Délmagyarország, 1970. november (60. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

12 VASÁRNAP. 1970. NOVEMBER 11. VÁRJÁK A SÜLT GALAMBOT? Őszi szántás Algvöt nem lehet néhány szóval elintézni. Kiss János, a nagyközségi tanács építési hatóságának árvizes embere azt mondia. hogy a kiadott 148 építési engedély nyomán eddig hét ház teljesen kész lett, 14-be beköltöztek (egy helyisig lakható), tető alatt van 29, tetőig fölépült 84, összesen megkezdtek 120-at. Listákat mutat, annak rendie-módta szerint sorba szedték már hónapokkal ezelőtt, kinek a legsürgősebb, ki következik utána, és szükség esetén ki várhat legtovább. Furcsa iátéka a listáknak, hogy legelőrébb éppen azok járnak. akik a harmadik csoportba tartoznának. Ha borzolni akarnánk a közhangulatot Algvőn. azt írhatnánk, a többi pedig várla a 6Ült galambot. Messziről nézve ígv is látszik. Csak az építőket, látiuk a falakon, a maidani lakók legföljebb melléképületeket építenek, sokba már be is költöztek, mondván: valahol azért laknunk kell nekünk is. Egvik-másik akkora, mint egv szűkre szabott portásfülke. és már lakiák. Féri-feleség lakia. az egvik everek a nagymamánál van a má6ik albérletben lakik Szegeden. Csakhogy nem szabad Algvőn tovább borzolni a hangulatot, elég fájdalmas ígv ls. Közelről nézve talán a sültgalamb-várá6 is másnak tűnik. Tanácskozásra hívta a múlt héten a tanácsi építőipari vállalat azokat, akiknek a háza az új osztáson épül. Segítséget kért tőlük. hogv hamarabb végezhessenek. Majdnem háború lett. ebből a tanácskozásból. Tettlegesség helyett sírás lett a vége mégis. Tagadhatatlan eredménnyel zárult azért a tanácskozás, sokan ígérték a segítséget. Van azonban egv vissza-visszatérő gond. amire nekünk is vi6sza kell térnünk. Nekiestek az emberek a vállalat dolgozóinak, hogv ezt miért ígv csinál iák. azt meg miért úgy. És itt kezdődik a bukfenc. A vállalat ezekkel az emberekkel csuk egyetlen oldalról tárgyalhat: munkaerőt kérhet, munkaerőt sürgethet, eavébként — jogilag — semmi köze hozzájuk. O az OTP-nak épít. Az a panaszáradat, ami el'ndult. holt mederbe folvt tehát. Nem először írom Algvőről. hogv bal van de most határozottabban mondom. Az építtető szerződést kötött az OTP-val. kész terv alapián. A szükség úgy hozta, hogv ettől a tervtől el kellett térni itt. is. ott is. Én azt mondom, rendben van. mert nekem megmagyarázták, de az érdekeltek nem ezt mond iák. mert nekik nem magvarázták meg. ök azt mondiák. fizetnek a házért, miért nem egyezség 6zerint csinálják. Csakhogy mehetnek Ponciustól Pilátusig, az asszonyok 6zerint szóba se állnak velük. Az egvik azt mondta, külön összeköttetéseket kellett keresnie, hogy az illetékes színe elé kerülhessen. Tartottak ugvan valamikor egy egyeztető tanácskozást Algyőn, jelen volt az OTP. a vállalkozó és a tanács embere. Megneszelték a házukra várók is. elmentek néhányan. meg is kérdezték tőlük: hívta valaki magukat? Nahát! Nahát. így állunk az asszonyok szava szerint. Meg kellene értenie minden embernek, hogv ez az árvíz rendkívüli esete volt az egész országnak, de akinek a házát elbontották a víz miatt, annak százszorosan rendkívüli. Annvi ioga azért legven az embereknek. hogv megkérdezzék, miért térnek el a tervtől. Én tudom. magvarázom is. hogv nincs más lehetőség, de a szerződést nem velem kötötték, az én fölvilágosító szándékom kevés. A panaszáradatnak persze olyan örvényei is vannak, amelyek a maradék kedvet is elnyelik. Van, aki jött segíteni alapot ásni, de elküldték. Van, aki segítséget hívott szombatra, vasárnapra, szakiparas munkatársakat, ismerősöket, és nem dolgozhatnak. (Kinyomozhatatlan célozgatások történtek a panaszos szerint bizonyos pénzbeli kenések szükségességére.) Süliék maguk építették a házukat, a múltkor írtunk is róluk, azt ígérték nekik, aki segít, azé lesz kész hamarabb. Süliék