Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

4 Szovjet mezőgazdaság — 1970 Belterjes fejlesztés, fokozott ipari segítség Nem véletlen, hogy a szov­jet sajtóban rendszeresen Jelennek meg a mezőgazda­ság problémáit taglaló cik­kek. Az SZKP Központi Bi­zottságának 1970. Július 3-1 plénuma ugyanis egész sor intézkedést dolgozott ki a mezőgazdasági termelés ha­tékonyságának növelésére. Ezeket az Intézkedéseket az új ötéves terv irányelveinek is tekinthetjük. A szovjet népgazdaság szervezetten látott hozzá a plónumhatározatok megva­lósításához. Országszerte fel­térképezik az Iparvállalatok feladatait. A plénum utáni hónapokban megszülettek az első Jelentős eredmények, s ez jelzi, hogy megvalósul a határozat azon pontja is, mely kimondja: A föld­művelési és állattenyésztési termékek termelésének Je­lentős növelésével kapcsola­tos feladatok sikeres megol­dása sürgetően szükségessé teszi a mezőgazdaság anya­gi-műszaki alapjának gyor­sabb megszilárdítását és műszaki újjászervezését." Egymillió 700 ezer traktor Jelenleg a Szovjetunióban évente több mint 400 ezer traktort gyártanak. Az 1971­ben kezdődő új ötéves terv egyik legfontosabb feladata az, hogy az ipar 1 millió 700 ezer traktort, 1 millió 100 ezer tehergépkocsit, rolo­mini sok más gépet adjon a mezők dogozóinak. A szemes termények ter­méshozamát a következő öt évben hektáronként legalább 4 mázsával kell növelni. Eb­ben vezető szerep jut a komplex gépesítésnek. Milyen feladatokat kell megoldani e téren? Minde­nekelőtt új gépi berendezé­seket kell tömegesen előállí­tani, hiszen a komplex gépe­sítés csak akkor lehet teljes és az egész mezőgazdaságra kiterjedő, ha 2fl-féle traktor­ral és csaknem ezerféle me­zőgazdasági géppel rendelke­zünk. Szervizszolgálat A mezőgazdasági üzemek birtokában levő több millió traktor, gépkocsi és más agg­regát. javítása komoly gon­dot Jelent. A szervizszolgálat oroszlánrészét a Mezőgazda­sági Gépellátók vállalják. Ezek korszerűn felszerelt javító és kölcsönző vállala­tok. íme néhány adat tény­kedést körük méreteinek bemutatására: 1969-ben o Mezőgazdasági Gépellátók Kovhan Leonvid fölvétele A kárpát-ukrajnai Iparvállalatok jelentősen fokozzák a me­zőgazdasági termelésben alkalmazható berendezések gyár­tását. A Beregszászi Kísérleti Garázsberendezések Gyárá­ban például már sorozatban gyártják a szénaszárító ventillátorokat több mint félmillió traktor generáljavitását és több mint 270 ezer tehergépkocsi nagy­javítását végezték el. Te­gyük ehhez hozzá, hogy az országban 1445 szakosított mezőgazdasági szervizállo­más üzemel. Ezek a vállalatok azonban aránylag fiatalok és segít­ségre szorulnak. A párt- és kormány helyes gazdasági politikája lehetővé teszi, hogy fokozatosan felszámol­ják a hiányosságokat, s több újítást alkalmazzanak. A Javítások meggyorsítása érdekében például több mint 2 ezer „csereállomást" léte­sítettek, melyek 17 ezer 500 komplett traktoralkatrésszel; 45 ezer hajtóművel és sok más pótalkatrésszel rendel­keznek. Pozitív hatású a Mezőgazda­sági Gépellátók tevékenysé­gére az Idén elfogadott új szerződéstipusterv alkal­mnzása. A szerződés két fel­tételt támaszt. Ha a szerviz­telep nem fejezte be határ­időre a kolhozoktól és állami gazdaságoktól befutott gépek javítását, a javítási költség 7 százalékának megfelelő büntetést fizet. Ugyanilyen bírságot fizetnek akkor is, ha a javítási garancia letel­te előtt hibásodik meg egy­egy aggregát. Milliárdos beruházások A júliusi plénum feladatul tűzte az Ipar elé, hogy 1975­ig évi 72 millió tonnára nö­velje a műtrágyagyártást. Ez reális, hiszen már az idén több mint 57 millió tonna műtrágyát kap a mezőgazda­ság. A ermelés növekedését pedig egy adattal is illuszt­rálhatjuk: az idén egy év­negyed alatt annyi műtrá­gyát használhattak fel a kolhozok és állami gazdasá­gok, mint 1959-ben az egész évben. S hogy bepillantást nyer­jünk az iparág fejlesztési terveibe is, elegendő megem­líteni; az idén mintegy 100 új műtrágyagyár épül az or­szágban; csupán 1970-ben a műtrágyagyárak kapacitása 11,3 millió tonnával növek­szik. Vitathatatlan, hogy a talaj táperejének pótlása hozzájárul majd a termés­átlagok növeléséhez. A másik fontos intézkedés a nagv állattenyésztési és baromfihizlaló komplexumok építésével kapcsolatos. Ezt a kolhozoknak nyújtott anyagi-műsziaki juttatások növekedése, a beruházásos épfkezések fokozottabb mé­retű finanszírozása is előse­gíti. A szovjet mezőgazdaság fejlesztésére 77,6 milliárd rubel állami beruházást for­dítanak 1975-ig. Mindez' a termelés további belterjesí­tését, a falusi dolgozók mun­kakörülményeinek javítását szolgálja. Márkus Csaba Anyakönyvi hírek L KERÜLET Háuuiagi Uiuaz sandoi és Szauo Lult Klaru. Kiss Attila Llek es Fekete Marsit, Gránicz Fal es Kucsis Veronika, Terenyi Tibor János es dr. Kellner Eva, dr. Masztis Szilárd ég Répás Er­zsébet Komba, Boros Endre és Ban Zsuzsanna, szabó István éa Kurtl Piroska, Tácsl Csaba Jó­zsef és szokolal Ilona, Rablczlci András es Csamangó Maria, He­g edtis Zoltán és Murányi Erzsi­ét. Murányi János és Kiss Te­rézia Julianna, Török Pál János éa Szabó Julianna, Kocsis László és Bökönyl Eva Mária. Hernádi Ferenc és Tóth-Krabót Klára, Stachó János és Kovács Ilona, Nátyi Csaba Árpád és Pásztor Zsuzsanna, Szulal László és LaJ­kó Mária, Oáspár József és Ila-Horváth Mária Klára, Szűcs Béla és Róka Eva Etelka. Án­gyán László és Pauosula Katalin. Oroszvári Ferenc és Kusza Er­zsébet, Nacsa Szilveszter és Ki­rály Margit, Vopaleezky Ferenc és Horváth Ilona, Botka Sándor és Nagy Teréz. Börttcz Péter Pál és Varga Margit házasságot kö­töttek. SzUletés: Bódt Pálnak és Bódl Mártanak Mária Edit, Szalal Jó­zsefnek és Csillag Erzsébetnek József, Csongrádi Fábiánnak és Pécsi Mártának Róbert Ferenc, Valcsák Karoly nak és Varga Magdolnának Károly Attila. Dan­csó Bélának es Kővári Máriának Renáta, Gyuris Kálmánnak és Vörös Emíliának Etelka, Tanács Istvánnak és Papp Irénnek An­géla, Korom Pálnak és Vass Me­lindának Pál László, Kádár Ist­vánnak és Háez Mariának And­rás, Sánta Józsefnek és Darázs Juliannának Erika. Gulyástrtt Jó­zsefnek és Szenti Eszternek Zsuzsanna, Bálint Józsefnek és Űtott-Kovács Erzsébetnek Csaba, Laczlk Antalnak és Danczkav Ol­gának Krisztina Mária. Török Gergelynek és Tápal Irénnek Csongor Gergely, Országh-Sugár