Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

mm^BMmmm iiimiímnmnphih \ A LAKÁS ÖLTÖZTETÉSE Galambos s Ferenc HARANGOK Nagy divat, kedvtelés manapság nálunk — és világszerte —, a régi cserépedények, használati tárgyak, bútorok gyűjtése és ezeknek felhasználása a lakások díszítésében. Végre ráeszméltek az emberek, hogy a paraszti kultúra, a népművészeti emlékek összegyűjtésével, népünk régi kulturális örökségét becsülik meg. Száz évvel ezelőtt ezek a dolgok az élethez tartoztak, mindennapi használati tárgyak voltak. A régi öregek a maguk korában nagy figyelemmel és szeretettel válogatták össze használati tárgyaikat és később is megbecsülték azokat. Erre vall, hogy az elrepedt tálakat dróttal fogták össze, a nagy butykosokat, kantákat stb. megfoltozták. Abban az időben becse volt a tárgyaknak. Hozzászoktak és szinte egy életen át szerették őket. A későbbi generáció — és főleg a divat hullámzása — kiszorította a lakásokból a régi tárgyakat. S mivel lépést akartak tartani a városi fejlődéssel, ugyanazokat a használati tárgyakat igyekeztek maguknak megszerezni, amelyek ott felkapottak voltak. A tömegtermeléssel előállított sima vonalú bútorok, használati tárgyak gyakran egyhangúságot jelentenek a lakásban ma is. Ezt a „szürkeséget" fel lehet oldani olyan régi darabokkal, amelyek magukon viselik alkotójuk kezenyamát és mert egy kultúra kiforrott termékei, időt állóak és szépek. Ha néhány kézzel festett virágos vagy madaras tányért például a falra akasztunk, olyan szép dekorációt nyújt, hogy szinte a festményt is pótolhatja a szobában. A díszesen faragott mángorlót vagy guzsalyt is bevihetjük a lakásba. A régi tulipántosláda vagy karcolt díszítéssel ellátott szuszék fehérnemű- vagy ágyneműtartónak is kiválóan alkalmas. A tréfás feliratokat őrző pálinkásbutéliákat könyvek elé helyezhetjük. A bütykösök, korsók, köpülök padlóvázának is megfelelnek, és ha néhány szeszélyes vonalú faágat helyezünk beléjük, máris szebbé tettük velük lakásunkat. Tekintve, hogy a gyűjtők száma eléggé megszaporodott, és Kórházi versike Hiába a kínhalál, a halott is inhalál. Irodalmi kritika Milyen a fesztelen költőnő: meztelen. S mit tesz könyvnapon (a sátorban? Didlkál. nem valószínű, hogy padlásokon, kamrákban porosodva régi dolgokat találunk, viszont szeretnénk a régiekre emlékeztető tárgyakat szerezni, akkor a népi iparművészek alkotásait megvásárolhatjuk a boltokban. Az új követelményeknek megfelelő tárgyak a hagyományok figyelembevételével készülnek. Hódmezővásárhelyen, Karcagon, Mezőtúron, Nádudvaron a népművészek — hogy csak néhányat említsünk — olyan egyedi feketés-, teás-, boros-, pálinkáskészleteket, tálakat, tányérokat, vázákat és más cserépedényeket készítenek, amelyek a legszebb régi darabokkal is felveszik a versenyt. Sajnos a régi szőttesek, varrottasok nem tudtak úgy ellenállni az idő vasfogának, mint a szilárdabb anyagból készült egyéb dolgok. Így javarészük már tönkrement. A lakásban a kényelmi igényeket elégítik ki a szőttespárnák, mást a futók, a falvédők, terítők. A népi iparművészek a hagyományos minták után készítik ezeket is manapság. Felhasználásukra sok lehetőség van. A kárpitozott, a műanyag bevonatú bútorokon is szépen hatnak. A szőttest számos esetben bútorhuzatként is felhasználják, míg a szádéból függöny készül. A hímzett terítők, párnák stb. már jobban igénybe veszik pénztárcánkat, de egy-egy szép darab elegendő is belőlük. A kalocsai, a mezőkövesdi, tardi, szentistváni, beregi és más hagyományokat őrző hímzőasszonyok nemcsak a maguk otthona, hanem a kereskedelem számára is készítenek csodálatos darabokat. A Népi Iparművészeti Tanács őrködik azon, hogy csak művészileg értékes munkák kerülhessenek a kereskedelem útján a fogyasztókhoz. Lakásunk öltöztetéséről volt szó. Ügyeljünk arra, hogy mint mást se, lakásunk népművészeti tárgyakkal való díszítését se vigyük túlzásba, mert akkor múzeumjelleget kap