Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

Inkább prémiumként Bérezés egy kisüzemben A Tisza Bútoripari VállaIpt szegedi gyára a kisebb üzemek közé tartozik, mérsékelt pénzügyi lehetőségekkel. A nagyvállalat kebelében viszonylagos önállóságuk van, azonban a „bőrükből nem bújhatnak ki", például bérfejlesztésüket is a központban határozzák meg. Erre az esztendőre l.R százalékos fejlesztési lehetőséget adtuk számukra. Amikor a meglevő kollektív szerződést módosították, elsősorban a jutalmak, a nyereségrészesedés és a prémium feltétéleit körvonalazták. Most, az év közepe táján arról érdeklődtünk a szegedi gvar vezetőjénél, Juhász László igazgatónál, és a szakszervezeti bizottság titkáránál, LaczTcó János műhelyvezetőnél, hogy miképpen osztják el az 1,8 százalékot? Ez a lehetőség, akár százalékos arányban, akár pedig forintösszegben nézve, kevésnek tűnik. Az igazNAPI KISLEXIKON a szabályozás hátrányairól Az 1879. évi nagy árvíz után sokan a Tiszaszabályozás csődjéről, teljes kudarcáról beszéltek. # Váratlan fordulat? A felháborodás érthető volt, de a szabályozás egészét tekintve, alaptalan. Az új Tisza ugyanis olyan új tulajdonságokat vett fel, melyeket még a szakemberek sem érzékelhettek pontosan a tervezés idején. Azt előírták például, hogy a gátakat a szabályozás előtti legmagasabb árvíz szintjéhez képest (Szeged, 1816:623 centiméter) egy méterrel magasabbra kell építeni, csakhogy az árvizek szintje — ahogy a szabályozás előrehaladt — egyre növekedett, s 1879-ben Szegednél már elérte a 806 centimétert. (Ami valószínűleg még magasabb lett volna, ha nem következik be gátszakadás.) A szabályozás előtt feljegyzett legmagasabb árvíz, az 1772ben mért 630 centiméterhez képest az eddigi idei szegedi maximum 961 centimétere már 331 centiméterrel nagyobb. • Az ok? Az árvízszint megnövekedését az okozza, hogy a gátak közé fogott Tisza hullámtere a korábbinál sokkal kissebb. Mivel pedig a műszaki-technikai fejlődéssel a gátszakadásokat is egyre Inkább megakadályozzák, a folyó nem tud úgy szétterülni árvízkor, mint hajdanán. # Szilajabb a Tisza? Míg az átvágások a hajózóút megrövidülését tekintve nyilvánvaló előnyt jelentenek, hátráltatja a hajózást, hogy a szabályozás után némi csökkenést mutat a kis\ vízi hajózó mélység, főként a Szolnok feletti szakaszon. Ezen azonban a Tisza folyó duz; zasztóművei (Tiszalök, I Kisköre és később Csongrád) segíteni fognak. A hátrányok közé sorolhatjuk, hogy mivel csökkent a kisvizek magassága és megnövekedett az árvizeké, nagyobb lett a Tisza vízjátéka. a vízjárás általában hevesebbé vált. gató is ezzel magyarázza, hogy nem alapbéresílették, hanem minőségi és szorgalmi prémium címén osztják el a dolgozók között, akik munkájukkal eredményesen járulnak hozzá a gyár termeléséhez, a vállalat jövedelmének javításához. A szakmunkásoknak 66 fillérig, a betanított munkásoknak 45 fillérig, a segédmunkásoknak pedig 30 fillérig emelhetik órabérüket a műhely-, illetve az üzemvezetők. Az elbírálás minden hónapban a végzett munka szerint történik. A legilletékesebb műszaki vezető dönti el, hogy kinek mennyit javasoljon. Azt mondják, hogy a művezetők megközelítő -pontossággal és igazságosan értékelnek. Eddig legalábbis még nem volt reklamáció, legfeljebb néhány folyosói megjegyzés, amelyet talán akkor sem tudnának elkerülni, ha műszerrel mérnék a teljesítés értékét. A szakszervezeti titkár, mivel műhelyvezető a beosztása, gyakorlati példákat mond. Bemutatja a legutóbbi hónapok értékelését. A kézi műhelyben 22 ember dolgozik, közülük tizenhármán szakmunkások, heten betanított munkások és ketten segédmunkások. Ebben