Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-15 / 216. szám

4 KEDD. 1970. SZEPTEMBER 15. Krokodilus­iskola Laguna del Tesoróban a maga nemében párját ritkító intézmény — krokodílusisko­la található. Az iskola a ma­tansasi, Las-VUllas-1 és ha­vannai tartományokban tisz­szefogott 50 csúszómászóval kezdte meg működését. Az állomány ma már 12 ezerre nőtt. Az állatok bőréből Igen értékes lábbeliket és díszmű­árukat készítenek, amelyeket nagy tételekben exportálnak. A terv szerint u védett terü­leten a krokodílusok számát 90 ezerre akarják emelni. Azt is tanulmányozzák, ho­gyan lehetne a számos or­szágban kipusztult csúszómá­szók számát hatékony te­nyésztési módszerekkel meg­növelni. Önellátó körlet r­íi>* ^fjíJfírtlíffi' A személyi telektulajdonról Anyakönyvi hírek I. KERÜLET Házasság: Molnár Béla és di­jakat) Erzsébet, Sípos Ferenc es Fodor Piroska, Pintér György és Hlhsrt Erzsébet, Németh Sán­dor és Kocstspétor Erzsébet, SAndor Ferenc es Koszó Erzsé­bet. Olajos János és Petrohal Erzsébet, Torma Lajos és Ber­nath Irén. Forstur Guszlév és Husr.ta Rozália, dr Mészáros József és Dunai Bi'lká, Kovács András Os Máté F.s/.ter, Lant­per Pál os HaJducs.iK Kcrnéilu. Földes Vilmos és Oláh Ágota, dr. Szollár István és Nemes­vári Márta. dr. Fenyves Tamás es Herezcg F,rzsébei, dr. Vár­nává ChariUmbos és dr. Rusz­wurm Andrea, Csanádi József és Szilágyi Mária házasságot kö­töttek. születés: Szalma Imrének és Reczl Valérlanak Erzsébet Tün­de. Kalolal Józsefnek és Hor­váth Ilonának Csnoa. Balogh Györgynek és Kővágó Juditnak Katalin, dr. Praefort Lászlónak es László Gyöngyinek Veroni­ka Borhála. Seres Lászlónak és Kis Máriának Holtán László. Acs Jánosnak és hevéaz Máriá­nak Anna Ágnes, dn Erényi qyörgynek és Uorschova Juli­annának Gyö.gyl Rózsa. Szalma Bélának és Kis Annának Ro­land. Bolba Józsefnek es Ko­vács Katalinnak Péter, Nagy Kálmánnak és Szabó Irénnek Anettc Edit. Túrán Györgynek Os Kiss Lujzának Zsuzsanna, I'app Lászlónak és Fulóp Aran­kának László Zsolt. Bárdos Já­nosnak és Balázs Juliannának János Sellet Attilának és Bo­gya Erzsébetnek Csaba Zsolt, Juhísz-Nagy Ferencnek e» Tóth Katalinnak Ferenc István. Se­bők Szilveszternek és Harnóezi Jolánnak Attila, Vtda-Szücs Im­rének és Muhari Etelkának Ti­bor, Andrejcjlk Györgynek es Bogár Erzsébetnek Ágnes, Tóth Jánosnak és Bajzák Rozáliának János. Tanács Mihálynak és Tóth Erzsébetnek Zsolt, dr. Keszthelyi Gusztávnak es Nylry Ágnesnek Zsolt Gusztáv, Máthé Árpádnak és Csányl Julianná­nak Krisztina Magdolna, Arany Lajosnak és Kovács Julianná­nak Judit, Kecskeméti György­nek és Krtx Gabriellának Oyörgy Róbert, Vass Jánosnak és Márta Annának Róbert. Tóth Lászlónak es Csanádi Erzsébetnek László, Bánfl Jó­zsefnek és Vojtosovtcs Rozáliá­nak Mónika Rózs.i. Harmat Já­nosnak és Gajda Martának Erika Mária. Bakos Józsefnek és Varga Ilonának István József. Mészáros Tibornak es Haumann Annának Rita Andrcu. dr Bar­na Jánosnak es dr. Lábdy Mag­dolnának Judit Eszter, Varga Lászlónak és 'llovn Fetrova Nedjalkának Péter, Kls-Szllágyl Imrének és Domtdi Terézlanak Csaba Imié, v.iraa Mihálynak es Ottltk Mértannk Róbert. Rácz litvánnak es Kerepes Klá­rának Róbert István. Tombácz Imrének es Ballá Erzsébetnek Anita. Vass Györgynek és Mag­da Irénnek Zsuzsanna, Szalat