Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

KEDD, lfl7ft. OKTÓBER 6. Meghalt Csűri Mihály Vasárnap, október 4-én hosszas betegség után elhunyt Szegeden Csűri Mihály elvtárs, a párt- és munkásmozgalom régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosa. Csűri Mihály 1002-ben született, és már 1022-ben tagja lett a pártnak. A felszabadulásig építőmunkásként dolgozott, s végzett emellett aktív mozgalmi munkát. 1945 után több fontos állami és pártfunkciót töltött be. Hét éve. ment nyugdíjba, s azóta is bőven kivette a részét a pártmunkából a DÉLÉP-nél. Csúri Mihály 1954-ben megkapta a Munka Érdemérem ezüst fokozatát, 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrendet, ez év tavaszán pedtg a jubileumi emlékérmet. Temetése ma, 6-6n délután háromkor lesz a Belvárosi temetőben. A Dél-magyarországi Epítfl Vállalat pártbizottsága Nyugdijaa brigád Zala megyében nyugdíjasbrigád alakítására jelentkeztek a nyugdíjas szakmunkások. Így akarnak segíteni az árvíz sújtotta területek helyreállításában. SZEGEDI MUNKÁSÉ o Csengetem nem tudok, a Kossuth Lajos sugárút 103. varog, gitározik a barátaival. Na, félre ne értse, nem huligánok azok a gyerekek. Nézze csak — kel föl a fotelből, s hozza a sarokból a — Nagy szó, nagy szól Kár volt rá pénzt adntl — Te is beleegyezték, nem? szám udvari epületének aj- glt6rt most vette a féltáján csak kopogtatni lehet. Csend. Megismétlem. Végre egy kissé Ingerült női hang betessékel. Nem ilyen fogadtatásra vártam. Az asszony szinte mYgTanŰTnémetüh elnéz fölöttem a bemutat- __ Milyen idős? kozásnál, s aztán ki is fordul retett pénzéből. Teljesen bele van bolondulva, csodálom, hogy most Itthon hagyta. — És a másik srác? — Lány az, Evlke. Képzelje, fejébe vette, hogy o a konyhából. Férje zavartan rám kacsint. — Tudja, egy kis kanálcsörgés. De ez magát ne zavarja. Gyerünk be a szobába, üljünk le. — A gyerekek? — Nincsenek Itthon. Éppen ezen kaptunk össze az asszonnyal. Hogy soslncsennek itthon, mondtam én, ment nincs a hétnek olyan napja, amikor találkozni tudnék velük. Az asszony állandó délelőttös, én meg három műszakban dolgozom, tehát többet alszom Itthon, mint ébren vagyok. De se a gyerekek, se az anyjuk nem érti, hogy én ls szeretnék néha beszélgetni velük. — Merre Járnak mindig? — Jóska, a fiú autóvillaMlelőtt netán újra vihar törne ki, közbeavatkozom. — Á kislány az autó miatt kezdett nyelvet tanulni? — Persze — válaszol az - Most kezdte a hetedik ""S"*: ~ Körbe Kérdezett általánost. S miért akar nyelvet tanulni? — Azt mondja, hogy végre egyszer külföldre is el szeretne jutni, s akkor legyen, aki tolmácsol a családnak. — Olyan sokat utazgatnak? A kérdésre egyelőre nem kapok választ, mert megjelenik az ajtóban az aszszony. Nyoma sincs arcán az előbbi méregnek. Kévét hoz, kínál, s máris beszél. o — Tudom, tott a Pista, mit mondhahogy miért moisági szerelő, Illetve majd vesztünk össze. Pedig nincs csak lesz, még tanutó. CsaLuxemburg grófja Operettbemutató Szegeden igaza. Két nagy gyerek, nem ülhetnek mindig itthon. Különben is, mit csinálnának itt — vet fitymáló pillantást a szobára. — a négy vizes E között autó, mindenkit, még az apja művezetőjét ls kifaggatta, hogy milyen nyelvet érdemes tanulni. Volt aki az angolt ajánlotta, mások az oroszt, de végül pont az öreg Szitásra hallgatott, a művezetőre, aki azt mondta, hogy akár Jugóba, akár Csehszlovákiába kerül, leghamarabb németül értik meg. — Itt még másról nem ls volt szó, csak a gyerekekről. Maguk nem járnak szórakozni, nem terveznek semmit? — Tudja, hogy van ez: a szülőknek legfontosabbak a gyerekek. Hogy nekik minél Jobb legyen, hogy rendes emberek váljanak belőlük. Ml már nem vagyunk olyan fontosak — nevet az asszony, Itt a rádió, a tévé, ha valami zajra van szükségünk. Moziba is el-eljárunk, ha ritkán ls, férjem munkabeosztása miatt. S ha már megvan az a rozoga jövőre talán ellndu fal között két ^nK vei®' Persze valósat , . . nűleg nem az Adriára vagy mai gyerek csak megpené- a Tá8tárába; ha*m valamer. szedne. Ok nem úgy Indul- re a Dunántúlra vagy a felnek az életbe, ahogy ml. H61' vidéki hegyek közé. Pista istennek! Terveik, vágyaik, "jAj" volt a Bükkben:meg a , Mátrában katonakorában, de céljaik vannak, nem hagyják én még gohasem magukat befolyásolni még Kifelé menet az utcai katőlem, vagy az apjuktól sem. púig kísérnek, Szlkora IstSzórakozni, tanulni, utazni ván, a gumigyár lakatosa és felesége. Az utcán ott áll a Hern&dl Oaaktr felvételű A fekete szubrclt és a szőke primadonna: Krasznói Klára és Horváth Eszter a Luxemburg grófja első felvonasá ban. A szegedi közönség az utóbbi évtizedek legsikeresebb operettelóadásában láthatta szombaton a Luxemburg grófja premierjén, ha egyáltalán látott mér ilyen szellemes és elegáns előadást; én magam csuk húszegynéhány esztendőt tudok garantálni. Megoldódott, ami Szegeden ki tudja mióta, megoldhatatlannak látszott: teljessé vált az együttes. Igazi primadonna énekelt, igazi bonviván vallott szerelmet, Igazi szubrett táncolt. Az eredmény értékéből magától értetődöleg mit sem von le, hogy az együttest kölcsönkért operaénekesek ÓN prózai színészek egészítették kl. Horváth Eszter, aki eszményi primadonna volt, nemcsak a műfaj tekintetében érkezett messziről. az operából, hanem földrajzilag is: Pécsről szerződött Szealkalmas szerepkörére. Temperamentumos, karakteres egyénisége, tudása — kitűnően énekel és táncol — lehetővé tette, hogy ideális Juliettet formáljon. Aminthogy ideális -bonviván volt a szintén Szolnokról érkezett Szabady József. Fölényes, nagyvqhalú alakítása megérdemelten kapott tapsokat. Szegeden nem. de a műfajban új színészként mutatkozott be, mint az előadás Sjr Bazilja Kovács János. Bravúralakítást láttunk tőle. olyasmit, mint amikor a zongoraművész gyermekdarabokat Játszik. Király Levente ismert erényeit csillogtatta most is. Szehdrey Ilona remek humorú alakítást nyújtott. 1 Kovács Gyula, Katona András. Tolnai Miklós triója szatirikus színekből épült, hasonlóan Marosi Károly és Bagó László játéka. A dinamikus koreográfiát gedre Hogv első találkozása Somoss Zsuzsa tervezte, a dekoratív díszleteket Sándor Lajos az elegáns Jelmezeket pedig Gombár Judit. Vezényelt Szalatsy István, fö részt vállalva abból, hogy az előadás színvonala zeneileg is kiemelkedő legyen. Végül, akit először kellett volna említeni, a Szegeden ismeretlen nevű és szintén Szolnokról érkezett Bor Józsefet. a kitűnő rendezőt, az előadás megteremtőjét, Igazi színházat láttunk szombaton, s ez elsősorban neki köszönhető. ökrös László a szegedi közönséggel operettben és nem operában törtépt. ne bántsa túlságosan: még az operett legádázabb ellenségei is szívbéli gyönyörűséggel élvezték játékát és énekét. Nem ls beszélve árról, hogy ez a bemutatkozás mindenkit kíváncsivá tett, milyen lesz majd a primadonna Horváth Eszter az operában. Az előadáson mutatkozott be a színház Szolnokról szerződött új szubrettje, Krasznói Klára ls. Akárcsak a primadonna, ő ls eszményien akarnak... Belevágok a szavába: — Éppen azt kérdeztem a férjétől mielőtt bejött volna, hogy sokat utazgatnak-e? — Utazgatni. Ugyan. Ezzel az ócskavassal nem jutnánk messzire. Vagy nem ls dicsekedtél vele — fordul a férjéhez —, hogy „kocsink" van? — Nem, nem mondtam. Most tavasszal vettünk egy öreg Skodát. , Húszezerért. Hát persze olyan ls. A gyerek meg a barátai bütykölték egész nyáron, de Gyopárosnál tovább még nem merészkedtünk vele. Mit csináljak, drágább autóra, újra még csak nem ls gondolhatunk. Nagy szó, hogy ezt is megvettük. Skoda, amit jövet észre sem vettem. Bizony rozoga. Fehér Kálmán H Október hatodikak a nem nézed figyelmesen a naptári, átlapozod október hatodlkát, Brúnó napja, n tudomány reneszánsz mártírjáé, Giordanóé. Kómában égette el máglyán az Inkvizíció, 180U-ban. Különös véletlen, a ml legszemélyesebb októl* »t hatodlkánk ls mártírlum. az arudi tizenhármaké, akiknek életét történelmünk egyik legszebb fejezetenek végnapjain oltotta kl a megtorlás. 1849. október 6-án Pesten agyonlőtték a lojalitásáról közismert gróí Batthyány Lajost (történészek leírják, az Európa-szerte megbotránkoztató ítéletet még Metternich ls igazságtalannak tartotta), s ugyanezen a veggelen Aradon felakasztották a szabadságharc 13 tábornokát. A brescial hiéna nem végzett félmunkát: Haynau mészárlása minden kétséget eloszlatott afelől, hogy az ország megússza önkényuralom nélkül. Október 10-én Csányl Lászlót akasztották fel. a főtisztekkel, képviselőkkel Kufstein. Josefstadt, Thereslenstadt börtöneit töltötték meg, a tiszteket és közkatonákat besorolták az osztrák hadseregbe, Petőfi a harcmezőn veszett. Kossuth emigrált. 13em apó aleppót basaként halt meg 1881-ben. A történelemkönyvekben Itt lapozunk. Ma, 121 esztendővel később, ml maradt ezekből a napokból? A gyász emberöltöket átlengő, tisztuló, koronként új tartalmat nverŐ Jelképe, Utcák, terek neve őrzi az aradi vértanúk emlékét, de a szabadságharcról szívesebben gondolunk március Idusára, a Talpra magyarra, a 12 pontra, a trónfosztásra és a debreceni függetlenségi nyilatkozatra, Pákozdrn, a tavaszi offenzívára: Táplóblcskére, lsaszegre. Nagysarlóra, Az élet produkálta dicsőség, a világban megcsodált hősiesség, a haladás tettel erősebben, szívósabban élnek: belőlük merít erőt egy nemzet, belőlük épül, tanul. Illúziókat rombolunk? Nem. Mementók, filmek, képzőművészeti alkotások, regények készültek (?). keletkeznek és születnek majd október 6-ról, jogászok elemzik a törvényességi formákat, történészek írják le a tényt. írók fantáziája őtködik az aradi hősök arcképcsarnoka mellett, Nekünk pedig évente egyszer, évfordulón eszünkbe Jut a naptárból. Ma, október 8-án, Olordano Brúnó napján, akit 370 éve Kómában megégetett az inkvizíció. A történelem szigorú, Igazságos. Latour miniszterről, akit 1048. október 8-án, Arad előtt éppen egy esztendővel, a feldühödt bécsi nép ldmpuvasra húzott — vajmi kevesel tudnánk Petőfi nyugtalan, lelkes verse nélkül. Az ls a népet dicséri. N. I. Levéltárvezetők tanácskozása Szegeden A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Igazgatóságának vezetője, dr. Varga János kandidátus meghívására mától, keddtől három napon át tartanak értekezletet a levéltári igazgatók a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában. A tanácskozáson a levéltárak negyedik ötéves tervét beszélik meg éi a gazdasági szervek Iratainak rendezési kérdéseivel foglalkoznak. Megtekintik a szegedi levéltárat és a Móra Ferenc Múzeumot. Felkeresik a mihályteleki Oj Élet Termelőszövetkezet paprlkaföldjelt és üzemegységeit és a művelődési otthont. Foglalkoznak a bevezetésre kerülő új iratkezelési rendszerrel, a levéltárak tudományos kutató- és közművelődési munkájával. A tévé házi készítésű műsoraiból a hétvégen két ballada ígért szellemi izgalmat Több sajátgyártmányú program — leszámítva az állandó rovatokat, Delta, Parabola stb. — nem is nagyon akadt. Beértük a kettővel, Fejes Endre El6 Klárájával és a Mikó András rendezői fantáziájától új színeket nyert Bartók-operával, A kékszakállú herceg várával. Hiszen a kísérő-együttesben szombaton egy érdekes Bergman-film (a kései időbén álmatlanoknak ajánlott Asszonyi álmok), vasárnap a remek Peter Sellers alkatára (és Márkus László tetlbetu'nlp szinkronhangiára) sza't, angol vícjáték. a Csak ketten Játszhatják kanott helyet, A Nlcolas Nicklcby változatlan Jó esélyekkel sajátítju kl a sorozatra parcellázott regények Igényesebb példányainak közönséglzlését — míg a Kockázat gyors újCsak két ballada rakezdése a közelmúlt biztató drámája. Az Élő Klárában sikerének dacára ls némi fá- sem történik más, az Öreg radtságról árulkodik. Stanls- munkás vonzalmát a csinos luw Mlkulskit az elmúlt hó- lány Iránt felbátorítja érnapokban. hetekben alaposan zelmének őszintesége: elhlkörülcsodáltuk, ajnároztuk: szl, hogy tisztességes házasfélő. az agyonreklámozás sági ajánlata esélyesebb lelassan többet árt, mint hasz- het a viszontszeretett futnál az egyébként rokonszen- balllistn Körijénél. Megveszi ves lengyel színésznek. a lányt a fiútól, a lány ön* gyilkos lesz. Persze ebben a Tán itt az ideje, hogy a különös háromszögben van ballada fogalmáról lehántol- vHlaml képlet szerűség, túljuk azt a valójában rá so- fokozott tragédia, mert hlhasem írt, mégis folyton kö- szen a mai lányok általában réképzelt jellemzőt, hogy ál- nem így gondolkodnak. Élő falában régi, tűnt Idők, szo- Klára azonban így él az író kások. erkölcsök, cselekede- képzeletében, Ilyen őszintén, tek műfaja. A ballada lehet ilyen tiszta, szép. hatalmus mai; most és Itt., nálunk, és emésztő szerelemmel, Mlmellettünk ls születnek. Fe- (yen kár. hogy bele kell hal ;cs Endre legtöbb írású* nla, "i-aszablti vagy hanaUlHtllag A tévéjátékot Horváth motiválja a balludlsztlkus Adám rendezte szolid hanglégkör. hangulat, a tömörítés szerekkel, árnyaltan, Főseitelmessége, prózai nyelve- szereplői Piros Ildikó. Pécsi zetének költőisége. a tiszta Sándor és Fülöp Zsigmond emberek jó szándékainak ke- voltuk, serű fonákja, csendes kis- I. N. NAPI KISLEXIKON a levéltárakról A jogi, történeti vagy más értékük alapján megőrzésre érdemes iratokat már az ókorban ls levéltárakban őrizték. # Múltjuk? Európában a X. századtól kezdve léteznek Ismét levéltárak, az egyházi intézmények, a feudális uralkodók, a varosok, majd a földbirtokosok gondoskodtak irataik megőrzéséről, Magyarországon az Országos Levéltár 1874ben, Illetve elődje 1788ban kezdte meg működését. A levéltárügy átfogó rendezése a felszabadulás után következett be. # Jellegük? Az Országos Levéltár az 1945 előtti, az új központi levéltár az 1945 utáni fontos iratokat gyűjt! és őrzi. Ezeken kívül országos jellegűek még a párjtörténeti, valamint n hadtörténeti intézet levéltárai. Van levéltáruk (archívumuk) a megyei pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek és az egyházaknak ls. A megyei levéltárak 1080-ben alakultak. % Csongrádban? Egykor Csongrád megyének Szentesen. Csanádnak Makón volt levéltára, s levéltárat tartott fenn H törvényhatósági Jogú Szeged és Hódmezővásárhely ls. Most Szegeden és Szentesen van levéltár, Vásárhelyen, Makón és Csongrádon pedig városi fiók. % Szegeden7 A szegedi levéltár lrutainak tekintélyes részét, mintegy 1600 folyóméternyt anyugot a volt Párizst Áruház üzlethelyiségében helyezték el. más részüket négy pincehelyiségben raktározzák. E"vlk Sem nevezhető célravezető megoldásnak. Mint ismeretes, a Dóm téren új központi könyvtérés levéltárépület fog épülni.