Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-06 / 209. szám

8 VASÁRNAP, 1970. SZEPTEMBER 6. TISZTASÁG, EGÉSZSÉG Szávay István Táj nappal és holddal Horváth Dezső TISZTESSÉG, BECSÜLET Van egy pár szavunk, amit másképpen értenek tanyán, mint városon. Alti elárul valamit, nem tesz semmi rosszat, csak eladja a portékát a piacon. A farsangolás sem zajos mulatság, inkább ráérős beszélgetés szomszédokkal, vagy a családdal, ha már megnősült a gyerek és férjhez ment a lány. De a ráérés inkább csak vasárnap adódik, miután elárultak a piacon. Más itt a népszerűség is. Ezt nem hajhássza senki, beleszületik. Arra mondják, hogy népszerű, aki a népből való. Ha becsületes, és meg is marad a fajtája mellett — teszem hozzá persze. A tiszteletdíjért nagyon sokat dolgoznak, mert azt nehezen adják, sovány kézzel márik. Rámegy arra egy teljes élet, dé aki elnyeri, az hótta napjáig, vagy utána is még egy kicsit részel belőle. Ügy kell ezt rendes ésszel érteni, hogy a népszerűség dija a tisztelet. Hajdú Ferenc, híre szerint neves tanyai politikus, aki minden helyzetben tud okos magyarázatot adni ott valahol Domaszék és Dorozsma határútján, nem messze a Kulipintyó csárdától, ahová olyan kacskaringósan visz az út a Szabó kovácstól, hogy nünden arra járóval hitelesíteni kell az Irányzékot a kanyarokban, az azt mondja, hogy tisztesség, böcsület az igazi tiszteletdíj. Igen egyszerű cserek eres k edelem mel lehet hozzájutni. Amit adni kell érte, ugyanaz szóról szóra: tisztösség, böcsület. A tanyai politikus akkor népszerű, ha nem utánozza ebben a szakmában kimúlt nagyhangú elődeit sem hordón, sem szárazföldön. Amennyire az emberi egyenesjárás megengedi, nem botlik le a becsület útjáról fél lábnyomra sem. Nagy csavargás! hajlandóság szorult a tanyai politikusba. Hiábavalóságok helyett a köz érdekében csavarog, ez a lényeg. Pontosan tudja, mikor lépett szolgálatba. — 1944. november 2-án jöttek értem. Megkaptuk a dokumentumot meg az ágácfakarót a markunkba, és mentünk házról házra, megnézni, hogy rendben van-e minden. Mert mi voltunk a policár. Innentől fogva benne maradtam én a politikába, egészen a mái napig, a jelönlegi pillanatig is. A policárból rendőr lett az új forintig, azután dűlőfelelős. Mióta tanács van, tanácstag. Állandó bizottságok tartják számon véleményét napról napra. Amikor szövetkezetet szerveztek, tagja lett a vezetőségnek, tagja most is. Egyszer, egyetlenegyszer pénzbeli fizetséget is kapott, egy tápai szatyor trilliót, pénteken este. — Mit vögyek rajta, kérdezi a feleségem. Ha tudsz, legalább egy zsebbe való fésűt vegyél. Mire a tápai szatyor beballagott a tanyáról a faluba, nem adtak érte fésűt. Nyugdíjas lehetne, ha a felemás szövetkezetbe lenne nyugdíj (— ámbár most beszélik, hogy talán lesz majd a szakszövetljezetakben is, ha megérjük), de friss keltezésű oklevelek gyűlnek az ereszet alá nyújtott 0"ang falán. Van szakmunkás-bizonyítványa kettő is, kertészetből és sertéstenyésztésből, meg néhány másik a társadalmi munkáért. Hia nyitott szemmel jár az ember, itt mindig akad dolga. Dülőutat nyitni vagy rendben tartani ki tudna jobban, mint az, aki azon jár. Még akkor volt, amikor városiak is jártak aratni, hogy az autójuk egyik kereke alatt leszakadt a fahíd. Lógott a kocsi tele emberrel ég és a víz között a maradék gerendán. Legalább 15 kasza is fönn volt, nyélre szegezve. Meghűlt benne a vér, amikor látta, micsoda őrült vérengzés lehetett volna ebből. Fordul be mindjárt a tanácshoz, ki is adják a hídnak való gyűrűket, csak tegyék le a helyére. Kimondják mellé, hogy ő felel érte, mert annak jónak kell lenni. — Felelök én, de legyen ott azért a vízi mérnök is. A mérnök azt mondja, nem jön, de nem is engedi, hogy csinálják. Az úgy nem lenne jó, azért. Mit tehet Ilyenkor a népszerű ember? Megy utána, hogy legyen akkor betonhíd. Gátőrtől a mérnökig, mérnöktől a téeszig, onnan a tanácshoz, oda, vissza, jobbra, balra, de csak elkészül a híd. Nem írták rá ki járt utána. Aztán itt a villany. Tizennyolc család kérte, vegye a nyakába ezt is. Mentegetőzött, hogy öreg ő már, túl a hetvenen, de jól is esett hallani: Legyen csak a Feri bácsi, mert egy szavával többet mond, mintha mi fél napot beszélünk. Itt a motor, itt az autó, hozzuk, visszük, csak vállalja el. Ágácfakarós hivataltól az autónjáró követségig szépen változott azért a világ. Aki ennyi ideig a nép posztján áll, az öszsze ls foglalja ténykedését: — Rosszat nem akartam senkinek, de tudomásom szerint nem is cseleködtem. Volt persze, aki fejben nehéz, annak megmagyaráztam, ha itt most demokrácia van, akkor nem lehet, hogy te meg imperializmus legyél. Egyszer se feledd, hogy mindennek van azértja és miértje is. Hogyan fogalmazzák a tiszteletdijat? Így valahogy: — Mögyök valamőre, jönnek autóval is, motorral is. Nevemről köszönnek. Ki volt ez, kérdi a feleségem. Hát a boldog isten tudja. Az a sok kórságos bukósisak mind egyforma. Azok az állatorvosok, akik végigjárják a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, bizony szabálytalansággal is találkoznak; ugyanis nyilvánvaló, hogy a bemutatott istállókat igen közel helyezték el a más jellegű kiállított tárgyakhoz, megeshet az a furcsaság is, hogy egy tehénistálló és valamilyen „illatszerpavilon" kerül egymás mellé. Az életben sokkal komolyabb és több problémát okoz ez, hiszen a közegészségügy nélkülözhetetlen a szövetkezeti majorokban, a mezőgazdasági nagyüzemekben. Rengeteg tanulmány bizonyítja, hogy a jószágállomány milyen körülmények között képes a maximális termelésre. Olyan apró dolgok is befolyásolják a jövedelmezőséget, mint például a zajártalom. • • Köztudott, hogy a szegedi járásban működő termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek nem tartoznak a legerősebb nagygazdaságok közé és mi tagadás, akad a közegészségügy terén is javítanivaló. A kommunális ellátottságot ezekben a közös gazdaságokban szinte a semmiből kellett megteremteni, különösen az újonnan kialakult majoroknál. Közegészségügyi szakemberek vizsgálják rendszeresen a már meglevő, vagy most épülő létesítményeket, az emberre és a környezetére való hatását, kutatják a fennálló betegségek eredetét és védik a dolgozó ember egészségét. Ez elsősorban a kommunális ellátottság kritéruma. Hiszen vannak olyan helyek, ahol nagyobb a fertőző betegségek elterjedésének lehetősége, a szerves anyagok, a szennyvizek különböző betegségek forrásai lehetnek. Vannak olyan gazdasági épületek is, amelyek már évtizedek óta működnek és napjainkban sem az elhelyezésük, sem a víznyerési lehetőségük nem felel meg a követelményeknek, az igényeknek. Viszont felszámolni ezeket az épületeket nem lehet, -újakat építeni igen költséges. Az azonban örvendetes és ' bizonyított, hogy a jelenleg kialakult termelőszövetkezeti majoroknál pontosan megtartható minden közegészségügyi előírás. Így a lakott területtől való távolság, a szemét vagy a trágya elszállítása stb. A hatvanas évek végén már ezeknek a majoroknak a tervezésénél figyelembe veszik a közegészségügyi szempontokat. A baksi Magyar—Bolgár Barátság Tsz, a deszki Maros Tsz, vagy a forráskúti Haladás Tsz újonnan kialakított majorjában példás a közegészségügy, ellenben a volt rözskei Petőfi, ma már a szegedi Üj Élet Tsz régi nagy tanyákra telepített sertéshizlaldáiban, juhhodályaiban korántsem mondható ez. • A mezőgazdasági tevékenység során különféle termékeket állítanak elő, tej, sertéshús, marhahús, tojás, csirke, s a különféle termékek tisztaságának megóvása érdekében különböző szabályok állnak fenn. A tejnél abszolút tisztaságra kell törekedni, míg a sertéstenyésztésnél már korántsem tapasztalható ilyen szigorúság. A tejházaknál, tejfeldolgozóknál nagyobb a védőtávolság, és az üzemi dolgozókra is sokkal szigorúbb követelmények vonatkoznak. A legtöbb problémát a régi típustervként elfogadott istállóknál tapasztalják az egészségügyi szakemberek, ahol a tejházat együtt építették az istállóval, esetleg a légtereket sem választották el egymástól. Az ilyen helyről kikerülő tej nem lehet tiszta. Ezekben az években igen sok mezőgazdasági nagyüzem korszerű sertéstenyésztő telepet rendez be. Vagyis ez közegészségügyi szempontból azt jelenti, hogy kezdve a fiaztatástól a feldolgozásig, zárt területen, az ember által előre meghatározott módon nevelik ' az állományt, s dolgozzák fel élelmiszernek. A gazdaságosságot szem előtt tartva igen közel kerül egymáshoz a sertéstrágya, ami veszélyes, és a maximális tisztaságot követelő húsfeldolgozó. Ilyen helyeken szigorú előírások mellett törekedni kell a higiéniára és megtartani a tervezői útmutatásokat. A tiszaszigeti Búzakalász és a tápéi Tiszatáj Tsz-ben is nagy kapacitású sertéshizlalda és húsfeldolgozó építése tart, amelynek kijelölésénél a közegészségügyi szakemberek közreműködtek. Ha a terveknek megfelelően készítik el ezeket az épületeket, akkor például szolgálhat, hogyan lehet több ezer férőhelyes sertéshizlaldát üzemeltetni a nagy kapacitású húsfeldolgozók szomszédságában, közegészségügyi ártalom nélkül. A korábbi évtizedek rossz közegészségügyi viszonyai láthatók még a szegedi járás több szövetkezeténél, így például a szőregi Egyetértés Tsz-nél is, hiszen a nagyközség központjában üzemeltet egy lóistállót. Deszken és Kiskundorozsmán a közelmúltban számolták fel az ilyen jellegű istállókat. A vízellátás alapvető egy major, egy termelőszövetkezet életében. A szegedi járás valamennyi termelőszövetkezete rendelkezik artézi vízzel, és igen sok, 318 ásott kutat tartanak nyilván. Ebből 24 kút emberi fogyasztásra is szolgál, vize iható. A többi az állatok itatására szolgál. A meglevő 1U6 artézi kútból 72 több évtizeddel ezelőtt épült. Van olyan is, amit 1920ban adtak át. örvendetes, hogy a tavaly és az idén átadott kutak vize kifogástalan. • A majorokban megnőtt a szennyvíz elvezetésének problémája. Nemcsak a trágyalével keveredett szennyvíz elhelyezése okoz gondot, hanem a tejfeldolgozásnál, a savanyító üzemeknél, a gyümölcscsomagolásnál szükséges ipari jellegű szennyvizek eltávolítása is. Elrettentő például szolgál a rúzsai Népszabadság Termelőszövetkezet tejbegyűjtője és feldolgozója a község belterületén, hiszen a szennyvíz elvezetése nem megoldott, a tejbegyűjtő környékén szétfolyik, szennyezi az üzemet. A szövetkezeti majorokban a közegészségügy megtartásával nemcsak kellemesebbé, szebbé, tisztábbá teszik az üzemet, de a társadalom érdekeit is szolgálják. Hiszen nem közömbös, hogy milyen áru kerül a fogyasztó asztalára. Sz. L. I. Moholy Nagy Lászlú Rajz GONDOK ÉS GONDOLATOK Pedagógusok és szülők Danaszoliák. hogy középiskolai jelentkezéskor valahova a sor végére kerülnek gyermekeik, ha tanyáról jönnek, és vagy bejutnak, vagy nem. Akik számokkal is dolgozhatnak, azt mondják. kevesebben ielentkeznek. mint kellene. Két baj tehát egyszerre, de lehet közöttük összefüggés is. Dr. Németh Kálmán, a megyei tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője több olyan szempontot akaszt nyakamba. amiből akár tanulmányok is születhetnének. Azt mondia többek között, hogy nem ösztönöz továbbtanulásra a diplomás emberek kezdő fizetése. A gyakorlatiasabb gondolkozású tanyaiakat nem vonzza különösebben az íróasztal és a fehér köpeny sem. Elégedettek többnyire azzal a jövedelemmel, amelyhez a továbbtanulást nem igénylő pályákon juthatnak. Nem erősödik az osztályöntudatnak az a haitása. hogv a parasztság sorsa attól is függ. hánvan kerülnek közülük végzett emberként felelős beosztásba. Ha azt kérdezem. eliuthat-e egyáltalán egv tehetséges gyerek a középiskolába, ha valahol a feneketlen tanvavilág közepén lakik — és szegény, határozott választ kapok: Tavaly kétszázezer forintot szántak a megyei tanács költségvetéséből 40 közép- és 30 általános iskolás szegénvsorsú diák anvagi támogatására, havonkénti ösztöndíjra elosztva, diákszociális alap címén, kizárólag a 4-es tanulmányi eredményen fölül szereplők részére. Bölcs előrelátással idén ez az összeg megduplázódik. Nem a diák nem a szülő kania kézhez a pénzt, hanem az iskola, és az osztályfőnök számol el vele. Könyvekre, tanszerekre. kirándulásokra, ruházatra költik leggyakrabban, ae juthat belőle zsebpénz ls. Figyelembe kell vennünk azt is. hogv ezren felül vannak, akiknek megváltás lenne a kollégium a naponkénti fárasztó, sokszor bizonytalan utazástól, de nem tudják f--adni őket a kollégiumok. A gimnáziumi tanulók megkülönböztetett hátrányban vannak ebből a szempontból. Megtagadná tanvavilágunk sok ellentmondással tarkázott arculatát. ha éppen ezen a téren megoldást találnánk egyetlen szálon elindulva, a mórahalmi és üllési gimnáziumot éppen ilven gondok enyhítésére alapították, de érdektelenség miatt sorvadnak. Oka lehet persze hogy a kezdő intézmények nem bírták a versenyt nagy múltú szegedi gimnáziumokkal. meg az is. hogv éppen a gimnáziumokba törekednek mostanában legkevesebben. Kézenfekvő gondolattal született is kísérlet, hogy kiegészítik őket mezőgazdasági szakközépiskolával. Ezt a próbálkozást is érdektelenség kísérte, mert mezőgazdasági üzemeink nem fogadják az úi szakembereket. Gond is van. de megoldást kereső gondolat is. Kollégiumok jönnek számításba kisiskolák körzetesítése, erősödik a szándék, hoev a megmaradó tanvai iskolák színvonala egyenrangúvá váliék a többi iskolákéval. Szegeden — a többi város hasonló létesítményével egvidőben — az úi ötéves tervben 300 személves új kollégium épül. Tehetségmentő szerepet is szánnak neki. Azt a célt szeretnék szolgálni vele. hogv a fizikai dolgozók tehotséges gyermekei továbbiussanak a tudományok útián. mint eddig. H. D. I