Józsefnek és Csikós Máriának Gábor. LaJkó Antalnak és Far­kas Etelkának László, Szécsl Illésnek és Németh Erzsébetnek Miklós Illés. SzaUi Sándornak és Csala Ilonának Róbert Sán­dor, Deák Jánosnnk és KoJí Máriának Márta. Barna József­nek és Boraó Juditnak József, Kalesov Péternek és Gulyás Klárának Klára Mária. Lévai Józsefnek és Nagy Máriának Halnalka Ilona nevil gyermekük azUletett. Halálozás: dr. Tolnay Miklós, Tokái Mátyásné székest Etelka. Gaul Tibor. Aradi Jánoa, Bagl­Bakó Mátvásné Bencs Julianna, Böhm Frigyesné Pást Anna, Tatár Jánosné pnpp Márl*. dr. Bányai Lnjosné Szilágyi Lenke. Agócsi-Kls Isttán, Farkas Oyörgyné Faggyua Margit, Szántó Lsjosné Csepy Gizella. Pásztai Bélané Lakatos Etelka meghalt. II. KERÜLET Házasság: Villányi Láaz.ló és Szabd Irén, Magyar János An­tal és Acsal Rozália, Bárkányi Zoltán István és Tóth Anna Mária, Pető Nándor és Gémes Gyöngyi, Cslszér Mihály él Kar­nót Ilona, Martonoal Szilvesz­ter és l'.osonez Gizella Bor­bála, Horváth Imre es Forrás­kút! Marta Rozália, Csányl An­tal és Vincze Mária Eva há­zasságot kötöttek. Halálozás: Gelci Józsefné Kis Julianna, Sziles Rezsóné Blázs Viktória meghalt. III. KERÜLET Házasság: Dobsa Sándor Pé­ter és Tóth Zsuzsanna házas­ságot kötöttek. Születés: Kiss Károlynak és Gyevl-Varga Margit Urnának Károly. Kovács Lászlónak és I.ocskai Erzsébeinek Tünde Ani­kó, Mágori Imre 3ánc.ornak és Vass Ilonának Zsolt Gábor, Szegedi Ferencnek és Kosztnn­dl Irénnek Ferenc, Apogyl Im­rének és Kalányos Ágnesnek Lídia Magdolna. Barna Antal­nak és Kulcsár Ilonának Antal István, Endrődi Jenőnek es Keller Magdolna Matildnak Mérta Magdolna, Szöllösl-Vágo Csabának és Nagy Margit Má­riának János, Piros Istvánnak és Menyhírt Eva Mártinak Andrea, dr. Szirtest Mihály Zoltánnak és Csanádi Zsuzsan­na Máriának Zoltán, Tanács Jánosnak és Fodor Juliannának Tibor, 33logh Andornak és Nagy Matildnak Ferenc Attila Balogh Gézának ős Szeri Mar­gitnak Edh, Bényl László And­risnak és Ördög Julianna F.r­zsébetnek Judit Andrea, Do­monkos Sándornak és Alntásl Ilonának Ilona, Demen László Ferencnek és Kovács Piroská­nak Katalin Márta, Várnai Szi­lárdnak és Masa Rozáliának Szilárd nevű gyermekük szü­letett. Halálozás: Bozsó János, Mol­nár Mihály. Konkolyl Ferencné Szabó Franciska, Gémes Ven­del, Makra Erzsébet. Kollár Ti­bor István, Benedek István. Harmath Pál, Szabó Antalné Szűcs Mária. Rabi István. Kiss István, Fái Rozália, Mada Ká­rolyné Kéri Terézia meghalt. I. B. gyermekének csa­ládi ház építésére alkal­mas telket szeretne vásá­rolni. Ismerőseitől úgy hallotta, hogy szabályoz­ták a személyi tulajdonban levő telkek számát és mér­tékét. Kéri: ismertessük telektulajdonról szóló ren­delkezést, amely a telek­tulajdon nagyságát hatá­rozza n>eg. Az építésügyi és városfej­lesztést miniszter, a pénz­ügyminiszter és az igazság­ügy-miniszter 7 1970. IV. 18. EVM—PM—IM. számú együttes rendelete szabá­| lvozta a személyi telektulai­don mértékét. A rendelet szerint építési teleknek szá­mítanak az állampolgárok tulajdonában levő lakótelek és üdülőtelek. Lakóteleknek az állandó tartózkodás cél­jára szolgáló lakóépülettel, üdülőteleknek pedig az idényjellegű tartózkodás cél­jára szolgáló üdülőépülettel (hétvégi házzal, nyaralóval) már beépített, illetőleg az­zal az építésügyi szabályok szerint magánerőből beépit­hető bel- és külterületi föld­részletet nevezzük. Egy személy. Illetőleg csa­lád személyi telektulajdoná­nak mértéke: két építési te­lek, ebből egy lakó- és egv üdülőtelek lehet. A rendel­kezés szerint családnak a házastársak és kiskorú gyer­mekeik számítanak. Az épí­tési telkek számának megál­lapításakor az egv éDÍtési te­lek nagyságát elsősorban a város- (község) -rendezési terv előírásai alaolán kell meghatározni. Ha Ilyen terv nincs, az építésügyi szabá­lyok szerint kl nem alakí­tott. építési telkek tekinteté­ben az Országos Építésügyi Szabályzat és a helyi épí­tésügyi szabályok előírásait kell figyelembe venni. A már kialakított építési tel­kek tekintetében pedig a helyi tanács rendelkezése az irányadó. Egv építési telekként kell figyelembe venni az olyan önálló Ingatlanként telek­könyvezett lakó- vagy üdü­lőépületet. amely másnnk a tulajdonában levő földrész­leten áll. a szövetkezeti la­kást és a társasházban levő öröklakást, illetve önálló In­gatlanként telekkönyvezett üdülőegységet. Ha másnak tulajdonában levő földrész­leten önálló Ingatlanként te­lekkönyvezett lakó- vagy üdülőépület van. a földrész­let annak tulajdonosánál a személyi telektulajdon mér­téke szempontjából nem szá­mít építési teleknek. Ha a földrészlet nagysága az egv építési telek mértékének többszöröse, az annyi építé­si teleknek számít. ahánv építési telekre felosztható. A több személv közös tulajdo­nában levő beépítetlen épí­tési telken fennálló tulaj­doni hányadot attól függően kell egy-eav tulajdontársnál építési teleknek tekinteni, hogy családi lakó- vagy üdülőépülettel, vagv társas­házzal beépíthető építési te­lekről van-e szó. A rendelkezés szerint: aki­nek a tulajdonában két vagy több építési telek van, to­vábbi építési telket nem szerezhet. Ha egy építési tel­ke van. még egvet szerezhet, ha egyáltalán nincs építési, telke, akkor egv lakó- és egy üdülőtelket vásárolhat. Illetve szerezhet. A rendelkezés lehetőséget ad arra is. hogy a tulajdon­szerzési korlátozás alól a megszerezni kívánt építési telek fekvése szerinti helvl tanács — kérelemre — a korlátozás alól (indokolt esetben) felmentést adhat. Dr. V. M. Az NDK játékszerajánlata Az NDK játékiparának él­üzemei az 1970. évi őszi vá­sárra sok szép új ötlettel vo­nulnak fel, minden korosz­tálynak modern és célszerű játékszert kínálnak, sőt sok felnőtt is kiegészítheti az eddig megjelent miniatűrök­ből összeállított gyűjtemé­nyét. Például az egyik üzem töb­bek között kiállítja Lenin szolgálati kocsiját, egy 1907­ben gyártott Rolls Royce-ot. Azok a történelmi jelentősé­gű mozdonyok- és páncélko­csik, amelyeikről Lenin lelke­sítő beszédeit tartotta, szin­tén kaphatók 1:50 méretben horganyba öntve. A mülhauseni VEB ZE­KIWA gyermekjármű kom­binát kisgyermekek számára nagy járművet kínál MEWE­Cart 12 1/2 motorral. Így a 6—10 éves gyermekek meg­kapják a „maguk autóját", amely testi fejlődéseiket szol­gáló kitűnő mozgó Játéksze­rül szolgál. A közlekedés technikai fej­lődésével tartanak lépést azok a modellek, amelyeket a weimari VEB fémjáték­szergyár „Konténerrendszer a gyermekszobában" típusú já­tékaival nyújt. Aki „még mo­dernebb" akar lenni, annak mint ajándék, rendelkezésére éli az „Orbltar—1" űrépítő­szekrény. A