Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

VILÁG FROLETARJAI. EGYESÜLJETEK! 60. évfolyam. 279. szám 1970. NOVEMBER 28., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldaloa. ARA: 80 FILLÉR A kongresszus elfogadta a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját Befejeződött a uőta — A X. pártkongresszus ma folytatja munkáját Pénteken reggel9 órakorait Építők Róxaa Ferenc művelődési kásában folytatta tanácskozását a X. párt­kongresszus. Újabb hozzászólások hangzottak sl, majd a késő délutáni órákban befejeződött a vita a be­számolók felett. Ma, a napirendnek magfelelően, megválasztják a Köz­ponti Bizottság ós a Központ! Ellen­őrző Bizottság tagjait. A tegnap délelőtti tanács­kozáson Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtit­kára elnökölt. A vita előtt Gáspár Sándor rövid beszé­deben emlékezett Engels Frigyes születésének 150. évfordulójáról. Gáspár Sándor bejelen­tette. hogy a kongresszushoz újabb üdvözlő táviratok ér­keztek a testvérpártoktól. Köszöntötte a ^kongresszust a Bolíviai Kommunista Párt, a Martiniquei Kommunista Párt, a Réunioni Kommu­nista Párt és a Szíriai Kom­munista Párt. A pénteki vitában első­ként dr. Bognár Géza, a Távközlési Kutató • Intézet tudományos igazgatója, a Magyar Tudományos Aka­démia elnökségének tagja szólalt fel. Véleményt mon­dottak a továbbiakban: Nagy Richárd, a VIII. ke­rületi pártbizottság első tit­kára. Erdei Lászlóné. a Ma­gyar Nők Orskágos Tanácsá­nak elnöke, Burgert Róbert, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója. Jákob Lechleiter, a Svájci Munkapárt titkára köszöntötte a kongresszust, majd kiemelte, hogy a szo­cialista országok minden si­kere megkönnyíti a kapita­lista országok kommunistái­nak harcát, azonban a hibák és a nehézségek is hatást gyakorolnak e küzdelemre. Gunvor Ryding, Svédország baloldali pártja — Kommu­nisták Politikai Bizottságának tagja pártiának harcairól beszélt, s köszöntötte a X. pártkongresszust, újabb sike­reket kívánt a szocialista építésben. Szünet után Balogh Mi­hály. a Fűzfői Nitrokémiai Ipartelepek pártbizottsága titkára elnökölt a tanácsko­záson. Elsőként dr. Horváth István, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára szó­lalt fel. A további vitában részt vett Pócsik Lajos, a Maglódi Gépgyár műveze­tője, Bencs Tiborné. a ba­rabási Béke Tsz föállatte­nyésztője, Kiss István Kos­suth-díjas szobrászművész, Pélervári Jánosné, a Kiskő­rösi Vegyesipari Ktsz üzem­egység-vezetője, Garai Gá­bor Kossuth-díjas költő. Ga­rai Gábor egyebek kőzött megállapította: „Nem állí­tom, hogy a magyar irók többsége következetesen marxista. Talán nem ls örül­nének egyesek, ha Ilyet állí­tanék róluk. De állítom, hogy Írótársaim nagy több­sége — és a nem kommu­nistáké is — mély elkötele­zettséget érez a magyar nép iránt, mert tudja, meggyő­ződött róla, hogy a mostani politika a magyar népnek jó." Felszólalt ezután Benkei András belügyminiszter. Kovács Éva, a budapesti Kossuth Zsuzsa Gimnázium igazgatója, dr. Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitká­ra, Posch Gyula, a Magyar Optikai Művek vezérigazga­tója, budapesti küldött. Ya­kub Demir. a Török Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, fel­szólalásában — egyebek kö­zött rámutatott —: „A szo­cialista Magyarország sikerei jelentősek minden nép szá­mára. amely harcol az im­perializmus ellen. nemzeti és társadalmi felszabadulá­sáért. a békéért, a demok­ráciáért és a szocializmu­sért.'