Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-30 / 177. szám

89 CSÜTÖRTÖK, 1970. JÚLIUS 30. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Ikarusz-sorfal Hétfőtől Kiállítások Páratlanul gazdag és bizonyára sok érdeklődőt vonzó kiállítássorozat kezdődik Szegeden. Elsőként, holnap, pénteken a Szegedi Műgyűjtők Klubjának tagjai mutatják be gyűjteményük legértékesebb darabjait. A Bartók Béla Művelődési Központban délután 5 órakor megnyíló tárlatot B. Varga Sándor, a Műgyűjtő című folyóirat felelős szerkesztője adja át az érdeklődőknek. A következő napon, szombaton délelőtt 11 órakor a hagyományos — immár hatodik — Szegedi Fotószalon nyitóünnepségére kerül sor, ugyancsak a Bartók Béla Művelődési Központban. A Szegedi Fotóklub által kezdeményezett és rendezett tárlatot dr. Uryné Erdei Ibolya művészettörténész nyitja meg. Ugyanezen a napon este 6 órakor nyílik meg a Móra Ferenc Múzeum új állandó régészeti kiállítása a múzeum központi épületében. Ortutay Gyula akadémikus köszöntő szavai után olyan régészeti kincsekben gyönyörködhetnek az érdeklődők, amelyek Csongrád megye történetének hun, avar és magyar vonatkozásait mutat- ! ják be. Mint dr. Trogmayer Ottó. a Móra Ferenc Mű- —zeum igazgatója tegnap, szerdán délelőtt megtartott sajtótájékoztatóján elmondotta, zömében eddig ismeretlen anyag tárul a nézők elé. A kiállítás forgatókönyvének írója, Bálint Csanád szegedi régész úgy sorakoztatta fel az egész termet betöltő emlékeket, hogy azok a korabeli kézművesség és hitvilág árnyalt bemutatásával érzékeltessék a három, hasonló^, életformájú lovasnép sorsát, hétköznapjait. A kiállítás tervezője, Boreczky László és rendezője, Hámori László ötletes és jól szemlélhető formában helyezte el az egymást követő tárlókat. A kétszintes kiállítást minden útbaigazítás nélkül is kijelölt útvonalon tekinthetik meg az érdeklődők, akik számára többek között a nagyszéksóstói hun fejedelmi aranylelet, az úgynevezett Nagy Károly-kard rekonstruált változata, a nagyszentmiklósi kincs, és még számos, Csongrád megyében talált lelet ad hírt a lovasnomád hunok, avarok és magyarok egykori életéről. A szegedi kiállítássorozatot az augusztus 1-én. vasárnap délben a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában megnyíló XI. Szegedi Nyári Tárlat zárja. A hagyományos jtépzőmüveszeti seregszemlét Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a képzőművészek szövetségének elnöke nyitja meg. A nyitóünnepségen adják át a nyári tárlat idei díjait. a moszkvai magyar Tilos a rádiózás járműbemutatón SZEGED — 1970 A Mogürt Gépjárműkülkereskedelmi Vállalat egész autóbuszkaravánt indított útnak Moszkvába, az augusztus 20-án nyíló magyar népgazdasági kiállításra. 23 autóbuszt mutat be, s az Ikaruszok szinte sorfalat állnak majd a magyar pavilonnál. A bemutatott típusok között lesz az új Ikarusz-csalári első tagja, a 250-es. amelynek exportját a Mogürt ez évben kezdi meg. A 250-es típusú szuperluxus légkondicionált autóbuszt 180 fokban elfordítható klubfotelekkel, televíziókészülékkel, rádió adó-vevővel, írógéppel, diktafonnal, teakonyhával és ruhatárral is felszerelték. A líocsi lényegében gurulótárgyaló és rendeltetésének | megfelelően a kiállítás idején is tárgyalásokra használják fel. A Mogürt elküldte a csepeli Híradástechnikai Gépgyár, a Hiteka olasz licenc alapján gyártott autómosó berendezését, amelyet először a BNV-n állítottakmki és külföldön első alkalommal Moszkvában mutatnak be. A gombnyomással üzembe helyezhető