Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

2 CSÜTÖRTÖK, 1970. OKTÓBER 22. Óriás olvasztók SZEGEDI Vusérctermelóaben, ucélcsövek, koksz, durubositott érd és néhány egyéb termék előállításéban u Szovjetunió magabiztosan került az első helyre a világon, de nyersvus. az acél és a hengereltáruk gyártásában pedig a második helyen áll. A szovjet olvasztárok nem egyszer értek el • világcsúcsokat a fémgyártásban. Nekik sikerült például elsőként kidolgozni és meghonosítani néhány elvileg új technológiai folyamatot. Például elsőnek alkalmazták az oxigént és a földgázt. Mu már ez a technológia az egész világon meghonosodott. Folyamatos acélöntés, elektrcwalakos újraolvasztás, oxtgénkonvertoros acélolvaaztés — mindezt a szovjet tudósok és kohászok munkája teremtette meg. A szovjet kohászat vívmányai közé tartozik a 2700 köbméteres nagyolvasztó. Berakásához naponta 0 vasúti szerelvény kokszra és agglomerátumra van szükség. Termelőkapacitása több mint 1,7 millió tonna nyersvas évente. Ennyi fémből 300 000 traktort lehet gyártani. A moszkvai Népgazdasági Kiállításon látható a 3200 köbméteres nagyolvasztó makettje. A kemencének kerek öntőudvara van, amelyen a nyersvas lecsnnolására 4, a salaik lecsapolását* pedig l csapolónvílást helyeztek el. A nyersvns kiöntése forgatható öntőcsatornák segítségével 140 tonna űrtartalmú tartályokba történik, amelyeket több vasúti vonalon szállítanak oda. Az öntőudvaron két gyűrűs híddarut állítottak fel. A munkát villamos berakőgépek végzik. Nemrég kezdték meg egy .1000 köbméter hasznos űrtartalmú nagyolvasztó tervezését. Szárnyas postások Sziléziában népszerű a postagalamb-tonyésztés. Ez a hobby sok követőre talált u lengyel fővárosban ls. A statisztikai adatok szerint a varsóiak közel 2,5 ezer szárnyas postást tartanak. Ezek közül 600 a város központjában él. MIJNKASE Az ember része a társadalomnak, hasonul hozzá. Ha pedig a társadalom teremtésében, létrehozásában tevékenyen és tudatosan részt vesz, kapcsolatuk kölcsönéssé válik. A társadalom ls felveszi az ember vonásalt, az ember arcét Basa Ferenc, a vízügyi Igazgatóság gépüzemének munkása. Mestersége: kovács. Ert a vashoz, az acélhoz. Szakmájához Illő természetességgel forgatja a kalapácsot. Vérében van a tüzes anyag, a fém formálásának, célszerű alakításának képessége. A szakmai fogások magától értetődően következnek egymás után, hogy hasznos formát, életet adjanak a holt acélnak. Kovács a mestersége, kalapácscsal alakítja az anyagot. Vagy mégsem csak azzal? Nem. Ért a hegesztéshez és még sok més dologhoz, melyek nem tartoztak a kovács szakmájához, de a változó korral a mesterség természetes részeivé váltak. Változik a kor és i változnak. tágulnak a szakmák határai. Kiegészítik egymást, összefonódnak. — Amit itt lát, 16 év munkája — mondja, s körülmutat a berendezett lakásban. A bútorok közt a sarokban hatalmas zongora. „Tulajdonosa", a kislány, a konyhában Írja leckéjét. Basa Ferenc havonta 2600 forintot keres. Felesége, aki a Fodrász Ktsz-nél manikűrös, 1200 forinttal Járul hozzá a családi kasszákhoz. Két gyermekük van, mindketten Iskolába járnak. A négytagú család tehát 3800 forintból ól. (De ha megírja, nézzen utána, így van-eII Én ebből a pénzből nemcsak a 2600 forintot kapom meg. Hiszen az ipart is fejleszteni kell valamiből, a