.' Szólt azután Törökor­szág mai helyzetéről, problé­máiról és a Török Kommu­nista Párt harcáról a hala­dásért. A továbbiakban dr. V. Nagy Lukács, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári kara pártcsúcsszervezetének titká­ra mondott véleményt. A Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság beszámolója feletti vita utol­só felszólalója Moravecz Ferenc, az Egyesült Villa­mosgépgyár munkása, buda­pesti küldött volt. Többek között kijelentette: „Termé­szetesen mi is azt akarjuk, hogy növekedjék az életszín­vonal, de tudjuk, hogy ezt elsősorban jobb munkával kell elérnünk. Színvonala­sabb munkaszervezés, az új technika gyorsabb bevezeté­sét és nagyobb felelősséget varunk önmagunktól és ve­zetőinktől." Végül a lakás­építés meggyorsítását kérte. Ezután Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kongresszus szerkesztő bizottságának el­nöke tett jelentést a kong­resszusnak. Bejelentette, hogy a kongresszus határo­zattervezetéhez csaknem másfélszáz észrevétel, javas­lat érkezett — a stiláris jel­legű észrevételeken kívül. Ezek között egy sincs, amely ne egyezne a Központi Bi­zottság beszámolójával, a párt általános irányvonalá­val. — Ez a tény — mondot­ta — önmagáért beszél, azt tanúsítja, ami megnyilvá­nult kongresszusunk egész tanácskozása folyamán, hogy elvi, politikai egység uralko­dik közöttünk. A kongresz­szus a szerkesztő bizottság jelentését tudomásul vette. Az elnöklő Biszku Béla ezzel a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság beszámolója fölötti vitát lezárta. Kérte, hogy akik nem kaptak szót a vi­tában, hozzászólásukat jut­tassák el a kongresszus tit­kárságához, amely természe­tesen továbbit minden észre­vételt a Központi Bizott­sághoz. Bejelentette továb­bá, hogy Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a második napirendi pont előadója a zárszótól el­állt. Szünet után nagy taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára lépett a szónoki emelvényre, hogy megtartsa vitaziró beszédét. (Kádár ír.vtárs vitazáró be­szédét lapunk holnapi, va­sárnapi számában ismertet­jük.) Kádár János hosszantar­tó, nagy tapssal fogadott vi­tazárója után az elnöklő Biszku Béla bejelentette, hogy a határozathozatal kö­vetkezik. Először a Közpon­ti Bizottság beszámolója fe­lett szavazott a kongresszus. Az elnök megállapította, hogy pártunk X. kongresz­szusa egyhangúlag elfogadta a Központi t Bizottság be­számolóját. Ezután a határozati javas­latról szavazott a kongresz­szus. Az elnöklő Biszku Bé­la kérte a kongresszust, hogy a beterjesztett határo­zati . javaslatról a szer­kesztő bizottság elnöke által előterjesztett módosításokkal együtt szavazzanak. A kong­resszus egyhangúlag elfogad­ta az MSZMP X. kongresz­szusának határozatát. Ezt követően a Szervezeti Szabályzatot módosító javas­latról szavaztak a küldöttek: a kongresszus egyhangúlag elfogadta a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Szervezeti Szabályzatának módosítását. A Központi Bizottság je­lentését a kongresszus szin­tén egyhangúlag elfogadta. A kongresszus ma reggel 9 órakor zárt üléssel folytatja munkáját. (Benkei András, dr. Hor­váth István felszólalását la­punk 2. oldalán, dr. Erdei Ferenc felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) _ Erdei Lászlóné elvtárson felszólalása A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke felszóla­lásában bevezetőként hang­súlyozta, hogy az utóbbi négy esztendőben a párt Központi Bizottsága nagy horderejű gazdasági, társa­dalom- és tudománypolitikai kérdések megoldását tűzte napirendre. E kérések egyi­ke a nők helyzete. Ma a munkások csaknem 40, a tsz-ek tagságának 35.6. a se­gítő * családtagok 75—80, az államigazgatás dolgozóinak 42 százaléka nő. Bár „az egyenlő munkáért — egyen­lő bért"-elve a női egyenjo­gúság egyik alaptörvénye, ezt több helyen megsértik. A nők keresete azért is ki­sebb, mert jelentős részük olyan gazdasági ágazatokban, illetve területeken dolgozik — a textil- és a ruházati iparban, a közoktatásban, az egészségügyben, a kereske­delemben stb. —, ahol a keresetek általában alacso­nyabbak. Ezt követően Erdeiné elv­társnő a nők felkészültségé­vel és a gyermekintézmé­nyek iránti igénnyel foglal­kozott, majd a gyermekgon­dozási segélyről, mint egye­dülálló szociálpolitikai vív­mányról beszélt, amely meg­könnyítette a nők kettős hi­vatásának betöltését. Végül a nők közéleti szerepléséről szólott. — A párttól, a kommunis­táktól várható felsősorban a példamutatás. A X. kong­resszust megelőző vezetőség­választáskor a Központi Bi­zottság határozata már szép eredményeket hozott. A pártvezetőségek tagjai között a nők aránya 20 százalékról 23.5 százalékra, a párt-végre­hajtóbizottságok tagjai kö­zött pedig 3,8 százalékról 14.7 százalékra növekedett. Kívánatos, hogy ugyanez a szellem érvényesüljön az or­szággyűlési, a tanácsi és a szakszervezeti választásokon és a társadalmi élet más te­rületein is — mondotta be­fejezésül Erdei Lászlóné. Népünk mindvégig szolidáris a vietnami nép harcával Gyűlés a Videotonban Pénteken, a X. pártkongresszuson részt vevő vietnami pártküldöttség Hoang van Hoannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága tagjának vezetésével a székes­fehérvári Videoton Rádió- és Televíziógyárba látogatott. Elkísérte a delegációt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Országgyűlés elnöke, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese és Ja­kus Jenö. hazánk hanoi nagykövete. A gj'ár tanácstermében Lévai András, a nagyüzemi pártbizottság titkára tartott tájékoztatót a 12 000 dolgozót foglalkoztató híradástechnikai gyár munkájáról. Többek között elmondotta, hogy sok vietnami fiatal tanulja meg. vagy gyakorolja a híradástechnikai szakmát a Videoton­ban. A tájékoztató után a vendégek megtekintették a tele­vízió- és a rádiógyáregység üzemeit és a gyár bemutató termét. Az üzemek dolgozói mindenütt szeretettel köszön­tötték őket. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke küldöttekkel be­szélget a pártkongresszus szünetében Délután a gyár dolgozói szolidaritási gyűlésen talál­koztak a vietnami nép kép­viselőivel. Lévai András kö­szöntője után Kállai Gyula emelkedett szólásra. Beszé­dének bevezetőjében utalt arra, hogy a párt X. kong­resszusának munkáját barát és ellenség egyaránt figye­lemmel , kíséri. Barátaink őszinte örömmel üdvözlik sikereinket, ellenségeink pe­dig keserű szájízzel kényte­lenek tudomásul venni, hogy Magyarországon nem az ö vágyálmaik szerint alakul­nak a dolgok, ellenkezőleg: lendületesen haladunk előre a szocializmus útján. A kongresszus — hangoz­tatta a továbbiakban — a párt internacionalista politi­káját, s a népünk szívében élő testvéri szolidaritás érzé­sét fejezte ki, amikor őszin­te szívvel, s nagy lelkese­déssel üdvözölte az imperia­lizmus elleni harc front vo­nala ban küzdő hós vietnami nép képviselőit. Népünk mindvégig szolidáris a viet­nami nép harcával. — Nagy örömömre szolgál — hangoztatta végül Kállai Gyula —, hogy itt erősíthe­tem meg népköztársaságunk álláspontját, politikánk lé­nyegét e kérdésben: szoli­dárisak voltunk, vagyunk és leszünk vietnami testvéreink küzdelmével. s erőnkhöz mérten továbbra is minden segítséget megadunk a végső győzelem kivívásához. Kállai Gyula nagy taps­sal fogadott beszéde után Hoang van Hoan szólalt fel. A vietnami nép — hang­súlyozta bevezetőben — őszintén örül a testvéri ma­gjai- nép sikereinek!, majd rámutatott: a Vietnami De­mokratikus Köztársasig bát­ran szembe száll az amerikai agresszorokkal és biztosan halad a végső győzelem fe­lé. Eredményesen építi a szocializmust, fokozza kato­nai és gazdasági erejét. Az amerikai imperialisták minden erejükkel a háború további folytatásán, „vietna­mizálasán" fáradoznak. Be­avatkoznak Kambodzsaban és kiterjesztik a háborút aa egész Indokinára. Az ag­resszorok szándékait ismét leleplezték a november 21-i, lakott területeket érintő gyilkos bombázások. Ez az újabb agresszió, amely a vi­lág békeszerető népeinek nagy felháborodását váltottá ki, nemcsak az imperialisták militarista arculatát, hanem Nixon amerikai elnök július 7-i, ötpontos bekekezdemé­nyezcsének demagóg jellegét is leleplezte. Vietnam hős népe azonban bátran szem­beszáll támadóival. Hn Si Minh elnök végrendeletét követve fokozza harcát a végső győzelemig. Hoang van Jloan ezután a szocialista tábor és ezen be­lül a magyar nép szolidari­tásáról bcczélt. Nagy tapssal fogadott be­szédét a magyar és vietna­mi nép megbonthatatlan ba­rátsagának éltetésével fejez­te be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom