Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

Üj szálloda Békéscsabán ila«ie si énes 1111( i H >f.[L / a magyar exlisl ötven év a geológusok dét produkálja. Viszont ha­szemében - egy röpke pilla- zunk is több mint huszad­nat tört része. Hiszen a föld- résznyivel járul a vilagter­lan tudósai évmilliókban, melés növeléséhez, olykor százmilliókban gon­dolkodnak. A magyar föld­A hazai bauxitkincs felfe­Békés megye legkorszerűbb vendéglátóipuri kombinátja, a Körös Szálló 23 millió forintos költséggel elkészült. Százhúsz személyt tud egyszerre vendégül látni és ét­termében 500 vendég, tetőteraszán 200 szórakozó töltheti el kellemcsen Idejét tantudomány szempontjából dezeseben és feltárásának mégis korszakot jeleni az az elindítusaban hervadhatatlan ötven esztendő, amely a erdemei voltak Balas Jenő Vértes-Bakonvi bauxitm'ezők bányamérnöknek. Szegeny felfedezésétől napjainkig ter- -^kely törpebirtokos szülők jerj gyermekekent született a . csíkmegyei Gyergyóremetén A bauxit egyike nagy i882-ben. Küzdelmes tanuló­n™^ kincseinknek. Évi évek utón 1utott el ösztön­1 000 000 tonna ermelesünk- díjjal a selmeci bányászati ke a világranglista hatodik akadémiára. Ennek elvégzése helyén állunk. Europaban utan Kolozsvárott magán­meg eppenséggel harmadi- mérnökösködött, kevés szé­kük vagyunk a Szovjetunió rencsével. Később apró er­es Franclaorszag mögött. V.- délyl bányák szövetkezeti lagvlszony latban Ja mai ka termelését szervezte meg. A halad az élen. a fold 30 mii- SZÖVetkezetl vállalkozások L. t0?,"aíi. össztermeléséből lrónti szerelme végig kísérte (,5 milliót, tehát az ósszter- egégz életén A hatósógok a melésnek pontosan a negye­SZOTE - gyogyszeresz­tudományi kar Tizenhárom éve, 1957-ben re több külföldi vendég is- tudományi karón egyébként vált önálló karrá a Szegedi merkedik az intézetekkel, s általában 100 fős évfolyamok Orvostudományi Egyetem tart előadást különböző té- tanulnak. Oktatásukat nagv­gyógyszerésztudományi ka- mákról. Szerződésben rögzí- ban segítik az orvostudomá­ra, amelyet — a szegedi tett rendszeres kapcsolat fű- nyi kar és a József Attila egyetemeket ismertető soro- zi a kart a hallei, a pozso- Tudományegyetem termé­zatunk befejezéseként — nyi és a krakkói társkarok- szettudomónyi karának elő­most bemutatunk. hoz. A szerződések értelmé- adói is, akik elsősorban az Mint dr. Kedvessy György ben állandó az asszisztens- alsóbb évfolyamok hallgatói egyetemi tanár, a gyógyszer- csere. számára ismertetnek több technológiai intézet vezetője, +,„.»_*„„„„ speciális tárgyat, a kar dékánja elmondotta, az A tudományos munkáról " ** elmúlt évek alatt nagy vál- szólva kel1 megemlíteni az A kar Eotvos utcai epu­tozás következett be a kar fSyetemi gyógyszerészi dok- leteben az elmúlt év augusz­oktatómunkájában. A tudo- °rótus megszerzésének lehe- tusa ota fodemcserét yégez­mányok gyors fejlődésével tősegétis. Az adatok azt nek A kenyszeru kiköltözés lépést kell tartania a gyógy- m"ta«ak: bogy *öbb é[f?fen gójolja mi"d az szerész-képzésnek is, s ez a hallgató vó lalkozik a oktató- mind anevelőmun­tananvnB i'Hahh és úinhb doktoralasra, köztük számos kát. A kar tanarai, diákjai bővítőé?, átatokításlt kíván- f gyógyszerárak- remélik, hogy a kijelölt ha­ja. A hallgatóknak az egye- bato kutatóintézetekben, tandőre 1970. december 20­temen eltöltött négy év alatt gyógyszeripari üzemekben ra ismét elfoglalhatják majd olyan széles körű ismeretek- dolgozik. a megszepúlt szobakat, tér­re kell szert tenniök, ame- A Szegedi Orvostudomó- meKet lyek a gyógyszertárakban nyi Egyetem gyógyszerész- A. L. végzett munka mellett a gyógyszeriparban, a külön­böző kutatóintézetekben va­ló elhelyezkedésükre is ké­pesíti őket. Igen fontos az anyagi szerkezettel foglalko­zó tárgyak — így a fizikai, kémiai, kollotdikal ismere­tek —, és az orvosi tár­gyak — az élettan, kórélet­tan, gyógyszerhatástan —, részletes elsajátítása. A hallgatók a tapasztala­tok szerint fegyelmezetten, szorgalmasan végzik sok energiát igénylő munkáju­kat. Gondolkodásuk érettsé­gére jellemző, hogy még a vizsgaidőszak napjaiban is igen sokan vállalkoztak az árvízi védekezésre. Hasonló­képp a fokozott érdeklődést mutatja az a tény, hogy a hallgatóságnak mintegy 10 százaléka tagja a tudomá­nyos diákköröknek. Leg­utóbb külföldön is szere­peltek a diákköri hallga­tók: az NDK-ban megtartott nemzetközi konferencián áll­tak helyt, sikerrel. Az új tanulmányi és vizsgaszabályzat egyébként is jó hatással volt a kar hallgatóira; a jobb eredmé­nyek elérésében, az intenzí­vebb tanulásban érdekelteb­bekké váltuk. A karon folyó nevelőmun­ka szorosan kupcsolódik az oktatáshoz, hiszen a sok gyakorlati óra jó alkalmat nyújt a hallgatókkal való foglalkozásra. A nevelési bi­zottság Jó munkáját, a pat­rónusl hálózat sikeres tevé­kenységét igazolja többek között az a lény is. hogy a most. végző hallgatók kö­zülmindenki pályázott elhe­lyezkedni. Külön öröm, hogy már valamennyi negyedéves­nek meg is van a jöven­dő munkahelye. A tudománypolitikai irányelveknek az a tétele, amely az egyetemi intézmé­nyeket jelöli meg a kutatás fő bázisaiként, remélhetőleg a gyógyszerésztudományi ka­ron is érezteti majd jó ha­lasát. Az intézetek mind az alap-, mind az alkalmazott kutatásban sikereket érnek el. A karon folyó eredményes kutatómunkával magyaráz­ható az a teny is, hogy egy­A tengervíz szennyezettsége A víz szennyezettsége mi- lenleg a mélyvizek majdnem att félő, hogy a Balti-tenger teljes mértékben oxigén­mélyéből kipusztul minden mentesek, míg a foszfát­élőlény. Erre figyelmeztet a koncentráció óriási mérték­Dánia, Finnország, Svédor- ben növekszik. Ugyanarról akták H' "ivatlan vendégként a hivatalokban egyre gyak­rabban jelennek meg a felmérések, amelyeknek refrénje érdekes módon ugyanaz: fölösen van­nak még fölösleges akták. A közalkalmazottak szak­szervezete legutóbb községi tanácsok nyilvántartást és jelentési rendszeréről tájékozódott. A vizsgálat megál­lapította, hogy „25 községi tanácsnál mintegy 270 fajta nyilvántartást vezetnek, az érdekelt tanácsi dolgozók véleménye szerint is jórészt, teljesen feleslegesen". Ta­nulságos kis számok már ezek Is, tessék csak hoz­zájuk gondolni azt, hogy Magyarországon mintegy 1711 önálló tanáccsal rendelkező község van. Ha lenne egy szabad komputerem, akkor azt is kiszámíthatnám, hogy a fölösleges nyilvántartások hány munkaórát rabolnak el más, esetleg hasznosabb tevékenységtől. Egyáltalán: hány millió vagy milliárd forintba ke­rülnek ennek az országnak a fölösleges akták. S op­timizmussal tölthet el az, hogy ezt végre már fel is fedezgetjük. Az igazán szomorú ebben az egészben azonban az, hogy „az érdekelt tanácsi dolgozók szerint is jó­részt teljesen feleslegesen" vezették a nyilvántartáso­kat, csak az érdekelt tanácsi dolgozók ezt mindeddig senkivel sem közölték. Legfeljebb hazamentek, leve­tették zakójukat, papucsot húztak, aztán vacsora köz­ben sóhajtva mesélték a feleségüknek, hogy aznap megint micsoda marhaságokkal kellett az idejüket töl­teni. Am ha a közalkalmazottak szakszervezetének csak tíz év múlva jut eszébe ez a felmérés, akkor tíz év múlva tűnődnek el hivatalos minőségükben is a fölsöleges ügyeken. S önkéntelenül is eszébe jut az embernek Ilyenkor, hogy hivatalnokká lényegülő ta­nárainknak saját bevallásuk szerint is mennyi fölösle­ges nyilvántartást kell vezetniük, mennyi időt rabol el tőlük a fölösleges papírmunka. De hiába mondják: meg kell várni a sirsát egy majdani vizsgálatnak, amely majdan 25 iskolában kideríti, hogy miként le­hetne ésszerűsíteni a tanári munkát. Divat lett az ilyesfajta felmérés, jó divat. A szá­mok feltárása mellett időnként azt is bizonyítja, hogy az emberek ismerik munkájukat, hogy tudják, hogyan lehetne Javítani rajta. S a következő lépés a felméré­sek korszaka után bizonyára az lesz, hogy az ő lelki­ismertükre bízzuk: fölösleges vagy értékes munkát akarnak-e végezni. V. M. szág, Szovjetunió és Nyugat­a folyamatról van szó, amely Németország képviselőiből alakult, a tenger kutatásóval mar „kipusztította' a Feke­foglalkozó munkacsoport. Je- te-tenger mélyét. háború alatti években Ím­mel-ámmal támogatták munkáját és kezdeményezé­sét. Mivel a Tanácsköztár­saság ideién fontos állami megbízatást kapott a bauxit­kutatás irányítására és egy ez irányú országos terv ki­dolgozására. a Tanácsköz­társaság bukása után nem jó szemmel nézték működését, a mellőzésnek és a góncsos­kodásnak minden árnyalatát el kellett szenvednie. Bálás Jenőt nem csüggesz­tette el az ellenséges bánás­mód. haladt a maga útián a megszállottak fanatizmusá­val. Munkáját végül is siker koronázta — legalábbis er­kölcsi siker. 1919 novembe­rében a vezetésével végzett fúrások Gánt környékén eredménnyel jártak, megta­lálta a hazai bauxitmezők központját. Munkájának eredményeit ezelőtt 50 év­vel, 1920 tavaszán ismertette. Szövetkezetet akart létrehoz­ni a hazai bónyakincs hasz­nosítására, de ebben minden lehető módon gáncsolták, , Elszoktunk már attól) hogy egylk járókelőt arrébb kül­akadályozták. Végül is keny- 1 mindenféle karszalagos env dik. jön a másik, újságot ol­telen volt eladni a korábban berek a falhoz állítsanak vas. tejet visz, csirkét cipeL megszerzett bónyajogosítvó- bennünket. Sokan, ha csak vagy világbajnokságról dis­nyokat a későbbi Bauxit ' mutatóban hallanak ilyet, kúrál és oda se figyel más fc' . , , . . megrémülnek mégis. munkájára. Ki győzne ezt Trösztnek. Ennek a tröszt- | ^^ ig ^^ vatjtagon szép szóva]? Dehát én. jám­nek haszonélvezői a 30-as h^g^ nap nap után a Ma- bor járókelő honnan tudjam, éveik végén mór óriási össze- ! gyar Tanácsköztársaság útjá- hogy nagyon is szem előtt nak járdáján a felszólítás, vagyok valakinek? Ha tud­Arra kérik ilyen múltat idé- nóm, inkább be se mennék ző furcsa szavak kiabálásé- dolgozni, dehogy zavarnám a val a gyanútlan járókelőt, másikat. hogy ne takarja el a kilátást Az utca embere tele van a háromlábú ágasfára szerelt ötletekkel. Mondaná, hogy bekukucskáló szerkezet elől. tegyenek egy táblát a sarok­mert ők valami fontosat mér- ra, kérjék szépen, hogy a fal nek. Egyikük visel karszala- mellett járjunk. Megtennénk got. másikuk, hu nem kell szívesen. Ha nem hiszik. Álljon a fal mellé! geket szereztek a magyaror­szági bauxittermelésből. Ugyanakkor Bálás Jenő a nyomorúságig süllyedő sze­génységgel küzdött. 1938. március 8-ón a für­dőszobában nyitott gázcsap mellett holtan találták. Nem volt megállapítható, hogy i írnia, zsebrádiót hallgat, a húzzanak ki spárgái a tilal­véletlen szerencsétlenség, vagy szándékosság okozta halálát, a körülmények és az események háttere az utóbbira vall. harmadik pedig valamilyen mas terület körülhatárolása­vonatkozási pontokra odaál- ra. Nem lopnánk el, nem is Htja a pálcát, hogy legyen ugrálnánk fölötte. De ne ki­mit mérni a kecskelóbról. abóljon rákk, karszalagos bá­Félig értem őket. Lehetet- esi! Bereked, len így dolgozni. Mire az H. D. ösz Ferenc: Nyomoz a város 10. VIII. Gyenge vigasz volt Farkas őrnagynak, hogv az előző este az állomáson a szatír helyett elfog­tak egy vagonfosztogató bandát. Az elkapott tolvaj, ugyanis úgy megijedt, hogy őt nézik sza­tirnak, ezert mintegy sajut miitségére mondta el. hogy ő csak műszereket lopott két társával. A hajsza résztvevői közül sokan emlékeztek arra a fiatalemberre, aki velük szemben jött. majd beállt közé.iük. Azt azonban senki sem tud­ta. hogy mikor tűnt el. Egybehangzóan azt állí­tották, hogy egyetemistának látszott. Abban is megegyeztek a leírósok. hogv sportoló külsejű volt. De ennél többet senki sem tudott mondani Még azon a délelőttön bejött Zakariás Ildikó. Kovács hadnagyot kereste: — Be kell vallanom valamit... Emlékszik, én vi szavontam a feljelentést, mert féltem, hogy ,iz a német fiú otthggy. — És most? — Én hagytam ott. Ez sem jobb. mint a má­sik. legfeljebb más eszközökkel dolgozik — — Biztosan ... — Holnaptól az egyetemre fog járni — szólt közbe Farkas. — Majd este Zsoldoséknál meg­beszéljük. — És a gyárban mi lesz? — Ne aggódjon. Ideiglenesen nekünk dolgo­zik... Amikor a lány elment, Farkas kicsit elégedet­ten állapította meg: — Szorul a hurok. — Hála Istennek — csúszott ki Kovács szá­ján. — Elnézést, anyámtól rámrugadt. — Semmi baj. Eddig nekünk úgysem sok kö­zünk volt hozzá. Ügylátszik, a véletlen nekünlk dolgozik. Ha idealista lennék, ezt a véletlent ne­vezném istennek. Délben Kerekes Gergely bácsi jelentkezett: — Gyerekek — lépett be köszönés nélkül —, a népfront a kezébe vette az ügyet. Tegnap este rendkívüli bizottsági ülést hívtunk össze. Hoz­tunk egy határozatpt. — Halljuk! — mondta Farkas. — Kihirdetjük a rendkívüli állapotot. Este hét után női személy nem léphet csak férfi kíséreté­bn az utcára. — Ez aztán túlzás — mondta Kovács. — Várd ki a végét. Továbbiakban a népfront­aktívák őrséget vállalnak a kiserdóben. Negy­ven nyugdíjast szerveztünk be eddig, de még fognak jelentkezni. — Nézd. Gergely bácsi! — szólalt meg Farkas. — Túl sokan leszünk. Segítenek a munkásőrök. az egyetemisták is szerveztek egy brigádot... Kerekes szeme felcsillant: — Csodálatos! Látod, fiam, mire képes a mi városunk?! Ez az összefogás, ez a kollektív mondta keserűen a lány. — Nos, én akkor nem _ . P mondtam el valamit, mert nagyon féltem az szellem! Országos hirű akció lesz. A múzeumba­ügyben részt venni. Én ezt a fickót már láttam, fátok köre úgyis bedöglött... Határozottan emlékszem ró. hogy nem akkor ta- — Ti ne tegyetek semmit. A kijárási tilalom Udkozlam vele először. Ugv érzem, hogy az egye- elrendelése nem a népfront hanem a Belügymi­tem környékén találkoztam vele. nlsztérium hatásköre, és semmi szükség nincs — Ha újra látná, megismerné? rá. — Hogyhogy ne tegyünk semmit? Pont minket akartok Kihagyni? — Gondolod, hogy a szatírüldozés a népfront profilja? — Egy ilyen társadalmi akciót csak mi szer­vezhetünk. — Rendben van. Ti szervezitek. Este vegyél részt az eligazításon. De csak te egyedül — mondta beleegyezően Farkas. — Az elnökségben — tette hozzá Kovács. — De addig nem teszel semmit. És hallgatsz. Hiva­tali titok. — Értelek, fiam. Rám számíthattok. Ott leszek — húzta ki magát az öreg. és e pillanatban talán negyvennyolcas tábornoknak érezte magét. Emelt fejjel döngött ki a szobából. Egyenesen a Levendulába ment. — Kézcsókom. Lillácska ... Jaj, ha magát lá­tom, szinte szeretném, hogy én legyek a szatír. Istenúgyse, megvárnám este ... — így is megvárhat, Gergely bácsi — kunco­gott Liliócska, ki pillanatnyilag éjfekete hajat viselt. A presszógép előtt egv fiatalember állt. Jó ké­pű, izmos fiú volt. LiBácskával beszélgetett. — Félek, hogy egy ilyen stramm fiúval nem vehetem fel a vresenvt — mondta az öreg. — Ah. ez egv mólé. Itt áll és néz. mint a ku­ka. Savó van ennek az ereiben ... — Ejnye, fiatalember. Ha rám ilyen koromban egy hölgy ezt mondta volna, ott helyben bizo­nyítok. — Hallja. Karcsika? — provokált a lány. aki­nek csodálatos módon, még mindig fekete volt a haja . — Csak ne nagyon tessék biztatni, mert egy­szer nagyon rá tetszik fázni — mondta csende­sen a fiú. — Maga egyetemista? — kérdezte bácsi. Gergely (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom