Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-14 / 163. szám

Tarján István MÉRLEGEN fl ZENEI ELET Iszik a mohamedán is Qizanban az utca képéhez tartoznak a sovány, barna tehenek, s egyéb állatok, mint például a rengeteg kecske, amelyek szabadon „sétálgatnak" az emberek között. Megfigyeltek tengerészeink azt. Is, hugy a váras előkelő arabjai a wipnonhoz hasonló járművel, a japán „Tojota"val rendelkeznek. Persze, az Itteni terep miatt bajosan is lehetne masfajta gépkocsin közlekedni. Városnézés előtt, közvetlenüt a kikötés után. még a hajón, két meglepetésben volt rés/e tengerészeinknek. Az egyik: a hatóság emberei a kikötőorvos társaságában motorcsónakon felkereslek a Székesfehérvárt, s a formusagok (írutok ellenőrmw stb.) után leplombálták az élelmiszer-raktárban tárolt sört és gint. A mohnmedánok szent földje ez, Mekkától délkeletre légvonalban csaknem 300 kilométernyire, ahol senki sem fogyaszthat szeszes italt. Ezer dollár büntetést kell fizetnie unnak, aki megsérti e törvényt. Állandóan egy szaúd-arábiai katona őrködött a hajón, s amikor váltójának átadta a posztját, csak annyit mondott, hogy hánv plomba van a különböző üvegeken. Még az eü.-ládában tartott aebmosó alkohol üvegére la ólompecsét került, Így aztán az orvos, amikor kolera ellen beoltotta a hajó személyzetét, a művelet előtti dezlnflcláláshoz kölnivizet használt. A parancsnok szava azonban szent volt mind a hatósgg főnöke, mind az orvos számára, a ezért a szeszes ital Iránti érdeklődésükre kapott nemleges válaszára nem ellenőrizték: Igazat mondott-e? Pedig füllentett: négy üveg sört tartott ugyanis a kabinjában. S egy merészet gondolva. mindkettő lüket a kabinba invitálta és megitatta velük ue, árpa szeszes levét. A mohamedánok bizony nem sokat teketóriáztak, s rövid idő alatt nyakára hágtak a négy üveg sörnek. Természetesen zárt ajtó mögött. (Süveges László, amikor ezt elmesélte, mosolyogva hozzátette: „Bűnbe ejtettem az igazhitűeket".) A másik meglepetés akkor érte honfitársainkat, amikor a nem sokkal később megérkező ügynök a kérdésükre azt válaszolta, hogv hat óra van, holott — éppen dél lévén — az ő óráik már tizenkettőt mutattak. Kiderült, hogy a mohamedánoknál akkor van 0 óra. amikor felkel a nap. Így Is állítják be az Időmérőjüket — már akinek van órája. Az ügynök viszont az iránt érdeklődött, hogy a kapitány Idehaza hány feleséggel rendelkezik. Módfelett csodálkozott. hogy ilyen magas rangú férfinak csak egv hitvese van, amikor 6, az egyszerű ügynök, törvényesen két aszszonyt birtokol. A derűs eseteket sem nélkülözték hát a Székesfehérvár matrózai. Nem volt azonban rózsás a helyzetük, amíg — 23 napot ót — itt tartózkodtak. Sokat szenvedtek a 35—45 fokos forróságtól, s nehezen tudtak a nekik megfelelő élelmiszercikkekhez jutni. A város piacán alig árultak zöldségféléket, paprikát, csupán Dél-Afrikából származó sármás, bogvónagyságú paradicsomot, No meg eléggé szép burgonyát, amit hűtőszekrényekben kellett elhelyezni, mert a nagy melegtől és a párás levegőtől hamar megrothadt volna. Ha sovány marha vagy csenevész csirke húsát rendelték meg. legkésőbb egy óra múlva már menniök kellett érte, mert a pokoli melegben a hús megbüdösödött. A csirkét egyébként mindig kopasztva kérték, s elámultak : hogyan tolltalanítja, illetve borteleníti azt az arab kereskedő. A piacon levágja a csirke felét, eldobja, a vért kicsorgatja, s ügyes mozdulatokkal addig csavargatja a lefejezett csirke testet, amíg lejön róla a bőr. Vásárlásaik közben azt tapasztalták a Székesfehérvár tengerészei, hogv a qizanl arabok kitűnő üzletemberek. Persze, a salát zsebükre és nem szocialista értelemben. A „mindenből pénzt, csinálni" elvük gyakorlati alkalmazása abban is megnyilvánult, hogy jóllehet a hajó augusztus 16-án érkezett a kikötő nyílt vizére, s az ügynök öt-hat nap múlva ígérte a 800.tonna eternitcsö kirakását, ehhez csak 26-án fogtak hozzá. S 28-ig mindössze 110 tonnányi mennyiséget vittek ki a partra. Három nappal később, 31-én még mindig 540 tonna volt a rakomány súlya. Ezen a napon a többi közt ezt táviratozta Budapestre Süveges László: „Az ügynök közötte, hogy a kirakás öthat nappal előbb való befejezéséhez 200 font sterling extra szükséges." Nyilvánvaló volt, hogy Abdelrahlm Mufareg „extra", azaz külön is keresni akart a szállítmány átvételén. Csakhogy a magyar kapitány is értett az üzlethez, hiszen annak ideién a kétéves tengerésztiszti Iskolán arra is megtanították. Nem állt kötélnek — pedig a beosztottaival együtt már nagyon szeretett volna továbbhajózni erről a pokolian forró helyről. (Folytatjuk) Milyen a szegediek zenei ízlése? — a városi tanács végrehajtó bizottságának olvasóink előtt már jól ismert ülése ezzel a nagyon fontos kérdései is foglalkozott. Persze tudományos pontosságú és értékű választ nem adott, nem ls adhatott, mert nálunk izlésvizsgálatot még nem végeztek; ez ügyben pusztán feltételezésekre vagyunk utalva. De nem alaptalan feltételezésekre. A vb elé került írásos jelentés megállapította — amiről egyébként bárki viszonylag könnyen és hamar meggyőződhet —, hogy a hangverseny-látogatók többségének ízlése és igénye a bécsi klasszikus-romantikus stílus körül koncentrálódik. Másképpen szólva: maradi. Azaz a modern zene irányzatai nem vonzó, hanem taszító hatást jelentenek számára, Értsük meg jól: nem az a baj, hogy a közösség vagy a közönség túlnyomó többsége szereti a régi muzsikát. Aki tagadja, hogy Mozart, Haydn, Beethoven, Verdi, Wagner — ezeket a neveket pusztán jellemzésként említjük — muzsikája nem múzeumi zene. hanem ma is eleven élményt nyújtó muzsika, annak legalábbis nincs igaza. A kizárólagosság elvével és gyakorlatával van baj. Azzal, hogy egyféle érték kedvéért megtagadtunk másféle értékeket. Művészeti életünk általában hajlamos eféle egyoldalúságra, s ez Szegeden a zenei ízlésben úgy jelentkezik, hogy a régi stílus vált az esztétikai érték kizárólagos hordozójává. Elhangzanak persze, hogyne hangzanának el, modem művek is a szegedi koncerteken. De csak a forma kedvéért, szinte azt mondhatjuk, megtűrt anyagként. Különösebb, szorosabb kapcsolat — néhány kivételtől eltekintve — azért nem épül ki a modern mű és közönsége között. Lelkesedés, izgalom nem követi az ilyen bemutatókat, A művek elhangzanak, de mintha nem hatolnának át n zenekari árkon, mintha nem jutnának el a közönséghez. Sötét lenne a kép? Statisztikai adatokkal, számokkal talán kísérletet lehetne tenni a cáfolatra. Könnyen össze lehetne számlálni, hány modern mű hangzott el egy vagy több évad hangverse-, nyein. De bármennyi ls a modern művek száma, mindenképpen több kellene belőlük. A modern művek számának szaporítása a hangversenyek programjában magától értetődőleg nem valami öncélú törekvés. Pezsgő, eleven, bizonyos érzelmi és Az idegesség oka — Kezd már az Idegeimre menni az a sok clgarettaszünet. Anyakönyvi hírek A férfiak N. KERÜLET Házasság: Kelemen Bela Cs Perjést Márta Anlko. Bús János István és Bunylk Julllanna Anna, Ambrus Péter es Lovász Gizella. Molnár Sándor es Frank Zsuzsanna Katalin, zákány Mihály Illés és Sarkadl Hajnalka Maria, Bozsák Sándor és Szabó Anna házasságot kótűttek. Halálozás: Zsiga József. Gyetvai Jánosné JóJárt Anna. Németh lstvénné Horváth Ágnes, Szelesl György meghalt. III. KKRlTLET Házasság: Németh József és Tamás Borhála, Dudás Gábor és Kával Ágota Julianna. Tóth András és Kocsis Péter Erzsébet. Savanya András és Papp Mária, Csala János és Battat Ilona házasságot kötöttek. S/ölelés: Barna Pálnak és Horváth Gyöngyinek Edit. Patai Antalnak és Kovács Terézia Lídiának Antal. Radtes Antalnak és Balézs Juliannának Aznes Anna. Kiss Lászlónak és Buiátei Lenkének Tibor László. Szűcs Lajosnak és Tart Honának Lajos, Fonagy-Huszár Pálnak és Páger Máriának Mária Teréz, Fodor Józsefnek és Gonda Maria Magdolnának Magdolna, Szecsi Péter Pálnak es Tóth Katalinnak Lárilla. Szűcs Márknak és Nagygyörgy Mária Magdolnának Imre, Gábor Józsefnek és Polyák Jolánnak Ildikó Judit, Monostori Istvánnak és Fortscheller Karolina Ilonának Tünde Mária, Köteles Jánosnak és Varga Eva Máriának Tímea, Sztráki Györgynek és Csernák Mártának Györgyi, Kövecs Ferenc Antalnak és Tóth Julannának László Ferenc, Prisztal János Pálnak és Piskoltl Évának Zol-' tán. Dezső János Ferencnek és Dekány Erzsébetnek Beáta Ágnes nevű gyermekük született. Halálozás: Harkai Lukácsné Csikós Ilona, Kéri János. Rózsa Ferencné Kalmár Margit, pap Lászlóné Almateler Mária, Szurkos Angyel, Kovács József. Simon István. Molnár Andrásné Kakuszl Viktória. Szekeres Miklós. Kószó Etelka meghalt. A DÉLMAGYARORSZÁG. KEDD, T»70. JÚLIUS 14. Az egyik termelőszövetkezet irodájában a kis közősség életéről, munkájáról beszélgettünk. Az elnök elmondta, hogy náluk a dolog javát az asszonyok végzik. A 250 tsz-tagból 130 a nő. S az elnök dicséri őket, valóságos tirádákat zeng a „mi asszonyaink" szorgalmáról, áldozatos helytállásáról. Csak akkor hallgat eü, amikor megkérdezzük, hogy a sok derék asszony közül hányat választottak be a vezetőségbe. Kiderül, hogy egyet sem. Még pedig azért nem, mert a vezetés — magyarázza az elnök — körülményes dolog. Inkább a férfiak dolga. Hiszen ők megfontoltabbak, higgadtabbak a tanácskozásban, Így a 130 szorgalmas asszonyból mindössze egy növénytermesztési, egy állattenyésztési (baromfitenyésztesi) brigádveaetőre tellett. Nem egyedülálló eset, sok száz hasonlót lehetne említeni. Dolgozni igen, s a terheket viselni. Arra nagyon jók az asszonyok. S arra is. hogy a napi munka után. a második, ez otthoni műszakban jeleskedjenek. Egyszóval általában még egyáltalán nem rózsás a nők helyzete. Nemrégiben az MSZMP Köziponti Bizottsága is napirendre tűzte ezt a szorító gondot. Keresni kell a megoldást. mert asszonyaink mai helyzete a sok szép szó és fogadkozás ellenére sem mondható mindenütt korszerűnek. A közvéleményt is foglalkoztatja ez a végig nem vitt emancipáció. S ezzel kapcsolatban sok szó esik a férfiak felelősségéről. Hiszen ók tehetnek legtöbbet a nők helyzetének megjavításáért. Mint a munkahelyek vezetői, mint férjek és családapák jprészt ők segíthetnek. hogy a helyes elvből gyakorlat legyen, a jó törvényekből eleven élet Egy kis üzem vezetője 40 éves férfi. Keze alatt jórészt nők dolgoznak. Elismeri hogy az asszonyok iparkodnak, de végül mégis az a véleménye, hogy sok baj van velük Gyakran betegeskednek. s a 35 asszonyból most ls öít van szülési szabadságon. Az a baj, mondja a művezető. hogy nem lehet rájuk számítani. Azután kiderül, hogy elsősorban az asszonyokra lehet számítani. Teljesítményük a legjobb az üzemben. Női brigád érte el először a szocialista címet. Az a furcsaság előzte meg ezt, hogy a brigád élére először férfi vezetőt állítottak. („Hogyan ia tudna egy nő ilyen fontos poszton helytállni?") Csak amikor már nem boldogult a csoporttal, akkor lett nő a brigádvezető. S egy esztendővel később elnyerték a szocialista címet Kiderült, hogy a nőik Igenis tudnak Irányítani, Kiderült ez már sok helyen. s mégis hány olyan üzemünk van még, ahol a férfiak ugyanazért a munkáért több fizetést kapnak. .,A férfi munka mégis csak más" — mondogatják az ilyen munkahelyeken. Pedig az asszonyok — a tapasztalat szerint —. egy-két való-ban nagy fizikai erőt kívánó tennivaló kivételével, mindenben képesek a férfiakéval egyenlő teli esi tményre. Csakhogy a teljesítményt a legtöbb helyen a férftak bírálják el. Az ö szavuk, az ő véleményük dönt Talán nem is gondolják, milyen felelősséget vállalnak ezzel. Mennyit rontanak a nők lebecsülésével, és mennyi kedv, energia szabadul fel, mennyi jó ötlet, elgondolás születik ott ahol a nők a férfiakkal egyenlő jogon dolgozhatnak, s vehetnek részt az élet Irányításában. A férfiak többsége otthon ls a kelleténél nagyobb méltósággal — és még nagyobb kényelemmel — Játssza a családfőt Pedig a felesége talán a munkahelyén is annyit, esetleg többet Holgozlk, mint ő. Mégis természetesnek veszi, hogy a férfi egyetlen otthoni „dolga" a pihenés, hiszen n ház rendje. a főzés, a takarítás — ősi szokások szerint — az asszony kötelessége. Valamikor valóban ez volt a szokás. Régebben, amikor a háziazolgává nyomorított asszony jó, vagy rossz sora, az ura kénye-kedvétől, hangulatától függött. Csakhogy ennek a világnak már vége. A mai családok többségének jelene, jövendője két egyenlő felelősségű pilléren nyugszik. K. GY. gondolati felfokozotteágtól kísért hangversenyélet csak akkor alakulhat ki, ha a modern zene és a közönség kapcsolata normalizálódik. Akár tetszik, akár nem: a mai ember számára csak a modern muzsika képes a zene humánus, emberfejlesztőgazdagító funkcióit élményszerűen kiteljesíteni. A régi zene emocionális hatása — éppen régisége, jól Ismert volta miatt — jóval kisebb. Másreszt mindaddig, amíg a modern zene és a közönség ízlése valahol nem találkozik, a szegedi alkotók müvei nem kerülhetnek helyükre a város zenei életében, „idegen test", maradnak a hangversenyek programjában. A mai szegedi szerzők nyilvánvalóan a modern zene valamelyik irányát, stíl'isát müvelik. Előadásuktól csak akkor várhatunk különösebb hatást, vagyis akkor lesz értelme bemutatásuknak, ha a közeg, amelyben elhangzanak, nem emocionális ellenkezéssel, érzelmi ellenállással vagy közömbösséggel veszi körül őket. De hogyan lehet kialakítani a modern zene világához természetesen Illeszkedő ízlést és igényt? Csak müvekkel. Méghozzá a század nagy törekvéseit kiemelkedően reprezentáló alkotásokkal. A kevés modern