Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

VASÁRNAPI MAGAZIN Bari Károly verseiről A SORS ÉNEKESE Kontraszty László Napfény Péter László RÖNTGEN SZEGEDI KÖVETŐJE L Wilhelm Condrad Röntgen würzburgi fizikus 1895 végén Bécsben bemutatta fölfedezését, uz elektromossággal előállított újfajta sugárzást A magyar lapok is színes beszámolókat közöltek „a csodasuga rákról". a fölta; alótol X-sugaraknak. 1898. január 12-én Boltzmanntól róla Röntgen-sugaraknak nevezett különleges jelenségről. (1901-ben ezért kapta az első fizikai Nobeldíjat) A szegedi főreáliskolának egyik volt növendéke, akkor Darmstadtban a politechnikai főiskola hallgatója, 1896 január első napjaiban Röntgen Egy újfajta sugárzásról című nevezetes értekezései megküldötte a főreáliskola matematika-fizika tanárának, kedves nevellőjének, Homár Istvánnak. A fizika új fölfedezése! Iránt már. korábban ls nagy érdeklődést tanúsító, lelkességéből ötven felé közeledve sem veszített Horror azonnal nekilátott, hogy a főreáliskola fizikai szertárában, a mai központi egyetem helyén. előállítsa a különös sugarakat. Első kísérletét január 18-án végezte. A fényképész, akinek közreműködését igénybe vette, érzéketlenül, kedvetlenül végezte dolgát, a lencse nélkül fotografált kezet nem tudta a lemezről előcsalni. A másnapi ismétléssel ls Így jártak. Erre Homor maga rendezett be a szertárba fényképész laboratóriumot, s a következő napon, tehát január 20-án, kísérlete sikerült. Először egy vaskulcsot fotografált le Röntgensugarakkal, utána egyik segédkező tanítványának a kezét Másnap a Szegedi Napló Csoda-fotográfiák Szegeden rímmel közölte a sikeres kísérletet. Január 27-én egy madár csontvázát fényképezte le. Utána békát halat kígyót pénztárcát (csak a fémpénzek látszottak), ceruzát. Február 2-án a 46. gyalogezred orvosai egy katonát vittek Hámorhoz, világítsa át. igaz-e, amit a közvitéz állít, hogy három év előtti öngyilkossági kísérlete után a golyó még a testében van. Le akart szerelni a boldogtalan. Az orvosok szimulánsnak tartották, mert a golyó behatolásának semmi nyomát, heget nem találtak rajta. Vasárnap délután fölvezették a bakát a főreáliskolába. s két ezredorvos jelenlétében fölfektették egy asztalra Homor bemutatta a katonaorvosoknak a madárról készült fölvételt, melyen jól lehetett látni a lövés irányát és a golyót is. Am a kísérlet ezúttal nem sikerült. mert a közvitéz, amikor elsötétítették a termet, s villogni kezdett a fénycső, mgijedt. azt hitte, fölvágják a hasát, irgalomért kiáltozott, és úgy rángatózott, hogy bár lefogták, a róla készült fölvételen csontjainak képe elmosódott. A baka. amikor megnyugtatták végre. inkább \-állalts a továtíbszolgálást. minthogy az ördöngös masina alá feküdjék. 2. Homor István a kísérleteket folytatta, és február 23-án a városhaza közgyűlési termében, a Dugonics-Társaság fölolvasó ülésének keretében a szegedi nyilvánosság előtt is bemutatta. „A februári felolvasó ülésnek — olvassuk a Szegedi Napló beszámolójában — kiválóan vonzó hatása volt. A közönség valósággal megostromolta a városi széképület nagy termét, ahol ezúttal egy csodát mutogattak: a jelenkor egyik legnagyobb fölfedezését: a Röntgen-sugarakat. Azon a kis asztalon, amely mellől rendesen szerelmes versek és novellák csengenek a Társaság irodalmi vasárnapján, ezúttal egész villamos-telep volt felállítva kisebb-nagyobb lombikokkal, üveghengerekkel és egyéb tudományos szerszámokkal, és különféle színű villámiángocskák pattogtak, vibráltak a közönség szeme előtt. A terem zsúfolva volt. Már jóval a felolvasás kezdetének szokott órája előtt le voltak foglalva a hosszú padsorok. A később érkezők állva tartottak kl az ülés végéig. A karzatot az ifjúság foglalta eh" Vasárnap délelőtt 10 óra volt. Lázár György elnök megnyitotta az ülést. Utána Homor István négy diák segédlete mellett bemutatta a sugarak előállítását. Először néhány ékszert tették ki a sugárzásnak. Utána Szeged egy neves polgára állott a masina elé. Fluck Ferenc (1829—1913) a 19. század szegedi közéletének jeles személyisége volt A szabadságharcban főhadnagyként szolgált előbb Damjanics segédtisztje, majd Perczel Mór parancsőrtisztje volt. Századát a kátyi csatában egy vasas-német ezred lekaszabolta; Fluckot is összedarabolták: lórúgás a homlokát roncsolta meg, egyik szemét elveszítette. kezét is eltörte. Őrmestere, egy szolnoki péklegény mentette meg az életét: három napig a búzavetésben rejtegette, sebeit bekötözte, majd muníciót szállító szekereken vitte az újvidéki kórházba. Fluck Ferenc odatette összeroncsolt kezét Homor tanár készüléke elé. S ezt a „48-as kezet", ahogy a Napló írta. forradásaival együtt adta vissza a Röntgen-kép. „Majd egy hófehér, puha lánykezecskére vetettek fényt a Röntgen-sugarak. Csikós József bájos leánya. Csikós Margit kisasszony keze volt ez. A fölvételek öt percet vettek igénybe." Míg a szomszéd teremben a diákok előhívták a lemezeket, folyt a fölolvasás. Bakay Nándor A másvilágon címmel értekezett, utána Békefl Antal olvasta föl Pósa Lajos versét, majd ismét Homor István kapott szót. Tanulmányt olvasott föl A Röntgenféle sugarakról címmel, melyet aztán a keddi Napló teljes terjedelemben közölt is. így fejezte be: „Nagy jutalmamra szolgál, hogy örömömben ily sokan osztozni látszanak, mert az öröm olyan, mint a kenyér, annál értékesebb, mennél többen részesülhetnek belőle." Most hozták be a diák-asszisztensek a kész fölvételeket. Kitűnően sikerültek. Az öreg Homor humora gavallériára is futotta: — Bámulatos szabályos csontjai vannak a kisasszonynak — úgymond. Csikós Margitkához fordulva, amikor fölmutatta a kövérkés lánykéz vékonyka csont. szerkezetét ábrázoló fotógráfiát. A fölvételek kézről kézre jártak, s a közönség zajosan éljenezte a fölolvasót. 3. Homor István nem szegedi születésű volt. de java életét ebben a városban élte le. A szőregi csata napján, 1849. augusztus 5-én született Pásztón, középiskoláit Egerben, egyetemi tanulmányait a fővárosban végezte. Thán Károlytól. Petzval Ottótól és Jedlik Ányostól tanulta szaktárgyait. Ifjan, 23 éves korában, 1872 őszén került Szegedre, s itt egyfolytában, majd fél évszázadon át tanított. Akkor még reáltanodának hívták az iskolát, és hat osztálya volt, majd nyolcosztályos főreáliskola lett. (Később reáliskola, majd reálgimnázium. azután gimnázium, végül gyakorlógimnázium. A harmincas években még megvoltak a fizikai szertár, ban Homor eszközei és első Rönt. gen-felvételei. Hogy a nagymultú iskolának éppen centenáriuma előtt elhamarkodott megszüntetése után hová lettek, megvannak-e, nem tudom.) Kevéssel az imént történtek után. 1897-töl, ö lett a főreáliskola igazgatója. Amikor Babits itt tanított, ő állt az iskola élén, öreg volt már nagyon, s elkötelezte magát a munkapárti. Tiszapárti hatalom mellett. Ezért azután a forradalmak idején menesztették. Az ellenforradalmi rendszer — csak azért is! — 1919 szeptemberében visszahelyezte ugyan a 71 éves igazgatót állásába. de volt benne annyi józanság, hogy e lehetőséggel nem élt, hanem saját kérelmére nyugdíjba vonult. Pátriárkái kort ért: 1934. február 14-én halt meg. Tanítványai, tanártársai szerették. Juhász Gyula is a „derék Homor Istvánról" emlékezik meg Babits-cikkében. Babits leveléből tudjuk, hogy amikor a fiatal helyettes tanár Szegedre étkezett, első látogatója Homor igazgató volt, a fiával. Szakmáját szerető, tantárgyainak szeretetét a tanítványaiba átplántáló tudós nevelő volt. A főreáliskola nyomtatott értesítőibe mindaddig ő írta a legtöbb program-értekezést. Megírta az iskola történetét, a fizikatanítás módszertani kérdéseivel foglalkozott, s kétszer is beszámolt az elektromosság újabb felfedezéseiről. 1896-ban éppen a Röntgen-sugarakkal végzett kísérleteiről. Ennek a végén írt a sugaraknak az orvostudományban várható jelentőségéről, s öröméről. hogv kísérleteivel e vívmány terjesztéséhez hozzájárulhat. ..Ezen örömnél csak azon óhajtásom nagyobb, vajha az új sugárnemből a tudományra, és a szenvedő emberiségre mennél több haszon háromolnék." 4. Homor kísérletéivel egyidőben a budapesti egyetem természettani tanszékén is előállították Röntgen sugarait. A tanszék tanára a világhírű magyar fizikus: Eötvös Loránd volt. Az első Röntgen-fölvétel, melyet a magyar közönség a Természettudományi Közlöny és a Vasárnapi Viság lapjairól megismerhetett: Eötvös Loránd kezének képe volt. Homor István pár nappal később. Eötvös Lorándéktól függetlenül állított elő Röntgen-sugarakat. és készített vele fotógráfiákat. sót orvosok közreműködésével hamarosan ő maga is szolgálta embertársai gyógyításának nemes ügyét. A könyv fekete bori tójából vörös betűk lángolnak ki. Mint tizennyolc éves költőjének sorai a cigánysorsból. Szenzáció lett Bari Károly most megjelent verseskötete: a megjelenés napján is alig lehetett már kapni. A várakozás is fölcsigázta a kedélyeket, hiszen már májusra ígérték a megjelenést az előzetes kritikák nyilatkozatok. A késés oka pedig egyszerűen az volt. hogy eredetileg — ahogy a könyvet szárnyára bocsátó Szépirodalmi Kiadónál megtudta e sorok írója — ezerötszáz példányban akarták kiadni. S ami ritkán történik meg Magyarországon: a könyvterjesztők majd tízezer példányos utánrendelési jelentettek be. A szenzáció — különösen, ha a kultúra körül zajlik — nem mindig káros dolog. A mostani is azt mutatja, hogy fel lehet a tömegek figyelmét hívni egy könyvre, csak éppen okos és szép reklámmal. Van azonban ennek a szenzációnak egy szomorúbb része is. az, hogy úgy figyeltek fel sokan Barira. mint unikumra, mint arra a cigányfiúra, aki. íme. ki tud emelkedni az évszázados sorsból, irodalmi mohósáeuk tehát csak álca. amit majd jól értesült mosoly ragyog be. ha társaságban szóba kerül az irodalomba hirtelen betoppanó fiatal tehetség. Bari Károly verseit — és ez a fő —, ezek is, azok is megismerik mo6t. S lehet, hogy hegedűk vijjogásából esztergált szaval, barokkos hevületének lihegő rózsái. kardokba öltözött tulipánjai, a kóborló vándorcigányokról, a csodafiúszarvasról szőtt meséi fölemelik a versek igazi értékeihez a szenzációhaj hászókat. a kispolgári gondolatokkal bíbelődőket ls. Még akkor ls, ha Bari Károly valóban a cigánysors énekeseként írja szokatlanul szép magyarságú verseit, s ha nem is sejthetjük azt sem, mi lesz költői sorsa. Egyelőre abban a képekkel burjánzó, végtelen szabadságénak tűnő. valójában mégis behatárolt világban mozog, amelyre eddigi élete predesztinálta. Amikor innen elmozdul, a városhoz, a jövőhöz fohászkodik, erőtlennek tűnik, gyengének, mint a gyerek. aki kilép meséi világából. Formailag jelképe ennek a bizonytalanságnak az. ahogy néha — a szabadvers biztos várából kimozdulva — ügyetlenül megpróbál rímelni. S a szigorúbb kritikus azt is észreveszi, hogy burjánzó képeiben ott indáznak a lorcai. nagylászlói költészet hatásai. De még a legszigorúbb kritikus sem kívánhat mást ennek hz irodalom kapuit döngető gyerekembernek, mint hogy legyen elég ereje a sorshoz, amelyet választott. amelyre választatott. A gyors siker ellenére is. V. M. Andrássy . Lajos VETERÁNOK BÚCSÚZTATÁSA Temetünk, temetünk. Egyre keseredünk, * Születnek, születnek, egyre növekednek. Sírokra koszorút bölcsökbe friss ágat könnyekre gyolcskendőt, szűz arcra hó-fátylat.. Születünk, szeretünk, sietünk, elesünk: temetünk ... születnek ... S egyre növekedünk. PROFILVÁZLAT Kit vasból gyúrtak, nem porló homokból s üllőn, pöröllyel döngöltek keményre: nem hullik szét, ha földrengés dobálja, ha felbukik, talpára áll és nem fejére! S elbukni is csak így tud: szemben állva. ŐRIZD MEG KÖNNYEDET Nevess, ha sírni kéne: így, ki lát. sohase szán. S ha irigyel, kl tudja: lehet-e boldog ettől egyszer is? S neked, ha kell még könnyekből is futja. MAJD KŐPAD ALATT Konokul-lassan a sír szélére vonnak azok a gondok, amelyekkel naponta utódainkért birkózunk, míg végül, hol tisztes szóval elkaparják hamvunk, a sírbeszéd széthulltán kőpad őrzi emlékünket — ha lesz még, ki fölénk ül. FIZIKUSNÁL Feküdj a vízre: terheid felétől megszabadultál... Lépj a partra aztán: mégegyszer annyi súly nyom hirtelen ... S nem ez van-e ha álmodból felébredsz? Hol így. hol úgy: vízből, vagy vízbe léptél. Almok vizén lebegni volna könnyebb? S nehezebb élni? — Már is Jobban értesz. -