házára csak néhány gerendával került több azóta. Számítsa ki valaki, hány embernek szegi kedvét az ilyen felelőtlenség! A helyzetjelentést itt le is zárhatnánk, tudjuk, hogyan állunk az építkezéssel, ismerjük a hangulatot is. Csakhogy ide orvosság is kellene. Az lehetne a megoldás, ha az árvízkárosultak valamilyen közösséget szerveznének — a sors úgyis összehozta őket —, olyan embereket választanának be a bizottságba, akik apró és nagy dolgoknak egyaránt utánajárnának. Gondolom, sok vita lesz még, mire az utolsó építőmunkás is szedi a batyuját, jó lenne valami jogvégzett ember is segítségnek. Olyan bizottságra gondolok, akitől nem lehet sehol sem megkérdezni: hívta magukat valaki? H. D. A Ha nem is végleges, de hozzávetőlegesen már pontos képet lehet adnj környezetünk mezőgazdaságának ez évi eredményeiről. Szeged és Csongrád megye mezőgazdaságának eredményei — a rendkívül kedvezőtlen időjárás következtében — nem érik el a kiemelkedően jó tavalyi esztendő színvonalát. A növénytermelés, s azon belül elsősorban a gabonatermelés hozamai lényegesen alacsonyabbak az elmúlt évinél. A búzatermés 6,8 ezer vagonnal kevesebb, s minőségileg is gyengébb. mint a tavalyi. Érdemes közelebbről is szemügyre venni a számadatokat. A termeléskiesés 13 százalékban, a vetésterület — 87 százalékban a termésátlag — csökkenés következménye. Az Idei húszmázsás hektáronkénti átlagtermésnél alacsonyabb hozam 1933-ban volt utoljára. Az azóta állandósult magasabb termelési színvonal különösen 1969-ben érte el csúcspontját. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ebben az esztendőben kisebb területen vetettek gabonát, mivel a magasabbak voltak már a termésátlagok és az utóbbi időben jelentős talajjavításokat végeztek a környékbeli termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földjein. Határozottan állíthatjuk, hogy nagy jelentősége volt ebben az esztendőben a megfelelő talajerő-utánpótlásnak és az időben elvégzett növényápolásnak. A természeti adottságókról, s az alkalmazott agrotechnikától függően gazdaságonként és területenként még a korábbinál is nagyobbak az eltérések, a hozamok alakulásában. A termelőszövetkezetekben például 3,6—31,5 mázsa/hektár szélső értékek között szóródnak a búzatermésátlagok, s a gazdaságok egyharmadában — a vetésterület egyötödén — 15 mázsánál kevesebb a hektáronkénti hozam. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságának legutóbbi jelentése igen pontosan és precízen összegezi a mezőgazdaság redményeit. Közlik, hogy takarmánygabonából fele annyit sem takarítottak be. mint a múlt esztendőben. Az őszi árpa termésmennyisége 3,2 ezer vagonnal volt kevesebb: 68 százalékban nagy fokú vetésterület-kipusztulás és 32 százalékban a termésátlag-csökkenés következtében. Nagy késéssel és jelentős terméskieséssel folyik az őszi érésű növények betakarítása. A legtöbb növénynél az átlagM

inden év hoz tavaszt és nyarat. és minden ősz egy rettenetes versenyfutást. Csalóka napsugárnak- mondjuk az ősz ajándékát, akkor sem hiszünk neki ha hetekig tart. de ha ránk köszönt hidegével a ködös reggel. váratlanul, kéretlenül jön akkor is. ha régóta számítunk rá. Mert olvan ősz nincsen, talán soha nem is volt. hogv ne a munka közepén kiabálna ránk: gyorsabban. mert ha én itthagvlak benneteket, jaj nektek akkor! Vízöntő hava a régi kalendáriumban is egv hónapig tartott. Idén egv évig. Víz ugvan nincsen már a földeken, az ősz eleiére elment végre az is aminek tavasz közepén már fújtuk volna a takarodót — de itt maradt a nyoma. Nem is a nyoma hanem a nyomása. A Tisza és a Maros karjai között, a tápai Réten mondiák ígv. Városi népeknek írom le. mit ielent ez magyarul. Azelőtt elindult a traktor, megszántotta a földet, fogast is kötöttek az eke mögé. iött a vetőgép. elvetette a magot, a lövő esztendő puha. nagv kenyerének a sok apró magiát. Ha kellett, még henger iárt utána egvszer. aztán iöhetett az ősz. kizöldült, jöhetett a tél. kibírta, mire a tavasz ébredt, markolni való búza takarta a határt. Hogv mi van most egv kicsit körülményesebb leírni. Körülményesen kezdenek az emberek is a munkához, mert okos embernek kell annak lenni, aki most tudia ezen a táion a receptet. A víz helyén gaz nőtt. akkora, mint a tenger. Ezt vágiák le először géppel. Csak utána iöhet a szántás. Olyan erőlködést a hídra kapaszkodó fuvaroslovaktó] látni, ahogy a gép kínlódik az ekével. Ha el nem törik az eke. föl is forgatta a rögöt, de olvan fényesre csiszolódik a kormányleGYENGÉBB TAVALYINÁL hozamok elmaradnak a tavalyi rekorderedmények között. A késedelmek az őszi szántás-vetési munkákat is kedvezőtlenül befolyásolják. A módosított, s az eddiginél némileg kedvezőtlenebb kenyérgabona-értékesítési feltételek, valamint az idei gyengébb terméseredmények hatására a termelőszövetkezetek mintegy ezer hektárral csökkenteni tervezik búza — illetve körülbelül 2,5 ezer hektárral rozs — vetésterületüket. Csökkenteni szándékoznak ősziárpa-vetésüket is. Ehhez a megállapításhoz anynyit azért érdemes hozzáfűzni, hogy helytelenül cselekednek azok a gazdaságok, akik ily módon gondolkodnak, hiszen a gabona termelése még mindig a jövedelmező termelési ágak közé tartozik, s ezt garantálja az államilag megszabott felvásárlási ár is. Tovább menve e területen, nem érvényesülhetnek a piaci mozgás törvényei. Kitűnik a statisztikai összegezésből, hogy a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakultak a kertészeti termékek hozamai is. Jelentős a terméskiesés és a minőségi károsodás a megye két nagy hagyományos tájkultúrája — a vöröshagyma és a fűszerpaprika — termelésében. Kevesebb és gyengébb minőségű szőlő- és almatermésre van kilátás ebben az esztendőben. A terméscsökkenés hatására — különösen az év második felében — erőteljesen nőttek a piaci és a bolti zöldség- és gyümölcsárak, s az elmúlt évhez képest egyes termékeknél a növekedés sajnos eléri a 40—50 százalékot. A kedvezőtlen növénytermelési eredményeket részben ellensúlyozza a javuló állattenyésztés. Szeged és Csongrád megye sertésállománya szeptember végén 37 százalékkal több volt mint egy évvel korábban. Ehhez a növekedéshez különösképpen a kisgazdaságok (háztáji gazdaságok) állatállományának gyarapodása járult hozzá döntően. A 145 ezer darabos növekedésből 136 ezer darab sertést, a kisgazdaságokban találhatunk, ahol a jelenlegi állomány meghaladja a 403 ezer darabot. Hasonlóan magas sertésállomány 1965-ben volt utoljára, melyet követő évben az állomány mélypontjára süllyedt. Az úgynevezett sertésciklus jelenlegi időszakában — az állomány nagysága és korcsoportösszetétele alapján — még megvan a lehetőség a várható csökmez. hoev é.i.iél is borotválkozni lehetne benne. Nem minden eke bírja. van. amelyiknek megnyúlik közben a dereka. Jön a fogas utána, de visszanevetnek rá a hantok, és megtáncoltatják, hogv csontja töriu- bele. Vasból van a fogas, kemény, vastag vasból, egyszercsak elpattan mégis, mint az órarugó. Csak fésüli a szántást, sok hasznot nem hajt. Maid a simító! Hatalmas vassínek alkotják ezt a nagyüzemi munkaeszközt. Csodálkozom rajta, hogy lánctalpast, kormányoz előtte Fári Sándor. Vasrudak kötik ös6ze a síneket. Nem pántok, hanem rudak. Egyik eltörött már a másik úgv elkopott, hogv az imádság tartia csak. a harmadikra lánckengyelt akasztottak biztosítéknak. Simító után tárcsa lár. Terhes Ferenc mondja, hogv nehéz munka ez is. Attól fél. hoev fölborul a traktor, vagv hogv kirántják a hantok a kezéből a kormányt. Kinevetnék, ha kivenné a rög feszült izommal kapaszkodik bele. Itt azt mondiák a földre, hogv gyomorkikészítős. AH itt. ül az ülésen reggeltől délig, még vacsorára sincs kedve harapni valamit. összerázza a gép. Tárcsa után indul a vetőgép. Illetve nem indul, mert eltörött az is. Ma már harmadszor törik el az a része, amitől a traktorhoz való tartozása függ. Pedig úi vetőgép. ió vetőgép. de minden kerülőben törik raita valami. A másik még dolgozik, a hátsó kenés mérséklésére. Az érvényben levő és az elhatározott központi intézkedések a kocaállomány szinten tartására, illetve a malac- és süldőárak csökkentésének megakadályozására, tehát a termelői érdekeltség biztosítására irányulnak. A várhatóan gyenge ez évi takarmánytermés és a már jelenleg is tapasztalható keveréktakarmányhiány azonban kedvezőtlenül befolyásolhatja az állománycsökkenés megelőzésére tett erőfeszítéseket. Milyenek a kilátások? Az öszszegezésből erre is választ kapunk. A nagyüzemekben jelentősebb változás csak 2—3 év múlva, a most épülő korszerű sertéstelepek üzembe lépésével várható, melyek közül 70 ezer férőhelyükkel. évi 1200—1400 vagon hízottsertés-termelésükkel számottevően növelik a termést, annak nagyüzemi részarányát, kiegyensúlyozottságát és biztonságát. Az 1972—73-ban befejezendő 13 szakosított sertéstelepen annyi hízott sertést termelnek majd évente, mint amennyi a közös gazdaságok jelenlegi öszszes termelése. Ma még a sertésállomány háromnegyede a kisgazdaságokban van. ezért a termelői érdekeltséget elsősorban ezeknél kell messzemenően biztosítani. Az ez évi hízottsertéstermelés és -értékesítés várhatóan 12—15 százalékkal kevesebb lesz a múlt évinél, s csak 1971ben számíthatunk nagyobb mértékű termelésnövekedésre. Másik igen fontos háziállatunknál, a szarvasmarha-tenyésztésnél a következő megállapításokat találjuk: a szarvasmarha- és ezen belül a tehénállomány csekély növekedésével lényegében a korábbi szinten stagnál. Kedvező változás, hogy a kisgazdaságokban az állománycsökkenést lassú növekedés váltotta fel, s az egy évvel előbbinél mintegy ezer darabbal több szarvasmarhát, illetve tehenet tartanak. Az érvényben levő közgazdasági ösztönzők ls a kisgazdaságok tenyésztői tevékenységét befolyásolták leghatékonyabban. A tehenek 52 százaléka van jelenleg a kisgazdaságokban, és számarányuk javult az utóbbi időben, örvendetes ez. hiszen a kisgazdaságok javuló tenyésztői munkája biztonságosabbá teszi a nagyüzemek hízóalapanyag utánpótlását. összegezve annyit még, hogy a hízott marha és a tej termelése és értékesítése megközelítően az előző évi szinten alakul ebben az esztendőben. Sok kommentár nem szükséges, ezekhez a megállapításokhoz, kivéve azt a megjegyzést, amelyet a kenyérgabonavetésterület jelenlegi alakulásához fűztünk. G. I. mindenes szerepét, betöltő faros akkorákat billen az álldogáló deszkán, mintha röpülni készülne. Amikor megáll, számoliuk Itt is. hány porcikáia törött össze a gépnek. Van mit számolni. Ha jól meggondolom, nem is a gépekről akarok én. írni. hanem az emberekről. De nem tudom másképpen leírni erőfeszítéseiket. ha le nem írom. hogv a vasnál erősebb vas is hogyan mondia föl a szolgálatot. Az ember pedig dolgozik, heteket, lassan hónapokat ragaszt egybe, vasárnapot a hétköznappal. nappalt az éjszakával, és vetőgéoet a traktorral. A végén mégiscsak földbe kerül a mag mert az ősz törvénye hogv kerüljön oda idejében. Kifelejtettem a sorból, hogy a velőgép előtt még gvűrűshenser győzködik a megátalkodott földdel. az nyomná mélyebbre második fordulóban a búzaszemet is. mert mire ennvi gép lába nvoma ottmarad a földön, elsimul ucvan. de olvan kemény lesz úira. hogv a mi kocsink bátran nekivághat, mehet árkon-bokron. toronyiránt, eszébe se 1ut a sofőrnek, hogv megfogia a szántás. Aki azt hi6zi mégis hogv sok a túlzás ebben nézzen ki a határba. De ha két szemével látta, hogv van benne igazság emelie meg kalaoiát a dolgozó ember előtt. Mindig nehéz annak, aki a földben dolgozik. most 6okkal nehezebb. Horváth Dezső SOKKAL NbHEZEBB