a csoportban úgy értékelték a végzett teljesítést, hogy két szakmunkásnak 60 fillérrel honorálták végzett munkáját. Nyerges András és Polycsik Mihály szerelőszakemberek így körülbelül 100 forint többletfizetéshez jutottak májusban, de ugyancsak ők kapták a 60 filléres értékelést áprilisban ls. Nyolc szakember 45 fii lért, hét pedig 30 fillért kapott. Ez a kézi műhely bérét havonta mintegy 1600—1100 forinttal javította. Könnyű belátni, hogy a havi átlagfizetések így a jobban dolgozó embereknél 4—5 százalékos emelkedést mutatnak, szemben azzal az 1.8 százalékos lehetőséggel, amelyet a szegedi gyárnak biztosítottak erre az esztendőre. Az igaz, hogy ezzel a módszerrel elkerülték az egyenlősítést. Az alapbéresítésnek persze meg van a maga előnye, mivel akinek javítanak a fizetésén, ab ovo elismerik szakmai felkészültségét, a vállalati termelésben betöltött szerepét, vagyis nem a véletlenre, ha úgy tetszik a havonkénti — szubjektivitástól sem mentes — értékelésre alapoznak. A kis pénzből persze nehezen lehet eleget tenni mindenféle követelménynek. Az ideális, úgy is fogalmazhatnánk, hogy a normális, az lenne, ha nem 1,8 százalékos bérjavítási kvantummal rendelkezne a bútorgyár, hanem éppen a kétszeresével, amely megfelel az iparban foglalkoztatottak bérjavítási átlagának. Ha úgy lenne, akkor lehetne az alapbért is javítani és fenntartani ezt az egyébként életrevaló ösztönzési módszert. A nagyobb bérfejlesztéshez természetesen a vállalati eredményt kell javítani, mivel az Ralapból lehet növelni a dolgozók fizetését, bár elképzelhető, hogy éppen ezzel a minőségi és szorgalmi prémiummal tudják növelni a vállalati R-alapot is. G. I. Tévhit és valóság Gulyáskocka A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói újabb vállalásaikkal kívánnak hozzájárulni ahhoz, hogy a nemzeti jövedelmünk több legyen a tervezettnél, össze, sítve 2 százalékkal javítják a vállalati eredményt.. A kiegészítő felajánlások általában a termelékenység fokozását segítik elő. a berendezések jobb kihasználását Igen jól számítanak a paprikafeldolgozó munkásai, hogy gyártmányaik körét is gyarapítják, hiszen az új termék bővíti eladási lehetőségeiket, vagyis nagyobb bevételre, haszonra tehetnek szert. A levesporokat és -kockákat gyártó üzemük például június, július és augusztus hónapban 30 ezer kilogramm gulyáslevest, halászlékockát és Delikát—8 ételízesítőt készít. A gyártmányfejlesztési tervben érdekes kísérlet szerepel: új halkonzerveket gyártanak és olyan gulyáslevest „főznek", amelyet kocka alakban vásárolhatnak meg a fogyasztók. A termelési osztály dolgozói azt vállalták, hogy a mórahalrni telepen új szárítógépet helyeznek üzembe, mire beköszönt a hagymaszezon. Ha ez sikerül, akkor 20 ezer kilogrammal több szárított hagymát állítanak elő, mint amennyit eredetileg terveztek. Szezon Szatymazon ik** - * * w t:: Horváth Dezső felvétele Gyümölcstermő körzetünk egyik leghíresebb exportállomásán, a szatymazi MEK-tetepcn javában folyik a munka. A korai gyümölcsökből, íöldicpcrböl és cseresznyéből 10 vagon érkezett eddig, hetet mindjárt külföldi megrendelőkhöz irányítottak. Egyelőre mutatóba hozzák » meggyet, elindultak az első káposztaszállítmányok na NDK-ba, és néhány hét múlva várják az őszibarackot. Friss gyümölcsök feldolgozásával kezdte meg idei működését a gyümölcslevek háziüzeme ls A gép jóbarát — de lehet ellenség is. Ezt a tételt nem kell bizonygatni napjainkban. Gépek segítségével születnek új meg új sikerek a gyárakban, de az engedelmes eszköz — ha alkalmat talál rá — föllázad, megmutatja félelmetes hatalmát is. A baleseti statisztikák tükrében látjuk meg igazán, mekkora ez a veszedelem. Szinte mindannyiszor azt a következtetést lehet levonni: a sérülések, csonkulások, tragédiák oka, hogy nem ügyelnek eléggé egymásra, s nem vigyáznak eléggé társaikra a gépek, mellett dolgozók. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál például ankétot tartottak a munkásvédelem időszerű kérdéseiről, a baleseti helyzetről. Itt többek közt azt állapították meg: a múlt évben bekövetkezett balesetek 71,1 százaléka elkerülhető lett volna. Miért? Az adatok azt mutatják, hogy a balesetek 40 százalékának figyelmetlenség volt az oka. Huszonnégy százalék a szabálytalan munkavégzés, 9 százalék pedig a fegyelmezetlenség, a gondatlanság rovására írható. S mindez csak magukra a dolgozókra vonatkozik. Még további baleseteket lehetett volna meg nem történté tenni, ha egy-egy üzemben a műszakiak is elegendő gondot fordítanak kivédésükre, megelőzésükre. Jók és szükségesek az ilyen körültekintő elemzések. Azért is, mert segítenek oszlatni a régi tévhitet, hogy tudniillik a munkának velejárói a sebek, sérülések. Felelősen, figyelmesen, fegyelmezetten dolgozva — nem! Sokféle külső és belső feltételre van szükség a megelőzéshez, tervszerű, következetes munkásvédelmi tevékenységre. S nyilván ösztönző és büntető módszerekre is. Számos gyár tapasztalataiból szűrhető le, hogy az új dolgozók, a mégcsak néhány éve munkálkodók legsebezhetőbbek a gépek között, velük történik a legtöbb baleset. Sok köztük a fiatal. Mindez mutatja a balesetvédelmi oktatás hiányosságait is. Ahol az életbevágóan fontos tudnivalókat csak tessék-lássék adják át az új dolgozóknak, a kezdőknek, vagy ahol a munkások csak tessék-lássék figyelnek az ilyen előadásokra, ott hamar feledésbe merülnek a testi épség megvédését szolgáló szabályok. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben változtatni kell az oktatási formákon, újjá kell tervezni és szervezni a munkásvédelmet. Alapos elemzes, gondos felkészülés nyomán nagymértékben lehetne csökkenteni a baleseteket. S. M. Karhatalom várható a napokban Mórahalmon a Petőfi utca 25. számú házban. Ha addig be nem látja Bukó Gyula, hogy lehetetlen dolgot csinált évek óta, akkor kényszerítik, hogy lakása egy részét adja vissza annak, akinek az szintén lakása. Az udvaron mosókonyj hának készült néhány araI szos, szükséglakásnak is rossz kis épületben lakik egy idős házaspár, Szalai Imre és felesége. 75 éves az egyik, 73 a másik, övék az utcai ház, három szobával, konyhával, kamrával, de ők abba be sem mehetnek. Szalai bácsi mondja, hogy amikor felesége kérte, rákiabált, hogy „ne dumáljon", menjen „Nagyüzem" a Balatonon Az iskolai évzáró ünnepségek után a hét elején a fiatalok tömege lepte el a Balaton nyaralóhelyeit. A kempingekben, az úttörő- és a KISZ-táborokban megelevenedett az élet. Sok ezren foglalták el a magánnyaralókat és tömegesen béreltek helyet a fizetővendéglátószolgálat szobáiban is. Tegnap a nap nagy részében a strandokon mintegy tízezren élvezték a tó vizét, amelynek hőmérséklete már 20 fok fölé emelkedett. Tihany, Siófok, Balatonföldvár és Balatonfüred szállodáiban és moteljeiben 18 ország turistái béreltek helyet hoszszabb-rövidebb időre. Főleg Ausztriából, Jugoszláviából és Csehszlovákiából érkeztek nagyobb számban vendégek a magyar tengerhez. a bíróságra, ha nem tetszik neki. Megfogadták a tanácsot, a bíróságra mentek. Előadták, hogy lakójukat elhagyta családja, túlságosan nagy fényűzés neki az a nagy lakás, kérték, osszák meg, hadd költözzenek vissza ők is a nagy házba. Most két és fél éve, hogy először kérték. Alig győzzük összeszámolni az ügyvéd asztalán, hány