Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-27 / 278. szám

Tanácskozik az MSZMP X. 60. évfolyam, 278. szám 1970. NOVEMBER 27., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Touabbi eienk vita a b@számo!ssk feleli — Testwersiártek képviselőinek beszéde — Csongrád megyei ktiidőtt ffelszalalasa A SZÜNETBEN: Aczél György, dr. Erdei Ferenc és Kádár János a X. kongresszus szünetében Bizottságának és végrehajtó bizottságának tagja, Ignatio Gellega. Ő is, mint valamennyi testvérpárt képviselője. meleg szavakkal köszöntötte az MSZMP X. kongresszusát. (Czinege Lajos, Fehér Lajos és Aczél György elvtársak felszólalását lapunk 2. oldalán, Pullai Árpád és Hingl József elvtárs felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) * Tegnap elutazott Budapestről Tódor Zsovkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, aki az MSZMP X. kongresszusán részt vevő bolgár delegációt vezette. Kádár ]ános elvtárs veteránokat fogadott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön, tegnap a tanácskozás szünetében fogadta a kongresszuson részt vevő veteránok egy csoportját. A közvetlen hangulatú találkozón jelen volt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai. A pártvezetők baráti eszmecserét folytattak a párt, a munkásmozgalom idős harcosaival. Kádár János elvtárs a Központi Bizottság szívélyes üdvöz, letét tolmácsolta, s hozzáfűzte: a kommunisták, a dolgozók mai nemzedéke ugyanazoknak a céloknak az eléréséért fáradozik, mint amelyekért sok évtizeddel ezelőtt a veteránok is harcoltak. Erőt, egészséget kívánt a munkásmozgalom idős harcosainak, akiknek nevében Polák Károly köszönte meg a szívélyes fogadtatást. Tegnap az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában negyedik munkanapját tartotta a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. Folytatódott a vita a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottságbeszámolója felett. Ma is — mint mindennap — reggel 9 órától este 7 óráig tart a tanácskozás _ A tegnapi ülés elnöke, Glanz Lászlóné Vas megyei küldött bejelentette. hogy újabb testvérpártoktól érkeztek üdvözletek a kongreszszushoz. Táviratban üdvözölte a tanácskozást a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Központi Bizottsága, továbbá a Libanoni Kommunista Párt és a Tunéziai Kommunista Párt. Elsőként Gáspár Sándor, ez MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott beszédet. Ezután ifj. Bakk János, az Özdi Kohászati Művek hengerésze, Borsod megyei küldött, ffiajd Czinegé Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, Hingl József, a Nagyalföldi Kutató és .Feltáró Üzem üzemvezető mérnöke. Csongrád megyei küldött szólalt fel. Niamin Zsagvaral, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára üdvözölte ezután a kongresszust, majd Jeszli Jánosné, a Péti Nitrogénművek műszaki fejlesztési osztályának vezetője, Veszprém megyei küldött szólalt fel. Szünet után az elnöklő Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója. budapesti küldött bejelentette. hogy felszólalásra következik Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese. Utána Bert Pearce NagyBritannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja és Friedrich Ebért, a Német. Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságónak tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte a kongresszust. Friedrich Ebért átnyújtotta Kádár Jánosnak pártja üdvözletét. amelyet Walter Ulbricht írt alá. A továbbiakban véleményt mondott a vitában Szekeres László, a jászberényi járási pártbizottság első titkára, Szabó István, a TOT elnöke. A szünet után Csáki István. a Szolnok megyei pártbizottság első titkára elnökölt. Szólásra következett Max Reimann, Németország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Kiemelte — egyebek között —, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság szerződését az erőszakról való lemondásról nagy lehetőségnek tartják az enyhülés és a béke biztosításában. A továbbiakban Aczél György, az MSZMP KB titkára, Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke, Leif Hammerstad, No.rvégia Kommunista Pártja titkárságának tagja, dr. Bihari Ottó. a pécsi egyetem tanszékvezető tanára. Hans Mahle, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt elnöksége irodájának tagja, Agostino Novella, az Olasz Kommunista Párt képviselője szólalt fel. Ezután szünet következett. Németh Károlynak, a budapesti pártbizottság első titkárának elnökletével folytatta tanácskozását a kongresszus. Elsőként Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra, majd Jósé Vitoriano. a Portugál Kommunista Párt titkára. Paul Niculescu Mizil, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára. Vincenso Pedini, a San Marinó-i Kommunista Párt Központi Bizottsága tagja szólalt fel. A tegnapi ülésen utolsóként szólalt fel a Spanyol Kommunista Párt Központi Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! Egyetértek a Központi Bizottság beszámolójával, a Szervezeti Szabályzat módosításával és a határozati javaslattal. A szakszervezetek egyetértenek a párt politikájával, azt magukénak is vallják. Egyetértenek a szocializmus teljes felépítésére irányuló erőfeszítésekkel, a tennivalókkal és készek annak megvalósításáért továbbra is minden erejükkel dolgozni. Jelenleg a szakszervezeteknek a korábbiaknál lényegesen jobbak a lehetőségei arra, hogy még többet tegyenek pártunk politikájának megvalósításáért. Az utóbbi években a szakszervezetek társadalmi befolyása, ereje és jelentősége gyors ütemben nőtt. Közismertek a szakszervezetek erőfeszítései a munkások, a dolgozók aktivitásának fokozására, hazánk gazdasági erejének növelésére. A szakszervezeti mozgalom jogaival — amelyek a munkásosztály jogai — ma jobban tud élni és ez a társadalmi viszonyokat szocialista irányban 'erősíti. A szakszervezetek tevékenységének további javítása szorosan összefügg a párt politikájának következetes megvalósításával. Nem független a pártszervek és a párttagok munkájától, a szakszervezetek tevékenységével kapcsolatos felfogásuktól, gyakorlatuktól sem. A párt irányításának és befolyásának erősödése a szakszervezetekben erősíti társadalmunk vezető osztályának, a munkásosztálynak a párthoz való kapcsolatát. Megérdemel ezért minden ráfordított energiát. A szakszervezetek érdekvédelmi tevékenysége szocialista viszonyok között bonyolult. mert egyidőben és egyszerre kell képviselnünk és védenünk a társadalom, a rétegek és az egyének érdekeit. Együttesen, erőinket egyesítve, annak tudatában kell ezt végeznünk, hogy az érdekvédelem és érdekképviselet fejlesztése szocialista építésünk legfontosabb politikai és gazdasági kérdései közé tartozik. Felismert tény, hogy a szocializmusban is létezik — bár nem antagonisztikus — érdekellentét, így szükség van arra, hogy a szakszervezetek képviseljék és védjék a dolgozók érdekeit. Az alapvető érdekek szocialista viszonyok között azonosak, de vannak, amelyek különböznek és ütköznek egymással. Sokrétűek és önmaguktól nem kerülnek összhangba. Ezsel mint társadalmi realitással számolni kell azért, hogy a szocializmus építésének bonyolult munkája közben kevesebb hibát kövessünk el. A szakszervezetek mint a dolgozók képviselői intézményesen már régebben részt vesznek az államhatalmi és államigazgatási szervek münkájában. Az együttműködkés új' formákkal bővült. Rendszeressé váltak a kormány és a SZOT vezetőinek a találkozásai. Olyan gyakorlattá váltak e tárgyalások, amelyek figyelemre méltóak és feltétlenül továbbfejleszthetők. Minden lehetőséget ki kell használni — mutatott rá ezután Gáspár Sándor —, hogy erősítsük rendszerünk szocialista jellegét, hazánk gazdasági erejét. Még jobban, mint eddig társadalmi üggyé kell tenni gazdasági céljaink megvalósítását. Csakis gazdasági terveink megvalósítása adhat reális alapot az életszínvonal növeléséhez. Társadalmunk fejlődése és az egyének boldogulása nemcsak több, hanem jobb, lelkiismeretesebb és tisztességesebb munkát követel meg mindenkitől. Most az a feladatunk, hogy a kongreszszusi munkaverseny eredményeit is felhasználva továbblépjünk a dolgozók termelési aktivitásának fejlesztésében. A gazdaságirányítási rendszer és anyagi ösztönzési rendszerünk javítása új lehetőségeket teremtett a szocialista munkaverseny számára. Ezekkel még nem éltünk eléggé. Ez a fogyatékosság egyaránt bírálata a szakszervezeti és a gazdasági munkának. Ugyanis semmiféle ösztönzési rendszer nem pótolhatja, csak segítheti a tudatos cselekvést. E területen munkánk fogyatékosságait ismerjük. Ezért a szakszervezetek véleménye szerint ismét össze kell hívni a szocialistabrigád-vezetök tanácskozását. Pártunk életszínvonal-politikájának elvei és gyakorla-, ta ismertek. A szocialista elosztási elvek alkalmazásának útján haladva arra kell törekedni, hegy. a rendelkezésre álló összegeket a korábbinál igazságosabban, elveinknek megfelelőbben osszuk el. Tehát •' hatásosabban kell • fellépnünk az egyenlösdi ellen, az igazságos differenciálás védelmében. U'gyancsak fontos, minden dolgozót érintő kérdés az árpolitika. A szakszervezetek támogatják az értékarányos árrendszer kialakítását.1 Ugyanakkor ismét hangsúlyozzuk: megvalósítását nagyon gondosan kell előkészíteni. Hangsúlyozni kell azt is, hogy az értékarányos árrendszer kialakítása kompenzációs lehetőségeink függvénye, ezért is csak hosszabb idő alatt valósítható meg. A munkások számára legelőnyösebb az árszínvonal stabilitása. Inkább hosszabb idő alatt, de nagyobb körültekintéssel hajtsuk végre az áremeléseket és az árcsökkentéseket. A tervezett áremelkedéseknél meg kell találnunk a dolgozók, tehát a társadalom érdekeit nem sértő ellentétele-; zést. Ugyanakkor államunk-; nak a lehető legerélyesebben, hatósági eszközökkel, anyagi ösztönzőkkel, a termelés szerkezetének további változtatásával biztosítani kell a nem tervezett áremelkedések fékentartását. Az üzemi demokrácia fejlesztésének vannak követelményei, amelyeket sem elhanyagolni, sem megkerülni nem lehet — folytatta Gáspár Sándor. — Ez pedig mindenekelőtt az, hogy a dolgozók ismerjék az üzemük előtt álló feladatokat, gondokat. Követelmény az is, hogy erősítsék az üzemi demokrácia fórumait, mint olyan eszközöket, amelyek biztosítják a dolgozók rész(Folytatás a 2. oldalon.)