Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPART LAPJA 60. évfolyam, 226. szám 19*0. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT Megjelenik hétfó kivéte­lével mindennap. hétköz­nap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR A tervről és a költség­vetésről Dr. Bognár József elnök­letével pénteken a Parla­mentben ülést tartott az or­szággyűlés terv- és költség­vetési bizottsága. A tanács­kozáson — amelyen részt vett és felszólalt Kállai Gyula, az országgyűlés elnö­ke — a képviselők megvitat­ták a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslatot. A tervtör­vényt korábban az ország­gyűlés más bizottságai is na­pirendre tűzték. E tanácsko­zások tapasztalatairól, az ott elhangzott észrevételekről a bizottságok vezetői számol­tak be. * Ezután Párdi Imre. az Or­szágos Tervhivatal elnöke vázolta az országgyűlés plé­numa előtt tartandó expozé­jának főbb gondolatait, maid válaszolt a bizottsági ülések során felvetődött javaslatok­ra. indítványokra. ! Az Elnöki Tanács rendeletére I lUgugdliat kcipncak eöuetkezefi tagok A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke beszámolt a Szudáni Demokratikus Köztársaságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársa­ságban ez év augusztus 21. és szeptember 1. között tett hivatalos baráti látogatásá­nak eredményeiről és ta­pasztalatairól. Az Elnöki Tanács a beszámolót jóvá­hagyólag tudomásul vette. Az Elnök; Tanács módosí­totta a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíj­biztosításáról szóló 1966. évi 30. sz. törvényerejű rendele­tet. mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíjrendszer hatályát, természetesen figyelembe véve azokat az eltérő sajá­tosságokat, amelyek a ter­melőszövetkezetek és a szakszövetkezetek között fennállnak. A nyugdíjbiztosításba be­vont szakszövetkezeti tagok öregségi és rokkantsági nyugdíjra, üzemi baleset esetén baleseti kártalanítás­ra, hozzátartozóik pedig öz­vegyi nyugdíjra, szülői nyugdíjra, valamint árvael­látásra szerezhetnek jogo­sultságot. Az ellátásra jogosultság­hoz szükséges nyugdíj évek számát a nyugdíj-jogszabá­lyok a termelőszövetkezeti Az Elnöki Tanács törvény- tagokéval azonos mértékben határozzák meg. Azok a szakszövetkezeti tagok, akik idős koruk, vagy munkaképtelenségük miatt a nyugdíjhoz szüksé­ges nyugdíjéveket már nem erejű rendeletének felhatal­mazása alapján a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete 1971. ja­nuár 1-től minden szakszö­vetkezeti tagra kiterjeszti a tudják megszerezni, a jog­szabályban meghatározott feltételek megléte esetén öregségi, munkaképtelenségi járadékot, özvegyeik pedig özvegyi járadékot kaphat­nak. A szakszövetkezetek tag­jaik nyugellátásának fede­zetére 1970. január 1-töl társadalombiztosítási járulé­kot, a szakszövetkezeti ta­gok pedig 1971. január 1-től progresszív nyugdíjjárulékot fizetnek. A rendelkezések bevezetésével mintegy 79 ezer fővel nő azok száma, akikről öregségük, illetve rokkantságuk esetén kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás keretében történik gondos­kodás. Az új rendelet értelmében, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa és az igazságügy-miniszter — a ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun- dr. Julesz Miklós akadémiJ káspárt Csongrád megyei bi- kus. a belgyógyászati klinika zottsága tegnap Szegeden, a igazgatója. Fehér Lajos, a pártiskola dísztermében ren- Rostíeldolgozó Vállalat vé­dés ülést tartott. Dr. Komó- zérigazgatója. Szönyi Ferenc, csin Mihály, a megyei párt- a makói járási pártbizottság bizottság titkára ismertette a első titkára és Szccsényi La­napirendet. amit a pártbi- jos. a Hódmezővásárhelyi Ál­zottság elfogadott. Ezt köve- lami Gazdaság pártbizottsá­tően Győri Imre, az MSZMP gának titkára. Központi Bizottságának tag­ja. a megyei pártbizottság első titkára fűzött néhány gondolatot az írásban előter­jesztett anyaghoz, a megyei pórtértekezlet elé kerülő je­lentéshez. A vitában a következők vettek részt: Berár Demeter, a dorozsmai gépjavító vál­lalat igazgatója. Török Lász­ló, a megyei lanács vb elnö­ke, Kurucz Márton, a szente­si járási pártbizottság első irányelveivel, titkára. Török József, a vá- Szakszervezeti A gazdag, tartalmas és magas színvonalú vitát Győ­ri Imre elvtárs foglalta ösz­sze. majd a pártbizottság egyhangúlag elfogadta a megyei párt-végrehajtóbi­zottság írásban előterjesztett tervezetét azzal, hogy az előJ terjesztést — a vitában el-' hangzott észrevételekkel ki­egészítve. valamint a szóbeli előterjesztést —. amely tar­talmazza a X. kongresszus valamint a Szabályzat sárhelyi városi pártbizottság módosítási javaslataival kap első titkara. juhasz József, a , . . . . . „ . Szakszervezetek Megyei Ta- csolatos Pontosabb Csongrád nácsa vezető titkára, Górj megyei észrevételeket és vé­Mihály, a csongrádi városi leményeket, mint a megyei pártbizottság titkára, Lácsán pártbizottság jelentését, ter­munkaügyi miniszterrel, a i Mihályné szegedi országgyű­flz áruellátás helyzete és a könnyűipar rekonstrukciója Nagy Józsefné miniszter táj'ékoztatój'a mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterrel, a pénz­ügyminiszterrel, valamint a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsával egyetértés­ben — közösen kezdeménye­zett, a mezőgazdasági szak­s következe ti tagok régi kí­vánsága valósul meg. lési képviselő. Tóth Szilvesz­terné országgyűlési képvise­lő, a zákányszéki községi ta­nács vb elnöke, dr. Forgó István, a Makó városi tanács vb elnöke, dr. Pozsgai István megyei főügyész, dr. Bán­falvi József, a' szegedi Rad­nóti gimnázium igazgatója, jesszék majd a megyei párt­értekezlet elé. Ezt követően dr. Dégi Ist-í ván. a megyei pártbizottság munkatársa a pártfegyelmi munka négyéves főbb tapasz-, talatairól terjesztett elő je­lentést, amit a megyei párt­bizottság egyhangúlag tudo-f másul vett. Megnyílt a szabadkai vásár Penteken a Parlamentben Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter tájékoztatta az újságírókat a könnyűipar ez évi tevékenységéről, a lakosság ellátásáról, és ismer­tette a textilipar rekonstrukciójával kapcsolatos felada­tokat. A sajtókonferenciát Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitotta meg. (Kiküldött munkatársunk­tól.) Ebben az esztendőben a könnyűipar mintegy 7 szá­zalékkal növelte termelését, és ebben a növekedésben döntő szerepet a termelé­kenység játszotta. Az ipar ki tudta elégíteni a hazai igé­nyeket és kb. 30 százalékkal több árut adott át a belke­reskedelemnek, mint a meg­előző esztendőkben. Különö­sen konfekciókból, kötöttáru­ból és cipőkből volt nagyobb a kínálat, mint korábban. A belkereskedelmi forgalomban a fogyasztás 11 százalékkal haladta meg a tavalyit, s a kereskedelmi vállalatok je­lentős raktárkészletekkel rendelkeznek, eladásra váró készleteik értéke meghalad­ja a tízmilliárd forintot, ör­vendetes, hogy javult a hely­zet a sima és a nyomott pa­mutárukban, több és na­gyobb választékban került a boltokba g.vermekruha, női cipő. szandál, függöny- és szőnyegáru. A textil- és a ruházati ipar nem tudta még mindenben kielégíteni a lakossági igé­nyeket. gyenge volt a kíná­lat ágyneműből, bútorszöve­tekből. férfi és női alsóne­mükböl, ballonkabátokból, és egyes gyermekruházati cik­kekből. Bór az ipar ezekből az árufélékből is többet ter­melt mint tavaly, a kereslet azonban messze megelőzi a kínálatot. A minisztérium úgy orientálja az iparválla­latokat. hogy érdemes legyen az olcsó. standardcikkek gyártásával foglalkozni. 1971­ben a könnyűipar mintegy hat százalékkal növeli ter­melését. A miniszter elisme­réssel szólt azokról a vállala­tokról. amelyek ebben az esztendőben hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzeti jöve­delem egy százalékkal több legyen a tervezettnél. Kü­lön is megemlítette a Szegedi Ruhagyárat, mivel a szege­diek iskolaköpenyböl soron kívül nagy mennyiséget szállítottak az árvízkárt szenvedett szabolcsi falvak­ba. A negyedik ötéves terv időszakában könnyűiparunk 34—39 százalékkal fejleszti termelését, vagyis évente 6— 7 százalékos növekedést kí­vánnak elérni. A könnyűipa­ron belül kiemelt program­ként szerepel a ruházati ipar fejlesztése, rekonstrukciója. El szeretnénk érni, hogv 1975-ig belföldre 40—42 szá­zalékkal több árút adjanak, tovább javítsák az export­pozíciójukat a tőkés piacon, és hozzávetőlegesen meg­duplázzák eladásuk mennyi­ségét a szocialista országok piacain. Különösen a pamut, gyapjú, len. kender, selyem, kötöttáru, rövidáru, konfek­ció, bőr. cipő. szőrme és bőr­díszműáruk frontján kíván­nak dinamikus fejlődést el­érni. A negyedik ötéves terv ide­jén kb. 13 és fél milliárd fo­rintot költenek a ruházati ipar fejlesztésére. Ebből 6 milliárd forint hosszú lejá­ratú hitel, ebből 2 és fél mil­liárd állami támogatás, a többit a vállalatok saját kasszájukból fedezik, de a hosszú lejáratú hitelhez is verseny alapján juthatnak hozzá a ruhaipari vállalatok. A ruha- és textiliparban dolgozó munkások siáma csak 7 százalékkal emelke­dik. tehát a termelés növe­kedésében mintegy 80—84 százalékos arányban a ter­melékenység dominál. Az áruféleségek anyagösszetéte­le is jelentősen megváltozik, egyre több lesz a szintetikus nyersanyag. Ügy tervezik, hogy áz elavult textilipari gépparkot felfrissítik, s mint­egy 40 százalékát újra cse­rélik. Gépvásárlásokra 60 millió rubelt és 60—70 mil­lió doljárt szánnak. A miniszter ezután több más, főként a könnyűipari dolgozók élet- és munkakö­rülménj eit érintő kérdésre válaszolt. G. L Sikert arattak a magyar résztvevők (Kiküldött munkatársunk­tól.) Tegnap késő délután ün­nepélyes keretek között meg­nyílt a XIII. Szabadkai Kis­C"|J"_ ' _ _ _ MezőgazdaságunK leg­roldon, egen gyorsan gyorsabb géPe a re­pülő. Vannak mégis, akik tovább gyorsítanák munkáját. A levegőben munka közben nem fokozható sebessége, de a földi rakodás ideje megkurtítható, ha gépek szolgálják ki. A dóci határban láttuk ezt a szerkezetet. Fél perc alatt etetik meg segítségével műtrágyával a gépet, ötpercenként térhet igv vissza újabb adagokért. Egyetlen haszna van csak. de az óriási haszon: ha repülhet a gep, akkor nem kell fölösleges várakozassai a földön töltenie idejet. ipari Vásár és Kiállítás. A zászlódíszbe öltözött vásár­csarnok előtt Bagi Károly, a szabadkai községi képvise­lőtestület elnöke köszöntöt­te a vendégeket — köztük , Tóth Eleket, a Magyar Nép­; köztársaság Belgrádban akk­I reditált nagykövetét és Tik­j viczki Gézát, Jugoszlávia ! magyarországi nagykövetét; i dr. Varga Dezsőt, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkárát és dr. Csikós Ferencet, Szeged városi tanács vb-titkárát. Az évről évre fejlődő áru­\ bemutatót Milenko Bojanic, a Szerb Szocialista Közösség végrehajtó bizottságának el­nöke méltatta, majd a ven­dégek megtekintették a kiál­lítást. A szabadkai vasár hagyo­mányaihoz híven idén is a kisiparosok, illetve a kis­ipar számára alapanyagot, valamint gépi berendezést gyártó cégek hasznos talál­kozója. A legtöbb külföldi kiállító ezúttal is hazánkból érkezett Szabadkára. A vá­sár megnyitása után a szak­i emberek és a magas rangú I vendégek elismerően nyilat­koztak a 16 magyar, és köz­í tük több szegedi üzem ter­mékéről. A legnagyobb fi­gyelmet talán a Tápéi Há­ziipari Szövetkezet, a Kézi­szerszámgyár, a Szegedi Fémipari Vállalat, valamint az Elektronikus Mérőkészü­lékek Gyára és a Békéscsa­bai Textilfeldolgozó Szövet­kezet aratta — pavilonjaik előtt sokáig időzött a ma­gyar és jugoszláv delegáció. A szabadkai vásár rende­zőinek érdekes, sajátos áru­cikkeket is sikerült a pavi­lonokban kiállítani, például eredeti indiai népművészeti ötvösremekeket, diszkardo­kat mutatnak be. Ezeket mától helyszínen árusítják, amikor a kiállítás a nagy­közönség számára is meg­nyílik. A vásár vezetői azonban nem a kuriózu­moknak, a különlegességek­nek örülnek, hanem annak, hogy a határmenti vállala­tok, ktsz-ek között máris biztató tárgyalások kezdőd­tek, a két testvérváros, Sze­ged és Szabadka politikai és gazdasági vezetői megalapoz­hatják együttműködésüket. A Délmagyarország mun­katársának kérdésére a meg­nyitó után Tóth Elek is a testvérvárosi kapcsolatok, az együttműködés helyességé­ről beszélt. Elmondotta,' hogy hazánk és Jugoszlávia kapcsolatai eredményesen fejlödnek, s ennek a fejlő-] désnek kiemelkedő állomá­sa volt Fock Jenő jugoszlá­viai és Mirko Tepavac ma­gyarországi látogatása. „Az örvendetes fejlődésnek egyre figyelemreméltóbb tényező­je a határmenti területeken elő emberek kishatár-forgal­mi találkozója. Szeged és Szabadka testvérvárosi vi­szonya most már a gyakor­latban is előnyösen kama­tozik; örülök, hogy a sza­badkai vásáron ilyen szép magyar termékeket láthat­tam. Szeged és Szabadka közötti gazdasági és baráti kapcsolatokat minden tekin­tetben támogatni kell." A szabadkai vásár — ame­lyen a jövő héten magyar napot rendeznek — október 5-én zárja kapuit. Matko István .

Next

/
Oldalképek
Tartalom