zene szegedi szerepeltetésének egyik súlyos hibája, hogy többségükben nem a szazad nagy remekművei. Nézzük meg hosszabb idő, mondjuk az elmúlt tíz év szegedi koncertjeinek programját. Talán elhangzottak e tíz év száz nagyzenekari hangversenyén korunk legjellemzőbb alkotásai? Meglepő, hogy mennyire nem. Legfeljebb mutatóba, kis túlzással talán még azt is mondhatnánk, véletlenül. Sajnálatos módon es egyébként érthetetlenül Szegeden a rmísodik vonulathoz tartozó alkotások kerültek előtérbe. Csakhogy az ízlést elsősorban a remekművek alakítják Jó irányba. Ha azt akarjuk, hogy a közönség zenei világképe fejlődjék, a programot úgy kell összeállítani, hogy erre alkalmas is legyen. Nem lehet egyrészt szidni a közönséget ízlésének maradiságáért, másrészt tűrni, hogy a hangversenyek ezt az ízlést konzerválják. Az ellentmondás nyilvánvaló. Olvas rinknak bizonyára feltűnt, hogy milyen szokatlanul nagy terjedelemben foglalkoztunk a városi tanács végrehajtó bizottságának Szeged zenei életét elemző ülésével. Az mér az eddigiekből is Kitűnhetett, hogy nein oktalanul: a zenei élet legfontosabb kérdései kerültek itt napirendre. De a határozatoknak van egy mélyebb értelme ls, amelyről eddig nem beszéltünk. Legközelebbi — a sorozatot befejező — cikkünkben erről ínink. Ökrös László Ki tizet az árvízvédelmi munkáért ? Olvasónk — F. 1. téesztag — aki részt vett az árvízi védekező munkában, arról érdeklődik, hogy ott végzett munkájáért a díjazást kitől kapja meg: a tanácstól-e vagy a szövetkezettől? Arra is kíváncsi, hogy a kifizetett összegből SZTK-díjat vonnak-e le? A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai és a tsz-ben munkaviszonyban álló alkalmazottak ha fizetett közerőként vették őket igénybe — a védekezési munkában eltöltött időre óránként 5,50-es díjazásra, valamint a védvonalakon végzett tényleges védekező munka utáni 30 százalékos biztonsági pótlékra jogo • sultak. A tsz tagjai és alkalmazottai erre az időre szóló díjazásukat a vízügyi igazgatóságtól kapják, de azt a szövetkezet előlegezi. Mielőtt ugyanis a tsz tagjainak a pénzt kifizeti, a közmunka igénybevételéneik igazolására az elkészített bérjegyzéket záradékoltatja a helyi tanáccsal, majd pedig a vízügyi igazgatóság védelmi vezeiőjével is Igazoltatja a számfejtett munka elvégzését. Az így elszámolt összeget a vízügyi igazgatóság a tsz-nek megtéríti. Olvasónk első kérdésére tehát azt válaszolhatjuk, hogy az árvíz elleni védekezésben eltöltött időre a tsztől kapja meg a díjazást. Másik kérdésére azt feleljük, hogy a közmunkaerőként való Igénybevételért kifizetett összegből SZTK (nyugdíj) dijat nem kell levonni. A közmunkában Igénybevett dolgozókat a rendelkezések szerint csak balesetre biztosítják, utánuk csak a vizügvj igazgatóság fizet 4 százalékos nyugdíjjárulékot, amit a dolgozóra áthárítani nem lehet. Az így számfejtett összegből a téesztagtól csak akkor lehet valamit levonni, ha az illető a védekezési munka során közétkeztetésben részesült. Megjegyzésünk: a fentiek szerint kell eljárni a tanácsok által közerőként kirendelt, munkaviszonyban nem álló, kereső foglalkozást folytató dolgozók, kisiparosok, kiskereskedők, nyugdíjasok stb eseteben is, azzal az eltéréssel, hogv ilyenkor a tanács készíti el a bérjegyzéket és fizet az igénybevett dolgozóknak, majd ezt számolja el a vízügyi Igazgatóságnak. Dr. V, M.