Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-22 / 222. szám
6 / VASÁRNAP. 1970. SZEPTEMBER 28. A madarak országútja Hazánk a költöző madarak őszi repülőjáratainak egyik csomópontja; sok madárfaj ősidőktől megszokott vonulási útja halad át az ország területén. A madárseregek úgy választják meg a repülés útvonalát, hogy minél rövidebb ideig kelljen nyílt tenger felett tartózkodniuk. Az északról költözők a Boszporusz, Olaszország déli csücske, vagy Gibraltár felé veszik útjukat. A tájékozódásban nagy segítség az öregek tapasztalata, de újabban kutatják azt is, milyen hatása van ebben a földmágnességnek, a csillagok és a Nap állásának. A folyók éjszaka is fénylő csíkja szintén segít az eligazodásban. Az egyik legfontosabb madárországút például a Duna vonala. A madarak vonulás idején nagyobb látószöget keresve 2500-3000 méter magasságban repülnek, de pilóták találkoztak már négy kilométer magasságban vonuló darvakkal is. Zentai képzőművészek kiállítása Vásárhelyen Az a kiállítás, amely vasárnap délben nyílt meg a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban, ötödik alkalommal ad hírt a zentai művésztelep tagjainak mind érdekesebbé váló munkásságáról. Az újabb kép- és szoborcsoport feltétlenül méltó a fél évtizede taró ismerkedéshez: mint a zentai művésztelep múlt évben megnyílt, immár lfl. tárlata egyszerre vall a már elért eredményekről és az újabb kísérletekről. Az eredmények? Zenta — majd két évtizede •»- a modern európai Irányzatok egyik legjelentősebb jugoszláviai gyűjtőhelye; az ott csoportosult művészek mértéktartóan s egyéni céljaik érdekében használják fel az egymást váltó, egymásba folyó irányzatokat. Leginkább a fasizmus jellemjegyei figyelhetők meg a táblákon, ám itt-ott a lassan divatjamúlt pop-art irányzat nyomai is megtalálhatók. (Az előbbi megjegyzés igazát főkéop Baráth Ferenc, az utóbbiét Markulik József érdekes munkái hitelesítik (Szép és látványos képek készültek aztán a mostanában oly „felkapott" szecesszió stílusában — Guelmino Valéria kombinált technikájú munkái —, valamint a mi Kondor Bélánk által is művelt, talán egy keményebb, férfiasabb szürrealizmusnak mondható irányzat szellemében (Maurits Ferenc tusrajzai). A kísérletek? E műtárgycsoportba többek között Acs József hatalmas — Információ I., II., III. című — alkotásai sorolhatók, mivel erősen absztrakt formáikkal sem nem gyönyörködtetnek igazán, sem nem informálnak; s épp így Kapitány László Kompozíciói, amelyekről megint csak valami szándékolt elvonatkoztatás érződik. Kalmár Ferenc vasból és terrakottából készített térformái és Petrik Pál ezüstszürke falitáblái tetszetős munkák — túl a kísérleteken, de az eredmények birodalmán még valamivel innen. A zentaiak vasárnap megnyílt kiállításán - amelyet dr. Dömötör János múzeumigazgató, országgyűlési képviselő köszöntő szavai után Tripolszky Géza zentai múzeumigazgató adott át az érdeklődőknek — október 18án megnyíló tárlatukkal viszonozzák a magyarországi vendéglátók. A. L. amerikai, fehér és hull a fáról N em tudom, szeretik-e a rébuszokat; én apró gyerek korom óta tiszta szívből lelkesedem értük. Persze a teljes igazság kedvéért azt is hozzá kell tennem, hogy csak a kellemes rébuszokat szeretem, az olyanokat, amelyek keresztrejtvény formájában tornáztatják meg agyamat a pihenés tünde óráiban, vagy az olyanokat, amelyek a televízió előtt biztosítják másfél óráig permanens rágását körmeimnek. A kellemetlen rébuszoktól viszont félek. félek miként a kolerától. Pedig sajna ilyenek is adódnak. A legújabbat például így hívják: hyphantria cunea. Ó, igazán ne mondják, hogy nem ismerik a megfejtést: amerikai, fehér és így ósz tájékán vidáman hull a fáról, bár valamikor nem hullott, mert csak a negyvenes évek elején hurcolták be Európába, hogy elsősorban az útmenti fasorokban, de az elhanyagolt háztáji kertekben és gyümölcsösökben kártékonykodjék. Hernyója hosszú, serteszórű, hátán sötétzöld sávokkal, a leveleket rágja le. De hogyan! A múltkoriban az egyik Bercsényi utcai ház udvarán állva, azt hittem, hogy zuhog az esó. Később világosítottak csak fel, hogy ez az amerikai, fehér és hulló6 ténykedik csupán, nem az elemek. A serteszőrű sötétzöld sávokat viselő hernyóról annyit sikerült megtudni még. hogy báb állapotban telel át, s igazi kártételét tavasszal kezdi, no meg azt, hogy az eladó legénysorba serdült hernyók ellen ásványolajas DDT-emulziós permetezéssel lehet védekezni. Lehet. Am. de Szeged kies városában nem védekezik senki. Vajon kinek kellene? Talán az Ingatlankezelő Vállalatnak? Vagy netalántán a tanácsnak? Ki tudja? Egyik ismerősöm már beleveszett ennek az ügynek roppant hínárjába, ugyanis megpróbálta megtudni, hogy kinek kellene harca indulni a sötétzöld hátúak inváziója ellen. Am csak telefonszámlája, nőtt, használható információinak száma nem. A tény, hogy egyelőre nem permetez senki. Ez az amerikai fehér pedig csak rág és hull a fáról, és mászik ruhán és szobában, konyhában és éléskamrában háborítatlanul, hogy idővel begubózzók, tavasszal elkezdhesse Igazi kártevését. Hogy miért van ez így, ez egy újabb kellemetlen rébusz, s miután magam nem tudtam megbirkózni vele, feltettem egy barátomnak is a kérdést, ö maliciózusan csak ennyit mondott: ha ez az izé leeszl a leveleket, akkor nem kell dolgozni az utcaseprőknek, ez pedig tiszta haszon! Lehet, hogy igaza van? Petri Ferene Szegedi művészek Pataki Ferenc Szegedi származék — felsővárosi. Itt gyerekeskedett a falusias utcácskákban; mászta a fákat, rúgta a port, s focizott, focizott, focizott, mint annyi más, mezítlábas társa. A gimnáziumot is Szegeden kezdte. Annak rendje, módja szerint beiratkozott a Radnóti Gimnáziumba, s ha bátyja — már akkor ügyes rajzoló, ma szintén kiállító festőművész — nem kerül fel Pestre, valószínűleg itt veszi kézbe az érettségi bizonyítványát... De hát — erősnek bizonyult a testvéri példa, és Pataki Ferenc, a Felsőváros gyermekbandáinak hajdani törzstagja felutazott a fővárosba, s ott előbb a képzőművészeti gimnázium — majd egy postai segédmunkálkodással eltöltött esztendő után — a képzőművészeti főiskola hallgatója lett. Tanítványa Bernáth Aurélnak. — Egy Ideig tanulmányokat rajzoltatott a mester, majd hagyta, hogy ki-ki a maga ízlése, kedve szerint fessen — emlékezik most a főiskolás évekre. — Izgalmas, szép Idő volt ez ... Annál kevésbé az az életszakasz, amikor akadémiai diplomával a zsebében — immár feleséggel, gyermekekkel — Pesten albérletezett. A drága pénzen váltott zugoktól menekült aztán haza, s foglalta el, vette birtokába tubusaival, ecsetjeivel a Lenin karúti művészlakások egyikét. — Tehát érdemes volt hazajönni? — Ami a szorosan vett életkörülményeimet illeti, feltétlenül! Szülővárosom műtermes lakással fogadott, s ezért aligha lehetek eléggé hálás. Ami viszont alkotói közérzetemre vonatkozik... — Magány, társtalanság? — Olyasmi. Pesten a fiatal művészek stúdiójának tagja lettem — nagyszerű volt érezni a társak érdeklődését, figyelmét; hallgatni a szakértő megjegyzéseket. Itt viszont — hiába a múvészház egymás mellett, fölött épült lakássora —nincs meg ez az összejárás a kíméletlen, de annál igazabb véleménymondás. — Ezért folytatódnak a közös pesti kiállítások? — Ezért! A régi barátokkal mutatkoztam be a IX. kerületi pinceklub tárlatán. Angyalföldön, s ezért is Járóit el már három éve Zala megye egervári művésztelepere. Nekem nagyon fontos, hogy őszinte és szakértő bírálatokat halljak, s hogy legyen kikkel megbeszélni a munka során felvetődő kérdéseket. Figyelem kell; erős és érzékeny kontroll! — Megbeszélni például azt, hogy melyik az „igazi" művészet: a figuratív vagy a nonfiguratív ... — Többek között ezt ls, de csak sok más kérdés mellett. Én ugyanis azt vallom, hogy nem azért jó egy kép, mert figuratív, vagy azért, mert nonfiguratív. Az értékeket nem az azonnal érthető jelek, jelképek hordozzák. A végső eredmény a fontos! Az, hogy őszinte-e, igaz-e, amit a festő elmond. És nagyon sokszor van úgy, hogy csak nonfiguratív eszközökkel szólhat tisztán az ember. — A túlzottan elvont munkákat viszont a közönség nagy része nem érti! — A művész — ha igazán őszinte — nem visszakozhat; csak azt mondhatja el, amit igaznak tart, s úgy, ahogy azt érzi. A közönség ízlését kell csiszolni, képzőművészeti tájékozottságát növelni, ha azt akarjuk, hogy nőjön a hozzáértők tábora. — És Szegeden van lehetőség népes és értő tárlatlátogató sereget nevelni? — Ügy hiszem vanl Érzem a közönség rezonanciáját, s többek között ezért is vállalkozom arra, hogy itt rendezzem meg első önálló tárlatomat, amely novemberben lesz látható a múzeum Horváth Mihály utcai képtárában. — Inkább a régi, vagy Inkább az új munkák szemléjeként? — Nagyrészt új képekkel jelentkezem. Most dolgozom ezeken a friss vásznakon, s úgy dolgozom, hogy a lehető legjobbra, legszebbre sikeredjenek. — Még egy kérdés: érezhető-e Szeged mai képzőművészetében valami megújulási folyamat, egy egészséges előre-mozgás? — Feltétlenül! Végigtekintve az itt munkálkodókon, sokukban komoly tehetséget látok, egy igazán tartalmas művészet kibontásának lehetőségét érzem. Csak dolgozniuk kell! Rajzolni, festeni; sokat, keményen. Ez az én programom is — ahogy az erőmtől telik, én is ezt teszem! Akácz László Képernyő Constance és Lana A hét végi képernyőn két asszony figurája hagyott mélyebb nyomot. Szombat este Constance-szé, vasárnap Lanáé. Mindkettő vonzó teremtés. Constance, miután férjet fogott magának, a hoszszú-szép házasélet megpróbáltatásain át is ösztönösokos asszonvleleménnyel meg tudta tartani — Lana, miután férjet kapott magának, a hosszú-változatos házasévek megpróbáltatásain át is ösztönös-okos asszonyi leleménnyel meg tudta gyilkolni. Constance szülőapja Sommerset Maugham — Lanáé a bűnügyi ténykrónlka és Alfréd Hitchcock. Sommerset Maugham is saját fazonú megoldást kínál, Hitchcock sem mellőzheti erkölcsreceptjeiből a hullát. Conctance Talpig úriasszony, ha közben-közben a szíve majd megszakad — Lana pedig éberen vigyázza karrierjét, s ha közben a szive majd megszakad, friss Oscar-díjóval búcsút vesz kellemetlen Llebm»nn Béla felvétele A talpig úriember talpig úriassznnyával, Gábor Miklós és Béres Ilona férjétől. (Isten veled, George.) Tanulság tehát nincs, mert az élet sokkalta bonyolultabb. Ahhoz, hogy Middleton doktor úr eljátssza kisded pásztoróróit, a megértő feleségen kívül olyan felszarvazott férjbarát kell, aki ráadásul vak is. S hogy Lana egycsapóssal megszabaduljon házastársától, ahhoz kevés a bravúros ütés, sajtóközeiben a nyomokat is el kell tüntetni. Egyszóval bonyolult. Nem tanulságokat kínáltak tehál Maugham és Hitchcock. Szórakozást. Mindketten a maguk módján. N. I. Bach-koncerttel kezdődik u' filmek a Collegium Artium Ma, kedden este R órakor ünnepi koncerttel indul a József Attila Tudományegyetem népszerű Collegium Artium sorozata. A tizennegyedik évadját kezdő művészeti kollégium első programja Bach-hangverseny a dómban. Rozmann Akos orgonaművész és Gyimesi Kálmán operaénekes közreműködésével — orgonán Várady Zoltán kísér. A Collegium Artium idén kilenc szekcióban várja érdeklődőit. Üjdonsag az irodalmi szekció, ahol modern drámákat elemeznek neves rendezők, Adrim Ottó, Marton Endre és mások. Az előadásokon fővárosi és szegedi előadóművészek is közreműködnek. A színháztudományi szekcióban Székely György, Hermann István és Nemeskürty István tartanak előadásokat, a modern irányzatokat elemző képzőművészeti szekcióban pedig dr. Németh Lajos és Láncz Sándor. A zenei tagozat Idei programja Beethovenről szól. dr. Nagy István és dr. Káldor János előadásaiban. A polytechnikumon, ahol az orvosegyetem és a JATE természettudományi karának professzorait, előadóit hallhatják, a jógától a csillagászaton át a féltékenységi komplexumig terjed az előadások témaköre. Modern lengyel és francia filmek mellett ' a Balázs Béla Stúdió újdonságai és az egyik magyar film ősbemutatója ígér csemegét az Art Kinó hallgatóságának. Pege Aladár, a Tolcsrat-duó, és a Bajtala-trió működik közre a dzsesszkör rendezvényein, míg a TITiel közösen szervezett filmbarát! kör szeptember 27-én az örök visszatérés vetítésével indul a Szabadság Filmszínházban. A további vetítéseket ts ugyanitt tartják vasárnaponként 9—11—1 órai kezdettel. Csak egyetemi és főiskolai hallgatóknak hirdették meg a filmesztétikai kör hat féléves progrumját, ahol dr. Molnár Istvánnak, a Filmtudomán.vi Intézet tudományos osztályvezetőjének irányításával az alapvető Ismeretektől a legújabb eredményekig vizsgálják a filmtörténetet. Boszorkányper Eredeti dokumentumok alapján készült a csehszlovákok Boszorkányper című filmje — mind a hajdan történtek Időpontjának, mind pedig helyszínének megjelölésével, Ami a történeti hűséget illeti, avval nincs is baj. Múzeumból valók a boltíves várkastély bútorul, a rég elporladt ruhákat példázzák a jelmezek, s természetesen. (maga a boszorkányüldözö inkvizíció fogásait is pecsétes oklevelek. szakadozott kódexek feljegyzései szerint állították össze. És a néző már a film első negyedórájában ásítozni kezd. Hiába csöpög a vér, hiába rezegtetnek dobhártyát a kiáltások, a história egyre érdektelenebbé válik s végül egv-két túldramatizált jelenet már-már csendes kuncogásra ls késztet. Pedig Otakar Varrónak, a film rendezőjének aligha volt célja a vidámítás. Elborzaszlani akart ö, a tragikus eseményeket a maguksötét színeivel felidézni Szándéka azonban — a tulaclagólt vérmennyiség és a túl erősre parancsolt jajgatások miatt — visszájára fordult, s az lett belőle, ami: nem paródiának szánt paródia. így aztán épkézláb, ..elhiszem" ember szinte egy sincs a hosszú történetben. Pár hét alatt összecsapott kosztümös darabok szereplőire emlékeztetnek a figurák; sémára szabottak, kétdimenziósak, éppúgy, mint azok. , Egy dolog menthette volna meg a Boszorkánypert — az. ha rendezője nemcsak magyarázkodás miatt emlegeti, de igazi súlyuk szerint használja fel a históriai adatokat. Nagyobb fegyelemmel. több ökonómiával könnyen készülhetett volna egv igazi — illusztratív, dokumentáló — drá ma ebből az érdekes anyagból. Csakhogy egy ilyen munkához biztosabb ítélőképesség. jobb ízlés, nagyobb intelligencia kell Éppen az. ami e pallósok ban. kardokban, fáklyákban, csóvákban, szemüket forgató férfiakban. ruhátlan testüket mutogató asszc. nyokban, teli poharakat, kiürített tálakban. menny dörgésben és szállongó varjakban oly gazdag film alkotóiból sajnos hiányzott. L. .4,