Károlynak és Csányl Máriának Tivadar, Tóvlzl Imrének és Tó­vlzl Irénnek Csaba, Csesznek Andrásnnk és Jegyugya Teréziá­nak Zsolt. Bajszár Györgynek és Karnyuslna Irának Miklós Le­anld, Csótl Tibornak és Pósa Katalinnak Tibor Pál, Kálmán Tibornak és Csókásl Máriának Mária, Német Imrének és Kis­Intre Rozáliának Imre Antal. Né­met Imrének és Kis-Imrc Rozá­liának Ildikó, Ágoston György­nek és Tóth Máriának Annamá­ria, Tóth Elemérnek és Balog Saroltának József Bertalan, Grti­lty Lászlónak és Dobó Ibolyá­nak Csaba. Kollár Tibornak és Köböl Erzsébetnek Andrea Zsu­zsanna. Tóth Jánosnak és Dávid Honának János Csaba, Csonka Józsefnek és Pintén Borbálának Péter József, Sztládt Antalnak és Szögi Magdolnának Antal Barnabás, dr. Sonkndl Sándor­nak és Bandi Erzsébetnek Ba­'á7s István. Fekete Imrének és Pálfl Zsuzsannának Krisztina. Sztnnkovtts Istvánnak és Kos­Farkas Ilonának Ilona. Szalat Tmrének és Sánták Kntallnnak Zpitán Tmre Va*oó Bétának és S/íícs Ilonának Klára. Szén Mi­hátvnrk és Laikó Máriának Nor­bert T,ás7ló, RaMz, Ferencnek ás S/ennai Teré/tának Tibor 7r>ltiín. fivttrts Jánosnak és Hatnal Fvának Fva, Kocsis And­rásnnk és Herold FrTsábetnek András Antal, Oláh Andrásnak cs Biro Multának lamas, Papp szilveszternek és Fodor Pirosku­buK bzuveszter, lomugcz De­zsőnek es ivoszó Etelkának Eva Aranka, Vörös Ferencnek és Udvari Ilonanak Ferenc, Ro, Jenőnek és Kocsis Magdolnának Magdolna Emma, Sziráuzkl Sán­dornak es Szabó Etelkának Ti­bor, Elek Józsefnek e» Csányl Zsuzsannának Zoltán, Kocsis ba­josnak es Kormos Máriának At­tila, Szabó Istvánnak és Antal Rozáliának Andrea Mária, Koszú Sándornak és Zsemberl Matild­nak Zsuzsanna, Godor Károly­nak ás Zombori Klárának Tibor, Godor Karolynak és Zombori Hiurának Tamás nevű gyerme­kük született. Ralu, .ánv| Vlnoe, Snel­ezer Józsefné Pál Irén, Igerth Anlalné Kováts Margit, Ajtai Gézáné Patyerer Verona, Bojer Józsefné Tóth Etelka, Puskás János, Dezső Lajos, Ball Győrgy­né Kovács Rozália, Németh Er­zsébet, dr. Kőszegi Dénes, Bába Janosné Szanka Erzsébet, Ja­kus István, Iványl Aurél Fü­löp, Kovács Jánosné Dudás An­na. Hack József, Molnár Ferenc­nt Tanács Mária. Tóth Sándorné Szlkora Ilona, Balla Jánosné Kcezka Irén, Illés lHtvánné Vass Etelka, Márki Sándorné Engt Ju­liunná, Sárkány András, Varsa Andor meghalt. II. KERÜLET Házassági Fekete László Gyula és Juhász Katalin, Palócz Ar­mand és Németh Anna Márta. Baianyl Ferenc Gyula és Lénán Mária Julianna, Móni Imre és Molnár Julianna. Kréter Károlj György és Laczkó Erzsébet, Dó­ka György József és Badarik Zsuzsanna Brigitta. Borbély Ti­bor és Puaztahegyl Eva Viktória, dr. Mucs! Géza és Doktor Kata­lin Terézia házasságót kötöttek. Halálozás: Murányi Gyula, Nagy Endréné Szabó Zsófia meghal. III. KERÜLET Házasság: Kis Ferenc és Far­kas Margit, Andor Attila Isván és Fürlön Erzsébet, Józsa László és Farkas Mária házasságot kö­töttek. Születés: Virág Józsefnek és Kókal Máriának József, Makra Gézának és Pintér Erikának Jó­zsef Géza, Móra Józsefnek és Urbán Piroskának Erika, Farkas Ferenc Györgynek és Rohunka Mária Teréziának Mónika Krisz­tina, Fodor István Mihálynak és Bíró Gizellának Edit, Matuska Józsefnek és Varga Rózsának Rózsa Erika, Ménesi Jenőnek és Gémes Franciskának Erika. Tói Györgynek és Jáksó Erzsébetnek György, Vér Andrásnak és Ju­hász-Vedres Juliannának Zsu­zsanna Henriette, Siskó Sándor­nak és Bodó Piroskának Sán­dor, dr. Waywr Péter Gyulának és Brezánszk.v Évának Péter Gá­bor, Sódar Istvánnak és Ocsai Ilonának Edina. Kiss Antalnak és Barta Rozáliának Anetté ne­vű gyermekük született. Halálozás: Bacsa Latospé Nagy Veronika. Nagylván MártH. Ju­hász György. Rácz Noémi, Ba­iassy Jánosné Radlcs Márta. Ap­ró Mária. Dósa Ferenc, Rlchwelae János. Török Jánosné Arany Er­zsébet, Szabó István, Eperjesi Vince. Stájer Géza meghalt. Magyarázat Kanyaró elleni védőoltás Hétfőn országszerte meg­kezdődtek a kanyaró elletni idei védőoltások. Ezúttal az 1969. évben született gyer­mekeket, továbbá azokat az 1968. évi 6zületésűeket olt­ják, akik a múlt évi oltás­ból valamilyen ok következ­tében kimaradtak és a be­tegségen még nem estek át. Beoltják továbbá mindazo­kat az eddig be nem oltott, illetőleg a betegségei át nem vészelt három éven aluli gyerekeket, akiket gyermek­kollektívákban gondoznak. Gyermekgyógyászok oltják a gyermekeket Budapesten és azokban a vidéki városok­ban, ahol körzeti gyermek­gyógyászok működnek. Más helyeken a körzeti orvosok vagy a helyi hatóságok ál­tal kijelölt orvosok bonyolít­ják le az oltásokat a csecse­mőtanácsadó helyiségekben. Gerencsér Miklós 9. Eközben anyás szeretettel né/te a kamaszt a bronzbarna lány. Semmi megilletőfjötiség nem látszott rajta, amikor Plriti József faggatni kezdte* — Hogy hívják u kisasszonyt? — Köteles Lenke. — Szóval Köteles Lenke. Aztán honnan tet­stlk utazni a kisasszony? — Szituén Budapestről, — Ne, ne tessék izélni velem. Láttam, amikor Komáromban jegyet váltott. Köteles Lenke játékos felmozdulattal ringat­ta meg gyönyörű haját. — Akkor is Budapestről utazom. Komáromig Hegymegi László vezérkari százados úr jóvoltá­ból katonai személykocsin tettem meg az utat. A szép nő feltűnési vágyat keltett a kucsé­berben, büszkén kapaszkodott a nyakában lógó géppisztolyba — Es elárulná a kisasszony, hogy mit keres errefelé? A költő érthetetlen aggodalommal figyelte a párbeszédet. Meg volt róla győződve, hogy Kö­teles Lenke, mint rltkaszép és Jólnevelt úrilány, a gyanúfelettiség irigylendő előnyével rendelke­zik. különben nem lenne ennyire hatarozott, mégis félt miatta. Köteles Lenke könnyed viselkedésétől fölenge­dett a kupében szorongó emberek rladtsága, — Az uruk talán tudják, hogy itt van Győr megyében Hübert-puszta — csevegett barátsá­gosan a Innv. — Igazan nem akarok dicsekedni vele. de rokonom az uradalom tulajdonosa. Hoz­zájuk megyek, mert beteg szegény nagynéném, mármint Hilbert Ferencné őnagysága. Nem tud­nák véletlenül megmondani, hogy mikor van csatlukozás Enese felé? — Majd megmondom, ha vasutas leszek — mordult kelletlenül Plriti József, Aztán vészt­jóslón ráteritette tekintetét a költőre. — Na, ma­ga jóképű lurkó. Mutassa gyorsan az űjraoltási bizonyítványát. — Parancsoljon — és átnyújtotta katonaköny­vét. A kucséber kőiben kérdezgette: — Hol járt? — Ácson — felelte a költő, de mindjárt két­sége támadt, helyes volt-e megmondani az iga­zat. . _ » a* M. • * — És mit keresett Ácson? Gyorsan, szinte akuratlan vakmerőséggel vá­laszolt Németh: — A Hungarista Állam, a Kárpát-Duna Nagy­haza történelmi létjogosultságáról tartóttam előadást a cukorgyári testvéreknek. Piriti e/.ekután csak a látszat kedvéért lapoz­gatott a katonakönyvben. Mindent rendben ta­lált. A fiatalember — foglalkozása joghallgató — rendes katonai szolgálatot teljesített civilben, mint a hadiüzemmé nyilvánított vagongyár al­kalmazottja. — További jó utazást. Kitartás. — Éljen Szálasl — köszönt vissza megszokot­tan a költő és átvette katonakönyvét a nyilastól Odébb álltak az igazoltatók. Németh László János e pillanatban nem gondolt arra. mién ls járt Ácson. Meglepte, hogy Köteles Lenke tű­nődve a szemebe mosolyog. — Mit nevet rnjlam? — kérdezte sokkal za­vartabban, mint ahogy Plrltlékkel viselkedett. — Maga a legszelídebb nyilas, akit valaha lát­tam. És a lány tovább mosolygott, állhatatosan, vissza-visszatérve pillantásával a fiatulember ar­cára. A költő már egészen megszokta, hogv össze­összemosolyog Köteles Ltnkéve). Semmt nem árulkodott súlyosodé komolyságáról. Képzelete 0 Lépcső közben járt, újra és újra átélte, ho­gyan fogja Bogdanov István kezeihez c^mpáéí­ni a Sikátorban az ácsról hozott röplapokat. (Folytatjuk.) — Semmt bajom, csak mn resra tanítottam egy hull gánt. Udvariasság a*-"" — Mit lehetek önért? NAPI KISLEXIKON ai író­csoportról Az elmúlt napokban választott ú.1 titkárt a dél-magyarországi író­csoport amely jelenleg az egyetlen ilyen vidéki önálló csoportja a Ma­gyar írók Szövetségé­nek. Sokan azonban tudni vélik, hogv vala­mikor több ilyen vidéki csoport ls létezett. • Megalakulása? 1951. február 10-én alakult meg a szegedi írócsoport, melynek első titkára Kékesdi Gyula lett. 1956-ig valóban több ilyen csoport mű­ködött. ezeknek tagjai — ellentétben a mostani helyzettel — nem voltak szükségképpen tagjai az írószövetségnek Is. Szege­den ls csupán heten, s mellettük 41-en olyanok, akiknek nem volt Író­szövetségi tagságuk, iga­zolványuk. Az ellenfor­radalom után előbb Ju­hász Gyula irodalmi tár­saságként. maid a Ha­zafias Népfront szegedi irócsonortlaként. műkö­dött 1957—81 között az itteni írók közössége. • Újjászületés? Közülük hárman vet­tek részt 1960-ban a Magyar írók Szövetsé­gének megalakításában, maid 1961 januárjában két újabb helvi szövet­ségi taggal megalakítot­ták n dél-magvarországt írócsoportot. Az írószö­vetség alapokmánya ugyanis kimondja. hogy ott lehet helyi írócsooor­tokat alakítani, ahol leg­alább öt szövetségi tag él. • Kik a tagjai? Ma már 13 tagja van a szegedi írócwonortnak. Hatan közülük próza­Írók. négyen költők, hár­man kritikusok. Egv vá­sárhelyi író kivételével valamennyien szegediek. A csoportnak hivatalos folyóirata a Tiszatáj. Titkárát kétévenként vá­lasztiák újra a tagok. Lehetőségei között szo­kás emlegetni az Irodal­mi estek szervezését, a kritikai vitákat. A cso­port taglai természete­sen részt vesznek teljes jogú meghívottakként az írószövetség ülésein, rendezvényein 16.

Next

/
Oldalképek
Tartalom