Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-09 / 211. szám

SZERDA, 1970. SZEPTEMBER 9. 3 A Bondor József ' párizsi nyilatkozata A Franciaországban tar- j tözkodó Bondor József épí- | tSsügyi és városfejlesztési miniszter eddigi bdnyomásairól a következőket mondotta az MTI párizsi tudósítójának: — Látogatásom célja elsősorban a területfejlesztés, j városrendezés és lakásépítés franciaországi eredményeinek és elképzeléseinek áttekintése, a két ország közötti ipari, gazdasági. tudományos-műszaki együttműködés kereteinek kiszélesítése. Fontosnak tartjuk és elő kívánjuk mozdítani a doku- ; mentációk cseréjét, delegációk kölcsönös látogatásait és lehetővé akarjuk tenni, hogy szakembereink beha- | tóbban tanulmányozhassák a : kérdések gyakorlati megöl- tési alap teljesítéséről kiadott dását. közrend és a közbiztonság helyzetét tárgyalta meg a járási tanács ülése bűnhogy Tegnap délelőtt szegedi Imre osztályvezető felhívás- rúak által elkövetett székházában Acs Zoltán sal egészítette ki: kérte az eseteknél, jellemző, elnökletével ülést tartott a illetékes szerveket, hogy az legtöbször csoportosan vesz.lárási tanács. Napirendjén árvizes esztendőre való te- nek részt bűncselekmények szerepelt az idei költség- kintettel fokozott takarékos- elkövetésében. A megelőzésvetési és fejlesztési alap sággal gazdálkodjanak. Bet nél ezt a körülményt feltételsö félévi teljesítése, a jelentette, hogy a tanácsi lenül figyelembe kell vennipénzügyi és fejlesztési ál- költségvetésből 2 millió 37 ük az ifjúság neveléséért felandó bizottság eddigi ezet"- « fejlesztési alapból lelős szerveknek, s az ifjúmunkája. és beszámoló pedig 212 ezer forintot fizet- ságvédelmi bizottságoknak hangzott el a járás köz- tek az árvízből adódó több- is. rendjéről és közbiztonsága- Jetkiadások fedezésére a Az előadó megállapítása ról. kozponti szervek rendelkezé- szerint a vállalatok gazdál. , .,,, . .... . ., sere. kodásában néhány esetben A koltsegvetesi es fejlesz- A járás közrendjér51 ^ kimutatható egves szemétóSbe'ü Pb^olót dr S közbiztonságáról dr. Kovács lyek rosszhiszemű önzóse, Lajos, a városi-járási rend- megállapítható bunos mui^mmi ii wni - , lasztas es a társadalom orkapitanysag vezetője adott szándékos becsapása is. Hantájékoztatót. Hangsúlyozta, goztatta, hogy az ilyen terhogy a lakosság figyelemmel mészetű cselekmények nemkíséri a rendőri szervek ,csak össztársadalmi vonat, ..., .... , . kozasban karosak, de kart munkáját. inteákedeseiket okoznak a vállalatoknak, megelégedéssel nyugtázza, szövetkezeteknek, és közvetNyugodt légkörben, szilárd lenül a dolgozóknak is, és közbiztonsági körülmények az anyagi kár mellett az esetek többségében legalább olyan súlyos az erkölcsi kár is. Nem megnyugtató a Somogyi Károlyné felvétele ^h/mIamaIhÍ 'tt\ Szeged a gyalogosok paraV7yaiOgOini JO dicsoma, nekik mindent szabad. Sőt, még ott is szabálytalanul kell közlekedniük, ahol szabályosan is lehetne, a Somogyi Béla utcában. Vannak. akik engedelmeskednek is a táblának, és áttérnek a túloldalra. Mint látható: az építőket ök sem zavarják. között él a járás lakossága. Eredményes a tanácsokkal kialakult közvetlen kapcso- helyzet néhány termelöszölat, a dolgozók ébersége se- vetkezetben és fogyasztás! gíti a bűncselekmények szövetkezetben. Sajnálatos, megelőzését, illetve felderí- hogy a szövetkezetek belső tését. Jelentős segítséget ad ellenőrzése alkalmat ad a a csaknem ötszáz önkéntes visszaélésekre, az is, hogy rendőr, aktív segítők a mun- ilyen jellegű bűncselekmékásőrök és az üzemi rendé- nveket ritkábban tár fel a szek is. lakosság, bár legtöbbször tud Csökken a társadalmi tu- róluk. Közömbösek vagyunk lajdon sérelmére elkövetett sokszor társadalmunk vámlopások és visszaélések szá- szedőivel szemben, ma csakúgy, mint a fiatalko- Nőtt a köziekedési baleserúak bűnözése. Garázdaság tek száma. Tavaly 13 haláés lopás gyakori a fiatalko- jOSj 119 súiyos és 149 könynyebb sérülés történt, ebben Kombináltfogó - minden mennyiségben A Szegedi Kéziszerszám- A gyár előtt ezek szerint Ez az önállóság elsősorban a gyár egy nagyvállalat gyár- két alternatíva lehetősege bergazdálkodasban, a létszám " "T" " a hTtárőri^t egysege. Termékei nélkülöz- áll. Vagy vásárolnák meg megallapitasaban es bizonyos ,voet Jozsel 3 Határőrizet hetetlenek es ismertek a két darab ilyen típusú gépet, mértékű piaci „mozgásban" , eredmenyeivel egészítette ki belföldi és a külföldi piacon vagv pedig megoldják a ko- jelentkezik. Viszont egy H beszámolót, elismerését íp: 1 -í 1« — — „ 1' iltr.-vn IrnliKavM lióll ol o+Mo tr .. . az évben az emberi figyelmetlenség és felelőtlenség következtében kilencen vesztették életüket járásunk területén. Változatlanul nagy veszedelmet jelentenek közlekedésünkben a kivilágitatlan kerékpárok, fogatok és az elég gyakran előforduló ittas vezetés. A téma hozzászólójaként egyaránt. A szegedi gyár vácsoló üzem „hangfogós" ilyen kaliberű vállalatnak, évek óta 50—60 millió forint változatát és ez a gép dol- mint a szegedi, sokkal naertékű munkát végez, s ter- Mozik három műszakban. Az gyobb önállóságra lenne niékeinek valamivel több utóbbi is nehez diónak lát- szüksége, különösen a gazszik. Felkértek jóhírű, s az dálkodási érdekeltségben. A akusztikai szakmában jártas szegedi gyár vezetői szerint vállalat külföldi eladásának szakembert, hogy dolgozza előnyösebb volna számukra, értéke 50 millió forint áru ki a szegedi gyár kovácsoló ha konkrétan meghatároza üzemének tervét, olyan nák a nyeresegerdekeltségühangszigetelő megoldással, ket, valamint azt, hogy egy . párnázott ajtókkal, hogy a fix összegű nyereség befizemillióért. vízpumpafogót és présgép zajszintje ne legyen tése után mekkora R ós F nagyobb a megengedettnél, alapot kepezhetnenek sajat vagyis a szomszédokhoz ne berkeikben. mint 30 százalékát exportálja. Egyébként az egész nagykéziszerszám, amelyből szegedi gyár szállít 13 millióért kombináltfogót, 4 3 millióért egyéb szerszámokat. Ebben az évben Szegeden 56 millió forint értékű szer számot gyártanak. A termezaj 40—50 decibelnél. A jelen helyzetben rossz G. I. jezte ki a határőrközségek lakosságának önzetlen segítségéért. A végrehajtó bizottság előterjesztése alapján a tanácsülés megválasztotta, és a hivatali eskü letételével a járási népi ellenőrzési bizottság elnökségébe iktatta dr. Tóth Imrét. a járási . pártbizottság eddigi munkaI társát. lés mennyisége az utóbbi hatásfokkal dolgoznak, maesztendőkben nem változott gvarén mondva ráfizetnek acsupán a termékek összetételében történt kisebb mértékű változtatás. Fő profiljuk a kombináltfogó, amelykombináltfogók gyártására.. Budapesten kovácsoltatják bél-munkában a kombináltfogók szárait. Saját gyárteleből minden mennyiséget pükön egy-egy fogó kovavállalnak. illetve csak vál- csolasi díja fi forintba kelalnának. ha bővíteni tudnák ™1, a budapesti kovacsoltaa kovácsoló üzem kapacitását. Bár a kovácsoló kapacitást gazdaságosan meg tudtás 11—12 forintba, amelyhez még hozzá lehet számítani a szállítási költségeket nák toldani, ha nem volna a ISkovácsoló . présgép olyan Á jövőt illetően sem lenagy zajjal. De mivel zajos hetnek derűlátóak, mivel és a szomszédok emiatt „za- anyagi lehetőségük elég korjonganak", a hivatalos szer- látozott. A kéziszerszámgyár vek csak a délelőttös műszak most telepíti ki Budapestről ideiére engedélyezték présgép üzemeltetését. Püspökladányba két üzemét, amelynek beruházási, átteA drága gép igen modern lepitési költsége körülbelül és három műszakban 7—8 ezer darab kombináltfogónak a szárát kikalapálná, de ilyen műszakbeosztásban öt esztendőre kimeríti a nagyvállalat fejlesztési alapját. A szegediek tehát csak a maguk szűkös anyagi ereennek csak egyharmadát .iúkre számíthatnak, amely végzi el. Ha három műszak- "em több 3—4 milliónál, ban dolgozna könnyűszerrel Ebből a pénzösszegből szebővíthetné a kézszerszámgyár termelésének mennyiségét, amelyre a többi techretnók megoldani a kovácsoló üzem mai gondját és azután mintegy 20 százalékkal nikai berendezés vonalán bővíteni a termelést. van szabad kapacitásuk. Érdekesség csupán: a présA szegedi gyár az új gazdaságirányítási rendszer begép minden ütese pontosan vezetése után nagyobb önál1 forintot éc. losagot kapott kozpontjatol. Fűtés- és légtechnikai konferencia Csaknem félezer hazai és szet jelenleg el sem kép16 országból érkezett 150 zelhető korszerű légtechnikülföldi szakember gyűlt kai berendezések és klimaössze kedden reggel a Ma- tizálás nélkül, gyar Tuományos Akadémia dísztermében, ahol dr. Macskásy Árpád professzor nyitotta meg az Építőipari Tudományos Egyesület által rendezett VI. fűtés- és légtechnikai konferenciát. Megnyitó beszédében dr. Szabó János professzor, akadémikus. az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese a többi között arról szólt, hogy ma már alapvető követelmény a lakásokban, a munkahelyeken, az egészségügyi és közösségi épületekben, a kereskedelem- és vendéglátóipar helyiségeiben, de a Kínok íáp N éhány hónappal ezelőtt, amikor a félelmetes tiszai áradat ijesztgette Szeged lakosságát, s a makacsul támadó elemet erőink egybefogásával igyekeztünk megfékezni, a tapasztaltabbak megjósolták: majd é~ vége felé, a gazdálkodás nehézségeinek láttán, sokan fognak még erre az árvízre hivatkozni. S valóban, egy friss jelentésben — amely a városi párt-végrehajtóbizottság részére készült — már olvashattuk is, hogy „nagy a lemaradás a koncentrált területen folyó lakásépítkezésben, idén a tervezett 1474 lakás helyett csak mintegy 900 lakás készül el". Lám, csak úgy egyszerűen fuccs 574 lakásnak. Abban a városban kell ezt tudomásul vennünk, ahol az országce átlagnál is mindig rosszabbul álltunk a lakásépítkezéssel, ahol tömegesen, majdnem egyidöben mennek tönkre a régi házak, ahol a vizes-dohos pincékből, mosókonyhákból minden erőfeszítés ellenére oly nehezen fogynak a lakók, ahol a jogos lakásigénylök száma nemhogy gyérülne, hanem növekszik, ahol sok-sok jóravaló munkásnak még manapság is a rendes lakás jelenti az álmok álmát. ötszázhetvennégy lakás! Ennyi szegedi család várhattűrhet-kesereghef tovább, amíg kiutalást adnak a markába, mert idén is közbejött valami, ezúttal a tiszai árvíz mosta el sokak szép reményeit. De hátha tévedtek, akik az adatot szolgáltatták! Talán csak túlzott óvatosságról, úgynevezett biztonsági rátartásról van szó. s valójában mégsem olyan nagymérvű a lemaradás. Hiú reménykedés! Sajnos, ha egyszer valamit fehéren-feketén kijelentenek az építkezési felelősök — ez esetben, hogy: 1474 lakásból csak 900 lesz meg esztendőzárásig —, akkor évtizedes tapasztalat alapján ítélve kevés a valószínűsége, hogy akár eggyel is többet megcsináljanak. Inkább kevesebbet. De kinek fáj ez? Kit izgat, hogy az új lakóházakon kívül van még egynéhány lucaszéke Szegeden? Belefogtak a kamaraszínház renoválásába, de aki elmegy mellette. rálegyint: „Nem készül el ennek az istennek a? idejében." A nemzeti színház is régóta szánalmas állapotban van, annyira hámlik róla a vakolat, hogy muszáj volt kerítést vonni köréje. A tanács hiába szerezte meg a felújításra szükséges milliókat, nincs aki elkezdje a haladatlan babramunkával járó átalakítást. De amíg a kamaraszínház el nem készül, nyilván hozzá sem foghatnának, hiszen az 1970/71-es évad előadásait meg kell valahol tartani. Zúgolódnak és hitetlenkednek a művelődés pártfogói is. Kinek fáj hát ez a lehetetlen helyzet? Erre könnyű válaszolni. A megye és a város vezetői bizony sokat idegeskedtek, verték a vasat azért, hogy Dunaújvárosból megkezdődjék az elöregyártott házelemek szállítása Tarjánba, s tettek egyet s mást a házgyár Szegedre telepítése ügyében is. A városi párt-végrehajtóbizottság rendszeresen napirendre tűzi az építkezések problémáját és feszegeti-boncolgatja az immár krónikus késedelem okait. A tanács állandóan sürgeti a már felvállalt és a lakosság érdekében annyira fontos óvodák, iskolák, utak, áruházak stb. átadását. Tehát az illetékes szervek és személyek igenis törődnek a közös gondokkal. Az épitővállalatok eközben változatlanul arról panaszkodnak: nem győzik. Szinte természetes módon, pironkodás nélkül lépik túl a határidőket, s ha ezért bírálatot kapnak, szenvedélyesen magyarázzák a bizonyítványt. Lehet, hogy igazuk van? De a Royai szálló befejezéséből sem lett semmi a nyáron, a fedett uszodával kapcsolatos huzavona közismert, a Batthyány utca sarkán régen elkezdett emeletráépítést egy-két ember „bütyköli", a Kossuth Lajos sugárút felújítására pedig még gondolni se mer senki. S a sort még hosszan lehet folytatni. Árvíz volt — halljuk a lakonikus indoklást. Kevés az építőmunkás — ez a refrén pattog a fülünkbe minduntalan. Vannak mindennél előbbrevaló, népgazdasági szempontból kiemelt beruházások — következik a kétségtelenül figyelmet érdemlő védekezés. A vállalatok először azt az építkezést „nyomják", amely a legtöbb hasznot hozza számunkra — mondják az okos közgazdászok. Az építőiparban sokan „jó pénz. könnyű meló" jelszóval lopják a napot, s ez ellen egyelőre a jelenlegi gazdasági mechanizmus is alig tett valamit — vélekednek a „tárgyilagos" szemlélők. V

alamennyien tudjuk, az árvíz csakugyan súlyos károkat okozott. Az összedőlt ezer és ezer ház helyébe muszáj újakat építeni, mégpedig sürgősen, mert nyakunkon a tél. Ismerjük az építőmunkások ' zömének erőfeszítését, fáradtságot nem ismerő önzetlen helytállását. Érthető, hogy ök nem szívesen hallgatjak az elégedetlenkedőket, hiszen rajtuk 'gazán nem múlnak a dolgok. Nem is személyeket hibáztat Szeged lakossága. Úgy véli, elsősorban a vállalatok vezetőségeinek kell jobban izgulniuk a késedelmes építkezések miatt, s nekik kell módot találniuk arra, hogy a tervbe vett beruházások idejében elkészül jenel':. „A lakáshelyzet — a nagy építkezések ellenére — változatlanul nagy társadalmi gond... A következő néhány évben erőnket a lakásépítés meggyorsítására, ezen belül a munkások lakáshelyzetének javítására kell összpontosítani." A kongresszusi irányelvekben szerepelnek ezek a mondatok, s arra figyelmeztetnek: az építők tevékenységét ezután is élénk közérdeklődés kíséri majd, s természetesnek kell venni, ha a nagy lemaradások szenvedélyes kritikát váltanak ki. Kötelességünk ezekre mindig odafigyelni és magyarázkodás, bűnbakkeresés helyett tökéletesebben dolgozni. Mint ahogyan az építőipar joggal elvárja továbbra is a megye és a város vezetőinek, lakóinak támogatását. F. NAGY ISTVÁN Hamarabb elkészül a nemzetközi távválasztó központ A 23-as építőipari válla- berendezésének szereléséhez lat dolgozói — amint kong- már korábban a posta renresszusi felajánlásukban vál- delkezésére bocsátották a lalták — több mint egy hó- kapcsolótermeket. Egyszerre nappal a határidő előtt be- dolgoztak az építők és a tefejezték a Horváth Mihály lefonközpont szerelői is, így téri új nemzetközi távvá- csaknem egy évvel hamaközlekedésben. sőt a mező- lasztó telefonközpont épüle- rabb kezdheti meg majd a gazdaságban is a „légtechni- I tének műszaki átadását. A munkát az úi telefonközkai komfort] korszerű epité- ' hétemeletes. teleíankozpont pont. Vietnami delegáció Martonvásáron A Nghiem Xuan Yem, a VDK állami gazdaságok minisztere által vezetett vietnami küldöttség kedden meglátogatta a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutatóintézetét iMartonvásaron,