Délmagyarország, 1970. augusztus (60. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam, 184. szám 1970, AUGUSZTUS 7„ PENTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Hí fei ew szginokban Javult a kereskedelem kínálata Említettük korábbi tudósításunkban, hogy a lakosság bevételei az idei első fél évben 10 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző esztendő elején, örvendetes, hogy a bevételeken belül a bérek javulása is jelentős szerepet játszott. A keresetekből és egyéb tényezőkből kirajzolódik Szeged és Csongrád megye lakóinak életkörülménye — természetesen a számok átlagában. Az átlagok mögött emberek, családok, kisebb-nagyobb közösségek élnek, s a sajátos körülmények szóródása igen nagy lehet: vannak olyanok, akiknek életkörülménye messze elmarad még az átlagtól is, s fordítva. Ettől függetlenül az átlagszámok is mondanak valamit, lássuk mit mutatnak. Kereslet és kínálat A statisztikai összegezésben így olvasható: a lakosság áruellátásának színvonala 1970. első felében jelentősen javult. Mire alapozzák megállapításukat? Arra, hogy a kereskedelem lényegesen több árut szerzett be, s nagyarányú importbeszerzés a választékot is bővítette. Enyit a kínálatról. A keresletről megállapítják, hogy az nem volt egyenletes az elmúlt fél év foiyamán, amelynek a változó időjárás és az árvízveszély volt az oka. Szegeden és Csongrád megyében a kiskereskedelmi forgalom a jobb áruellátás és a megnövekedett pénzjövedelmek hatására 11 százalékkal volt magasabb az idei esztendő eddig eltelt időszakában, mint egy évvel korábban. A forgalom növekedési üteme az országossal megegyezik. A vegyesiparcikkek eladásának növekedési üteme ismét meghaladta a forgalom átlagos növekedését, s ennek következtében részaránya az összforgalmon belül 1 százalékkal emelkedett a ruházati forgalom rovására. Nagyobb raktárkész/etek Mire költöttük a pénzünket? Főbb árucsoportok tekintetében a következőképpen alakult az eladás menynyisége a tavalyi első fél évhez viszonyítva: bolti élelmiszerekből 11 (az országos átlag 6). vendéglátás 8 (6), ruházati cikkekből 6 (10), és vegyesiparcikkekből 14 (19) százalékkal vásároltunk többet az idei esztendő első felében. Javult az áruellátás húsból és húsféleségekből. Az idénycikkek késői megjelenése ellenére 1970 első felében kedvezően alakult a lakosság ellátása zöldség- és gyümölcsfélékből, s ez az árak alakulásában is tükröződött. Az idénycikkek árszínvonala júniusig nem érte el az előző évit, különösen alacsony volt a gyümölcsfélék árindexe a 65— 70 százalékkal olcsóbb almaárak következtében. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ha levonjuk az alma áralakulását, akkor kiderül, hogy a gyümölcsfélék ára 19 százalékkal meghaladta a tavalyi szintét. Az adatokból az derül ki, hogy sokat eszünk és kevesebbet költünk ruházkodásra, mint az ország más városainak, megyéinek lakói. A ruházati forgalom például környezetünkben kisebb mértékben nőtt, mint a megelőző esztendőben, illetve, mint országosan. A kínálat viszont számos ruházati termékből javult. A kiskereskedelem mindössze 4 százalékos készletnöveléssel biztosította a forgalom fi százalékos emelkedését. A nagykereskedelem értékesítését meghaladóan növelte készleteit a fél év végén. A rövid- és kötöttárukból 55, a konfekciós ruházatból 19, míg a cipőkből 11 százalékkal nagyobb készletek voltak a nagykereskedelmi vállalatok raktáraiban, mint egy évvel korábban. Lehet, hogy a forgalmat befolyásolta az a tényező is, hogy a ruházati cikkek árszínvonala valamennyi árufőcsoport közül a legnagyobb mértékben. 3 százalékkal emelkedett. A vegyesi párcikkek forgalma 14 százalékkal haladta meg az előző évit. 146 ezer lakás A lakosság életkörülményeit bizonyos mértékig meghatározza a lakáshelyzet is. A megye lakásállománya az 1970-es népszámlálás alkalmával 146 ezer volt, 16 ezerrel több mint tíz évvel ezelőtt. A lakásállomány az országos átlagnál kisebb mértékben növekedett. A laksűrűség 1960 óta 10 százalékkal csökkent, 100 lakásra kevesebb lakos jut, mint országosan. Az egyszobás lakások magas aránya következtében a 100 szobára jutó lakók száma viszont meghaladja a megyék átlagát. Az utóbbi tíz évben, a lakásállomány növekedésével egyidejűleg javult valamit a lakások nagyság szerinti összetétele, felszereltsége, de még jelenleg is a lakosság nagyobb része nem megfelelő nagyságú és felszereltségű lakásban lakik. Ehhez csupán két adatot: az egyszobás lakások aránya Szegeden és a megyében az összes lakásoknak 57—58 százaléka, s az összes lakásokból 78—80 százalék nem teljes felszereltségű. Egészségvédelem a szegedi járás téeszeiben Tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott a szegedi járási tanács végrehajtó bizottsága. Meghallgatta a szegedi járási közegészségügyi, járványügyi felügyelőség beszámolóját a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közegészségügyi