Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-10 / 238. szám

££ SZOMBAT. 1970. OKTÖBER 10. sál kollégium Pályázati felhívás Az MSZMP Csongrád megyei bizottság Oktatási Igazgatósága az 1970—71-es tanévre pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem speciál kollégiumára. A speciál kollégium továbbképzést nyújt párt-, állami, tömegszervezeti funkcioná-rusok és vezető propagandisták részére, a marxizmus—leninizmus egy ágának speciális témájából. A speciál kollégium témája: „A szocialista világrendszer országainak fejlődése és az együttműködés időszerű kérdései". A speciál kollégium hallgatója lehet, aki rendelkezik a párt-, a szervezeti és a munkahelyi vezető hozzájárulásával és az esti egyetem valamelyik szakosító tagozatát már elvégezte, illetve államvizsgát tett. Tanulmányi idő: 1970. október 30-tól 1971. május 7-ig tart. A hallgatók kéthetenként egy alkalommal kötelező előadáson és konzultáción vesznek részt, s a tanulmányi idő befejeztével bizonyítványt kapnak. A tandíj 85 forint. Jelentkezési határidő: 1970. október 20. A pályázatot az Oktatási Igazgatóságra (Szeged, Bal fasor 39—45. sz.) kell eljuttatni. Ugyanitt szerezhető be a jelentkezéshez szükséges kérdőív és a részletes tematika. — MSZMP Csongrád megyei Bizottság, Oktatási Igazgatósága. Névtudományi tanulmány Három bajai kutató — Hegedűs Józsefné, Bernschütz Sándor és Kőhegyi Mihály — tanulmányt írt a névadás helyi társadalmi indítékairól. Munkájuk átfogja az állami anyakönywezetés első évétől, 1896-tól napjainkig eltelt több mint 70 esztendőt. Rendkívül érdekesek a kezdő évek névadásai: a fiúk általában 61, a lányok 66-féle nevet kaptak, tehát a lányos szülők akkor is jobban ügyeltek a választákosságra. Sok kislánynak csak a beceneve olvasható az első anyakönyvekben. A szegényebbek minden ötödik kislányt Máriára kereszteltettek, amit a vallás hatásával magyaráznak a kutatók. Téesz-vezelök iskolája A közös tulajdon védelméről A szegedi járási-városi Tsz-ek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége szokatlan témakörben hívta meg tegnap a Tisza szálló nagytermébe tanácskozásra, tagszövetkezeteinek különféle posztokon álló vezetőit. Az elhangzott vitaindító előadás „A társadalmi tulajdon védelmének időszerű kérdései" címet viselte, melyet dr. Tóth Kása Béla, a Csongrád megyei Főügyészség helyettes vezetője tartott. Kitért a téeszek gazdálkodásával kapcsolatos büntetőjogi problémákra ls. Hangsúlyozta, hogy miközben országosan jelentősen csökkent a téeszekben elkövetett gazdasági bűncselekmények száma, addig az egy felderített bűnügyre jutó kár érzékenyen növekedett. Bizonyításképpen éppen megyénk egyes téeszeiben leleplezett számos > különösen nagy kárt okozó 'bűncselekményt mutatott be a megyei főügyészhelyettes.. Közülük is kiemelkedik Rapcsányi Árpádnak, a tápéi Tiszatáj Tsz főkönyvelőjének és ugyanitt Sípos Sándornak, a téglaüzem volt vezetőjének sikkasztása. Egyebek között egymillió 334 ezer olyan tégláért is felvették a munkabéren felül járó „eredményességi jutalmat" is, meIwet le sem gyártottak. Egyedül a korrupt üzemágvezető egymillió 71 ezer forintot kapott, el nem végzett munkáért. A csaló főkönyvelővel együtt 3 millió 337 ezer forint kárt okozott a közösségnek. Most előzetes letartóztatásban' várják méltó büntetésüket. A szőregi Egyetértés Tsz gáz-vízműszerelő részlegének vezetői is. közel 2,5 millió forintot sikkasztottak el, miközben 3.2 millió forinttal a megrendelőket is becsaptóik oly módon, hogy ennyivel többet számláztak a végzett munka értékénél. Intő példaként szerepeltek az öttömösi Magyar László Tsz-ben, a pusztaszeri Árpád és a baksi Maevar—Bolgár tsz-ekben Vlenlezett gazdasági bűncselekmények is." A súlyos visszaélésekre napjainkban komoly lehetőséget ad egyebek között, hogv a szövetkezeti ellenőrző bizottságok még nem állnak hivatásuk magaslatán. A kötelezően előírt általános ellenőrzéseket sem végzik el minden esetben. nincsenek tisztába jogaikkal, sem kötelességeikkel. Az észlelt rendellenességekről készített jegyzökönyveiket, további intézkedés végett átadják a vezetőség valamelyik tagiának, olykor éppen annak, akinek a legfőbb érdeke fűződik ahhoz, hogy a keletkezett kár vagy bűncselekmény ne keirüljön napfényre. A vitában felszólaló Nieszner Ferenc, országgyűlési képviselő, dr. Jármai Tibor, a Szeged városi-járási ügyészség vezetője és mások hangsúlyozták: alapvetően fontos az ellenőrzés tökéletes rendjének kialakítása mellett a vezetők egymás iránt tanúsított kölcsönös bizalma. A vezetőség és az ellenőrző bizottság közös feladata mindenütt a társadalmi tulajdon védelmének megszilárdítása. Szenvedélyes vita bontakozott ki a gyenge anyag- és alkatrészellátás miatt, már-már intézményesült vesztegetés és korrupció kapcsán. Olykor jelentéktelen értékű, de egy-egy gép használhatósága szempontjából nélkülözhetetlen alkatrészért alapértékének sokszorosát kell kifizetni. A társadalmi tulajdonban akkor keletkezik nagyobb kár, ha a szorult helyzetbe jutott vezetők „nem kennék meg a kereket". A korrupció e különös válfaja ellen hathatós központi intézkedések szükségesek. Szóvá tették a szövetkezetek vezetői, hogy egves bűnügyekben olykor rendkívül enyhe ítéletet hoz a bíróság, máskor viszont érthetetlenül szigorú a büntetés. Az ítéletek meghozatalában is közelebb kell jutni a tárgyi igazsághoz. Szó esett arról is, hogy egyes szövetkezeti vezetők nem alapoznak eléggé a jogtanácsosok munkájára. Nem vonják be őket a különféle szállítási, értékesítési szerződések elkészítésébe. Ez a konferencia egy vezető-továbbképző iskola megnyitása is volt. A népes hallgatóság örömmel üdvözölte a területi szövetség kezdeményezését. Már ez az első találkozó is értékes segítséget adott a szövetkezeti vezetők munkájához. Csépi József Délmagyarországi Építő Vállalat Szervezettebb munkát, «rtelce*,e,ekrö1 . , Jelentjük szilárd fegyelmet! A Délmagyarországi Építő Vállalat szegedi központjának kultúrtermében összegyűlt küldöttek előtt Molnár Sándor a vállalati pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást a pártbizottságot választó küldöttértekezleten. Ebben számos vonatkozásban kiegészítette a pártbizottság írásos beszámolóját, és nagyvonalakban összefoglalta az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseken elhangzott javaslatok közül azokat, amelyek a kongreszszusi irányelvekhez, illetve a szervezeti szabályzat tervezete módosításához kapcsolódtak. A termelékenységről, a munkaszervezésről, valamint a vállalat és a beruházók közötti — korántsem mindig jó — kapcsolatról szóló szavaival pedig mintegy megadta a küldöttek felszólalásainak alaphangját. Sokat beszéltek a kommunista és pártonkívüli építőmunkások véleményét is magukkal hozó küldöttek az iparágban közismerten magas fluktuációról. És a vállalat vezetőinek figyelmét meg kell ragadnia annak a véleménynek, miszerint a kilépések leergvakoribb oka nem a bérezésben, hanem gyakran a hangnemben, a bánásmódban keresendő. Számos őszinte, szenvedélyes hangú bírálatot hallhattunk az építőiparban fellelhető fegyelmezetlenségekről. Egy-egy felszólaló — kőművestől az Igazgatóig terjed ez a sor! — meggyőző példákkal igazolta, hogy például a termelékenységben ez évben bekövetkezett visszaesés nem írható az árvíz számlájára. Elhangzott olyan javaslat ls, hogy a pártértekezlet foelaljon állást a fegyelmezetlenekkel szembeni sokkal szigorúbb felelősségrevonás mellett. Felszólalt a DÉLÉP kommunistáinak küldöttértekezletén dr. Németh Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője is. S miközben elismeréssel szólt a kollektíva eredményeiről, a küldöttértekezleten kialakult önkritikus légkörről, felhívta a figyelmet a negyedik ötéves terv minden eddigit meghaladó feladataira. Mint mondotta, ezeket csak akkor oldhatják meg sikerrel, ha a még meglevő lazaságokat felszámolják, és az építési munika minden fázisát szervezettebbé teszik. Jogos büszkeséggel beszéltek a küldöttek a pártépítésben elért eredményekről. Az elmúlt esztendőkben létszámban és szervezettségben egyaránt megerősödött pártszervezetünk, s ez kifejezésre jut többek között a gazdasági munka hatékonyabb segítésében. A pártértekezleten megválasztották a Délmagyarországi ;Építő Vállalat új, huszonöt tagú pártbizottságát, valamint a vállalati kollektívát a megyei pártértekezleten képviselő küldötteket. Az új pártbizottság első ülésén megválasztották a héttagú végrehajtó bizottságot, és ismét Molnár Sándor személyében a DÉLÉP pártbizottságának titkárát. Csongrád megye! BMszervek Fontos feladat a közlekedés biztonságának megteremtése Huligántalálkozo a villamosban Egy levél fekszik előttem. Tornán István villamoskalauz irta elkeseredett hangon a vállalat forgalmi osztálya vezetőjének. Panasz, a megalázott ember keserű hangja szól a levélben: „A mai napon is, mint minden kedden és csütörtökön, huligántalálkozó volt a textilművekben. 21 óra 21-kor az onnan jövőkkel telt meg a kocsim. Égő cigarettával szállnak fel, a berendezéseket piszkálják. Erősen ittas állapotuk miatt behánynak a kocsiba, énekelnek, ordítoznak, a berregőket huzigálják, az ajtókat nem engedik becsukódni, az ablakokat lerángatják." „Huligántalálkozó" — írja elkeseredésében Tornán István. Pedig ezek a fiatalok a textilművek KISZ-klubjából jöttek. Hogy a kalauz túloz? Alig hiszem, mert levele végén ez áll: „Ha még egy ilyen eset előfordul, vállalva következményeit, a túrtól függően a Somogyi utcai végállomáson a kocsiról leszállok, és 22 óráig, amíg a gyáriak nem jönnek, nem fogok a kocsival menni." Mennyi minden kell ahhoz, hogy valaki megtagadja a munkát? Valószínűleg nagyon sok. Elkeseredett tehetetlenség szülte a sorokat csakúgy, mint a következőket: „Van ugyan életbiztosításom, de az nem sokat segít, ha esetleg kij löknek a kocsiból. Én férfi létemre nem érzem magam Tegnap tartották meg Szegeden, a Csongrád megyei BM-szervek pártértekezletét is. A pártbizottság írásos beszámolóját a pártértekezleten résztvevő küldöttek megkapták, tanulmányozhatták, így dr. Oskó Lajos, a pártbizottság titkára rövid vitaindító referátumot mondott. melyben kitért a kongresszusi irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzat módosításával kapcsolatban elhangzott véleményekre, azok összesítésére. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Kovács Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A beszámolót követő vitában értékelték az elmúlt négy esztendőben elvégzett munkát és megjelölték a soron következő feladatokat. A tartalmas vita értékelése és összefoglalása után került sor az új pártbizottság tagjainak, illetve a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztására. Az új pártbizottság nyomban megtartatta első ülését. A Csongrád megyei BM-szervek pártbizottságának titkárául ismét dr. Oskó Lajost választották meg. A párt politikájának következetes végrehajtásából adódó széles körű teendők mellett a pórtértekezlet nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a BM-szervek dolgozóinak mindent meg kell tenniök a megelőző munka jobbá tételéért, különösen azért, hogy a közlekedési balesetek száma lényegesen csökkenjen. Ez olyan közérdekű tennivaló, mely igen élénken foglalkoztatja a BM-szervek kommunistáit. Nyilvánvaló, hogy e téren számos tennivaló van. Ugyanis a közlekedés biztonságának jobbá tétele, a forgalom zavartalanságának megteremtése — és nyugodtan hozzá lehet tenni — gazdaságossága megköveteli a balesetmegelőző tevékenység személyi és technikai feltételeinek folyamatos fejlesztését, színvonalasabbá tételét. Hiszen köztudott, hogy a gépjárművek száma napról napra növekszik, az utak egyre zsúfoltabbá válnak, mind többen vesznek részt a közúti forgalomban — méghozzá kevés gyakorlattal. Minden körülményt mérlegelve: nem lényegtelen tehát az sem, hogy milyen mértékben javul a közlekedési morál, a közlekedők fegyelmezettsége és kulturáltsága. A Csongrád megyei rendőr-főkapitányság szerveinek és dolgozóinak a pártértekezlet útmutatása alapján egyik fő feladatuk, hogy rövidüljön a baleseti krónika és e területen is eredményes legyen a megelőző és nevelő munka. Vizsgáznak a vadászok Megkezdődött a bakonyi újra számot kell adnia felvadászok vizsgája Veszp- kés-ültségéről. rátermettségéremben. A megyei tanács ... ... ... ,.., , határozata értelmében az e 101 A bizoUöue elő<* égterülethez tartozó valamenv- be" a napokban ezer vadász nyj vadásznak az év végéig jelenik meg. — Ne aggódjék, ezek most nem a huligánok. biztonságban, akkor mit mondjon egy nő dolgozónk?" A kalauz szavait igazolja az ellenőri jelentés is. „Ha az illetékesek nem fognak hathatós intézkedéseket tenni, rövidesen még a rendőrök sem tudnak rendet csinálni" — írja Igaz György. Nos, mindebben van jó néhány elgondolkodtató dolog. A textilmüvek KISZklubjában összegyűlnek a fiatalok, akik ott tisztessé gesen viselkednek, mert máskülönben kiteszik a szűrüket. Az elkeseredett levél a szeptember végi Omegakoncert után született. A klubban eddig egyetlen esetben sem volt botrány. Mindig a legnagyobb rendben zajlanak a koncertek. Olyankor még italt sem árulnak. (Máskor is csak keveset lehet kapni.) Kint az utcán, a villamoson viszont elfeled-: keznek magukról ezek a fiatalok. Nem mindegyik, csak néhányan közülük. Viselkedésük közveszélyessé válik. Sajnos, ilyesmi előfordul. 200—250 ember között mindig akadhat 10—15, aki nem fér a bőrébe. Ez ellen tenni aligha lehet. Illetve mégis. Ott vannak a többiek, akik elnézik az ilyesmit, nevetnek hozzá. Passzivitásukkal tulajdonképpen asszisztálnak a rendbontóknak. Szávay István Húsbolt — a régi helyen Két nap telt el az ötlettől a megvalósulásig. Ritkán sikerül valamit ilyen gyorsan megoldani. Az ötlet: az ÉLIKER központi húscsarooka szeptembertől új, Károlyi utcai helyiségében működik. A Széchenyi téri régi üzlethelyiség míg át nem alakítják, tehát jó néhány hónapig használatlanul állt volna. A vállalatnál ezért a héten megszületett a gondolat: nyissák meg újra a boltot, hiszen a város húsellátása nem a legjobb. Az eredmény: ma reggel 7 órakor az üzlet ismét árusítani kezd. Húsipari melléktermékeket árul, olcsó, 6—12 forintos áron Sertéskörmöt, -fejet, belsőségeket, velősés húsos csontot. Tehát olyan cikkeket, melyeket sokan keresnek, de általában nehezen lehet hozzájutni. A két nap mindenképpen rugalmas üzleti politikára vall-. Dicsérendő kereskedői felfogásra.