brandenburgi VEB mechanikus játékáru­gyár játékszekrényt ajánl számos kicserélhető résszel és elemmel. A 80 cm magas rakéta, az űrhajó, az űrállo­más, a találka a világűrben e játéknak csupán néhány le­hetősége. Az „Orbitar—1" mindenesetre serkenti a fan­táziát és sokrétű játéklehető­séget nyújt. Az építőszekrény valóban sláger, 8 évnél idő­sebb gyermekek űrutazók­ként tevékenykedhetnek. Mindez csak ízelítő. Babák, babakocsik, tűzhelyek, mosó­gépek sokasága csábítgatja Itt a gyermekeket és felnőtteket. Gerencsér Miklós FEKETE KI é: — Cseppet sem.:: Hova megyünk tulajdon­képpen ? Szénási a sofőr tarkőjét nézte. — Számodra teljesen mindegy. Rád csak any­nvi tartozik, hogy jelen légy. A többi a mi dol­gunk. Inkább aludj egy kicsit, van még néhány percünk... Faragó nem tudott megbirkózni képzeletével. Látta magát levetkőztetve egy gödör szélén. A kétéltű személykocsi megállt, a templom­óriás roppant támfalai me"'tt. Mögéjük gurult óvatos-lassan u teherautó, c torok lüktetése. Várakoztr tökéletes csendben, májé tette kezét. — Te Itt maradsz a s ragónak. — őrmester, ff Azt akarom hinni, hogy mezítláb járnak a ka­tonák Mozgás. Schultz őrmester egyszerre pattant ki a kocsi ­i megszűnt a mo­ihány pillanatig a ási a kilincsre ej­— parancsolt Fa­íülnl. Semmi zaj. ból Szénásival, mindketten nyitva hagyták ma­guk mögött az ajtót. Mintha teljesen egyedül lett volna a sofőr, kö­zömbös arccal becsukta az ajtókat. Dolga végez­tével újra szoborrá dermedt, Faragó nézhette to­vább a frissen nyírt tarkót. Teljesen valószínűt­len volt fél nappal ezelőtti önmaga, a fölényes vallató, aki az erő, az idő, a helyzet uraként la­tolgatja, melyik áldozatát kötöztesse a székhez kihallgatás előtt. Bizonyosra vette, hogy soha többé nem lesz módja belefáradni a kihallgatot­tak pofázásába. Kiirthatatlanul emésztette a ret­tegés a szörnyű gyanútól, hogy a Gestapo tudo­mást szerzett titkáról... — Milyen falu ez? — próbálta beszélgetésre bírni a sofőrt. Nagysokára és kelletlenül válaszolt a fiatal katona. — Csak térképről ismerem. A nevét elfelej­tettem. — Kiszállok egy kicsit levegőzni. — Itt is jó a levegő. Faragó ebből megértette, hogy tanácsosabb hallgatnia. Odakint fojtott zajok kuszálódtak a sűrű sö­tétben, óvatos berregéssel Indult be a teherautó motorja. Szénási épp olyan titokzatos zordsággtl ült vissza a helyére, mint ahogy húsz perccel korábban eltűnt. Schultz őrmester géppisztolyát az ölébe fektetve fészkelte magát a sofőr mel­letti ülésre. — Irány a Rábca-part — hangzott feszes kiej­tésű parancsa. Sokáig tartott, amíg lassan, tompa búgással keresztülhaladt a két gépkocsi a hosszú falu kacskaringós utcáin. Faragó azt hitte, a táj síri borultsága növeli riadalmát, s nem jutott eszébe, hogy éppen elő­lük bújik a föld alá a maradék vigasz. Beléjc sugdrzott félénken a nagyon távoli emlék, ami­kor ott állt a szegedi vásártéren és a kalandvágy ellenállhatatlan rohamában felkéredzkedett a német gépkocsioszlopra. Autózni, autózni! Szív­ni a részegítő benzinfüstöt, repülni soha nem latotl tájakon át, Idegen országok felé rohanni és ha ez teljesül, nem sajnálja az árát, legyen bármekkora. Csak az utazás élvezetére gondolt, soha nem hitte, hogy a gurulás, a motor mono­ton duruzsolása őrjítővé képes fokozni a halál­félelmet. — A híd előtt megállni — parancsolta szo­kott feszességgel az őrmester. Faragó várla, mikor szólnak rá az általa ls annyiszor mondott rémületes egykedvűséggel: kiszállni. De a Gestapo összekötője nem szólt hozzá. Gyorsan kipattant a kocsiból Schultz őr­mesterrel együtt. Ekkor már lábdobogás, kiabálás örvénylett a teherautó körül. Ütések zuhantak. nyögések visszhangja szakadt fel nyomukoan és a zajok­ból elő-előharsant Schultz őrmester káromko­dása. Ez mind ismerős volt Faragónak. Idegszá­laiból kiolvadt a fagy, megint élni kezdett. Minden úgy történt, ahogy benne élt az éjsza­kai kivégzések emléke. Faragó Béla, a volt ön­kéntes SS-katona pontról pontra követni tudta a kivégzést, eközben semmive párolgott az előbb még zsigereibe markoló halálfélelem. Vissza­zökkenve megszokott természetébe, gyakorlot­tan számlálta a lövéseket és megállapította, hogy körülbelül tíz személlyel végeznek. Neszezés következett, s a szakasznyi SS-katona körvonala is elörajzolódott. Szénási az út kövéhez döngette csizmája sá­ros talpát, csak ezután ült vissza a kocsiba. Ha­nyag pillantást vetett karórája foszforeszkáló számlapjára. — Négynegyvenöt. Minden rendben történt. Rá lehet gyújtani. Indulás. Faragót is, az őrmestert ls megkínálta ciga­rettával. Epp akkor lobbant az öngyújtó lángja, amikor át.gurultak a Rábca hídján. — Még most sem vagy álmos? — kérdezte Fa­ragótól a szívélyes Gestapo-összekötő. Faragó Béla Immár a Nemzeti Számonkérő Szék politikai nyomozójának lélekjelenlétével válaszolt. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON oz egyetem­történetéről A negyvenkilencedik egyetemi tanév kezdő­dött meg tegnap Szege­den. Hamarosan jubi­leumot ünnepelhet tehát maid a két egyetem. • Jogelőd? Szeged már a XVIII. század vége óta töreke­dett arra. hogy a fővá­ros és Kolozsvár után Itt legyen a harmadik egyetem, de más váro­sok szerencsésebbek voltak. Végül az I. vi­lágháború után az 1872­ben alapított kolozsvári tudománvegvetemet he­lyezték át ide oktatói­val és hallgatóival egyetemben. 1921. októ­ber 10-én jog-. böl­csész-. orvos- .és termé­szettudományos karon indult meg az oktatás. A város középületek és kórházak átadásával se­gítette a kialakulást, az egyetemi építkezések 1924-ben Indultak meg. • Oktatók, hallga­tók? Az első két egyetemi rektor a még Kolozsvá­rott megválasztott Schneller István és Ko­losváry Bálint volt. Is­mert. híres oktatói kö­zül csak néhány név: Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas, idősebb és ifjabb Jancsó Miklós. Rusznyák István. Csen­geri Károly. Marót Ká­roly. Sík Sándor és Zol­nai Béla. Haar Alfréd és Relsz Frigyes. A hallgatók közül: Erdei Ferenc. Hont Ferenc. Ortutav Gyula. Radnóti Miklós és József Attila. • Fejlődés? A II. világháború ide­jén a Ferenc József ne­vét viselő tudomány­egyetemet Kolozsvárra helvezték vissza. Szeged pedig jogilag új egyete­met kapott. A felszaba­dulás után ismét úlabb intézetek épültek. s 1951-ben az egyetem kettévált. A három kar­ral rendelkező tudo­mányegyetem felvette később József Attila ne­vét. A7. orvostudományi egyetemen két fakultás van: általános orvosi és gyógi-szerészeti. 6 orszá­gos hírnevet szerzett fogorvoskéozésével is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom