb üdvözlő táviratok érkeztek a testvérpártoktól. Köszöntötte a ^kongresszust a Bolíviai Kommunista Párt, a Martiniquei Kommunista Párt, a Réunioni Kommunista Párt és a Szíriai Kommunista Párt. A pénteki vitában elsőként dr. Bognár Géza, a Távközlési Kutató • Intézet tudományos igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja szólalt fel. Véleményt mondottak a továbbiakban: Nagy Richárd, a VIII. kerületi pártbizottság első titkára. Erdei Lászlóné. a Magyar Nők Orskágos Tanácsának elnöke, Burgert Róbert, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója. Jákob Lechleiter, a Svájci Munkapárt titkára köszöntötte a kongresszust, majd kiemelte, hogy a szocialista országok minden sikere megkönnyíti a kapitalista országok kommunistáinak harcát, azonban a hibák és a nehézségek is hatást gyakorolnak e küzdelemre. Gunvor Ryding, Svédország baloldali pártja — Kommunisták Politikai Bizottságának tagja pártiának harcairól beszélt, s köszöntötte a X. pártkongresszust, újabb sikereket kívánt a szocialista építésben. Szünet után Balogh Mihály. a Fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek pártbizottsága titkára elnökölt a tanácskozáson. Elsőként dr. Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára szólalt fel. A további vitában részt vett Pócsik Lajos, a Maglódi Gépgyár művezetője, Bencs Tiborné. a barabási Béke Tsz föállattenyésztője, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, Pélervári Jánosné, a Kiskőrösi Vegyesipari Ktsz üzemegység-vezetője, Garai Gábor Kossuth-díjas költő. Garai Gábor egyebek kőzött megállapította: „Nem állítom, hogy a magyar irók többsége következetesen marxista. Talán nem ls örülnének egyesek, ha Ilyet állítanék róluk. De állítom, hogy Írótársaim nagy többsége — és a nem kommunistáké is — mély elkötelezettséget érez a magyar nép iránt, mert tudja, meggyőződött róla, hogy a mostani politika a magyar népnek jó." Felszólalt ezután Benkei András belügyminiszter. Kovács Éva, a budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnázium igazgatója, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek vezérigazgatója, budapesti küldött. Yakub Demir. a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, felszólalásában — egyebek között rámutatott —: „A szocialista Magyarország sikerei jelentősek minden nép számára. amely harcol az imperializmus ellen. nemzeti és társadalmi felszabadulásáért. a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért.'.' Szólt azután Törökország mai helyzetéről, problémáiról és a Török Kommunista Párt harcáról a haladásért. A továbbiakban dr. V. Nagy Lukács, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári kara pártcsúcsszervezetének titkára mondott véleményt. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója feletti vita utolsó felszólalója Moravecz Ferenc, az Egyesült Villamosgépgyár munkása, budapesti küldött volt. Többek között kijelentette: „Természetesen mi is azt akarjuk, hogy növekedjék az életszínvonal, de tudjuk, hogy ezt elsősorban jobb munkával kell elérnünk. Színvonalasabb munkaszervezés, az új technika gyorsabb bevezetését és nagyobb felelősséget varunk önmagunktól és vezetőinktől." Végül a lakásépítés meggyorsítását kérte. Ezután Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kongresszus szerkesztő bizottságának elnöke tett jelentést a kongresszusnak. Bejelentette, hogy a kongresszus határozattervezetéhez csaknem másfélszáz észrevétel, javaslat érkezett — a stiláris jellegű észrevételeken kívül. Ezek között egy sincs, amely ne egyezne a Központi Bizottság beszámolójával, a párt általános irányvonalával. — Ez a tény — mondotta — önmagáért beszél, azt tanúsítja, ami megnyilvánult kongresszusunk egész tanácskozása folyamán, hogy elvi, politikai egység uralkodik közöttünk. A kongreszszus a szerkesztő bizottság jelentését tudomásul vette. Az elnöklő Biszku Béla ezzel a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója fölötti vitát lezárta. Kérte, hogy akik nem kaptak szót a vitában, hozzászólásukat juttassák el a kongresszus titkárságához, amely természetesen továbbit minden észrevételt a Központi Bizottsághoz. Bejelentette továbbá, hogy Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a második napirendi pont előadója a zárszótól elállt. Szünet után nagy taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre, hogy megtartsa vitaziró beszédét. (Kádár ír.vtárs vitazáró beszédét lapunk holnapi, vasárnapi számában ismertetjük.) Kádár János hosszantartó, nagy tapssal fogadott vitazárója után az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy a határozathozatal következik. Először a Központi Bizottság beszámolója felett szavazott a kongresszus. Az elnök megállapította, hogy pártunk X. kongreszszusa egyhangúlag elfogadta a Központi t Bizottság beszámolóját. Ezután a határozati javaslatról szavazott a kongreszszus. Az elnöklő Biszku Béla kérte a kongresszust, hogy a beterjesztett határozati . javaslatról a szerkesztő bizottság elnöke által előterjesztett módosításokkal együtt szavazzanak. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az MSZMP X. kongreszszusának határozatát. Ezt követően a Szervezeti Szabályzatot módosító javaslatról szavaztak a küldöttek: a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának módosítását. A Központi Bizottság jelentését a kongresszus szintén egyhangúlag elfogadta. A kongresszus ma reggel 9 órakor zárt üléssel folytatja munkáját. (Benkei András, dr. Horváth István felszólalását lapunk 2. oldalán, dr. Erdei Ferenc felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) _ Erdei Lászlóné elvtárson felszólalása A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke felszólalásában bevezetőként hangsúlyozta, hogy az utóbbi négy esztendőben a párt Központi Bizottsága nagy horderejű gazdasági, társadalom- és tudománypolitikai kérdések megoldását tűzte napirendre. E kérések egyike a nők helyzete. Ma a munkások csaknem 40, a tsz-ek tagságának 35.6. a segítő * családtagok 75—80, az államigazgatás dolgozóinak 42 százaléka nő. Bár „az egyenlő munkáért — egyenlő bért"-elve a női egyenjogúság egyik alaptörvénye, ezt több helyen megsértik. A nők keresete azért is kisebb, mert jelentős részük olyan gazdasági ágazatokban, illetve területeken dolgozik — a textil- és a ruházati iparban, a közoktatásban, az egészségügyben, a kereskedelemben stb. —, ahol a keresetek általában alacsonyabbak. Ezt követően Erdeiné elvtársnő a nők felkészültségével és a gyermekintézmények iránti igénnyel foglalkozott, majd a gyermekgondozási segélyről, mint egyedülálló szociálpolitikai vívmányról beszélt, amely megkönnyítette a nők kettős hivatásának betöltését. Végül a nők közéleti szerepléséről szólott. — A párttól, a kommunistáktól várható felsősorban a példamutatás. A X. kongresszust megelőző vezetőségválasztáskor a Központi Bizottság határozata már szép eredményeket hozott. A pártvezetőségek tagjai között a nők aránya 20 százalékról 23.5 százalékra, a párt-végrehajtóbizottságok tagjai között pedig 3,8 százalékról 14.7 százalékra növekedett. Kívánatos, hogy ugyanez a szellem érvényesüljön az országgyűlési, a tanácsi és a szakszervezeti választásokon és a társadalmi élet más területein is — mondotta befejezésül Erdei Lászlóné. Népünk mindvégig szolidáris a vietnami nép harcával Gyűlés a Videotonban Pénteken, a X. pártkongresszuson részt vevő vietnami pártküldöttség Hoang van Hoannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának vezetésével a székesfehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárba látogatott. Elkísérte a delegációt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese és Jakus Jenö. hazánk hanoi nagykövete. A gj'ár tanácstermében Lévai András, a nagyüzemi pártbizottság titkára tartott tájékoztatót a 12 000 dolgozót foglalkoztató híradástechnikai gyár munkájáról. Többek között elmondotta, hogy sok vietnami fiatal tanulja meg. vagy gyakorolja a híradástechnikai szakmát a Videotonban. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a televízió- és a rádiógyáregység üzemeit és a gyár bemutató termét. Az üzemek dolgozói mindenütt szeretettel köszöntötték őket. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke küldöttekkel beszélget a pártkongresszus szünetében Délután a gyár dolgozói szolidaritási gyűlésen találkoztak a vietnami nép képviselőivel. Lévai András köszöntője után Kállai Gyula emelkedett szólásra. Beszédének bevezetőjében utalt arra, hogy a párt X. kongresszusának munkáját barát és ellenség egyaránt figyelemmel , kíséri. Barátaink őszinte örömmel üdvözlik sikereinket, ellenségeink pedig keserű szájízzel kénytelenek tudomásul venni, hogy Magyarországon nem az ö vágyálmaik szerint alakulnak a dolgok, ellenkezőleg: lendületesen haladunk előre a szocializmus útján. A kongresszus — hangoztatta a továbbiakban — a párt internacionalista politikáját, s a népünk szívében élő testvéri szolidaritás érzését fejezte ki, amikor őszinte szívvel, s nagy lelkesedéssel üdvözölte az imperializmus elleni harc front vonala ban küzdő hós vietnami nép képviselőit. Népünk mindvégig szolidáris a vietnami nép harcával. — Nagy örömömre szolgál — hangoztatta végül Kállai Gyula —, hogy itt erősíthetem meg népköztársaságunk álláspontját, politikánk lényegét e kérdésben: szolidárisak voltunk, vagyunk és leszünk vietnami testvéreink küzdelmével. s erőnkhöz mérten továbbra is minden segítséget megadunk a végső győzelem kivívásához. Kállai Gyula nagy tapssal fogadott beszéde után Hoang van Hoan szólalt fel. A vietnami nép — hangsúlyozta bevezetőben — őszintén örül a testvéri magjai- nép sikereinek!, majd rámutatott: a Vietnami Demokratikus Köztársasig bátran szembe száll az amerikai agresszorokkal és biztosan halad a végső győzelem felé. Eredményesen építi a szocializmust, fokozza katonai és gazdasági erejét. Az amerikai imperialisták minden erejükkel a háború további folytatásán, „vietnamizálasán" fáradoznak. Beavatkoznak Kambodzsaban és kiterjesztik a háborút aa egész Indokinára. Az agresszorok szándékait ismét leleplezték a november 21-i, lakott területeket érintő gyilkos bombázások. Ez az újabb agresszió, amely a világ békeszerető népeinek nagy felháborodását váltottá ki, nemcsak az imperialisták militarista arculatát, hanem Nixon amerikai elnök július 7-i, ötpontos bekekezdeményezcsének demagóg jellegét is leleplezte. Vietnam hős népe azonban bátran szembeszáll támadóival. Hn Si Minh elnök végrendeletét követve fokozza harcát a végső győzelemig. Hoang van Jloan ezután a szocialista tábor és ezen belül a magyar nép szolidaritásáról bcczélt. Nagy tapssal fogadott beszédét a magyar és vietnami nép megbonthatatlan barátsagának éltetésével fejezte be.