helyzetéről és feladatairól. A járás nagy területén ötvennél több közös gazdaság működik, s bár elhelyezésük igen különbözik, különböző közegészségügyi helyzetük is, azonban valamennyi kollektívára jellemző, hogy a falvak belte| rületein levő központi iroda j és néhány kisebb élelmiszeri ipari, melléküzemági telepen i kívül szétszórtan a majorokban helyezkednek el a közegészségügyi szempontból ellenőrző egységek. Ez azt is jelentette, hogy ebben a tájban a kommunális ellátottságot szinte a semmiből kellett és kell megteremteni a j közös gazdaságoknak, különösen vonatkozik ez az újonnan kialakított, vagy kialakítandó majorokra. Az egészség megvédése, fenntartása elsősorban a kommunális ellátottság függvénye. A jelenleg kialakult szövetkezeti majoroknál pontosan megtartható minden előírás, amellyel az ember életét, egészségét védik. Ez alapvető a további minőségi, eredményesebb közegészségügyi munkához. A munkaerő-foglalkoztatottságot is vizsgálta a járási tanács végrehajtó bizottsága. 1960 óta igen . lényeges változás történt a járás falvaiban, hiszen a mezőgazdaság szocialista átszervezése, jelentősen befolyásolta a járás demográfiai helyzetét. A járásban a munkaképes korú férfiak száma 33 ezer 210, és 30 ezer 980 nő volt, ez tehát 64 ezer 190 munkaképes korút jelentett tíz esztendővel ezelőtt. Az arány mostanra változott, hiszen 1970-ben 33 ezer 145 férfi a munkaképes korú, és 30 ezer 71 nő. öszszesen tehát 63 ezer 216. Vagyis az összes lakosságnak 54,7 százaléka munkaképes. Kádár János látogatása a budapesti VIII. kerületi pártbizottságon Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön látogatást tett az MSZMP VIII. kerületi bizottságán. A látogatáson részt vett Németh Károly, az MSZMP PB póttagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Kádár János, a pártbizottság Baross utcai új székházában találkozott a végrehajtó bizottság tagjaival. Nagy Richárd, a kerületi pártbizottság első titkára, Suhajda József, a kerületi pártbizottság tagja, a kerületi tanács vb elnöke tájékoztatást adott a kerület helyzetéről, a gazdasagpolitikai munkáról, a kerület fejlesztésének terveiről, a párt X. kongresszusára való készülődésről. A tájékoztatót több órás eszmecsere követte, amelyben a végrehajtó bizottság tagjain kívül részt vett és felszólalt Kádár János is, majd megtekintette a kerület ipari üzemeinek, vállalatainak jellegzetes termékeiből összeállított kiállítást, valamint a kerület fejlesztési tervének néhány makettjét. Emlékün&i©pség a hirosimai atomkatasztrófa 25. évfordulóján A világtörténelem legkegyetlenebb katasztrófájának, a hirosimai atomtámadásnak a 25. évfordulójára emlékeztek csütörtökön azon az ünnepségen, amelyet az Országos Béketanács és tudományos bizottsága rendezett a Hazafias Népfront székházá, ban. Dr. Zscbök Zoltán profes»szor, a Radiológiai Intézet ! igazgatója, a BéketanáCs tu! dományos bizottságának titkára mondott beszédét az ; emlékünnepségen. amelyen ! dr. Szádeczky Kardon Elemér, a tudományos bizottság | vezetője elnökölt. Ott volt I az eseményen dr. Réczei I László, az Országos Béketanács elnökhelyettese, dr. OrI tutay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, dr. Be1 resztóczy Miklós, az országi gyűlés alelnöke, a béketanács katolikus bizottságának 1 főtitkára, Trautmann Rezső, a budapesti népfrontbizottság elnöke. Pokoli kép, kínos halál, vagy szinte gyógyíthatatlan állapot következik az atomrobbantással járó radioaktív sugárzásból — mondta dr.' Zsebők Zoltán. Ezt zúdították negyedszázaddal ezelőtt sok százezer emberre és a túlélők . utódaira. Arról is beszélt, hogy az elmúlt évtized . úgvnev.ezett lokális éíJ kis háborúi bebizonyították, az imperializmusnak és a fa-j sizmusnak száz arca van." Nem lehet tevékenységünket^ a békéért folytatott küzdelmet az akció-reakcióra egy-' szerűsíteni. Ezért állandóan készen kell állnunk és fel kell lépnünk minden olyan gonosz erő ellen, amely a2 emberiség békéjét fenyegeti) • Az évforduló alkalmából á Magyar Országos Béketanács a japán béketanácsot táviratban köszöntötte. Kánikula a földeken Bálázógépek a sándorfalvi halárban Tikkasztó nyár aszalja a határt. A földek megrepedeznek, esőért sir a mező. A munka nem áll meg. Még akad bőven tennivaló, tart a nyár nagy munkája, a betakarítás, iárnak. fordulnak a kombájnok, 6 utánuk haladnak a fürge bálázógépek. Az idén sok gond kíséri a kenyérnekvaló útját. Amíg a kalászosokból új. sütés lesz. sokat kell tenni. Különösen nehéz a betakarítás, hiszen a földeket felverte a gaz. A széGabonatisztitás rűkön, a magtárakban a legtöbb gazdaság tisztítja búzáját,' mielőtt az átvevőhelyre viszi. A Felszabadulás Tsz-ben is ezt teszik. A kenyér mellé hús is kell. Az állatoknak jó takarmány. A lucernát gondosan takarítják be a 6ándorfalvi ŰJ Élet Tsz tábláiról. Somogyi Károlyné felvételei Lucernakazlazás