ítélet, fellebbezés, szakértői nyilatkozat született azóta, mióta ez a per elindult. A nyugdíjas lakó kötötte az ebet a karóhoz, hogy ő még fiatal, nősülni akar, a fia szintén, és idehozná a feleséget, kell tehát a lakás. A szétválasztáséra odakészített építőanyag lassan tönkremegy a hosszú huzavona alatt. Ismerte a törvény minden kijáratát az alperes, tudta, hogy sok fellebbezés sok halasztást jelent. Pénzbírságot is szabtak rá, mégis maradt. Addig-addig fellebbezett, amíg május 26-án megszületett a megfellebbezhetetlen ítélet, a régóta nem használt helyiségeket át kell adnia a Szalai családnak. Ami a bíróságra tartozik, itt lezárul majd. A mórahalmi közvélemény feltehetően kapcsol hozzá még néhány mondatot. Ezt sem lehet megfellebbezni. H. D. Most sem szabad Ki érti? P. Józsefné olvasónk hoszszasan ir arról, hogy lassanként egy-egy hirdetést, vagy nagyon .sokszor újságcikket is az idegen szavak szótárával értenek meg az olvasóik. Miért használnak az emberek olyan kifejezéseket, ami elködösit és félreértésre adhat okot? Műveltségüket akarják ezzel nagyképűen fitogtatni, vagy csak éppen nem találnak hamarjában magyar szót, s aztán értse, aki érti? Arról nem is szólva, hogy sokszor nemcsak feleslegesen, hanem hibásan is használnak szavakat, amiből aztán egészen mást lehet érteni, mint amit esetleg akartak. Ahelyett, hogy példatárát közreadnánk, elfogadhatjuk, hogy igaza van: elsősorban magyarul kéli szépen beszélnünk és nem idegen tollakkal, pardon: szavakkal ékeskednünk! Dr. F. I. hívta fel a figyelmünket arra, hogy vannak emberek, akik — ha csak egy-egy odavetett szóban is — csúnyán visszaélnek a nehéz helyzettel. Olvasónk a szépen parkosított Párizsi körúton lakik a 37/a számú házban, s már elégedetten vette tudomásul, hogy lapunkban felemlegettük azokat az autósokat, akik a ház előtti gyepen parkolnak. Mert hát van a közelben hivatalos parkolóhely ls, de a szegény masinák úgy látszik valamiféle tehénnel keresztezett autó-kérődzők lehetnek, ha csak a fűbe lehet őket kicsapni. Sajnos, ahogy dr. F. I.-tőt megtudjuk, figyelmeztetésünk pusztába kiáltott szó volt, mert a városi rendőrfőkapitányságtól ötven méterre továbbra is nyugodtan szabálytalankodnak az autósok. S legutóbb, amikor ezért szólt az egyiküknek olvasónk felesége, az durván válaszolva ezt mondta: „Most árvízveszély van, most mindenki azt csinál, amit akar." Az autón természetesen nem volt ott az Árvízvédelem felirat. S ha másért nem, hát ezért a csúnya magatartásért érdemes lenne néhanéha utána nézni ezeknek a legelésző autóknak. Nincs időzítve! Hasonló felfogásra vall, mint az autótulajdonosok esetében írtuk, az a dolog, hogy vasárnap — bárki láthatta — egész gyereksereg hancúrozott a Tisza-parti sétányon. Ez annál meglepőbb, mert hétközben az elkerített részen belül senki nem tartózkodhatott, katonák őrizték és nem azért, mert nem volna számukra más feladat, hanem azért, mert az öreg fák veszélyesek, kimosta őket a víz és a legtöbb már magán is viseli a halálát jelző piros feliratot, miszerint hamarosan ki kell vágni. Ha ugyan nem dől ki magától. És épp ez az — ezek a fák SZERDA, 1970. JÜNIUS 17. bármikor kidőlhetnek, hiszen fel is írták rájuk és azok a szülök, akik nyugodtan hintáztatták mellettük a gyerekeket, bizonyára el tudták olvasni ezt a feliratot! Akárhogy is nézzük, az nincs oda írva, hogy ez a kidőlés mikorra van időzítve. Ott lesz-e az őrség akkor vagy éppen meggondolatlan felnőttek sétáltatják ott az olvasni nem tudó, a veszélyt fel nem ismerő apróságokat. Érdemes ezen gondolkodni: csak addig tart a fegyelmünk, amíg figyelmeztetnek bennünket rá, hogy mi a helyes?