Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

6 / VASÁRNAP. 1970. SZEPTEMBER 28. A madarak országútja Hazánk a költöző mada­rak őszi repülőjáratainak egyik csomópontja; sok ma­dárfaj ősidőktől megszokott vonulási útja halad át az or­szág területén. A madárse­regek úgy választják meg a repülés útvonalát, hogy mi­nél rövidebb ideig kelljen nyílt tenger felett tartóz­kodniuk. Az északról költö­zők a Boszporusz, Olaszor­szág déli csücske, vagy Gib­raltár felé veszik útjukat. A tájékozódásban nagy segít­ség az öregek tapasztalata, de újabban kutatják azt is, milyen hatása van ebben a földmágnességnek, a csil­lagok és a Nap állásának. A folyók éjszaka is fénylő csík­ja szintén segít az eligazo­dásban. Az egyik legfontosabb madárországút például a Du­na vonala. A madarak vo­nulás idején nagyobb látó­szöget keresve 2500-3000 méter magasságban repül­nek, de pilóták találkoztak már négy kilométer magas­ságban vonuló darvakkal is. Zentai képzőművészek kiállítása Vásárhelyen Az a kiállítás, amely va­sárnap délben nyílt meg a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban, ötödik alkalommal ad hírt a zentai művésztelep tagjainak mind érdekesebbé váló munkássá­gáról. Az újabb kép- és szo­borcsoport feltétlenül méltó a fél évtizede taró ismerke­déshez: mint a zentai mű­vésztelep múlt évben meg­nyílt, immár lfl. tárlata egy­szerre vall a már elért ered­ményekről és az újabb kísér­letekről. Az eredmények? Zenta — majd két évtizede •»- a mo­dern európai Irányzatok egyik legjelentősebb jugo­szláviai gyűjtőhelye; az ott csoportosult művészek mér­téktartóan s egyéni céljaik érdekében használják fel az egymást váltó, egymásba fo­lyó irányzatokat. Leginkább a fasizmus jellemjegyei fi­gyelhetők meg a táblákon, ám itt-ott a lassan divatja­múlt pop-art irányzat nyo­mai is megtalálhatók. (Az előbbi megjegyzés igazát fő­kéop Baráth Ferenc, az utóbbiét Markulik József ér­dekes munkái hitelesítik (Szép és látványos képek ké­szültek aztán a mostanában oly „felkapott" szecesszió stílusában — Guelmino Va­léria kombinált technikájú munkái —, valamint a mi Kondor Bélánk által is mű­velt, talán egy keményebb, férfiasabb szürrealizmusnak mondható irányzat szellemé­ben (Maurits Ferenc tusraj­zai). A kísérletek? E műtárgy­csoportba többek között Acs József hatalmas — Informá­ció I., II., III. című — alko­tásai sorolhatók, mivel erő­sen absztrakt formáikkal sem nem gyönyörködtetnek igazán, sem nem informál­nak; s épp így Kapitány László Kompozíciói, ame­lyekről megint csak valami szándékolt elvonatkoztatás érződik. Kalmár Ferenc vasból és terrakottából készített tér­formái és Petrik Pál ezüst­szürke falitáblái tetszetős munkák — túl a kísérlete­ken, de az eredmények bi­rodalmán még valamivel in­nen. A zentaiak vasárnap meg­nyílt kiállításán - amelyet dr. Dömötör János múzeum­igazgató, országgyűlési kép­viselő köszöntő szavai után Tripolszky Géza zentai mú­zeumigazgató adott át az ér­deklődőknek — október 18­án megnyíló tárlatukkal vi­szonozzák a magyarországi vendéglátók. A. L. amerikai, fehér és hull a fáról N em tudom, szeretik-e a rébuszo­kat; én apró gyerek korom óta tiszta szívből lelkesedem ér­tük. Persze a teljes igazság kedvéért azt is hozzá kell tennem, hogy csak a kellemes rébuszokat szeretem, az olya­nokat, amelyek keresztrejtvény for­májában tornáztatják meg agyamat a pihenés tünde óráiban, vagy az olya­nokat, amelyek a televízió előtt biz­tosítják másfél óráig permanens rá­gását körmeimnek. A kellemetlen rébuszoktól viszont fé­lek. félek miként a kolerától. Pedig sajna ilyenek is adódnak. A legújabbat például így hívják: hyphantria cunea. Ó, igazán ne mondják, hogy nem is­merik a megfejtést: amerikai, fehér és így ósz tájékán vidáman hull a fáról, bár valamikor nem hullott, mert csak a negyvenes évek elején hurcolták be Európába, hogy elsősorban az útmenti fasorokban, de az elhanyagolt háztá­ji kertekben és gyümölcsösökben kár­tékonykodjék. Hernyója hosszú, serte­szórű, hátán sötétzöld sávokkal, a le­veleket rágja le. De hogyan! A múlt­koriban az egyik Bercsényi utcai ház udvarán állva, azt hittem, hogy zuhog az esó. Később világosítottak csak fel, hogy ez az amerikai, fehér és hulló6 ténykedik csupán, nem az elemek. A serteszőrű sötétzöld sávokat viselő her­nyóról annyit sikerült megtudni még. hogy báb állapotban telel át, s igazi kártételét tavasszal kezdi, no meg azt, hogy az eladó legénysorba serdült her­nyók ellen ásványolajas DDT-emulziós permetezéssel lehet védekezni. Lehet. Am. de Szeged kies városá­ban nem védekezik senki. Vajon kinek kellene? Talán az Ingatlankezelő Vál­lalatnak? Vagy netalántán a tanács­nak? Ki tudja? Egyik ismerősöm már beleveszett en­nek az ügynek roppant hínárjába, ugyanis megpróbálta megtudni, hogy kinek kellene harca indulni a sötét­zöld hátúak inváziója ellen. Am csak telefonszámlája, nőtt, használható in­formációinak száma nem. A tény, hogy egyelőre nem permetez senki. Ez az amerikai fehér pedig csak rág és hull a fáról, és mászik ruhán és szobában, konyhában és éléskamrában háborí­tatlanul, hogy idővel begubózzók, ta­vasszal elkezdhesse Igazi kártevését. Hogy miért van ez így, ez egy újabb kellemetlen rébusz, s miután magam nem tudtam megbirkózni vele, fel­tettem egy barátomnak is a kérdést, ö maliciózusan csak ennyit mondott: ha ez az izé leeszl a leveleket, akkor nem kell dolgozni az utcaseprőknek, ez pedig tiszta haszon! Lehet, hogy igaza van? Petri Ferene Szegedi művészek Pataki Ferenc Szegedi származék — felsővárosi. Itt gyerekeskedett a falusias utcácskákban; mászta a fákat, rúgta a port, s fo­cizott, focizott, focizott, mint annyi más, mezítlábas társa. A gimnáziumot is Szegeden kezdte. Annak rendje, módja szerint beiratkozott a Radnóti Gimnáziumba, s ha bátyja — már akkor ügyes rajzoló, ma szintén kiállító festőmű­vész — nem kerül fel Pestre, valószínűleg itt veszi kézbe az érettségi bizonyítványát... De hát — erősnek bizo­nyult a testvéri példa, és Pataki Ferenc, a Felsőváros gyermekbandáinak hajdani törzstagja felutazott a fővá­rosba, s ott előbb a képző­művészeti gimnázium — majd egy postai segédmun­kálkodással eltöltött eszten­dő után — a képzőművészeti főiskola hallgatója lett. Ta­nítványa Bernáth Aurélnak. — Egy Ideig tanulmányo­kat rajzoltatott a mester, majd hagyta, hogy ki-ki a maga ízlése, kedve szerint fessen — emlékezik most a főiskolás évekre. — Izgal­mas, szép Idő volt ez ... Annál kevésbé az az élet­szakasz, amikor akadémiai diplomával a zsebében — immár feleséggel, gyerme­kekkel — Pesten albérlete­zett. A drága pénzen vál­tott zugoktól menekült az­tán haza, s foglalta el, vet­te birtokába tubusaival, ecsetjeivel a Lenin karúti művészlakások egyikét. — Tehát érdemes volt hazajönni? — Ami a szorosan vett életkörülményeimet illeti, feltétlenül! Szülővárosom műtermes lakással fogadott, s ezért aligha lehetek elég­gé hálás. Ami viszont alko­tói közérzetemre vonatko­zik... — Magány, társtalanság? — Olyasmi. Pesten a fia­tal művészek stúdiójának tagja lettem — nagyszerű volt érezni a társak érdek­lődését, figyelmét; hallgatni a szakértő megjegyzéseket. Itt viszont — hiába a mú­vészház egymás mellett, fö­lött épült lakássora —nincs meg ez az összejárás a kí­méletlen, de annál igazabb véleménymondás. — Ezért folytatódnak a közös pesti kiállítások? — Ezért! A régi barátok­kal mutatkoztam be a IX. kerületi pinceklub tárlatán. Angyalföldön, s ezért is Já­róit el már három éve Zala megye egervári művésztele­pere. Nekem nagyon fontos, hogy őszinte és szakértő bí­rálatokat halljak, s hogy legyen kikkel megbeszélni a munka során felvetődő kér­déseket. Figyelem kell; erős és érzékeny kontroll! — Megbeszélni például azt, hogy melyik az „igazi" művészet: a figuratív vagy a nonfiguratív ... — Többek között ezt ls, de csak sok más kérdés mellett. Én ugyanis azt vallom, hogy nem azért jó egy kép, mert figuratív, vagy azért, mert nonfigura­tív. Az értékeket nem az azonnal érthető jelek, jelké­pek hordozzák. A végső eredmény a fontos! Az, hogy őszinte-e, igaz-e, amit a festő elmond. És nagyon sokszor van úgy, hogy csak nonfiguratív eszközökkel szólhat tisztán az ember. — A túlzottan elvont munkákat viszont a közön­ség nagy része nem érti! — A művész — ha igazán őszinte — nem visszakozhat; csak azt mondhatja el, amit igaznak tart, s úgy, ahogy azt érzi. A közönség ízlését kell csiszolni, képzőművé­szeti tájékozottságát növelni, ha azt akarjuk, hogy nőjön a hozzáértők tábora. — És Szegeden van lehe­tőség népes és értő tárlat­látogató sereget nevelni? — Ügy hiszem vanl Ér­zem a közönség rezonanciá­ját, s többek között ezért is vállalkozom arra, hogy itt rendezzem meg első önálló tárlatomat, amely novem­berben lesz látható a múze­um Horváth Mihály utcai képtárában. — Inkább a régi, vagy In­kább az új munkák szemlé­jeként? — Nagyrészt új képekkel jelentkezem. Most dolgozom ezeken a friss vásznakon, s úgy dolgozom, hogy a lehető legjobbra, legszebbre sike­redjenek. — Még egy kérdés: érez­hető-e Szeged mai képző­művészetében valami meg­újulási folyamat, egy egész­séges előre-mozgás? — Feltétlenül! Végigte­kintve az itt munkálkodó­kon, sokukban komoly te­hetséget látok, egy igazán tartalmas művészet kibontá­sának lehetőségét érzem. Csak dolgozniuk kell! Raj­zolni, festeni; sokat, kemé­nyen. Ez az én programom is — ahogy az erőmtől telik, én is ezt teszem! Akácz László Képernyő Constance és Lana A hét végi képernyőn két asszony figurája hagyott mé­lyebb nyomot. Szombat este Constance-szé, vasárnap La­náé. Mindkettő vonzó terem­tés. Constance, miután fér­jet fogott magának, a hosz­szú-szép házasélet megpró­báltatásain át is ösztönös­okos asszonvleleménnyel meg tudta tartani — Lana, mi­után férjet kapott magá­nak, a hosszú-változatos há­zasévek megpróbáltatásain át is ösztönös-okos asszonyi leleménnyel meg tudta gyil­kolni. Constance szülőapja Sommerset Maugham — Lanáé a bűnügyi ténykrónl­ka és Alfréd Hitchcock. Sommerset Maugham is saját fazonú megoldást kí­nál, Hitchcock sem mellőz­heti erkölcsreceptjeiből a hullát. Conctance Talpig úriasszony, ha közben-köz­ben a szíve majd megsza­kad — Lana pedig éberen vigyázza karrierjét, s ha közben a szive majd meg­szakad, friss Oscar-díjóval búcsút vesz kellemetlen Llebm»nn Béla felvétele A talpig úriember talpig úriassznnyával, Gábor Miklós és Béres Ilona férjétől. (Isten veled, George.) Tanulság tehát nincs, mert az élet sokkal­ta bonyolultabb. Ahhoz, hogy Middleton doktor úr eljátssza kisded pásztoróró­it, a megértő feleségen kí­vül olyan felszarvazott férj­barát kell, aki ráadásul vak is. S hogy Lana egycsapós­sal megszabaduljon házas­társától, ahhoz kevés a bra­vúros ütés, sajtóközeiben a nyomokat is el kell tüntet­ni. Egyszóval bonyolult. Nem tanulságokat kínáltak tehál Maugham és Hitchcock. Szórakozást. Mindketten a maguk módján. N. I. Bach-koncerttel kezdődik u' filmek a Collegium Artium Ma, kedden este R óra­kor ünnepi koncerttel indul a József Attila Tudomány­egyetem népszerű Collegium Artium sorozata. A tizenne­gyedik évadját kezdő mű­vészeti kollégium első prog­ramja Bach-hangverseny a dómban. Rozmann Akos or­gonaművész és Gyimesi Kál­mán operaénekes közremű­ködésével — orgonán Vá­rady Zoltán kísér. A Collegium Artium idén kilenc szekcióban várja ér­deklődőit. Üjdonsag az iro­dalmi szekció, ahol modern drámákat elemeznek neves rendezők, Adrim Ottó, Mar­ton Endre és mások. Az előadásokon fővárosi és sze­gedi előadóművészek is közreműködnek. A színház­tudományi szekcióban Szé­kely György, Hermann Ist­ván és Nemeskürty István tartanak előadásokat, a mo­dern irányzatokat elemző képzőművészeti szekcióban pedig dr. Németh Lajos és Láncz Sándor. A zenei ta­gozat Idei programja Bee­thovenről szól. dr. Nagy Ist­ván és dr. Káldor János elő­adásaiban. A polytechniku­mon, ahol az orvosegyetem és a JATE természettudo­mányi karának professzo­rait, előadóit hallhatják, a jógától a csillagászaton át a féltékenységi komplexumig terjed az előadások téma­köre. Modern lengyel és francia filmek mellett ' a Balázs Béla Stúdió újdonsá­gai és az egyik magyar film ősbemutatója ígér csemegét az Art Kinó hallgatóságá­nak. Pege Aladár, a Tolcs­rat-duó, és a Bajtala-trió működik közre a dzsesszkör rendezvényein, míg a TIT­iel közösen szervezett film­barát! kör szeptember 27-én az örök visszatérés vetíté­sével indul a Szabadság Filmszínházban. A további vetítéseket ts ugyanitt tart­ják vasárnaponként 9—11—1 órai kezdettel. Csak egyete­mi és főiskolai hallgatók­nak hirdették meg a film­esztétikai kör hat féléves progrumját, ahol dr. Molnár Istvánnak, a Filmtudomá­n.vi Intézet tudományos osz­tályvezetőjének irányításá­val az alapvető Ismeretek­től a legújabb eredményekig vizsgálják a filmtörténe­tet. Boszorkányper Eredeti dokumentumok alapján készült a csehszlo­vákok Boszorkányper cí­mű filmje — mind a hajdan történtek Időpontjának, mind pedig helyszínének megjelö­lésével, Ami a történeti hűséget illeti, avval nincs is baj. Múzeumból valók a boltíves várkastély bútorul, a rég el­porladt ruhákat példázzák a jelmezek, s természetesen. (maga a boszorkányüldözö inkvizíció fogásait is pecsé­tes oklevelek. szakadozott kódexek feljegyzései szerint állították össze. És a néző már a film első negyedórájában ásítozni kezd. Hiába csöpög a vér, hiába rezegtetnek dobhár­tyát a kiáltások, a história egyre érdektelenebbé válik s végül egv-két túldramati­zált jelenet már-már csen­des kuncogásra ls késztet. Pedig Otakar Varrónak, a film rendezőjének aligha volt célja a vidámítás. El­borzaszlani akart ö, a tragi­kus eseményeket a maguk­sötét színeivel felidézni Szándéka azonban — a tulaclagólt vérmennyiség és a túl erősre parancsolt jaj­gatások miatt — visszájára fordult, s az lett belőle, ami: nem paródiának szánt paródia. így aztán épkézláb, ..el­hiszem" ember szinte egy sincs a hosszú történetben. Pár hét alatt összecsapott kosztümös darabok szerep­lőire emlékeztetnek a figu­rák; sémára szabottak, két­dimenziósak, éppúgy, mint azok. , Egy dolog menthette volna meg a Boszorkánypert — az. ha rendezője nemcsak magyarázkodás miatt emle­geti, de igazi súlyuk sze­rint használja fel a histó­riai adatokat. Nagyobb fe­gyelemmel. több ökonómiá­val könnyen készülhetett volna egv igazi — illuszt­ratív, dokumentáló — drá ma ebből az érdekes anyag­ból. Csakhogy egy ilyen munkához biztosabb ítélő­képesség. jobb ízlés, na­gyobb intelligencia kell Éppen az. ami e pallósok ban. kardokban, fáklyákban, csóvákban, szemüket for­gató férfiakban. ruhátlan testüket mutogató asszc. nyokban, teli poharakat, ki­ürített tálakban. menny dörgésben és szállongó var­jakban oly gazdag film al­kotóiból sajnos hiányzott. L. .4,

Next

/
Oldalképek
Tartalom