Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

csütörtttk. 1970. jüijus 30. Jó embert találtunk Szagosított szabadtéri A szabadtérivel kooperáló nincs tekintettel az ünnepi paprikafeldolgozóhoz intézi játékokra, számunkra sajnos kérdését D.-né előfizetőnk. nem „,arad más hátra, fnint Nem lehetne a vóroshagy- ... .„ , _ ma szárítását később meg- boseges hagymatermest es kezdeni? a fanfárpk hangjára észak­Minthogy a hagyma érése rój fúvó szelet kívánni... Elismerés a kivitelezőknek Mészáros Géza mérnök- újfajta fúrófejre volt szük­„ . . .. . fúrómester az elismerés es sége. Az elkészült terv ki­Tóth Zoltán tanuló (Apri- köszönel hangján ír a Dél- vitelezését lelkesedéssel és ÚL J "T « magyarországi Építő Válla- nagy szakmai szeretettel ol­u.inL k ,r^fma lat műszaki kollektívájáról, dotta meg a vállalat néhány fnS. Sírt i Az "••vostudományi egye- dolgozója, végre nyugodt és Pénztárca ja temnél dolgozó VIZÉP Titá- egyenletes munkát biztosit­el v eszeti Bánatánifl ^aak ni* va a fúrómestereknek, öröme lett nagyobb, amikor értesítették, hogy a Széche­nyi téri édességboltban át­veheti a pénztárcát hiány­talan tartalmával. A leendő vasesztergályos tanuló na­gyon szépen köszöni ezt a kettöe örömet a becsületes ismeretlennek Városok, stílusok, emberek Legyen világosság A négyhetes táppénz és ja kikerülni. Csoda, hogy ed­egy villanykörte árát veti dig megúszta baleset nél­össze Borbély Gáborné kül. (Korda utca 13.) olvasónk. Szelei Károly pedig a A Menhely utca olyan sö- Menhely utca sötét időket tét, mint egy alagút — ir- felelevenítő elnevezése ellen ja —. így hiába is nézne lá- emel szót. Esedékesnek tart ba alá, a gödröket nem tud- már egy új keresztelőt. Hadjáratot a piszok ellen Szeged tisztaságáért fogott tollat Szelei Károly (Bolyai János utca 2.) olvasónk. Bántja szemét, hogy az ut­canévtáblák legtöbbje az olvashatatlanságig piszkos. Még az olyan épületeken is, mint az I. kerületi tanács és a járási tanács. A ta­nácsháza és a Jégkunyhó fa­lán levő emléktábla betűit is por takarja el. De a Le­nin körúton végigsétálva is sok hasonló jelenséggel ta­lálkozott olvasónk. Nehez­ményezi, hogy a Kálvin té­rj új épület fekete burkola­tát „mocskos plakátmarad­ványok" csúfítják el. Kinek szól Közhely, mindenki megír- ban, csaknem két kiló ke- háború emlékein kívül. Ezért egy mondat erejéig mu- nyér ára. Kopott öregasszo- nem állta meg, hogy szót ne nyok egymás után tűzték váltson velünk. Sok magyar őket a szentképek elébe, szót tud most is. sok min­Öpium .. dant megért. Megvendégelt KI TUDJA miért, a Puskin és beszélgettünk, de a nevét dern és kényelmes, működő Múzeumot Moszkvában nern nem árulta el. Csak áldozott lifttel és meleg vizes tusoló- vette programba az Express n romantika és a múlt oltó­val. De a szobáinkból még a csoportunk számára A rán. nem költöztek ki megérke- bőven mért szabad időben Debrecenbe sem szokott zésünkkor az előző magyar sietve felkerestük. Sok tttt* fali... | csoport tagjai, nem derült remekmű között felejthetet­len a francia gyűjtemény. Mintha Párizsba kerültünk volna hirtelen: 11 soha nem ja, száj is: csodálatai élmény két és fél órás repülőúttal Moszkvába érni. A turista­szálló — a Szputnyik — mo­ki, kinek a mulasztása foly­tán. A város látnivalóit is meg­Csontos Magda Következik: NAGYGYŰLÉS A PÁLMAFÁK ALATT Dr. Tildy Zoltán, az Orszá- monográfiát gos Természetvédelmi Híva- hány fajról tal elnöke néhány ornitoló- csak egy-két giai érdekességről mondotta: — A madárvilág még sok megleDetést tartogat a kuta­tók számára. A zoológia iro­dalmának a madártannal foglalkozó része hosszú évti­zedeken át csak leíró jellegű volt, az észlelt jelenségek rögzítésére szorítkozott. Né­hány tudós áldozatos, sokszor egy egész életet kitöltő mun­kájával igyekezett pontos készíteni né­de részletesen madár életét Motorhiba ismerjük. Számos részjelen­séget is tévesen magyaráz­tak. így például a madarak énekéről a legutóbbi időkig az volt az általános felfogás, hogy az kizárólag párvólasz­tási célokat szolgál, pedig el­sősorban más funkciója van. — A daloló hím képzelet­beli határokkal körülvont birodalmának közepén ülve akkor gyűjt rá nótájára, ha vetélytárs, új honfoglaló kö­zeleg. Éneke figyelmeztetés és felszólítás egyszerre: ed­dig és ne tovább! A „légitér megsértője" a kutatók sze­rint általában komolyan ve­szi a riadót és visszafordul. Ha nem. hát ádáz csatára van kilátás. — Még az idős, sokat látott szakemberek is megdöbben­nek a különös világ néhány rejtelmének megfejtésekor. Legutóbb a kaba sólymok egyedülálló produkciója vál­tott ki általános csodálatot. A költés idején a nőstény fészkéről felemelkedve né­hány száz méterre az elesé­get hozó párja elé száll. A találkozásnál a gyorsröptü hím körülbelül 150 kilométe­res sebességgel zuhan rá pár­jára. majd hirtelen lefékez ve lehetővé teszi, hogy a hátára forduló anyaállat, karmaival belevájva, átvegye I a zsákmányt. írták már sokan Kár lenne lálott Gaugin, jó néhány Van Gogh. mesés Picasso-képek. Nem szabad kihagyni a Pus­kin Múzeumot, bál-mennyire is csak töredékei férnek bele a városnak az ott töltött né­hány napba. Nagyon kevés volt az idő. pedig meg sem szerettem Moszkvát, a várost. Komoly és szigorú. Ezt el is mond­tuk a kedves Kievben egy férfiúnak, aki Dnyeper-parti strandolásunk közepette — szintén külön vállalkozás volt — barátságosan beszél­getni kezdett velünk. Mond­tuk, hogy Kiev szebb, job­ban tetszik, parkjai gyönyö­rűek. derűs és barátságos, a szóért: a Vörös tér szug­gesztivitását a helyszínen át kell élni. Moszkva hangula­tát elmagyarázni lehetetlen. Feltámadó irodalmi élmé­nyeink. hajdani szemináriu­mok. újságcikkek, filmek anyagából minden ismerős, mégis minden meglepő. TALÁN egy példát. A Va­szillj-templom a Vörös té­ren az első látásra meseor­szágbeli építménynek tűnik. Színei, formái, a csavart hagymakupolák derűt, mo­solygós ujjongást és csodál­kozást váltanak, ki az idegen nézőből. De a negyedik ta­lálkozásnál valami szorongás e]len'télben Moszkvával. fogja el az embert, különö­sen. ha megjárta már közben férfi udvariasan hallgatott, öt perc múlva kiderült, hogy a Kreml tereit, templomait. -^Vltétónyitye. A koronazot és a temetkezot, a féldrágakőből kirakott padlózatú, ikonokkal, fres­kókkal. arannyal borított falú szentélyeket. csarnokokat. Más kultúra áramkörébe kapcsolódik itt a lélek, ide­genbe és félelmetesbe. A szovjet rendszer csak mű­vészi hagyatékát őrzi ennek, mégis elevenen jelenvalónak érezzük a pravoszláv szel­lemiséget.. Legalább annyira, mint Rómában az antik vi­lágét ALKALMAM volt látni a pravoszláv vallás egyik szer­tartását Kievben, a ma is csánat. mondtuk. Volt sok, sokkal jobban sikerült beszélgetésünk. A szállóban, a hallban egyszer két. még egyáltalán nem idős férfi azt kérdezte, miért do­hányzunk. ök is cigarettáz­tak. s ennek kapcsán elvi­tatkoztunk az egyenjogúság­ról TÖBBSZÖR találkoztunk olyanokkal, akik a háború­ban harcoltak Magyarorszá­gon. Soha, egyikük sem be­szélt úgy az országról, mint valamikori ellenségről. Arra a szóra, hogy magyarok va­gyunk, általában felderültek funkcionáló Vlagyimir tem- az arcok. Városneveket, so­roltak. még olyan nehezeket is. hogy Nyíregyháza. Akik később katonáskodtak itt. a legnagyobb elragadtatással plomfoan. Ez közel sem olyan szép, mint a múzeumnak számító régiek, de szintén nagyon gazdag berendezésű. Kórus énekelt gyönyörűen nyilatkoztak, főleg Budapest­és két pópa celebrálta a mi- ről. Egy kazah karmester a sét, foglalta imába a hívők papíron benyújtott kéréseit. Főként idős asszonyok, és ke­vés bizonytalan külsejű fia­tal volt jelen, a százszám gagrai tengerparton lelkesen emlékezett a szép napokra, és szívélyesen meghívott bennünket Alma Atába. ahol háza van. Egy ötven felé já­vetett keresztek, a rengeteg ró. Sztálinra hasonlító grúz­földig borulás, földre vetődés nak pedig két üveg jó grúz szorongó érzéssel töltött meg. barába került, hogy meg­Cárok véres árnya, kanesu- állított bennünket a park­kát szorító kezek mozdulata rémlett föl a gyertyák fé­nyében. Egy vékonyka szál gyertya 20 kopek a templom­ban. Halkan beszéltünk, mégis ráismert a magyar szóra. Egy szomorú szerelem emléke köti Debrecenhez a Aszódy János: II kriminalisztika kalandos története Bertillon megkísérelte egy tudományos ala­pokra helyezett használható nyilvántartási rend­szer kidolgozását. És ezt vitathatatlan érdemé­nek tudjuk be. De gyakorlati szempontból a tör­vényszéki antropometrla tudománytalannak és használhatatlannak bizonyult. Tekintettel arra, hogy az egyének közötti el­térések rendkívül változatosak, az antropomet­riai mérések jegyzéke nem kevesebb, mint 61­re szaporodott. Még ez sem tette azonban lehe­tővé. hogy kiküszöböljék a bertillonálás tévedé­fodorszálak. Így tehát már a „homo aurignac" észrevette, hogy ujjai hegyét milyen fura ro­vátkák borítják. A kéz művészi ábrázolásának kezdeteit, mint láttuk, a történelem köde fedi; az ujjlenyoma­tok ludorhányos kutatása azonban csak a XVII. században indul meg, s egy olasz orvos, Mai­pighi nevéhez fűződik. Am de sem ő (1686-ban), sem pedig csaknem másfél évszázaddal utána (1823-ban) Purkyne cseh tudós, nem tettek másl, minthogy tanulmányozták, leírták és osz­tályozták a börfodor-rajzolatokat. Egyiküknek sem jutott eszébe, hogy az ujjlenyomatokat esetleg hasznosítani lehetne a bűnüldözésben, a gonosztevők személyazonosságának megállapí­tására. W. J. Herschel. Bengáliában szolgáló brit gyarmati tisztviselő- jutott arra a gondolatra, hogy az „ujjnyomokat" — akárcsak az ókori Kí­nában — aláírásként használják fel. „Sok ezer ujjnyomot gyűjtöttem össze, s most ezek alap­ján azonosítani tudom a nyilvántartásomban szereplő személyeket" — írja Herschel 1877. augusztus 5-én, a bengállai börtönök főfelügye­lőjének. Herschel felmérhetetlen fontosságú fel­fedezést tett. Észrevette, hogy az emberek ujjait seit és hibáit, amelyeknek fő forrása annak a borító rajzolatok sohasem változnak meg, so­tételnek az elfogadása, hogy a csontozat fejlő- hasem aiakulnak át. Az életkor, a legsúlyosabb betegségek sincsenek hatással rájuk. Az ember dése a 20. életév betöltése után megáll. Érdekes viszont az, hogy az Interpol ma átvette Bertil­lcn rendszerének néhány gondolatát és — va­lahányszor nem áll rendelkezésre valamely nemzetközi gonosztevő ujjlenyomata — alkal­mazza ls azokat. Ügy 100 000—60 000 esztendővel időszámítá­sunk előtt valamelyik művészi hajlamú ősünk megöregszik, haja megőszül, lefogy, arcát rán­cok lepik el, de ujjnyomai nem változnak, szü­letésétől haláláig. Az ujjlenyomatok felfedezé­sétől egészen napjainkig sok százmillió ujjle­nyomat került kartotékra a világ daktiloszkó­neklálll, hogy lerajzolja kezét. Pontosabban: a piai nyilvántartásaiba. Ennek ellenére egyetlen bal kezét, mivel Jobbját, akárcsak mi, munka- ismétlődés sem fordult elő; Herschelnek tehát végzésre használta. Ezeket az őskori rajzokat , u Javaslata mégsem talált megértésre, századunk elejen fedezték fel a franciaorszagi * , ... .. " . . .... , . Aurignac mellett. A rajzok némelyikén eléggé És az ujjlenyomatok elvesztették az első világosán megfigyelhetők a börredők — az ujj- csatát. 1892. július 29-én, késő éjjel, velőt rázó kiál­tozás verte fel Necochea argentin kisváros sze­génynegyederiek nyugalmát. Egy fiatalasszony, Francisca Rojas sikoltozott: „A gyremekeim ... megölte őket. .. Velasquez megölte őket..." A nyomorüsugos kunyhóban szétzúzott koponyával hevert a földön Francisca két törvénytelen gyermeke: egy hatéves kisfiú és egy négyéves leányka. A rendőrök kinyomozták, hogy a szó­ban forgó Velasquez egyre durvább ajánlatok­kal zaklatta a nőt, aki azonban nem hallgatta meg, mondván, hogy mást szeret. Aznap Velas­quez erőszakosabb volt, mint bármikor, megfe­nyegette a nőt. hogy „megöli azt, aki számára a legdrágább". Este, munkából hazatérve, a kuny­hó ajtaját feltörve és gyermekeit vérbefagyva találta. Velasquezt letartóztatták és megkínoz­ták. De nyolcnapi kínvallatás után is tagadott. A rendőrfelügyelő figyelme ekkor Francisca Rojas fiatal szerelmesére terelődött, aki nem­egyszer kijelentette, hogy elvenné feleségül, hn nem állnának boldogságuk útjában az asszony gyerekel. Francií Rojast is „harmadfokú" val­latásnak vetették alá, de a meggyilkolt gyerme­kek anyja továbbra is csak Velasquezt vádolta. Július 8-án, La Platából jövet Necocheéba ér­kezett Alvarez rendőrfelügyelő. Körültekintő alapossággal megvizsgálta Francisca kunyhóját, s az ajtón rozsdabarna színű, gyanús nyomot vett észre A rendőrök elképedésére a felügyelő fürészt kért és kivágta az ajtó deszkájából azl a darabot, amelyen, szerinte kétségtelenül, ott volt a gyilkos ujjalnak nyoma. Alvarez egy bé­lyegzőpárnát kért a necocheai rendőrfőnöktől, majd elrendelte, hogy vezessék elő Francisca Rojast. A jelenlevők meglepetten figyelték, amint egyenként előbb a bélyegzőpárnára, ma'Jd egy feher papírlapra nyomta az asszony ujjait. (Folytatjuk.) NAPI KISLEXIKON a szövetkezeti lakások áráról A tanácsi szövetkeze­ti lakásépítésben részt­vevők a jövőben is állami ártámogatást kapnak a hatósági ár­emelkedésből eredő többletköltségek ellen­súlyozására. 0 A TÁMOGATÁS ALAPJA? A különbség itt az, hogy az automatikus állami dotáció jelentő­sen lecsökkent — csak a hatósági áremelkedé­sek fedezetéül szolgál —, a támogatás fő for­mája a szociálpolitikai elveken nyugvó, gyer­mekek utáni kedvez­mény lesz. A kedvez­mény, amelyet az ál­lamtól a szövetkezeti lakások tulajdonosai kaphatnak, gyermeken­ként, il lelve eltartottan­ként 20—30 ezer. két gyermek utan átlagosan 50 ezer tőrint. A maxi­mális kedvezmény az építési költség 40—45 százaléka. 0 ÉRTÉKESÍTÉSI AR? A lakásszövetkezeti tag az értékesítési árnak a jövőben is változatla­nul 15 százalékát fizeti ki készpénzben. Meg­szűnik a hitel kamat­mentessége. de a kamat­láb kedvezményes, évi 1 százalék A hitel tör­lesztési ideje várhatóan öt esztendővel meghosz­szabbodik, 30 évről 35­re emelkedik, a tagok lakóház-fenntartási ter­he némiképp növekszik, hogy a fenntartási költ­ség és a felújítási tar­talék a valóságban is fedezze a felújítási ki­adásokat. 0 TÁRSASHÁZNÁL? A társasházépités pénzügyi feltételei a mostaninál kedvezőbbé válnak. a jelenlegi mintegy 35 ezer forin­tos állami árkiegészítés teljesen megszűnik, he­lyette itt is az eltartot­tak szamától függ a kedvezmény. A két­gyermekesek például kb. 50 ezer forint enged­ményt kaphatnak az építési költségekből. A készpénzfizetési köte­lezettség a jelenlegi át­lag 40 százalékról — a későbbi rendezéstől füg­gően — várhatóan 30 százalékra, mintegy 50 ezer forintra mérséklő­dik. a kamatláb a mai 2—6 százalék helvett egységesen 3 százalék, a törlesztési idő felső ha­tára változatlanul 25 év. A havi törlesztendő részlet mintegy 70 fo­rinttal csökken, körül­belül 510 forint lesz. mclvhez a szokásos fenntartási költség já­rul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom