Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

A MI DALAINK EZ, AZ Gál György Sándor KÉP ÉS VARÁZSLAT zsaszín, minden felfokozva, valamely rossz cigányzenekar hangszerei, melyek egymást kiáltják túl. Mindez a jó ízlésű műértő számára veszélytelen. De veszélye az olyan giccs, amely a nagy művészet talajába öltözik, a bölcskedés álorcáját rakja maga elé, a hipermodern, az európainál európaibb életművészet álruhájában lép elénk. A durva giccs 100 méterről megmutatkozik. Ez nem. Ez azt szenvelgi, hogy ő valami magasztos művészeti elv heroldja. De valahogy mégis védekeznünk kell ellene! — mondja az olvasó. Mi sem mondhatunk mást: bizony, védekezni kell! De hogyan? Aki Arany Jánoson, Vörösmartyn, Ady Endrén, József Attilán nevelkedik, azt nehezen csapján be álköltők, hamis próféták. Akinek füle Bachhoz, Mozarthoz, Liszthez, Bartókhoz szokott. nemigen megy lépre, ha álmuzsikusok álmuzsikája csalogatja. A giccs és igaz művészet örök vitájában egyetlenegy segítő társunk lehet: a gyakorlat. Látásunkat erősítsük meg a nagymesterek szemével. Tanuljuk meg úgv szemlélni a világot, ahogy Dürer és Rembrandt, Rubens és Velaquez, Goya és Munkácsy. Renoir és Szinyei, Daumier és Derkovits látta ... Ez a gyakorlat biztosan azt eredményezi majd, hogy lassan-lassan megsejtjük a jegyeket, amelyek az igazi művészt és az igazi művészetet teszik. Könyv? Olvasmány? Hogyne! Kitűnő segítség az is. hiszen Rippl Rónai nemcsak festett, de írt is. Munkácsy nemcsak festményein, emlékirataiban is megörökítette gondolatait. Delacroix nemcsak képzőművésznek óriás, de prózairónak is. É6 pompás tanúságokat meríthetünk Baudolaire, Zola. Ruskin írásaiból. De az igazi iskola mégis csak a természet és renjekművű alkotás szemlélete. Miért tartjuk mindezt olyan fontosnak? Mert a giccs ellen való védekezés több mint műértől, műveltkedő sznobizmus: létfontosságú védekezés aí ízléstelenséggel szemben, mely egykönnyen átcsaphat az igaztalanba, amitől meg kell védeni nemcsak szemünket, de szellemünket is; vésső fokoti: emberségünket. SÜNDISZNÓK beri értékeinek hiányosságát leplezi. A giccsőr voltaképpen majd olyan káros, mint a kuruzsló orvos. Elállja, vagy inkább eltorlaszolja az utat azok között, akik egymásnak rendeltettek. A giccsőr távoltartja közönségét az igazi művészettől, mint ahogy a sarlatán eltanácsolja betegét az igazi, jól felkészült, gyógyító orvostól. Mik az eszközei a giccsőrnek? Mindenekelőtt a téma: cica gombolyaggal. Két cica, két gombolyaggal. Ez a kép ára szerint növelhető, vagy redukálható. Cigánylány. Cigánylány és cigányfiú. Cigánylány, cigányfiú és egy közéjük odahajló cigányprímás. Árpolitika, mint fentebb. Holdvilágos éj. Havas holdvilágos éj, egy-két-három szarvassal — ár és méret megállapodás szerint. Vajon mire alapítja számadását a giccsőr? Arra, hogy az emberek javarésze nagyon szereti az állatokat. Hogy az ember bezárva négy fal közé, áhítozik a természet után. Hogy az embereknek — éppen elzártságuk miatt — csak nagyon halvány benyomásemlékeik vannak az erdőről, a naplementéről vagy a feliholdas éjszakáról. Elegendő hát, ha e hiányos emlékek közül a legkézenfekvőbbet idézik fel számára. E rövid elmefuttatás eredményeként kimondhatjuk, hogy a giccsőr a témával hat, ahelyett, hogy az ábrázolással hatna. Mert óriás tévedés az, hogy a szép, vonzó modell Oett légyen az kis macska, cigánylány, háborította fenyő, vagy hűvös patakhoz siető szarvas), már a mű szépségét .is biztosítja. Leonardo torz vénembereket rajzolt, a mi Mednyánszkynk elesett csavargókat, Rembrand a gettó száműzött jelt. A legnagyobb németalföldi mesteValószínűleg a krumplileves volt az oka. Azon a héten hetedszer ettek krumplilevest, mert Zyk Aurélné papagája széttépte a szakácskönyvet, miközben cédulát tanult húzni. Így történt, hogy amikor Zyk Aurél vasárnap délben belenézett a tányérba, meglátta a sündlsznókat. A sündisznók egykedvűen fürödtek a barna lében, az egyik hirtelen kétlábra állt, és a férfi arcába röfögött. Valódi jóslatok — rikácsolta a papagáj, és Zyk Aurél meglátta a levesben, hogy felesége a szomszéduk vállát harapdálja. Aztán fiát. látta kitömve egy furcsa, fémes csillogású múzeum még furcsább üvegszekrényében. Valódi jóslatok — hörögte a pápagáj. és Zyk Aurélnak szemébe tűnt a lánya, amint anyaszült meztelenül táncol a buja díszletekkel telezsúfolt színpadon. Zyk Aurél visszakacsintott a sündisznóra, felesége fejére borította a krumpli levest, és elköltözött a háztól. Egyszer tért csak haza a holmijáért, senki sem volt otthon, kitekerte a papagáj nyakát, és felfűzte a cseresznyepaprikák közé. A család széthullt. Az asszony átköltözött a szomszédhoz, aki szakács volt egy előkelő étteremben. és minden nyereségrészesedéskor cserélte a kocsiját A Zyk fiú disszidált, később állítólag űrhajós lett. eltévedt egy csillagködben. és azóta /semmi hír róla. A legnagyobb karriert Zyk Eleonóra csinálta, aki Link Zike néven sztriptíztáncosnő lett Jamaicában. Zyk Aurélt mindez egyáltalán nem érdekli. Minden évben egyszer kihajt a kertbe százhúsz sündisznót, és fűnyirógéppel megnyírja őket. Aztán új sündlsznókat és fűnyírógépet vásárol. V. M. Harc az árral Különös hirdetések Egy spanyol újságban jelent meg az alábbi hirdetés: „Elvesztettm 6okdioptriás szemüvegemet: kérem a becsületes megtalálót, értesítsen, de csak nagybetűkkel !" , Nem kevésbé különleges, ahogyan egy párizsi áruház reklámozza magát: „Nálunk minden kapható nagytermetű hölgyek számára — kivéve nagytermetű férfiakat." Etikett — Ml az etikett? — Az a képesség, hogy az ember csukódott szájjal tud ásítani. A giccs A múltkoriban anyagszerűségről és anyagszerűtlenségről beszélve, a terített asztaltól kölcsönöztünk példát. Folytassuk hát ezt a gyakorlatot: ha az ételt elsózzák, a tésztát túlcukrozzák, a pörköltet nyelvégetőre paprikázzák, mindig felmerül bennünk az a gyanú, hogy a túlsók cukor, túlzott paprikaadag, marékkal szórt só, valami más ízt akar „elhallgattatni." Nos, a giccs agyoncukrozott tészta és túlsózott leves. De vajon milyen ízt akar eltüntetni a giccs szakácsa? A giccsőr (nevezzük végre nevén a gyereket) szemlélete alacsony szintjét, tudásának, mflvészl-emPoco rubato J-100 1. Kocs-rad- ros-né eny-nye, eny-nye, eny-nye Arra alá dBrög az tg alja, Haragszik a rózsám édesanyja. Ha haragszik, nem tehetek róla, Cgysem leszek a lányájé soha. szokás törökösnek nevezni, jelentősen befolyásolja, sőt fokozatosan kiszorítja. Még annyit, hogy ezek a régi dalok, közöttük ez a Kodály Zoltán által gyűjtött népdal is, a Dunántúlon nagyon népszerű. Nemcsak az öregek ismerik és éneklik, hanem a fiatalok ls. Nem ritkaságok tehát, hanem a mai falusi zenei élet eleven élő tényezői. rek egvenest keresték és meg is találták a groteszket (mondjuk így: a mulatságosan rútat). Művük remélés lett mégis. A túlcukrozott, mézédes modell nem helyettesítheti az Igazi művész látását, ábrázolásmódját, emberismeretét és mély, humánus életfilozófiáját. De hát a giccsőr nemcsak a témával bűvészkedik, hanem bizonyos hatóeszközökkel . is. Helyesebben a hatások és eszközök túlfokozásával. Nála a vörös égalj lángnál is lángolóbb. A hó a meszelt falnál ls fehérebb. Rikít a zöld, a sárga, a róRámenős hajótörött Egy csinos hölgy és egy fiatalember hajótörést szenved, szerencséjükre a hullámok partra vetik őket egy lakatlan szigeten. — Megmenekültünk! — kiált fel a .lány. — Meg! — vágja rá a férfi — Erről jut eszembe: remélem a kisasszony sem híve a hosszú jegy ességnek! Horváth Dezső Cgy kl-nál-ja Kocsmárosné, ennye, ennye, ennyet Hát ez a Két szílrkc csikó keJJeT Ott bent mulat annak a gazdája, Kl nevelte, sírva néz utána. A dunátúli dallamjárás egyik jellegzetes példája ez a dal, amlyet a Zala megyei Komárvárosban Kodály Zoltán gyűjtött. A sajátos dunántúli zenei nyelvjárás alapja — mint legutóbbi közlésünkben már utaltunk rá — az úgynevezett dur-pentatonika. Ez a hangsor természetesen bizonyos varriációiban és módosulásaiban érvényesül az eleven zenei életben. A mol-pentatonika, amelyet