gazdaságot, hogy az ország minél jobb feltételek közé kerüljön. Az a pénz nekünk szolgál. Például Tarján. Azt ts fel kellett építeni valamiből. o Nem hasonlít, érvel. Érveket sorakoztat amellett, hogy ez az ország mindent megad, amennyit képességeihez és lehetőségeihez mérten adhat. Mondatai nélkülözik a közgazdasági precizitást, csuk őszinték. És tulajdonképpen a lényegre vonatkoznak. Munkásember, aki a háború végével nőtt kl az iskolapadból. Az Inasévek idején része volt még a mester pofonjaiban. Aztán a munkásévek jöttek. És egy Időszak, amire nagyon büszkén emlékszik vissza: a Népstadion építése. Ekkor lett egyedül „hűtlen" Szegedhez. Mert szegedinek vallja magát. —• Tudja, hívtak már máshová. Mehettem volna külföldre is. De maradtam. Ügy érzi, adott enriek az országnak, és a társadalom sem marad adósa. Biztonságot érez, annak a tudatát, hogy a társadalom gondjainak, eredményeinek egyaránt részese. megszerezzük- Igényesek vagyunk az öltözködésre. Jut arra is elég. Nem akarom a szekrényt mutatni, de mindannyiunknak van bőven ruhája. Még a takarékba is tudunk tenni valamennyit. Basa Ferenc nem keres most sem hasonlóságokat. Magunkról beszél, az ország életéről, viszonyúiról. Hiszi, vallja, hogy jobblétünkhöz először nekünk kell az ország asztalára tennünk valamit. — Mire való másokat nézni? Korábban indultak, messzebbre Jutottak. Megvan a saját portánk, azok a feltételek, melyekre építhetünk. Mások ezek, mint az ottaniak. Q © Egy munkáscsalád jövedelme egy-egy fejlett tőkés országban elérheti a Busa család Jövedelmének négyötszörösét. — Nálunk egy munkás havonta 30—38 ezer forint értéket állít elő — gondolom. A Basa család fizetésének majdnem 60 százalékát költi élelemre, akárcsak a többi munkáscsalád. — Nehéz a vas. Emelni, alakítani —, hogy azt bírja az ember, enni kell ahhoz. A fejlett tőkés országokban Jövedelmük jóval kisebb hányadát költik kosztra a munkáscsaládok. Több marud Iparcikkek vásárlására, utazósra, szórakozásra. Nálunk pedig uz utóbbi években emelkedtek az élelmiszerárak. — Ügy hiszem, hogy megfelelő gnzduságl alapokra van szükségünk. Sok pénz megy el élelemre, de hát a lakást mégiscsak berendeztük. Amire szükségünk van, A gépüzemben, ahol dolgozik, fél úton tart egy 42 millió forintos rekonstrukció. (Amikor negyvenet mondok, rögtön hozzáteszi a kettőt.) Üj gépeket szerelnek fel, tető alatt dolgozhatnak. — Az embert kímélik, a gép dolgozzon. Az ember csuk irányítson. Ide kell eljutnunk. De akkor nincs megállás, produkálni kell. Basa Ferenc szakmunkás. Kovács. Egyszerű emberként részese az ország, u társadalom gondjainak, eredményeinek. A maga életét ls ezek függvényében látja, és ez természetes számára. Itt él, dolgozik. Nem keres párhuzamokat más országok életével. Nem azt nézi: Jobb-e ott? Itt van az otthona, ezt az országot tudja magáénak. Az foglalkoztatja elsősorbun, hogy itthon mit lehetne és kellene tenni. Változik az ország, s képére formálja az embert. Az embert, akinek természetes, hogy a kovács hegeszt ls. És mindent végez, ami a feladatával, a vas, uz acél élővé formálásával együtt Jár. Az ország fejlődése észrevétlen természetességgel vonta össze a szakmékai, formálta önnön képére a dolgozó emberi. Ahogy az ember magához szabta az. ország dolgait. Együttjáró, egymást kiegészítő folyamatok ezek. Szávay