Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-24 / 250. szám

SZOMBAT, 1970. OKTÓBER 94. Közlekedési vetélkedő Vasárnax) délelőtt 9 órai kezdettel a fegyveres ercwt klubjának színháztermében rendezi meg a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya az úttörők közieked vetélkedőjének megyei döntőjét. A korábbiakban már iskolai, Illetve városi elő- és középdöntőkre került sor. amelyek során mintegy 10 ezer általános iskolás vett részt a versenysorozaton. Végül is a megyei döntőbe a Csongrád megyei városokból egy-egy. Szegedről pedig két 6 fős csapat került. A vasárnapi döntőn az általános iskolák VI—VII. osztályában használt KRESZtankonyv anyagából kapnak elméleti kérdéseket a versenyzők, ezenkívül tréfás feladatok, rajzolás teszik színessé a vetélkedőt A verseny egyéni és csapatverseny ls egyben. Mindkét kategóriában értékes díjak kerülnek kiosztásra, mintegy 5 ezer forint értékben. Az egyéni verseny legjobbjai vásárlási utalványt kapnak, mig a csapatverseny első három helyezettje — csapatonként mind a hat fő külön-külön — ajándéktárgyat kap. A megyei döntőre mintegy 150 főnyi, úttörőikből álló közönséget is várnak a rendezők. Ezúttal a közönség is játszik: a nézők is kapnak feladatokat, s a helyes válaszokért csokoládét, kisebb-nagyobb ajándékokat osztanak szét közöttük. biológiai szabadegyetem kezdődik Az elmúlt években Szeged közönsége nagy érdeklődéssel kísérte a Tudomá• nyos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezete rendezésében tartott biológiai szabadegyetem előadásait, Az elmúlt években a sejtkutatás történetét, annak elméleti és gyakorlati vonatkozásait ismerhették meg az érdeklődők. Az előadások során foglalkoztak a sejt alaklanával és a molekuláris biológia legújabb eredményeivel. Az itt elhangzott előadásokat nemcsak a biológiai tudományok iránt érdeklődő fiatalság hasznosíthatta jól. hanem a biológia szakos tanórok is sokat tanulhattak ezekbői az előadásokból. A most induló ujabb ciklus a sejt élettanával, a sejt életével, életjelenségeivel és az ide vonatkozó legújabb kutatások ei-edményeivel foglalkozik. Kiváló előadók ismertetik meg e kérdéskörbe tartozó eredményeket. Az új sorozat első előadása holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor lesz a szemészeti klinika előadótermében, ahol dr. Kiszely György tanszékvezető egyetemi tanár „A sejt életjelenségeinek kutatása" címmel tart előadást. ENSZ demográfiai évkönyv SZEGEDI Az ENSZ csütörtökön megjelent demográfiai évkönyve szerint a világ lakossága a következő harminchat évben várhatóan megkétszereződik, és szama több mint hétmilliárd fő lesz. 1969 közepén a világ 3552 millió lakosának 5tí százaléka Ázsiában élt: 740 millió fő Kínában, 537 millió Indiában, 110 millió Indonéziában, 112 millió Pakisztanban és 102 millió Japánban. Európa lakossága a Szovjetunió európai részét leszámítva 4öQ millió (a világ összlakosságának 13 szaza, léka), Afrikáé 345 millió (9,7 százalék) és Latin-Amerikáé 278 millió (7,8 százalék.) A Szovjetuniónak 240 millió (6,7 százalék), Észak-Amerikának 224 millió (6,3 százalék) és Óceániának 18,9 millió (0,5 százalék) lakosa van. A születési arányszám csökkenésével egyidejűleg az elhalálozási arány szintén csökkent. Ily módon a világ lakosságának 1,9 százalékos évi növekedési aránya 1969-ben sem változott, Az ENSZ évkönyve hírül adja, hogy Tokió a világ legnagyobb városa, 9 millió lakossal, utána következik New York, London, Moszkva és Sanghaj. Sándorfalvi életmentők „A vér életet ment!" — ol- elérni, hogy ennyien jelent- Az emberi jószándékou vashatjuk a plakátokon az keztek? Kétségtelenül az túl azonban szervezésről is immár megszokott mondatot, emberi segítőkészségnek és beszélni kell. Arról, hogy amely gyakorisága ellenére jószándéknak, az áldozat- már egy hónapja elkezdték sem vélt üres frázissá. Mint készségnek kell B pálmát az előkészítést. Hogy a közahogy a sándorfalviak sem mindenekelőtt odaítélni. Hl- ség pártszervezete, tanácsa tekintik annak. Jól példázza szen a közság nem egy hat- minden támogatást megezt a két évvel ezelőtti eset. hétszeres véradót mondhat adott és papja ls sokat segíEgy sándorfalvl asszonyon magáénak. Véradó családjai- tett, Házról házra járták a súlyos szívműtétet végeztek hói 4—6 családtag megy el falut a vöröskeresztes aktia klinikán. Az akkori vér- ilyenkor a kulturotthonba, vistók. Rengeteget tett a nőadásra a faluból négyszázan például Fülöp Péter, Tari bizottság dr. Óesai Józsefné Jelentkeztek. És ez a szám József, Szepesi Mihály, Do- vezetésével, Dlamant Róbertazóta csak növekedett. Ta- monkos József, Horváth Sán- né tanárnő és az ifjúsági vövaly 500-nál Is többen adtak dor, Enyingi István ós csa- röskerasztesek, és nem utolvért az 5 ezer lakosú köz- ládjuk. Vagy az egymással sósarban kiváló munkát ségben. Azaz az ott lakók tfz versengő üzemek és téeszek, végzett dr. Takó Zsuzsa körszázaléka. Mindez szembeái- Tavaly a háziipari szövet- zeti orvos, a véradás fő szerlítva a kisteleki és szőregi kezet nyerte a versenyt, Az vezője. 60 véradóval — nagvobb lé- idén is bizakodnak a győze- az örek kultúrotthon előtt lekszámú községeidtel — ha- lemben, annak ellenére, hogy álló hútőkocsiba tízesével vitalmas szám. a gépállomás erős vetélytárs* szik ki az életadó vérrel Tegnap kezdődött Sándor- nak ígérkezik. Versengés az telt palackokat. Egymás után falván az idei kétnapos vér- áldozatkészségben, az embe- érkeznek az emberek, soj. adás. Vajon hogyan sikerült ri életekért. Szövetkezetek a közművelődésért Szép felhívást tett közzé a Nemes gondolat fűti a háSzabad Föld mostani számá- rom szövetkezet vezetőségét, ban a kislángi, a palgárdi és jpl megfontolt lépésükkel a szabadbattyáni termelőszö- országos ügyet is szeretnévetkezet vezetősége. „... az nek szolgálni, ezért írják MSZMP KB ifjúsági határa- tovább felhívásukban: „Felzatának végrehajtására és a hívjuk B székesfehérvári jáX. pártkongresszus szellemé- fás, Fejér megye és az ország ben a közművelődési munka valamennyi termelőszövetkefeltételeinek és hatásának zetét, hogy támogassa a köz. növelésére elhatároztuk, hogy művelődésnek azt a törekvévállaljuk azoknak a csopor- sét, amely az ifjúságot a jötos foglalkozásoknak a költ- vő feladatainak jobb ellátáségeit, amelyeket a községi sóra segít felkészíteni. Takony vtárak a téesziagok mogassák a könyvtárak műtovábbtanulni szándékozó ködésl feltételeinek javítógyermekei számára áltaiá- BÚÍ, hatékonyságának nővenos művelődési, világnézeti, lését. Ezzel is segítjük a teretikai, esztétikai ismereteik melőszövetkezefek és a tárbővítöséra szerveznek. Ezen- sadalom javára a magas esz. kívül a községi könyvtárak mei és erkölcsi színvonalú állományát a negyedik ötéves közgondolkozás, a szocialista terv idején minden tag utón embertípus kialakítását, az egv könyvvel gyarapítjuk. Olvasó népért mozgalom kiVállalásunkat a könyvtárak- teljesedését." knl kötött szocialista szerző- Megyénk népművelői mit dé^-n -ö—Rettnk, A Sy&- kívánhatnának egyebet, rapításra szánt összegeket — ^mt azt, hogv ez a kislángi 30 forintos ád a Bárral szá- m u fcis lángjával mitva - < "te arányosan a ' . .. könyvtár-k rendelkezésére bevilágítson a mi tájunk bocsátjuk." minden szövetkezetébe is, csoport is jön a vállalatok tói. Mindenki szívesen örömmel adja saját vérét mások megmentésére. Térítés nélkül, ingyen — ós lelkesen Átérezve a véradás fontos ságát, Mint ahogyan a 13 éves Nagy Márta indulót komponált az alkalomra, az emberi segítségadás egyik legszebb aktusára. Az életmentők dicséretére. Sz. I. MUNKÁS! A fonénő és a nyereségrészesedés A íonóüzamban fülledt és párás a levegő. A gépek zajosak, Száll a finom szürke por és belep mindent, a műhely betonját és az ablaküvegeket. Itt bent úgy tűnik, mintha alkonyodna. A gépek között fehér színű csíkok jelzik a közlekedési útvonalakat. A kender sajátos illata terjeng sz egesz gyárban. Eszembe jut egy idős kendergyári dolgozó szava," amikor nyugdíjba vonult negyvenévi munka után, azt sóhajtotta szomorúan, hogy nehéz lesz majd „kenderszag" nélkül élnie. „Az ember lánya megszokta, aztán megszerette a kendergyárat" — mondta. A műhely irodájában kávét szürcsölünk. A gépeknél dolgozó asszonyok két kávét isznak meg nyolc óra alatt. — Jóle*ik, felfrissíti az embert —, kavargatja velünk együtt a cukrot Szörényi Miklówió, az egyik fonógép kezelője, Amíg uz üzemvezető a műhelyben Intézkedik, Szörényi nótől kérdezem, hogy tudja-e, mennyi nyereségrészesedésre számíthatnak ebben az esztendőben. — Ugyan honnan tudnám? — nézett rám kérdően. — Hiszen még a vezetők se tudják! Eszembe Jutott gyerekkori barátom figyelmeztetése. Amikor a gépműhelyen mentem keresztül és megmondtam nek' mi járatban vagyok, lakonikusan csak annyit válaszolt, hogy kényes téma a nyereségrészesedés ügye. Megjegyzését alátámasztva, a következő tételt állította elém: — Ad egy: az egyszerű dolgozónak fogalma sies, hogyan keletkezik és mennyj lesz a nyereség. Ad kettő: az üzemvezető legfeljebb csak lejt! a nyereségrészesedés várható nagyságát, s nagyiából azt ls tudja, hogy ha lesz részesedés, akkor az ő üzeme kábé mennyit kaphat. Ad három: véleményem szerint még a vállalat legfelsőbb vezetői s»m mernének megesküdni arra hogy körülbelüli összeget mondjanak, Tényleg így áll a helyzet a nyereséggel? A gépműhely lakatosának „pro prlmója" úgy látszik telitalálat, Ugyanis Szörónyiné volt a tizenötödik fonónő, akitől a nyereségrészesedésről, mint olyanról érdeklődtem. Ilyen .válaszokat kaptam; „Mi azt nem tudhatjuk," — „Remélíük lesz az idén is," — ..Rajtam nem múlik." — Azt csak tavasszal mondják meg." laki mennyit kap? Szörényi né mondja: — A keresettől, ki mennyit keresett az előző esztendőben. Mióta van a gyárban, attól is függ, mert kapunk törzsgárda jutalmat. Az üzemvezető a sze;" di kenderfonógyárban kezd• te, mint lakatosinas, Harmincöt éves, de éppen húsz esztendeje dolgozik a „kenderszagú". üzemben. Megérti a dolgozók véleményét, hiszen ö maga sem biztos abban, hogy lesz nyereségük, bár úgy „érzi", lesz, — Tavaly fél évkor igen pontosan tudtuk, hogyan állunk, azt is, hogy mennyi a nyereség időarányos menynyisége. Sőt, a már megszerzett nyereségből jelentős előleget fizettünk ki. Az idén még nem került sor ilyen nyereségelőleg kifizetésére. Persze ez az év nagyon elüt a tavalyitól. A nehézségekről beszél Három évvel ezelőtt a szegedi kenderfonógyárban 2000 ember dolgozott a múlt évben már csak 1B0Q, s az idén annyian elmentek, hogy alig vannak 1400an. Előfordulhat, hogy a gyárban nem tudják fenntui-tani a hárem műszakos termelést. Át kell szervezniük a beosztásokat és két műszakban duruzsolhatnak csak a gépek, „Az amortizációt, viszont a nagy menynyiségű gépparkra úgy fizetik, mintha mindegyik három műszakban dolgozna. Ez a tény minden bizonynyal mérsékli a vállalat nyereségét. a gazdálkodás hatékonyságát." Ez van 1070ben, sajnos. — A nyereségérdekeltségük egyébként milyen? A fonodáé, s a fonodában dolgozó embereké? Előbb pontos választ kapok az üzem felépítéséről, amelynek három üzemrésze van, Ahogyan a gyár üzemei versenyeznek egymással és igy érdekeltek a nyereségben ls, 1 az üzemeken belül is differenciálnak az eredményesség alapján, — A gyárnak juttatott kiosztható nyereség három részből tevődik össze — magyarázta az üzemvezető, — Felét a bóralap szerint kapjuk, harminc százalékát az eltöltött évek alapján, s húsz százalékát azok 'üzemrészek, vezetők) a dolgozók kBpják meg, ahol a leghatékonyabb volt a gazdálkodás, örömmel újságolja: — Igy például a tavalyi munka értékelésekor az én üzemem volt a gyárban azelső, amiért jelentős nyereségösszeget kaptunk. Ezt a pénzt ml is differenciáltan osztottuk el, mivel az üzemen belül a fonoda—3 volt a legjobb üzemrész. Papíron bizonyítja, hogy rreiiörtént olyan különbségtétel is. hogy az egyik üzemben 7-es szorzóval, a másikban, amely a legjobb volt, 14-es szorzóval számoltak, Érthetőbben: uz A jelű üzemben egy fonónő, mondjuk ezer forint nyereséghez jutott, a B jelű üzemben kétezerhez. — Igazságosnak tartja ezt? — Feltétlenül. Éppen ebben rejlik az érdekeltség, Természetesen az utolsó helyre szorult üzemben is voltak ojyan dolgozók, akik a maguk területén a legtöbbet adták, mennyiségi és minőségi teljesítésük nem maradt el a legjobb üzemben dolgozókétól. Ebben az egyének közötti differenciálás billentette helyre az anyagi elismerést, O Két fonónőt kérdeztem meg, hogy szerintük mitől függ az, hogy az egyik üzem mindenben megfelel a követelményeknek, a másik viszont elmarad ég végül fele annyi nyereséghez jut csupán. Közgazdászi precizitással válaszoltak. — Több oka lehet, de a legdöntőbb a vezetők munkája, mivel az határozza meg a zavartalan anyagellátást, a munkavégzés észszerű szervezését. Döntő a munkásküllektfva tevékenysége is, de ez mindig függvénye az előbbieknek. A gyengén szereplő üzem vezetőitől ugyan megvonhatják a nyereséget, sőt az alapfizetésükből is elveszíthetnek egy keveset, de velük együtt vesztes lesz a a a kollektíva is, amely „kezük alatt" dolgozik, Ebben az esetben mit tehetnek, mit tesznek a munkások? Érdekes és elgondolkodtató válaszokat kaptam, Elégedetlenkedünk, morgunk i —• ideges lesz a hangulat, s akkor is gyengén megy a munka, ha semmi se zavarja. — Megpróbálja az ember, hogy átkerüljön a jobb tízembe, — Fenyegetődzlk, ha így dobálják, meg ennyit kell állni, akkor kilép. — Nem mond semmit, csak egyszerűen kéri a könyvét Nem tudom már, hogy kl mondta, de valahogy ígv fogalmazott; „Ez a munkás önvédelmi fegyvere." Gazdagh István De azért valamit csak tudnak a nyereségérdekeltségről. Mitől függ, hogy vaKormányrendelet a vállalati jövedelem- és bérszabályozásról Filipszky Zoltán, a Pénz- lását, a bérgazdálkodást, vaügyminisztérium Közgazda- lamint a városi és községi sági és Költségvetési Főosz- hozzájárulást. tályának vezetője, továbbá a A minisztériumban elminisztérium több más ve- mondták, hogy az új szabázető munkatársa péntek dél- Iyozás a munka hatékony-, után tájékoztatta az újság- Ságénak növelését, a népÍrókat a vállalati jövedelem- gazdaság kiegyensúlyozott és bérszabályozás rendszeré- fejlődését szolgálja. föl. Mint ismeretes, a kor- A bérszabályozás új rendmány csütörtöki ülésén ren- szere abban teszi érdekeltté deletet hozott, amely 1971 a vállalatokat, hogy ne a január 1-től egyebek között létszám bővítésével, hanem óira szabályozza a nvereséc- a me^l«vfl ep5k ésszerűbb szabályozza a nyereség- jobb femas7tl„nI nöVeladőzast, az érdekeltségi ala- 'ék a termelést, a vállalati pok képzését és felhasznú- nyereseget. Értesítjük vendégeinket, hogy 1970. november 2-től imétemen megnyitjuk ««|| fürdőnket Kellemes fürdési és pihenési lehetőséget biztosítunk Sürdés férfiak és nők részére Baját fürdőruhában. NYITVATARTÁSI HÉTKÖZNAPOKON 19 ÓRÁTÓL 22 URÁ Az esti fürdő üzemelő egységei: USZODA, KÖRMEDENCE, PIHENŐTÉR NÖI ÉS FÉRFIZUHANYOZÓK. Fürdőruha-kölcsönzés a pénztárnál. Véritik kedvem vendégeinket JZEGEDI VÍZMÜVEK ÉS FÜRDŐK