berendezés két-három perc alatt mossa tisztára, majd ugyanannyi idő alatt meg Is szárítja a személygépkocsikat. A magyar jármíibemutató egyik érdekessége lesz Moszkvában, hogy a legújabb típusok mellett felsorakoztatnak két öreg buszt is. Az egyik Ikarusz—55-ös, a másik Ikarusz—H6-os típus — mindkettő mar egymillió kilométert futott a Szovjetunióban. a vonatokon Sok a panasz amiatt, hogy a vonatokon egyes utasok — főként egyes fiatalok — többszöri figyelmeztetés ellenére is „üvöltetik" rádiójukat. Ezért a MÁV vezérigazgatósága augusztus 3-tól megtiltja a táska- és zsebrádiók. magnetofonok másokat zavaró használatát a vonatokon és az állomásokon. Aki mégis ragaszkodik a zenéhez, 50 forint bírságot fizet. Ha a bírságot az utas' nem fizeti meg, vagy i ha fizet ugyan, de tovább rádiózik, akkor a legközelebbi állomáson le kell szállnia. A rádiót fülhallgatóval természetesen bárki hallgathatja. ! i JL CUg — Olyan fesztiválhangulatom van! Kettős évforduló Nem tudjuk, hogy a játékok rendezőségének a Parasztbecsület idei műsorra tűzésében volt-e valami célzatosság, de hogy így történt, egyszerre két jubileumot is ünnepelhetünk: 1945. augusztus 2-án, vagyis huszonöt évvel ezelőtt halt meg Rómában 83 éves korában Pietro Mascagni és 1935. augusztus 10-én, harmincöt évvel ezelőtt tartották meg a Szegedi Szabadtéri előadásokon a szerző személyes vezénylése és rendezése mellett a Parasztbecsület első szabadtéri bemutatóját. Mascagni olasz zeneszerző a verizmus jelentős képviselője volt és el lehet mondani, hogy számos más operái és szerzeményei közül egyik sem aratott megközelítőleg sem olyan sikert, mint a Carvalleria rusticana vagyis: a Parasztbecsület. Az operáról — ami rá a legjellemzőbb — annyifr: 1890. májusában mutatták be Rómában és már egy év múlva a pesti Operaház is műsorára .tűzte. Az opera világra szóló sikert hozott a szerzőnek. A kontinens úgyszólván minden operaházában jelentős sikert aratott, de nem sokára az egész világ megismerte az eddig úgyszólván névtelen olasz karmester nevét. Nagyszerű, szenvedélyes dallamain kívül a népi környezetben játszódó mű (szövegírója: Giovanni Verga) részben az egyszerű, dolgozó emberek életét ábrázolja, ami nagy hatással volt korának akkori olasz irodalmára. De beszéljünk az 1935-ös szegedi előadásról. A játékok rendezősége a bemutatóra a szerzőt is meghívta. Mascagni augusztus 5-én érkezett meg Szegedre, s ettől kezdve a próbákat is ő vezette. Kijelentette, hogy örömmel vállalta a Parasztbecsület szabadteri előadásának rendezését és vezénylését és Szegedre már csak azért is szívesen jött, mert Olaszországon kívül egyedül a szegedi színházban adták elő egyik régebbi forradalmi tárgyú operáját, a KIS MARAT-ot. (Bemutatója 1924. május 14-én volt. Szövegírója Giovanni Forzano, míg a fordítás munkáját Móra FeLiebmann Béla (elvétele Mascagni a szabadtéri nézőterén. A kép most jelenik meg először renc és Tonelli Sándor végezte.) A Parasztbecsület bemutatóját augusztus lOrére tűzték ki. A főszerepeket Giuseppina Cobelli (Santuzza), Nino 'Bertelli (Turiddu), Apollo Granforte (Alfio) a milanói Scala, valamint Bársony Dóra és Falus Edit, a pesti Operaház tagjai énekelték. A zenekíséretet a Budapesti Hangversenyzenekar látta el. Szerencsétlen elgondolás szerint a Parasztbecsület mellett Hubay Jenő CREMONAI HEGEDÜS-ét tűzték kísérőként műsorra, mely opera bizony -nem volt alkalmas szabadtéri színpadra. De annál nagyobb sikert aratott Mascagni műve. Előadás után a mester így nyilatkozott: „Boldog vagyok, hogy Szegeden vezényelhettem művemet!... Egész este éreztem, hogy itt megértésre találok, mint ahogy megértésre találtam mindig Magyarországon ... Meggyőződésem — mondotta —, hogy semmivel sem kisebb a szegedi Dóm tér jelentősége, mint a velencei Szent Márk téré. A Dóm tér akusztikája és helyzete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyerni. Minden évben meg kell rendezni a szabadtéri játékokat és minden évben tökéletesebbet és nagyszerűbbet kell nyújtani..." Mascagni akkori látogatása és nyilatkozata valóban serkentőleg hatott a játékok későbbi rendezőségére is, mely mindinkább lendületet adott és ad a jövőben Szeged nyári zenei életének, vitathatatlan országos jelentőségének. Ha ezen kettős jubileumra a rendezőségnek nem is sikerült a milánói Scala fenti világhírű tagjaival egyenrangú együttessel az idén színre hozni Mascagni művét. — hisszük, hogy a most szereplő különböző nemzetiségű énekesek ugyanolyan lelkesen és a nagy zeneköltő emlékéhez méltó tudással és akarással fogják szolgálni Mascagni halálának 25. és a mű 35. év előtti első, szegedi szabadtéri, világsikert hozó előadásának emlékét. Jenő István Miért csökken a ösztöndíjasok társadalmi száma ? A Művelődésügyi Minisztérium tájékoztatása Az üzemek, vállalatok, intézmények ezekben a hetekben döntenek arról, hogy az új tanévre hány társadalmi ösztöndíjat hirdetnek meg. Az elmúlt években — így az 1969—70-es tanévben is — rohamosan csökkent a társadalmi ösztöndíjasok száma, holott az új rendelet a korábbinál kedvezőbb feltételeket biztosít. Mi ennek az oka? — erről érdeklődtünk a Művelődésügyi Minisztériumban. — Az ösztöndíjrendszernek ezt a formáját az 1959 —60-as tanévben alkalmazták először. Korábbi népszerűségére jellemző, hogy az 1964—65-ös tanévig bezárólag már a hallgatóknak mintegy 22 százaléka, csaknem 11 000 egyetemista részesült társadalmi ösztöndíjban. Ezután kezdődött az „apadás", amely ma is tart. Jelenleg a hallgatóknak alig több, mint 12 százaléka köt szerződést. Az idén már csupán 2700 végzős hallgató volt társadalmi ösztöndíjas, és a jelek szerint a következő évfolyamokban ez az arány tovább romlik. — Legkevesebb a társadalmi ösztöndíjas a pedagógusjelöltek között: mindöszsze 317, azaz az újonnan végzett tanároknak, tanítóknak, óvónőknek alig több, mint egytizede. A most diplomázott új doktorok közül csupán 163-an kötöttek előre szerződést — a végzettek 12—13 százaléka. A frissen államvizsgázott közgazdászoknak is csupán mintegy negyede élt a társadalmi ösztöndíj adta lehetőséggel. Legjobb a helyzet a műegyetemeken: az Itt végzett mérnököknek csaknem fele társadalmi ösztöndíjasként helyezkedett el. — A társadalmi ösztöndíjrendszer népszerűségének csökkenésében a tapasztalatok szerint közrejátszik, hogy az ösztöndíjat a vállalatoknak a részesedési alapból kell fizetniük, az új diplomást pedig a béralapból. Tehát inkább élnek a „fizetéscsábítás" eszközével, ha új szakemberre van szükségük — a béralap ugyanis kevésbé érzékeny pontjuk. Sajnos az is elég gyakori, hogy Ismeretségek, kapcsolatok befolyásolják az ösztöndíjra vonatkozó vállalati döntéseket. Az sem ritka, hogy a munkahelyek összeállított „igénylistáikat" átküldik az egyetemekre. és ezzel a maguk részéről elintézettnek vélik az utánpótlás ügyét. Pedig ha felkeresnék az intézményt, a hallgatókat és bővebb információkat adnának a munkakörökről, a lehetőségekről, sokkal eredményesebben alakulhatna a társadalmi ösztöndíjak helyzete. Az is előfordul, hogy saját társadalmi ösztöndíjasaikat lényegesen alacsonyabb munkabérrel indítják el pályájukon, mint hasonló korú és beosztású társaikat, akiket esetleg éppen fizetéslicitálással hódítottak el máshonnan. — A csökkenésben természetesen az is közrejátszik, hogy a hallgatók tudják: tanulmányaik befejezése után nem gond számukra az elhelyezkedés megfelelő munkakörben, ezért évekkel előbb nem szívesen kötik le magukat egy jórészt ismeretlen üzemhez. — Az elmúlt tanévben új, módosított társadalmi ösztöndíjrendelet jelent meg, amely ezt a csökkenő tendenciát kívánja megállítani. Ugyanakkor elsődleges célja a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése és a vidéki szakemberszükséglet jobb kielégítése. Ez az ösztöndíjrendelet az állami ösztöndíjrendelettel összhangban készült: azonosak a szociális, tanulmányi feltételek. A „vidéki" ösztöndíjpótlékot 100—400 forint között az adományozó vállalatok, intézmények maguk határozhatják meg, és az üj rendelet maximálisan együttvéve 1200 forint ösztöndíj elérését teszi lehetővé, szemben a régi 900 forintos lehetőséggel. — Sajnos, egyes vállalatok, szövetkezetek, állami gazdaságok a 100 és 400 forint között adható pótlékot inkább a minimumhoz közelítik, és leggyakrabban 200 forintban állapítják meg, ami persze nem ösztönzi a hallgatókat a szerződéskötésekre. — Feltűnő, hogy a pedagógusok és az orvosok igen csekély arányban kötnek szerződést, holott a vidéki pedagógus- és orvoshiány a legmagasabb. Ennek elsősorban az az oka, hogy mind a pedagógusok, mind az orvosok zömmel költségvetésből gazdálkodó szervek alkalmazottai. s ott jóval kisebb a lehetőség az ösztöndíjkötésre. Ezt segíti egy újabb intézkedés: központi támogatásból az idén már 450 társadalmi ösztöndíjasra köthettek a megyei tanácsok szerződést pedagógusjelöltekkel és medikusokkal. (MTI) Bánya a magasban Az Üj Kína hírügynökség jelentése szerint a tibeti bánvászok az 5240 méter magas Machala hegységben .gen kedvezőtlen időjárási körülmények között szénbanyát tártak fel. (MTI) Új külföldi fényképezőés filmfelvevő gépek Az idei első félévben 27 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le az OFOTÉRT, mint az elmúlt esztendő első hat hónapjában. Része volt ebben annak is, hogy a vállalat állandóan bővíti áruinak választékát. Ezzel kezdte sajtótájékoztatóját szerdán délelőtt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában Somogyi Béla, a vállalat vezérigazgatója. A legutóbbi külföldi piackutatások nyomán az OFOTÉRT az idén is számos új cikkel Igyekszik kielégíteni a vásárlók igényeit. Romániából, ahonnan eddig még nem importáltak, dianézőket, előhívó tankokat' és sötétkamra berendezéseket akarnak behozni. A Szovjetunió-' ból tavaly 40 ezer fényképezőgépet és filmfelvevőt hoztak be. Az idén hetven ezret, jövőre pedig százezret fognak importálni. A hazai szemüveglencsegyártás kiegészítésére a Belkereskedelmi Minisztérium segítségével spanyol Meniscus-lencséket rendeltek. A szemüvegkeretek választékának bővítésére pedig az olasz Safilo-céggel kötöttek megállapodást, míg az ugyancsak olasz San Murco laboratóriumi nagyberendezést szállít. Újra megjelenik a boltokban a színes Ferrania-film, valamint ötszáz automata — a képeket önműködően adagoló — diavetítő is. A vállalat egyébként július 30. és augusztus 13. között százezer különböző fajta napszemüveget hoz forgalomba, csökkentett áron. Mégpedig nemcsak az OFOTÉRT boltjaiban, hanem az erre kijelölt áruházakban és kultúrcikk-üzletekben is.