István A magyar tájak varazsa Idegenforgalmunk évről jal a Hortobágyot olvan elévre örvendetesen emelke- ragadtatással nézték, mintha dlk. És ami különösen flgye- még sohse jártak volna Idelemreméltó, egyre nő az ara- gen^en. Egy európai körúton nyu a tartósabban itt Idéző levő külföldieknek uz átutazókkal egész francia csoportnak Európában a bugaci szemben. Ez évben ls emel- puszta tetszett a legjobban, kedést mutatnak az. Idegen- Amint egyik tagjuk elárulta, forgalom számadatai. Az év Itt első pltlánutra érezték, első felében a három napnál hogy nem fognak múzeumot tovább tartózkodó külföldiek mutogatni nekik. Körút juszáma megközelítette az 1,8 kon ugyanis sók százat láttak milliót. A nem szocialista már, és u végén mindegyiket országokból érkezőké 26,5 egyformának nézték, százalékkal volt az előző évinél. Mi vonzza a egyre nagyobb seregét ha- re, de van a mi országunkzánkba? Szerintünk a fővá- ban VHlami különös, megros szépsége, u Balaton eny- nyugtató klegyensúlyozotthltő hullámai, a Dunántúl súg, harmonikus változatusszelíd lankái, u Tisza-part' sáe. a természetnek valami Szeged, stb. ritka egyensúlyi helyzete. De vajon mit mond az Sok nagyváros van a viláidegen? gon, de például csak egy BuEgyik Jugoszláviai Idegen- dapesti A gyönyörű fekvés, forgalmi szakember nemré- a Duna-parti panoráma, magasabb Persze nemcsak negatívumok vonzzók az idegeneket, külföldiek Aki benne él, nem veszi észglben többoldalas tanul mányt irt Magyarország ide "enforvalméról. száznál több gyógyforrás. S mintha csak testvére lenne, Dicsérte az ország másik nagy ide'degenforgalml politikánkat, genforgalmi vonzásközpontÉnnek értékét szerinte még ja, a Balaton, Egyik oldalán az is öregbíti, hogy Magyar- síksággal, enyhe dombokkal, országnak alapjában véve másik felén regényes hegynlncs is olyan mutogatnlva- vidékkel. gyógyforrásokkal, 'óla, ami nemzetközi szinten várromokkal, ielentős volna. Nincsen ten- Itt van ezenfelül u látnigere, nincsenek havas he- valók egész sora. A Szigetköz gyei nincsenek különös természeti kincsei. Lehetséges, hogy a nincsenek vatametytke ls vonzaná ártéri erdei, a Bakony, a Mecsek tájai. A Dunukanvar. fes'ői oanorámála. A Mátra, a Bükk avönvörŰ erdősegei, az Idegeneket? Lehetséges, az Aggteleki Barlang álom*őtl A sváiclak szinte meg- világa. A T'sza-partl füzesek bűvöl ten gyönyörködnek az festői színfolttal, ösi városföldben Nem hh-nfilk be- sok, regélő várromok, pomtelni azzal, hogv óráik hosszat pás út lakótelepek, hatalmas utazva vonattal vagv autón,rita iomc»ak hegyet de még eav halmot sem latnak. -m»rikal turistacsonort út pvárórlások stb. Egyszóval nemcsak azzal Egy kell dicsekednünk — ami tag- nincsen. i He'yre'gazíto'ták a mohÉcsi vész krónikását A mohácsi sikon, u gyá- nem volt; hoz/.ávelölegBN >n szoa emlékezetű 1326-os ma- ötmillió négyzetméternyi i jgyur—török ütközet színhe- rületet kell „végigtapogatni" lyón, az utóbbi évek egyik — Ilyen kiterjedésben zaji >tt legérdekesebb és minden bi- ugyanis u harc. zonnyal legkiterjedtebb ása- Dl., Pnpp László, aki több tusa folyik ezekben a napok- mlnl Pgy ^vu^ ft>gtalkuban hetekben. Dr. Papp zlk mia. 8 mohécsi vész küLaszló régesznek, a pécsi fűiménveinek tisztázásával, tanús Pannonius Muzdum érdekes kutatási rendszt rt nyugalmazott igazgutójának dolgozott kl. A Majs es Rávezetésével honvédek kutat- torhely közötti óriási terület iák a harcmezőt, a törnegsí- kl.ltikus részelt sakktáblarok feltételezett helyet. Ma- szerűen ássák fel és í'ty gyarországon ilyen nagymé- aránylag kis erőf eszik sretű csatatéri ásatás még sei ' nagy területet tudnak „szondázni". A kutatás Gerencsér Miklós FEKETE hoz. A millió méhszúrás égető fájdalmán át dönteni, melyik a Faragó Béla. az-e. amelyik hallotta alig érthetőn: kapkodva védekezik a félelem ellen, az-e, umc — Vigyetek vissza a cellába. Majd délután kl. lyik a félelmet, okozza, vagy pedig az, amelyik szedjük belőle. egy idomított állat engedelmessegével szolgálja ÜJra elájult. Megnyugodva hanyatlott az esz gazdái akaratát? Túlságosan sok Faragó Béla méletlenségbe, hogy magával viheti a ki nem élt benne, de egyiket sem ismerte, mindegyik mondott neveket is. idegenül és homályos gomolygasbun kötődött Félt a magányos időzéstől Faragó Béla. de né- hozzá. Am együtt az egész Végzetesen Ismerős ha mégis csak egyedül kellett maradnia. Anv- volt neki, ebből állt n szétválogathutatlan. a félnyira elfáradt a délelőtti verekedéstől, hogy attól tartolt, pihenés nélkül nem fogja bírni ebédszünet után a kommunista foglyok kínzását, .v vallató remtettek miatt csupán fizikai kimeretsmerhetetlenül egyetlen Faragó Béla. Mihelyt erre a megszokott önmagára gondolt, sikerült csillapítania a szándéka ellenére működő tépelődést, ám ekkor meg erőt vett rajta a rűltséget érzett. Önkéntelen émelygését, amelyet sértődöttség, amiért közönséges pribéknek- haeza szenvedők látványa okozott, könnyen elviselte, náljálc, mint akármelyik tuskó csendőrt. IlyenAlvással próbált menekülni a valóság elől de kor, nz egyedüllét percetben, haraggal és lázonhlába nyúlt végig szobájában a vaságyon, álom uissal védelmezte önérzetéi, tudásbnn, tehetsé" helyett fenyegető hangulntok telepedtek rá: Oöy ben magasan a többi nyilas fölé helyezte magát, hallotta. Budupeslet bekerítették az oroszok. Ot ha pedig a szolgálat véres taposómalmában nteg bekerítette a rettegés, többszörösen, a szo- kellett versenyeznie, hogy melyikük kezébe 11 Nem Dobrai talpruúllltotta a hajánál fogva, engedte összecsuklani, lejét tekergetve hozzá: — Ismered a csárdást? Kettőt Jobbra, kettőt balra. Mintha a búcsúban lennél. Nem érted?! rongató érzések különböző fajtájával. Iszonyodott szembenézni a biztosnál biztosabb eséllyel, beszélt hogy a háborút az oroszok nyerik meg. méghozzá kétségbeejtően rövid Idő alatt. Változatlanul rettegésben turtottta a németek kiszámít-" — Kl az?! hatatlansága. egyetlen percét sem érezte meg- — Szénást József. ük leginkább a gumibot, igen röstellte volna a lanyhaság látszatát. Kemény kopogtatás rezzentette meg. Leugrott az ágyról: Bogdanov nem szólt, népi mozdult Térdel re- nyugtatónak. Bátornak, söt vakmerőnek hitte niegtek talpak szélén próbált megállni. Émely- magát, annál kevésbé értette mi lehet az oka. gett a gyomra, belülről is dülöngélt, s ez a lengő hogy tehetetlen játékszere a féletemnek, mihelyt rosszullét az ájulás széléről érkezett újra és újra a Gestapóról van szó. A nyilasok felől sem érezvissza ködülte tudatába. — Tessék táncolni — kérte udvariasan Demeter. Szétroncsolt talpizmaira engedte Vonyitva-üvöitve emelte verejtékes mennyezet felé. hette rr|Rgát biztonságban, mégpedig azért nem, mert Weinhoffer és cimborál a németek besúgóit látták benne, azt a veszedelmes bajtársat testsúlyát, akivel minden körülmények között tanácsos arcát a ugyan Jóba lenni, de akit a leghamarabb érhet baleset. Félelme okozói között tarthatta számon — A szavaktól újra összerezzent, ijedtebben, mint az előbb. — Azonnal ajtót nyitok ... — Siess a tízes szobába. Gerhard Prinz őrnagy úr van itt. Az idegsejtjei legmélyén lakozó reflexek automatikusan léptek önálló akarata helyére, gondolatai teljes mellőzésével engedelmeskedett a felszólításnak. Homályosan sejtette, jobb ls ez így, mert a gondolkodás egyre inkább a kísérte— kettőt Jobbra 1 — dirigált az izgékony Bede a rendkívül udvarias modorú Demeter csendőr tek idézéséhez hasonlított. zászlógiMmiH^HH! Képtelen volt megemelni a lábát. Előre tudta. ha megszűnik a talpára nehezedő súly, tömény fáidalommal ömlik tele minden összezúzott Izomrostja. De lépnie kelleti. Csiba törzsőrmester gumibottal verte lábujjain a körmöket. Járta a csár- mttakénn. mint a németek, vagv a nyilasok dást a kínszenvedés észveszejtő mámorával, aztán elnyelte az ájulat mélysége. Sokáig locsolták, de nem tért teljesen magáCsak vezető beosztású emberek tartózkodtak a tízes szobában, Demeter Zoltán. Weinhoffer Jenő Bede Antal A GeslaDo városi parancsnoka panyókára vetve viselte köpenyét háta pörcsi"«en meghajolt gyomorba!os arcút méta barázdák szabdalták Szénnsi Józs°f BS-főhadnugy még ebben a szük szobában ls ügyelt arra. hogy Mindez együtt olyasvalamivé gubancolódott minden helyzetben ő legyen a legközelebb Prinz köréie, hogy attól önmagával is szembekerült, őrnagyhoz. egyik énje félt a másiktól, nem tudta volna »'- (Folytatjuk.) főhadnagyot is — ez az ember csupa sötét bizonytalanságot reUegetett számára úri mosolva möeött S bármekkora kéotetenségnelt tűnt Cőt te. félelemmel töltötték el a József Attila T<ötaglal, ez'-k a borzalmak borzalmával összetört 'tataink. Ok is titokzatosuk voltak, csak egészen közvetlen célja Sátorhely mellett az a hely, ahol a csata kezdetén a magyar sereg szétverte a török lovasságot és Mnjs határában az a dombhajlat, ahol az ütközet végkifejletében a török tüzérség megsemmisítette II. Lajos király hadát. Ez utóbbi hellyel kapcsolatban dr. Papp László fontos felfedezést tett, helyreigazítva a krónikás — Brodarics István szerémi püspök — azon állítását, amely eddig minden történészt és régészt megzavart. A csatában részt vett történetíró krónikájában azt írja, hogy a török tüzérség. Földvár tatánál helyezkedett el és Itt történt a döntő összecsapás. A haidanl falucska maradványalt meg ls lelték és azonosították, ám semmit sem találtuk ott, ami megerősítette volna Brodaries állítását. Nem ls találhattak, mert u krónikás tévedett. Di-. Papp Uászló ugyanis kiderítette, hogy az a falu, ahol a török állások voltak, nem Földvár, hanem Merse. Ez a település teljesen elpusztult az ütközet során, maradványait azonban sikerült megtalálni és feltárni. Évekkel ezelőtt huszonkilenc lanlcsár puskagolyó került felszínre ezen a helyen. A vasgolvókat a Lenin Kohászati Művek .laboratóriumában megvizsgálták és megállapították. hogv valóban a mohácsi vész idejéből származnak. E sZerint itt volt a "sata középponttá és — feltehetően — itt nyugszanak a magyar hősök is, tehát ide koncentrálják az ásatást.