Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) kotó munkájával való azonosulását bizonyítja. A Tisza-völgyi rendkívüli árvíz elleni harcban, a népek szolidaritása, mindenekelőtt a szocialista országok baráti együttműködése is megmutatkozott. A kormány ezúton is elismerését és köszönetét fejezi ki az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatoknak, amelyek mind a Szamos menti bajbajutott lakosság mentésében, mind a Szeged környéki védekezésben önzetlen baráti segítséget nyújtottak. A Tisza Szeged alatti határmenti szakaszán a magyar és a jugoszláv árvízvédekezők vój.lvetve védték a gátakat. Az árvízi előrejelzésre kiterjedő és az árvízvédekezés lényeges mozzanataiban való folyamatos együttműködés a szomszédos szovjet és jugoszláv vízügyi hatóságokkal különösen jó volt, a védekezés folyamán fokozatosan a román vízügyi szervekkel is megfelelően alakult. Gépesített magyar árvízvédelmi osztagok működnek együtt a román vízügyi dolgozókkal és a lakossággal a Szamos, Szatmárnémeti alatti gátszakadásainak elzárásában. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya szolidaritását juttatta kifejezésre az árvízvédekezéshez küldött anyagokkal, eszközökkel, korszerű gépesített árvízvédekező osztag kirendelésével és az árvízvédelemhez szükséges gépek soron kívüli szállításával. Csehszlovák és lengyel szervek is segítséget nyújtottak az árvízvédekezéshez szükséges anyagokkal. Számos országból, több nemzetközi szervezettől érkezett — az együttérzés megnyilvánulásaként — adomány az árvízkárosultak javára, amelyekért e helyről is köszönetet mondunk. Olyan vízgazdálkodási együttműködést kell kialakítani a közös vízgyűjtőterületen fekvő országok között, melyen minden ország szuverenitását tiszteletben tartva lehetővé teszi mindegyikük számára a közös vízgyűjtőterület egészére kiterjedő vízjárási viszonyok kölcsönös megismerését. Bár a Tisza a nemzetközi jog formális követelményeit tekintve nem minősül nemzetközi folyónak, mint a Duna, mégis öt ország folyója, s így nemzetközi érdekeltségű. Vízgyűjtőterülete — felülről lefelé haladva — a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia, Magyarország, Jugoszlávia területére esik. Vízkincsének hasznosítása és a pusztító árvíz elleni védekezés nemzetközi összefogást igényel. Ügy véljük, hogy a Tiszavölgyi rendkívüli árvíz tapasztalatai alapján indokolt meggyorsítani a nemrégiben megindult ötoldalú együttműködést a Tisza-völgyi országok között. Ennek lehetőségét és szükségességét nemcsak a földrajzi egymásrautaltság, hanem az is alátámasztja és megsokszorozza, hogy valamennyi érdekelt ország tagja a szocialista népek családjának, kapcsolataikban a nemzetközi szolidaritás, a testvéri együttműködés, az elvtársi kölcsönös segélynyújtás elvei érvényesülnek. A védekezés szervezettsége, műszaki színvonala megfelelőnek bizonyult. Bebizonyosodott azonban, hogy árvízvédelmi műveink fejlesztését - a védett terület értékének növekedésével arányban — tovább kell gyorsítani. Sokat tettünk máris e téren, és ez meg is hozta gyümölcsét. 1969-ben 78 millió forinttal szemben 88 millió forintot fordítottunk az árvízmentesítési művek fenntartására. Fejlesztésükre pedig az elmúlt évben ezen felül 145 millió forintot használtunk fel. De mérhetetlenül sok még a tennivaló, hogy elérjük a biztonságnak azt a mértékét, amelyet gazdasági és politikai szempontok egyaránt megkövetelnek, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük országunk 4 millió holdnyi, árvíztől veszélyeztetett területén a városok és falvak, a több száz milliárdnyi nemzeti vagyon elöntésének, az árvízi katasztrófák bekövetkezésének veszélyét. A kormány a vízgazdálkodás fejlesztési koncepcióját, és ennek keretén belül az árvízvédelem nagyarányú, korszerű fejlesztésének programját — a Tisza-völgyi árvíz tapasztalatainak felhasználásával még ez év folyamán megtárgyalja. Ez a fejlesztési program népgazdaság erőforrásaihoz mérten, fokozatosan, hoszszabb idő alatt valósítható meg. De céltudatosan, következetesen kell munkálkodnunk végrehajtásán. Az árvízvédelemhez és a folyószabályozást előremutató tervek szerint, a vízgazdálkodás komplex célkitűzéseivel összhangban fejlesztjük. Ennek jegyében született a Tiszacsatornázás koncepciója is, amely az öntözés, az ármentesítés, a folyószabályozás, a belvízrendezés, a vízi úthálózat célját egyidejűleg szolgálja. Hasznosan egészítheti ki ezt a vízgyűjtő területek felső részén megvalósuló víztárolók rendszere, az alföldi és a hegyvidéki folyószakaszok vízkincsének a szomszédos országok alkotó együttműködésével megvalósuló hasznosítása és a folyók romboló erejének megfékezése. let újjáépítése esetén a tulajdonost kamatmentes kölcsön akkor illeti meg, ha a megsemmisült helyett emelt ház azonos szobaszámú, legfeljebb kétszobás. Ez a kikötés túl merev, mert előfordulhat, hogy a család létszáma több szoba építését is indokolttá tenné. Javasolta a rendeletet úgy módosítani, hogy a jelenlegi kamatmentes hitel nagysága maradjon ugyan, de az építtető azt saját erejéből, s lakásigényének megfelelően kiegészíthesse. Általános szabály volt eddig, hogy a belvízkárokat úgy mérték fel: az elöntött területen még lehet tavaszit vetni. Sajnos, Csongrád megye víz alatt levő területeinek jó része tavasziak vetésére már nem hasznosítható. Ezért javasolta, hogy az 1017/1970. évi kormányhatározat végrehajtási utasításainak kidolgozásakor ezt vegyék figyelembe. Balogh László a törvényjavaslatot elfogadta. Dr. Szabó Zoltán: Több pénz jutón az egészségügyre Balogh László: Az újjáépítéshez segítségre van szükség Az 1969-es esztendőről szólva elöljáróban az ipari termelés növekedési ütemének mérséklődésével foglalkozott, s kiemelte: a tapasztalatok szerint a vállalatok főként létszámnöveléssel igyekeztek termelésüket emelni, s jó részt éppen emiatt, a fokozódó munkaerőkereslet hatására lazult a munkafegyelem, s csökkent a munka intenzitása. Ügy ítélte meg, hogy az ipari termelés alakulása 1969ben mégis kedvező volt, mert 1968-hoz képest az iparvállalatok nyereségüket 5,7 milliárd forinttal növelték. Csongrád megyében az ipari termelés az első kilenchónapi stagnálás után az utolsó negyedévben 6 százalékkal emelkedett ugyan, de éves viszonylatban csupán 1 százalékkal haladta meg az azt megelőző esztendeit. Pozitívan értékelhető viszont, hogy 1969-ben a megyénkben az exportált ipari termékek értéke 14 százalékkal volt magasabb, mint 1968-ban. Az elmúlt esztendőben az ipari vállalatok és gyáregységek fele, az ipari szövetkezeteknek pedig több mint fele termelt exportra is. Sajnos, a termelés még mindig nem alkalmazkodott eléggé a piaci igényekhez. Az elfekvő áruk termelése ugyan csökkent, de még mindig nem tudtak eleget tenni a választéki igényeknek. Sokkal eredményesebbnek mondható viszont a megye szocialista iparának idei első negyedévi teljesítménye, amely 1969 első három hónapjához hasonlítva 9,2 százalékos emelkedést mutat. Ezt követően arról az árés belvízvédelmi munkákról szólt, amely Csongrád megyében folyik. Már január első napjaiban megkezdődött a belvíz elleni intenzív védekezés, a Tisza Csongrád megyei szakaszán április 16-án rendelték el a harmadfokú készültséget. Ez aránylag rövid ideig tartott, de május 17-én már a Marost kellett vigyázni. Aztán jöttek az újabb árhullámok a Tiszán, ahol még ma is harmadfokú a készültség. Az, hogy Csongrád megyében a védőgátak ellen tudnak állni az óriási víznyomásnak, az ide irányított korszerű védelmi erőknek, a párt és a kormány messzemenő segítségének köszönhető. Volt olyan nap, amikor a megye területén több tízezer ember védte a gátakat. Nehezíti munkánkat, hogy a Tisza, a Maros és a Körösök vonalán 272 kilométer hosszú gátszakaszt kell védeni, s ügyelnünk kell 58 kilométernyi főcsatorna gátjaira is. A töltések jó része átázott, több helyütt megrepedt, megcsúszott. Az, hogy mind ez ideig sikerrel járt a védekezés, bebizonyította, hogy nem volt hiábavaló a gátakkal való törődés. A mostani árvízvédelmi munkák tapasztalatai viszont további teendőket sürgetnek, ezért javasolta a kormánynak és az Országos Vízügyi Hivatalnak, hogy a kritikus szakaszokon emeltessék meg gátjainkat, vizsgálják felül, s szükség esetén erősíttessék meg a Csongrád város alatt húzódó védtöltést. * Csongrád megyében 3520 megrongálódott magánházat tartunk számon, közülük 2260-at kell újjáépíteni. A magánépületkár jóval meghaladja a 200 millió forintot. Az újjáépítendő és a helyreállítandó lakásokhoz igen nagy mennyiségű építőanyagra van szükség, számításaink szerint csupán téglából és cserépből 62 millió, illetve 7 millió kellene. Kértem a belkereskedelmi, illetve az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy a szükségessé vált építőanyagok biztosításánál a megyét kezeljék kiemelten. Egy rendelet szerint az 1968. január 1-i építőanyag árkülönbözetet dotáció címén megkaphatják azok a magánépíttetők, akik az állami építőipart vagy a szövetkezeti építőipart bízzák meg a kivitelezéssel. Csongrád megyében az épületkárok viszont olyan súlyosak, hogy lehetetlen minden esetben állami vagy szövetkezeti kivitelezőt találni. A helyreállítási munkákban feltétlenül be kell vonni a kisiparosokat, és számítani kell a házilagos kivitelezésre is. Ezért javasolta, hogy a korábban említett rendeletben biztosított dotációt az újjáépített vagy helyreállított épületek tulajdonosai is megkaphassák. Egy másik rendelet szerint megsemmisült lakóépüAz egészségügyi miniszter bevezetőben elmondta, hogy 1939-ben a költségvetés az előző évinél 7,5 százalékkal nagyobb összeget, csaknem 500 millió forintot biztosított az egészségügy fejlesztésére. Ez meghaladta az 1969-re előirányzott növekedést. Ennek részben az országgyűlés által pótlólag elfogadott 30 millió forint költségvetési összeg, részben az előző évi pénzmaradványok, illetve a tanácsok többletbevételeiből az egészségügy rendelkezésére bocsátott összegek voltak a forrásai. Pozitívuma volt a tavalyi költségvetésnek az is, hogy az intézményhálózat, valamint a szakmai feladatok bővítéséből és az átlagbéremelkedésekből adódó többletköltségeken túl olyan előirányzatokat, kiadásokat is tartalmazott, amelyek az egészségügyi ellátás minőségi feltételeinek javítását szolgálták. Ennek is köszönhető, hogy javult a fekvőbetegek gyógyintézteiben a gyógyszerellátás, új, korszerű gyógyászati eszközöket, anyagokat szerezhettek be és csökkenteni lehetett az egészségre ártalmas munkakörökben a munkaidőt, növelhették az egészségügyi dolgozók létszámát. Az egészségügyi gazdálkodás általános tapasztalatai és tanácsi eredményei kapcsán a miniszter elmondta, hogy az intézetek vezetői a korábbinál bátrabban módosították költségvetésük központilag tervezett szerkezetét, összetételét, céltudatosabban gazdálkodtak a béralapokkal is. A munkaerőkiesés miatti többletmunkáért túlóradíjat vagy jutalmat adtak a helyettesítést vállaló intézményi, illetve „külső" alkalmazottaknak. A korábbi nehéz munkaerőhelyzet az egészségügyi területen csak szerény mértékben javult. Tovább növekedett a munkaerővándorlás. Lényegesebb változás csak az idén márciusban foganatosított béremelések hatására következett be, illetőleg várható. Hatszázzal gyarapodott tavaly az orvosok száma, a szakképzett egészségügyi dolgozóké pedig több mint 1200-zal. Enyhültek az orvos-utánpótlással kapcsolatos gondok. Bevezették azt a rendszert, hogy a jövőben csak olyan műszerek beszerzését engedélyezik amelyeket az orvosi műszerügyi intézet előzetesen minőségileg jóváhagyott. Az egészségügyi munkához használatos gépek, műszerek jobb kihasználását a zavartalan alkatrész-utánpótlással és a szervizhálózat javításával lehet biztosítani. Az eddiginél több műszaki szakemberre van szükség. Az egészségre ártalmas munkakörökben végrehajtott munkaidő-csökkentés mintegy 32 ezer egészségügyi dolgozót érint. Eddig nem okozott semmiféle zökkenőt a munkaidő-csökkentés, az intézetek biztosítani tudták a betegellátás folyamatosságát. Ez azonban nem feledteti a szakképzett munkaerőhiányát. A negyedik ötéves tervidőszak egyik fontos egészségügy feladata lesz az úgynevezett intenzív terápiás osztályok kialakítása. Ezek — mint ismeretes — a súlyos: az életveszélyes állapotban levő botegek ellátását szolgálják. Jelenleg (700 ággyal) 17 intenzív osztály és 98 intenzív ellátási részleg működik. Tavaly új kórház kezdte meg működését Siófokon, Kazincbarcikán és Dombóvárott. összesen 1600 új kórházi ágyat létesítettek, s ezzel az ágyak száma 83 600ra növekedett. Nem sokasodott ilyen mértékben a kórházakban ápolt betegek száma, ellenben az ellátás körülményei javultak. Mindamellett a zsúfoltság még mindig nagy. A szakrendelőintézetek betegforgalma vidéken emelkedett, Budapesten kismértékben csökkent. A bölcsődei elhelyezésele iránti csökkenő igényben is mutatkozik annak az intézkedésnek a pozitív hatása, hogy a gyermekgondozás; segély biztosításának időtartama két és fél évről három évre emelkedett. Továbbra is a figyelem középpontjában kell maradnia a szociális otthoni helyek gyarapításának. Jelentős intézkedés volt, hogy az Elnöki Tanács a nyugdíjasokra és a családtagokra is kiterjesztette a közelmúltban — o korábbi 90 napossal szemben — az időben nem korlátozott ingyenes kórházi ápolási igényjogosultságot. Az árvíz, valamint a lakosság védelme érdekében történt áttelepítések jelentős feladatok elé állították — mindenekelőtt az érintett területeken — a közegészségügyi és járványügyi, gyógyító-megelőző és szociálpolitikai szakszolgálatot. Mindenütt megfelelő időben és módon biztosították a közegészségügyi és járvány elleni védelmet, az anyagitechnikai feltételeket a lakosság szakorvosi ellátásához. A pénzügyminiszter válasza Vályi Péter pénzügyminiszter bevezetőben megállapította, hogy a vita híven tükrözte, milyen kérdések állnak a gazdálkodás, gazdasági érdeklődés homlokterében. Felhívta a figyelmet a miniszter arra, hogy az árvízveszély elmúltával is még hosszú ideig szükség lesz arra a segítségre, amit jelenleg nyújt a társadalom az árvíz sújtotta területek támogatására, senki ne feledje, hogy milyen segíséget ígért akkor, amikor a legnagyobb volt a baj. Az árvíz miatt rombadőlt vagy megrongálódott házak újjáépítéséhez nyújtandó hitellel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ha valaki saját pénzéből kettőnél több szobát akar építtetni, akkor is megkapja a két szobáig terjedő támogatást, illetve hitelt. A továbbiakban a pénzügyminiszter rámutatott, hogy különféle intézkedések születtek a nemkívánatos ármozgások megakadályozására, illetve az indokolatlanul magas árak csökkentésére. Utalt azokra a határozatokra, amelyek alapján a költségvetés terhére bizonyos importcikkek árát mérsékelték. Az árellenőrzésben valóban nagyobb szigorúságra van szükség A kétnapos zárszámadási vita eredményeit összegezve a pénzügyminiszter megállapította, hogy a felszólalt képviselők egyetértettek a múlt évi gazdálkodással. Ugyanakkor rámutattak néhány figyelmeztető gazdasági problémára is. Felhívták például a figyelmet az élő munkával való gazdálkodás megjavításának fontosságára, felvetették a beruházások irányításában tapasztalható nehézségeket. A vállalatok közötti tőkeátcsoportosítással kapcsolatban közölte, hogy az erre vonatkozó intézkedések rövidesen napvilágot látnak. Az egyéb témákat pedig, amelyekről a mostani ülésszakon nem esett szó, a negyedik ötéves terv, illetve az 1971. évi költségvetés tárgyalásánál lesz majd alkalmunk megvitatni — fejezte be zárszavát a pénzügyminiszter. SZOMBAT. 1970. JÜNIUS 27. DELMAGYARORSZÁG