Délmagyarország, 1970. október (60. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

CSÜTÖRTÖK, 1970. OKTÖBER 22. Tájékozott, jól dolgozó diákok Hérom napon át Szeged és Csongrád megye középisko­lásainak, szakmunkásta­nulóinak mozgalmi munká­ját, politikai ' felkészültségét vizsgálták — az MSZMP KB ifjúságpolitikai állásfoglalá­sának, illetve a KlSZ-szer­vezetek munkájának tükré­ben. A KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló osztá­lya által kezdeményezett és vezetett vizsgálat eredmé­nyeit tegnap, szerdán dél­előtt Szegeden, az Ifjúsági Házban értékelték. Borbély Gábor, a KISZ KB osztály­vezetője összefoglalójában elmondotta, hogy általábun kedvező képet nyertek a meglátogatott iskolákban fo­lyó Ifjúsági munkáról, a diákok . tájékozottságáról. Mint a vizsgálat vezetői — elsősorban a KISZ KB kö­zépiskolai és szakmunkás­tanuló osztályának munka­társai — megállapították, a Csongrád megyei és a szege­di iskolák KlSZ-vezetői is­mer ik az ifjúságpolitikai ál­lásfoglalást, s kellőképpen tanulmányozták a közelgő X. pártkongresszus Irányel­veit ls. Több szegedi intéz­ményben — így a Tisza-par­ti Gimnáziumban — külön diákaktívákon beszélik meg az aktuális kérdéseket A szegedi közgazdásági szak­középiskolában ugyancsak az ismeretek bővítését szolgál­ja a tondbbtonulók vitakőre, amelynek foglalkozásain rendszeresen szerepelnek po­litikai témák. Az új KISZ-tagok felvéte­lében, az új alapszervezetek megalakításában ugyancsak élen Jár néhány szegedi Is­kola. Így többek között az erdészeti technikum mutat példát azoknak az Intéz­ményeknek, ahol a kelleté­nél hosszabb ideig várnak az elsősök felvételével. A fizikai dolgozók gyer­mekeinek segítése szintén kedvező képet mutat. Külö­nösen a József Attila Tudo­mányegyetem hallgatói tesz­nek sokat a hátrányos hely­zetű és továbbtanulásra je­lentkező Csongrád megyei, illetve szegedi diákok patro­né léséért. Általában: főképp Szege­den rendszeres és követke­zetes az iskolai KlSZ-mun­ka irányítása, segítése. Az eredmények nyugtázá­sa mellett néhány gondot is megemlített Borbély Gábor. Így többek között arról szólt, hogy egyes Iskolákban még mindig u nagyobb esemé­ményekhez, évfordulókhoz kapcsolódik a fiatalok poli­tikai tevékenysége, s bizo­nyos középiskolákban, szak­munkásképző intézetekben csak a pártösszekötő tanár tevékenysége képviseli a pártlrányítást. Az összefoglalót hasznos vita követte, amely Szögi Bélának, a KISZ KB tagjá­nak, a KISZ Csongrád me­gyei bizottsága első titkárá­nak zárszavával ért véget. A háromnapos vizsgálat — amelynek tapasztalatait hosszabban és alaposabban fogják majd elemezni — lényegében kedvező képet vázolt fel Csongrád megye és Szeged középiskoláinak, Illetve szakmunkásképző in­tézeteinek KlSZ-munkájáról, az ifjúsági vezetők, KISZ-ta­gok tájékozottságáról, tevé­kenységéről. A vizsgálat végzőinek az volt a benyo­mása, hogy több vonatkozás­ban alaposabb és hatéko­nyabb az Ifjúsági szövetség munkája a megyében, illetve városunkban, mint az ország más vidékein. Az Akadnia és a MÉM szerződése Tudományos együttműkö­dési megállapodást kötött a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A szerződésit tegnap délután az MTA tudósklubjában az Akadémia képviseletében Erdey-Grúz Tibor elnök és Erdei Ferenc főtitkár, a mi­nisztérium részéről pedig Dimény Imre miniszter írta alá. A megállapodás értelmé­ben a jövőben az Akadémia és a minisztérium közös ku­tatási programot dolgoz ki, elsősorban az élelmiszer-, a fagazdaság, a földmérés és a térképészeti tudományok te­rületén. A szerződés ponto­san meghatározza az együtt­tes feladatokut, a többi kö­zött a két intézmény tudo­mányos kutatásainak össze­hangolását, valamint a tudo­mányos kutatók képzését, Il­letve továbbképzését. Ez a megállapodás továbbfejleszti az Akadémia és a MÉM kö­zötti hagyományos kapcsola­tot, hiszen már eddig is sok olyan tudományos eredmény született, amelynek alapja a két intézmény és kutatóinté­zeteinek együttműködése vo^t. az öntöde Érdekes levelet kaptunk Sánta Gyulától, a Mechani­kai Művek kereskedelmi Igazgatójától. A Mechanikai Művek, amely az ország egyik legnagyobb olajkály­ha-készítő cége, nyilvánosan mond köszönetet a szegedi vasöntödének, s annak ve­zetőjének, azért, mert a sze­gedi üzem példás segítsé­get nyújtott a budapesti testvérvállalatnak. Mint a levélből kiderül, a Mechanikai Müvek az Idén a tavalyinál százezerrel több olajkályhát kíván gyártani. A zavartalan termelést ed­dig az akadályozta, hogy a jelentős túlteljesítéshez szükséges öntöttvas alkat­részek nem álltak rendelke­zésre. A Mechanikai Művek ezért fordult kéréssel a sze­gedi öntödéhez, kérve, hogy a megemelt megrendelést ls gyorsan, jó minőségben tel­jesítsék Szegeden. A kérést szokatlanul gyors intézkedések követtek; nem hosszadalmas alkudozás, le­vélváltás. Idézve a levélből; — „A megbeszélés során a Vidia Nagykereskedelmi Vállalat közreműködésével a szegedi vasöntöde elvál­lalta: az öntöttvas alkatré­szeket olyan ütemben szál­lítják, hogy a Mechanikai Művek akadályoztatás nél­kül eleget tehet a megren­deléseknek. Az öntöde ezen­túl uzt is elvállalta, hogy a negyedik negyedéves szállí­tási kötelezettségét decem­ber 5-lg teljesíti — így ezek­ből az alkatrészekből ké­szült olajkályhák még az idén forgalomba kerülhet­nek. A Mechanikai Művek képviselői e segítőkészségért mind az öntödei vállalat, mind a Vidia Nagykereske­delmi Vállalat vezetőinek és dolgozóinak köszönetét feje­zd ki." Néma előzés? Nikolényi Árpád (Rigó utca 25/b), olvasónk új kocsitulajdonos. Ebben a minőségében szinte kivétel nélkül azt tapasztalja, hogy az előző járművek nem használják kürtjüket, pedig a KRESZ előírja. A tanfolyamon la megköve­telik a hallgatóktól. Azt kérdezi, hogy vajon meg­engedett-e mégis a néma előzés? Kérdésére Vilim András rendőr őrnagytól azt az egy­értelmű választ kaptuk, hogy a hangjelzés előzéskor a KRESZ előírásai szerint kötelező. Elmulasztása sza­bálytalanság. Tehát olvasónk ezután is nyugodtan hasz­nálhatja a kürtöt, nem kell attól félnie, hogy „köznevet­ség tárgyává" válik. Legfel­jebb csak a szabálytalanko­dók szemében. A kürtöt an- | nál is inkább használni kell az előírásoknak megfelelően, mert az előzések közben be­következő baleseteknél sú­lyosan esik latba a hangjel­zés elmulasztása. Kongresszustól kongresszusig A dolgozó parasztsúg életviszonyainak változásairól, lejlűdéséről. a termelőszö­vetkezeti tulajdon erősödéséről szóló kér­A falusi élet változásai, a termelőszövetkezeti földtulajdon kialakítása „Arra törekszünk, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosz­tály és a szövetkezeti parasztság életszín­vonala között. A kővetkező években Je­lentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottsá­gát tovább közelítsUk a munkásosztályé­hoz." (Az MSZMP IX. kongresszusának határozatából.) déselnkre Szabó Sándor, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezetője vá laszolt. 0 Milyen mérték­ben sikerült megva­1966-hoz viszonyítva alig vál- ami természetesen sok plusz tozott, ugyanakkor a folyó- munkával jár. — Végül szólni ken arról, hogy egyes helyeken a kü­losítani a IX. párt- sított összes munkadíj 1969­kongresszusnak a ben 293 millió forinttal ha dolgozó parasztság ladta meg a bázis évet. En- lönböző "segéd- és mellék­életszínvonalára vo- nek megfelelően a dolgozó üzemági tevékenység átme­natkozú határozatát taglétszámra vetített közös- netileg lehetőséget adott ki­Csongrád megyében? bői származó részesedés ugró jövedelmek elérésére. — Mint ismeretes, a me- 1966-ban 13 700 Ft, 1969-ben illetve haszonszerzésre ls. E zőgazdaság szocialista átszer- pedig már több mint 20 ezer tevékenységek szervezésében vezéseig — az alacsony ter- forint volt megyei átlagban. — kis számban bér — de melési színvonal, az értéke- A tagok egy munkanapra ju- részt vettek olyan szemé­sítési árak mesterséges le- tó részesedése ez idő alatt lyek ls. akik elsősorban csak szoríáöü és a magas adótér- 77 Ft-ról 94 Ft-ra emelkc hek következtében — a pa- dett. rasztság jövedelmi viszonyai — összegezve megállapít p az éttagos munkabér szín- ható, hogy a parasztság köz- nem kis kárt oközvn ezzel vonalhoz képest nagyon el- vetlen jövedelmei ma mar a szövetkezetnek és magé­maradtak. Az átszervezés többnyire elérik — a legjobb nak a szövetkezeti tnozga­után a mezőgazdaság fellen- feltételek között gazdálkodó lomnak is. A közelmúltban dülésével e téren is kedvező szövetkezeteknél kedvező megjelent rendelkezések, fordulat vette kezdetét, azon- Időjárás esetén némileg túl valamint maguk a szövetke­ban a H. ötéves terv idősza- is haladják — a népgazdaság zeti tagok és a szövetkeze­kában még számtalan ne- más ágazataiban dolgozók tek vezetőt, hézsóg — a gazdálkodás ala- jövedelmét. A közös gazda­cony színvonala, a btzonyta- súgok megszilárdulásával veszélyes voltát, hathatós lan részesedés, a rendszer- párhuzamosan a termelőszö- intézkedéseket noztak. ame­telen fizetés — akadályozta vetkezett tagok élet- és lyek ezen a az elmaradás és az abból ke- munkakörülményei ls köze­letkező ellentmondás felszá- lebb kerültek a népgazdasé­molésát. gl ágakban dolgozókéhoz. — A Magyar SzociallBta bár e téren — érthetően — Munkáspárt IX. kongresszu- még Igen nagv a lemaradás a saját jövedelmük növelésé­vel a mindenáron való pénzszerzéssel foglalkoztak. felismerve a helyzet tarthatatlanságát és SN HZ elmaradás megszünte­tése érdekében — a mező­gazdaság egyidejű fejlesztése mellett — a paraszti jöve­delmek nagyobb ütemű nö­velését határozta el- Ezek megvalósulását döntően a gazdaságirányítás üj rend ­szere, valamint az ennek kapcsén megjelenő ár- és bérintézkedések, továbbá a parasztság éleiében eddig is­0 Véleménye sze­rint ml az Igazság abból, hogy a pa­rasztságnak egy vl­területen ls a személyes jövedelmek nagy­ságát a társadalmilag ls el­ismert keretek közé szorí­tották. 0 Miként halad a termelőszövetkeze­ti földtulajdon ki­alakítása? — Az MSZMP IX. kong­szonylag magas Jö- resszusának a mezőgazdaeá­vedelmi színvonalat got érintő egyik legnagyobb elért rétege alakult jelentőségű határozata a ter­egy- melőszövetkezeti földtulaj­don létrehozása, a földtulaj don és a földhasználat egy­ségének megteremtése, a ter­melőszövetkezetek földtu­lajdon jogának elismerése volt. A határozat, valamint né­ága­ki, különösen két területen, hány speciális tatban? — A termelőszövetkezetek meretten új, nagyjelentőségű a megalakulás idején adott szociálpolitikai határozatok természeti és közgazdasági biztosították. Az intézkedő- környezetben kezdték meg az ezen alapuló 1967. évi sek hatására javult a pa- működésüket, így alapvető IV. törvény végrehajtása az rasztság munkakedve, a ter- differenciáltság a szővetke­melőszövetkezetekhez való zetek között kezdettől fogva ragaszkodása, melyet többek létezik. Azóta a jobb félté­között az ls bizonyít hogy telek közt gazdálkodó üze­a dolgozó tagok által telje- mek természetesen gvorsab­sített munkanapok száma az ban ls fejlődtek. A jövedel­1968. évi 178-ról 1969-ben mezőbb termelés nagyobb tulajdon kialakításának 227-re emelkedett. A nyűg- mérvű felhalmozást, a mü- egyik útjn a kívülálló tulaj­díj ós a társadalombiztosí- szaki-technikai színvonal donosok földjelnek megvál­tás bevezetésének, a mun- gyorsabb ütemű fejlesztését tésa. amely 1969-ben befeje­kadíj 80 százaléka évközi tette lehetővé, ami a dlffe- ződött. összesen 81 ezer 773 garantálásának, a munkadí- renciálódást tovább növelte, tulajdonos, 91 763 kh földje jazáa új rendszere széleskö- — Ennek következteben került megváltásra, 107,3 rű alkalmazásának vala- 1962-ben a legrosszabb és a millió forint megváltási ár mint a munkakörülmények legjobb minőségű földeken ellenében. Ezzel a termelő­utóbbi két évben a megyei párt, tanácsi és egyéb tár­sadalmi szervek, valamint a földhivatali szakapparátus egyik fontos feladata volt. A termelőszövetkezeti föld­Járda — részletekben Tapodó János (Radnóti Miklós utca 56.) az utca lakói nevében fordult szerkesztőségünkhöz. Min­denekelőtt arról az öröm­hírről számol be, hogy ha­marosan új gyalogjárdát kapnak. Ugyanakkor nem érti azt. hrgy az Idén mi­ért csak az utca egy ré­szén építik meg a járdát, a másik részt jövőre hagyva. Vagy ha nincs rá több pénz, miért kell 210 cen­ti széles jétdát építeni? Hiszen ha keskenyebbre készítenék, talán az utca többi részére is futná. Kérdésére László Iván, az I. kerületi tanács építési osztályának vezetője vála­szolt. A járda építése 350 ezer forintba kerül, így egyelőre csak az utca egy részén készülhet el. A 210 centiméteres szélességre is szükség van. A járdaépítés szabályai szerint legalább 150—160 centi szélességet kell számítani ahhoz, hogy két gyalogos kényelmesen elférjen egymás mellett. A Radnóti utcában azonban három nyom szélességű (210 centiméter) járdára van szükség, mert a gyalogosfor­galom néhány éven belül várhatóan sokkal nagyobb lesz. Annak pedig nem len­ne sok értelme, hogy 5—6 év múlva újra kezdjék az építkezést. Kocsma vagy fűszgrbolt? Azt hiszem, fontos szerepe Arról nem ls beszélve, hogy van a fűszerboltok cégérei- az ivótársaságot törzsven­nek. mert gyakrabban kell déanek járó előnyökkel szol­elcwzlatnia a iámbor vásárló- gálják ki. A hétköznapi ve­ban ébredt kétséget. Mér- vők rovására, mint azt: kocsmában vagy Nem hiszem, hogv vala­fűszerüzletben Jár-e? milyen tudatos elhatározás­Az előjelekből ugyanis sal engedték volna meg a alieha dönthető el egvértel- furcsa divatot. Azt sem hl­műen a kérdés. A polchoz szem. hogv a fűszerboltok támaszkodó, békésen, vagy vezetői — főként a körutak hangosan iddogáló embere- táján és azon kívül — ne ket lét. akik háborítatlanul tudnák: az élelmiszerbolt csüngnek egy sörös-, boros-, mégiscsak arra való. hogv vagy éppen mini-pálinkás- élelmiszert árusítsanak ben­palack száján ök 1ól meg- ne< 8 az ltalt is hazavigyék, férnek a többi vasariótól. A .... . . • i fordítottja ennek aligha Hat akkor miert tunk el a mondható el. Egy-két üveg kocsmázók leienlétét, miért sör után a kocsmázók han- szolgálják ki ..helyben" őket? gulata ..oldottabb" lesz. meg- s ha a boltvezetők meste­szólítgatják a menyecskéket „„ - egyszóval a fűszerboltban szik miert enSedlk felette amolyan talponálló, söntés seik? körülményeket teremtenek. M. I. Javulásának hatására meg- gazdálkodó termelőszővetke szűnt a mezőgazdaságból zetek csoportjaiban a terü­való nagyfokú elvándorlás és letegységre jutó termelési ma már a fiatalabb korosz- értékek között még alig két- tulajdonba került, tályból is mind többen lép- szeres. 196B-ban már négy- — A kívülállók ingatlanai nek tagsági viszonyba a ter- szeres. 1969-ben pedig már melőszövetkezetckkel. (A ötszörös volt a különbség. termelőszövetkezetekbe Természetesen ha nem is évente felvett nég.v-ötezer ennek megfelelően, de jelen­tag kétharmada 40 évesnél tősen differenciálódtak a fiatalabbá személyi jövedelmek ls an­— A bekövetkezett váltó- nak ellenére, hogy a gyenge tek használatában lévő In­zás pozitívan hatott a ter- termőhelyi adottságú szövet- gatlanok vagyontárgyak, melőszövetkezeti tagok élet- kezetek jelentős állami tá- összesen 20 500 kh földterü színvonalára jövedelemvl- (nógatásban részesülnek szonyára Is. A dolgozó ta- — A differenciáltság az üzemek között jelenleg Is fennáll, sőt továbbra ts fenn­szövetkezetek használatéban levő földterületek 19.6 szá­zaléka termelőszövetkezeti nak megváltásán túl térí­tés nélkül termelőszövetke­zeti tulajdonba kerültek a megszűnt szervezetek legel­tetési bizottságok tulajdoná­ban és a termel őszövetkeze­gok és alkalmazottak száma let, valamint 69 állami épü­let. — A termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozásának marad azonban a szabálvo- másik útja az állami tarta­7Ók módosítása nz 1971-tőt I kföldek termelőszövetkeze­ttvénybe lépő új pénzügyi ti tulajdonba adása. Napja­és adórendszer várhatóan Inkig a termelőszövetkezetek "sökkentí azt. és bizonyos el- használatában lévő 99 ezer 'emtmondásokat meg Isszün- kh állami tartalékföldből 47 tet. — Nagyobb ma munkával azok a szö­vetkezeti családok érnek el, termelőszövetkezet részére jövedelmet 36 881 kh földterület tulaj­donba adása történt meg. — A fentleken kívül el­állói több munkaképes csa- halálozások. termelőszövet­ládtag van és olyan munka- kezetbői való kilépések és körben dolgoznak (állatte- kizárások következtében nyésztés). ahol foglalkozta- 1969. január 1. és 1970 szep­tásuk egész évben biztosi- tember 1. között 3918 sze­tott. Ugyanakkor látni kell mély 6382 kh Ingutlana ke­azt is. hogy a mezőgazdasá- rült termelőszövetkezeti tu­gi munkák idttiyszerűsége lajdonba. miatt ÍI teljes tagság egész — A fentlekből megállu­évl folyamatos foglalkoztató- pítható, hogy a földtörvény sa nem lehetséges. -1- Helyenként 1ól kiegészf ti a közösből származó jöve rte'met n háztáji gazdaság zetl földtulajdon Is. Aho' felismerték ennek san és folvamuto 'rlentöségét. és a közös gaz­iaság vezetősége megfelelő­en támogatja a szövetkezet ttigjalt. ott a háztáj' gazda­ságból szintén szép jövedel met realizálhat a tsz-tag, képez. végrehajtása » megyében 1o ütemben halad, ennek meg­felelően a termel ö-zövetke­fokezato­- a'akul kl. Jelenleg 155 "26 k'' vagy­is a termelőszöve'kezetek használatában lévő Ingatta­nok 33,5 százaikká termeiö­zövetkezetl földtulajdont

Next

/
Oldalképek
Tartalom