Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

SZOMBAT, 1970. OKTÓBER 94. Három arckép — egy költői esthez Három arc. Van, amelyiket publikálni, aztán, csak har- költők. Nem először jár Sze­megvilagitja az ismeretség colt: katona volt. Első kötete geden: fordítás-köteteit, ver­Xenye, van, amelyik eddig Zsenisz zsüriunü (A győze- seskönwét jól ismerik a arnyékban maradt. Most rá- lem dalai) címmel 1949-ben vers barátok. Különösen a juk irányul a figyelem rei- jelent meg. Egyik legszebo Sárkányölőt — 1885-ben je­lektora. Három költő lep u miivének az 1950-ban publi- lent meg —, amelyben köz­szegedi közönség elé a jövő kál Zsür turulü zsür (A dal kinccsé tette az orosz n;';p­hét keddjen. Két szovjet 11- nem hal meg) című poémá- költészet legszebb darabjait, rikus: az orosz anyanyelvű ját tartják, amelyben a Szov- az egyházi és vitézi énekek Róbert RozsgyesztvenszklJ jetunió Hősének, u tatár köl- legjavát, ós olyan alapot es a kazah Dzsuban Mulda- nőnek, Misza Dzsamlljának adott az orosz költészet egé­galijev, velük együtt a költő- alakját mintázta meg. A Ka- szenek megismeréséhez, műfordító Rab Zsuzsa, a /.ah vagyok című elbeszélő amelyre még nem volt példa, szovjet költészet méltó tol- költeményében forradalmi Sokan szólnaJt az ő hangján mácsolója. S mielőtt verseik- putetlzmussal rujzolja meg a hozzánk az orosz kel bemutatkoznának, eleve- kamh né történelmi útját nedjék meg az, amit ez a költészet nagyjai közül, szinte min­hárorn költői "Zekén felidéz" Muldagalijev az orosz költé- de,lki » mai n^ven­három költői a.ckép felidéz. ^ ^^ tollnócsolója. ő évesek nemzedékéből. Ahogy | ^ | szólaltatta meg kazah nyel­—— ven Puskint, Lermontovot. Róbert RozsgyeaztventlM) 1958—63-ig folyóiratot szer­a legújabb lírát a hatvanas kesztett, azóta pedig a Ka- nyeszenszkljt, a magyar Voz­években nrtáról-holnapra zuh irószövetség titkára. nyeszenszkljt sem lehet nól­az ő műfordításai adják a legteljesebb Jeszenyin válo­gatás aluphangjót, úgy Voz­megújító harmincévesek nemzedékéhez tartozott. Ah­hoz, amelynek tagjai tlz éve még valamelyest hasonlítot­tak egymáshoz abban, hogy a küle elképzelni. S még meny­| 3 | nyit nem... A József Atti­la-díjas Rab Zsuzsa példáz­Rab Zsuzsa ennek a költői za azt, hogy a tehetséges köl­költői technika modernlzá- Mtnek a házigazdája, hiszen tő és virtuóz műfordító fel­lásaval. ujszeru közéleti lá­tásmóddal nyerték meg az az ő költői-műfordítói be- tételezi egymást. Ezt ifjúság szívét, s amelynek mutatósóra szánt műsor ke- nyitja műfordításaival tagjai mn már mindannyian relében szólalnak meg - az verseivel. blzo­és távolodóban vannak az egy­kori közös lírai alapállástól. (Nem a lényegtől!) Voznye­szenszkij a képversekig ju­tott a formai kísérletezés út­ján, Jevtusenko visszafelé sodródott a hagyománvosabb. hosszadalmasabb elbeszé'ő költőt műfajhoz, és Rozs­gyesztvenszkij, nos Rozs­gyesztvenszkij is távol Jár a hajdani, nagyhatású Rekvi­emtől. A mélység korszaka után nem a magasság, ha­nem a felszín következett Versetbői az utóbbi Időben kevesebb ls jutott el hozzánk magyar fordításban, mint az­előtt. Most rég látott ven­dégként Jön Szögedre, hiszen három éve (kellemes csaló­dására) értő közönség előtt már adott Itt elő verseiből. Első, majakovszkiji hatáso­kat mutató kötete 1956-ban jelent meg. Most harminc­nyolc éves. ő fordításában — a vendég­Vcrt-Nh Miklós Műemlékek a Szovjetunióban A Szovjetunióban rendkí­vül nagy becsben tartják a múlt történelmi ós kulturális emlékeit, amelyek közül mintegy 200 000-et tartanak nyilván. Különösen gazdagok e téren az Oroszországi Fö­deráció központi, északi és nyugati területei, Leningrád és környéke, Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, Üzbe­gisztán, a Balti-köztársasa­gok, Ukrajna és Beloruszia. A műemlékeket az állam védi. Nemcsak a történelmi múlt értékeit, hanem azokat ls, amelyek a szovjet hatalom nagy eseményeinek emlékét őrzik: a forradalom, a Nagy Honvédő Háború emlékeit, a Bresztl erődöt — amely ma hadtörténeti múzeum, csak­úgy, mint a sztálingrádi csa­ta hőseinek tiszteletére emelt emlékművet, De a példák csak ktrugadottak. Megem­líthetnénk továbbá azokat az emlékműveket, amelyeket a fasiszta áldozatainak emeltek a litvániai Pircsjuplszban, a belorusz Hatlnyban, a lett­országi Szalaszpilszben és így tovább. Emlékmüveket avattak a Lenin-centenárium tiszteleté­re Uljanovszkban és Lenin száműzetésének helyén — Susenszkojéban, továbbá másutt Is. (MTI) E Dzsuban MuldagalijevM vajmi Keveset tud a magyar olvasó, hiszen versel csak kétszeres közvetítéssel Jut­hatnak el hozzánk. Mulda­galijev ugyanis kuzahul ír. ötvenéves és megszámlálha­tatlanul sok verseskötet al­kotója. 1939-ben kezdett A házmester bűvész vagy ki tudja? A házmester vagy két per- akkor már baj van, mert Kombinálok. Ügy látszik, ce már, hogy elment. Elment olyasmit talált fel, mint a a házmester se mágus, nem és itthagyott. Itthagyott sűrű felszállni ugyan nem tudó, is feltaláló. A házmester csuk kételyek között; a bár soha viszont zenélni tudó repülő- dühös, ő az egy dühös em­nem áhítoztam a találmányi gép; a találmány lényege ber. Tényleg Most jut hivatalnak sem a kenyerére, ugyanis az, hogy a házmi s,- eszembe, minthu mundott itt ter valamiféle titlkos mágia volna valamit, valami kuka­segítségével mozgatni tudja cokról. Meg egy zacskót ts u lisztet. Hozott egy tégely- hozott. Nézzük csak mi van sem a babérjaira; most állok; csupa talány a szo­bám, amikor nincs itt nálam, és vagy két perce már, hogy ben lisztet, és mozgatta, Le- ráírva! (Lehet, hogy ez a nem tudom, milyen minő- het, hogy ez valami táv- megfejtés!?) Hát ilyenek séghen keresett fel a ház- szuggesztló? Lehet, hogy a vannak ráírva: 2 kg finom­mester; úgy-e, mint bűvész, házmester mágus lenne még liszt: ára: 9,20; csomagolták vagy is? Esküszöm: legalább öt Hódmezővásárhelyen, 1970. mint méterre állt a tégelytől, és a máius 23-án, liszt mégis mozgott n tégely- Közelebbről megnézem « Kombinálok, A bűvésznek ben, De az is lehet, hogy én tégelyt, Tényleg kukacok hálás publikum kell, A fel- is mágus vagyok csak eddig vannRk benne, Fs sokan. Le­találónak hálás kivitelező nem tudtRm róla, mert mint het, hogy ezért dühös a há*­A dühös embernek türelmes mór mondottam n házmester mester? Lehet, hosv nem Is csitító. Hu tudnám, hogy a vaffy két perce mór, hogy el- n házmester a mágus, ha­ezek kö- ment. Nomármost; ha én rá- nem a Gabonatröszt, mert nézek a tégelyre, akkor ls kukacok beszerzésével ő mozog a liszt. mozcratla n lisztet? _ __ w Van aki máguskénzőbe iár, Kombinálok. Ez gondotlan­, L.*Jr„ "üVÖ-I^A ' van olvan ls, aki kö-'énísko- a&g. loLf.^ tudtom* rálön ,Aba' Y Nincs több kombináció! ahogyan sem tudtam rájön- tam Erg0: nem éhetek má­nl a trükkjére. Ha feltaláló, gus. Petri Ferenc vagy mint feltaláló, csak egyszerűen úgy, egv dühös ember. házmester melyik I zül, könnyű lenne a dolgom Am én nem tudom Kombinálok. Ha bűvész. Az igazság hordozóiról A falujáró és termelő*zö- zertálluk elhullgutUik — s vetkezeteket szervező agitá- ez is annak a progresszivi­clós munkáról azt fejtegette, tásnak a következménye, a közelmúltban a Délma- amely megsokszorozta a po­gyarország Nem házalunk az zttív erőket. Igazsaggal című cikkében, A cikket tovább gondolva: hogy a népnevelő, felvllágo- ma másként csináljuk dol­sító munkát mostanában gainkat, mert ma merőben másként csináljuk, mint an- más a történelmi helyzet, nak Idején. „Eszünkben sincs Teremtói és tudatos élvezői már házalni uz Igazsággal, vagyunk az egyre tökéleU­esetleg lábatlankodni azért, sebb szocialista demokra­hogy erőnek erejével szájba clának. A hatalom es a gaz­rágjuk a politika kétszer- duság szilárd fundamentu­kettőjét," ma ma már a régebben kez­,, ... , .. detleges módon hirdetett Valóban így van. Ma mas ign^gn«k. De ez a mai ál­a mondanivaló és mas a £ t Hwn teneklg tejtöli s szavak megjelenesenek for- J , NZÓval parotiulJó tet­rnaja, mint a felszabadulást é ü é követő evekben volt. Akkor j , kü,.H*ukban" történelmi korszakokon át Qondjaink uudalma egészen tYnY wmhh núnt volt. s én azt emberekbe fojtott legtöbb- vallom. az lgaJMdgot mogt ífi JUknek csak a tudata mé- legalabb olyall határozott kö­lyén szunnyadó Igazságot vetkezetességgel kötelessé­kellett világosságra hozni, günk megmondani, tudatosí­Azt kellett kimondani, kl- tani> >"inf » negyvenes—öt­. , , venes években kellett, mondatni, életre hozni, hogy Csakhogy mogt _ a nyo_ a munkások és a parasztok mon tovább haladva - má­többé nem csak illegális soknak, a közülünk való té­röplapokon és jelszavakban velygöknek és szándékosan - i a. JAÍ rosszat akaróknak a hibáit várományosai é* gazdái, keU neklk megmondanunk. gyakorlói a 1 rutaiamnak. Azt, Illetve a közvélemény ítéle­ti ogy ezzel a véren szerzett tére bíznunk. Az ellentétek, hatalommai ezentúl élni kell Igazságtalanságok és a «* lói k«n élni 7r«.i u..i bennük botludozo szemelvek es Jól kell elni vele. fel kel- lna nem [^tétlenül a volt el­lett rágni a megfélemlítette- lenséges osztályok tagjai, ket, a tespedőket, asztalhoz hanem azok útjára lépeti, s kellett invitálni a félszege- életstílusukban utánozni i . a _ — i a i a u , akaru osztályon belüli fene­ket és a magukat kenyérhaj- ggtok, Jul Jóllakottnak érzőket. UJ- Ezekkel szemben talán ne­jal kellett nyíltan rámutatni hezebb - a szövevények a kizsákmányoló osztályok "Yi mlat' — «» iMuaár , . , A Bot hangoztatni és érvényo­Ittm áradt képviselőire és aUenl, de elodázhatatlan r* kerteseikre, szándékuk, cse- el nem hallgatható köteles­lekedetetk ártalmára. A fel- "ég. Számtalan példa igazol­szabudulé* utáni években uz J*,h°"V "^mély.ékkel, c»u­. - A„ A , .... portokkal, közössegellenue Igazság szószólói még jó ide- érdekeltségi körökkel szem­ig világos határvonalat tud- ben milyen hatékony n nyílt, tak rajzolni a dolgozó nép és egyenes fellépés, Példáik bl­sllenségeinek érdekei közé. f"nvYk azt hogy a kor­„ ." . , ... . , rupdó, az önzés, a haracso­s mect a demokratikus jogok iám, a kispolgári mentalll is gyakorlásában kevesen vol- — mint társadalombymlas tak jártasak, a közösségi élet tó jelenség — éppen ott os pedig dinamikus fejlődést fkkor éled fel, ahol és aml­k övei el t bizonv eléu sokéla ktl)!dny va«y álszolldarl­itoveiejt, bizony eleg sokáig ^ mt(|tt elhallgatják az hazaim kellett az igazsaggal. igazságot, Nem vitatható az Éppen ezért tisztelet és sem. hogy uz Igazság me ;­megbecsülés jár a szocialista hirdetóse nem egy lcmokrárláért laa/ s/íov«l áldozattal, a szólóra temokraclöert Igaz szívvel nézVe üátranyoa következ­tuzbe dobott 20—25 évvel ményekkel jár. Manapsng azelőtti minden cselekedet- egyre kevesebb esetben. De nek, Az akkori népnevelők is feladat, hogy az igaz­közül nz élők többséee m-i mondó 'Hazának és egzlsz­kozul az elok többsége ma tencinJának mind biztonsá­ugvanannak az igazságnak gosabb pajzsává tegyük ezt hordozója, szószólója a köz- a ml sok vihart kiállt de­ólet legkülönbözőbb posztja­in. A demagógok vagy a de­Gerencsér Miklós FEKETE IBI — Rohadjon meg ez a büdös életi Az ember gürcöl, vállalja a legpiszkosabb munkát, és ak­kor ezt kapja! Részegnek nevezik, szemtől szem­be, mint egy csavargót. — A Gestapónak általában megbízhatók az értesülései — vélekedett egykedvűen Demeter. — Iszok, Igenis iszok! Nem.kérek se vagyont, se kurvákat, se mágus pozíciót! Akinek nem tet­szik, az csinálja helyettem! \an itt gumibot elég. lehet verekedni, csuk aztán bírják gyomorral! Ismerték Weinhoffer düló-fúló természetét, mégis váratlanul hatott ez a dühönséssel hatá­ros klfakadás. Demeter már egyáltalán nem óhajtott egykedvű maradni. — Ideje észhez térned. Folytatni kell a mun­kát. Szedd Össze magad, mert perceken belül kihallgatásra kéretem Balogh Mihályt. — Köpök az egészre. Még az éjjel agyonlöve­tem mind a tizenegy fickót. Sokkal egyszerűbb, mint a kimerülésig csépelni őket. — Azt mondtam, szedd össze magad — taná­csolta nyersen a csendőr főhadnagy. — Szüksé­günk van az ügy törvényes lefolytatásárai Weinhoffer mérge röhöeésbe fordult. — Ha jól értem, most következik az. amit Prinz őrnagy szerint el kellene magyaráznod, A többiek még hangosabb lélegzetvétellel sem mertek beleszólni a két fönök vitájába. Demeter Zoltán annál nagyobbat sóhajtolt, mint egy tür­tőztetve elhatalmasodó idegességét. — Jój érted. Csak azt nem érted jól. hogy mi­ért ,kell mellőznünk a te kedvenc módszeredet. — Csak tudnám, hogy miért éppen a kom­munisták a kivételek. Azzal a Jellegzetesen gúnyos-udvarias tekin­tettel mérte végig Demeter a polgári felderítés parancsnokát, ahogy a foglyokat szekta a máso­dik kihallgatás eleién. — Végtére is, politikai nyomozók lennénk Eb­ből pedig az következik ho°v elvárható tőlünk némi politikai érzék. Azért nem bunkó'hatjuk le ezt a tizenegy fickót csak úgy. egyszerűért, mert n vagongyárban tlzenegyezrr munkás dol 'oztk Vagyis mindegyikükre pontosan ezer szaki jut. Demonstrálni Illik a szigorú törvénvesséeat, el­végre Jogállamban élünk Még Inkább Ülik vl­Kváznl a munkások hnngulatára, elvégre fnnto­«nbb a háborús termelés, mint a te rövidhett eljárásod Erről ennvit. Most pedig kéretem Ba­logh Mihály elvtársat. Bede Antal zászlós szó nélkül indult a fogo­lyért az alagsorba. Weinhoffer előkészülete any­nyiból állt, hogy kiadósat húzott a demizionlá­ból, mig Faragó az árumfejlesztő^ópet Igazította kezeii gyébe a padlóra. A fogoly Bede Antal zászló" és Dobrai István őrmester között lépett a szob;ba. Alig állt meg a szoba közepén. Weinhoffer ökölcsnnása recs­esent az orráp. Nyomban elöntötte a vér, de nem esett össze. — Ne vérezd össze a padlót! — üvöltött rá Dobrai. és ő is a foeoly arcába sújtott. Balogh Mihály ettől már a padlóra omlott. Dobrai menetrendszerűen nyúlt a vizeskanná­ért, eszméletre locsolta az ájult férfit. — Alkalmasnak érzed magad a kihallgatásra? — kérdezte tőle Demeter. Kabátujjával itatta fel a vért az arcáról Ba logh Mihály. Csontos alkatú, erős Izomzatú fia­talember volt, érdes, nyugodt vonásai ls arról vallottak, hogy a tűrni tudok fajtájához tarto­zik. Délelőtt már borzalmasan megkínozták, szeme körül duzzanatok sötétlettek, szája feszes­re püffedt a lila daganatoktól, Válasz nélkül hagyta a kérdést. Demeter rá­érősen heszélt hozzá. — Minden Jel szerint te gyártottad Ácson a röpcédulákat, Ez annyira biztos, hogy már csak a te becsületszavud hiányzik hozzá. Részemről akár azonnal befejezettnek tekinthető a tárgva­lás, ha aláírod a jegyzökönyvet Tessék, tiéd a kezdeményezés joga, Idősebb is. gyengébb ls volt Juhász Lajos, a klisé készítője, mégis hallgatni tudott. Balogh Mihály semmiképp nem akarta értelmetlenné tenni az őszülő barát önfeláldozását. — Nincs mit aláírnom. Demeter lehorgasztott feje a gondterheltség látszatát keltette, — Pedig tudom, hogy alá fogod írni. Sőt, őr­jöngve könyörögsz majd, hogy adjunk gyorsun tollat a kezedbe. Mert amit kaptál, az gyengéd kis szúnyogcslpós ahhoz képeit, ami a közeli percekben vár rád. Elhamarkodott"áagal Igazán nem vádolhatsz. Még egyszer megkérdezem: te gyártottad a röpcédulákat? — Nem én gyártottam, — Engem kizárólag a hazugság képes fel­ho«szH"ianl. Remélem, sik"rült tartósan megje. gyezned, hogy milyen vagyok, ha elfog a mé­reg, Szóval nem te gyártottad a röpcédulákat' — Nem. Sajnálkozva vonta meg a vállát a csendőr, tiszt. (Folytatjuk) mokratizmusunkat. Eszközeink, fórumaink s«m a régiek. Nem egyen­ként, „házanként" kell meg­győzni az embereket, ha­nem a tömegek egységes ál­lásfoglalásának egyldőben való megnyerésére törek­szünk. A cikk a pártnapo­kat, a tömegkommunikációs eszközöket, a baráti, társas összejöveteleket említi sok egyéb „pódium" mellett. Valóban, mindig és minde­nütt van mód és alkalom a világos beszédre, a tettré serkentő vélemények han­goztatására. Vitákra, szenve­délyes összecsapásokra, amelyeknek gyümölcse a közös elhatározás és az elő­rehaladás. Azt hiszem, mindezek bir­tokában. most már a ma­gunk ura, gazdáiáként, a 20—33 évvel ezelőtti hevli létből valamennvit , ism­felelevenítve jobban, hé ( rabban kell hozzászólnunk mai dolgokhoz még a snt húsunkba vágó fáidaln" árán is. S utalva az em' tett cikk azon megállani!* sára, hogy a pártranok írrtn' azért élénk uz érdeklődé­mert azokon iiNáthán nem olvasható tá)ókoztatók I" "Ihangzanak — gondolom már az is haladás lenne ha a szavakba formált Uaz ság mindig helvét találni mindenütt, rr-rt « rnmmta 'ott szövegekben is, Ennek hiányát leginkább a kn-'é "•"n s mé" jobb-m fr» alul ")i*lhafó tömec ér-| és k' vánla me''«'>ün•«•n, ózoji akik legtöbben vannnk. "nndorasi János \

Next

/
Oldalképek
Tartalom