otthonunk. Néhány szép tárgy, ízléses elhelyezése jobban érvényesül, szebben mutat, mintha telezsúfoljuk velük a lakást. K. Gy. Visszafejlődés Hallgassuk csak a gyerekdalt: Volt egyszer egy ember... fölmászott a fára. Kár, hogy Darwin ezt nem [ismerte! Aktuális, csacska rím Kapu elé fut a Pelé, várja, mikor rúgnak belé. REBARBARA A Németországban, Angliában vagy a skandináv országokban megforduló turisták elé gyakorta feltálalnak egy nálunk kevéssé ismert „nyersanyagból", rebarbarából készült ételeket. Időnként a hazai zöldségpiacokon is felfedezhetjük a kötegekben árult halvány sárgászöld, bíborszínnel gyengén átszőtt húsos, vastag rebarbara levélnyeleket, amelynek most van a szezonja, de csak kevesen ismerik elkészítésének változatait. A növény zsenge levélnyeiből főzelék és mártás készíthető, forrázva pedig salátaként fogyasztható. Az alma ízére emlékeztető, kellemesen savanykás ízű levélnyélből gyakorta kompótot, gyümölcskocsonyát és szörpöt csinálnak. Ugyanúgy használják tésztafélék töltelékéül, akárcsak az almát, vagy az egrest. A még gyenge virágszár spárga módjára elkészítve kellemes és jóízű. A növény zsenge levélnyeleiből ménye igen egészséges, jó hatással van a szervezetre, különösen a belek működésére. A kémikusok kielemezték, hogy becses gyógyanyagokat — emodint, krizósavat és frangulasavat (enyhe hashajtó anyagokat) — tartalmaz, és jelentős mennyiségű C-vitamint. A Távol-Keleten honos fajoknak a gyökere már az ókorban fontos és szinte nélkülözhetetlen gyógyszer volt. Kínában ősidők óta ismeretes a rebarbara, mint jó étvágygerjesztő és hashajtó. A rebarbarát a múlt század derekán hozták be Európába DélSzibériából. A nem különösebben kényes évelő növény jól bírja a tél hidegét, és alkalmas talajban kielégítő öntözés mellett 10—12 évig tenyészik. Levele akkor szedhető le a tőről, ha már teljesen kifejlődött (kb. június közepéig). Minden szedés alkalmával a tőről csak a legfejlettebb leveleket szabad levágni, az összes leveleknek legfeljebb egyharmadát. Aki azért nevel rebarbarát, hogy levélnyeleit felhasználja, a virágszárat idejében távolítsa el, így a levelek jobban fejlődnek és a levélnyél vastagabb, húsosabb lesz. A virágért, díszítő hatásáért ültetett rebarbara nagy, lapúszerű, csipkés vagy fodros leveleivel a két méter magasságot is elérő töveken, bíborvörös vagy vörösesbarna virágzatával, mint dísznövény is, büszkesége lehet a kertnek. A harang egyike az emberiség legősibb hangszereinek, a köztudatban azonban múltjáról, szerepéről, történelmi és művelődéstörténeti jelentőségéről mégis keveset tudnak. Közel háromezeréves múltra tekinthet vissza. Bronzból készült harangokon kívül ismerünk agyagból és porcelánból készült harangokat is. A fentmaradt legrégibb harang asszír eredetű és az i. e. nyolcadik században készült, de a kínai írásbeli emlékek szerint eredete ennél sokkal régebbre nyúlik vissza. Európában az 1. u. hetedik században tűnt fel és az első harangöntők Franciaországban működtek. Egyházi szerepe Fabinianus pápa 604-ből származó rendelkezésével kezdődött; rendeltetése: „Vivos voco, mortuos plango, fulgura frango" (Hívom az élőket, elsiratom a halottakat, megtöröm a villámokat) jelzi, hogy szertartási célok mellett egyebekre (viharok, árvizek, tűzvész, ellenség közeledésének a jelzésére) is használták. A keleti egyházakban csak a kilencedik században honosodott meg, de használata rohamosan terjedt. Kezdetben igen drága volt s a templomok az arany kegyszerekkel egyenlő becsben tartották, használata mégis egyre terjedt, szaporodtak a harangöntők (akik legtöbbször ágyúöntők is voltak) és bár a történelem viharai igen sokat puszítottak el, mindig pótolták őket. Sok harangot semmisített meg az első és második világháború féméhsége; a beolvasztott harangok számát mintegy 200 000 darabra becsülik. A XVIII. századig a harangkészítés egy-egy mester nevéhez fűződik, a XIX. században azonban ezek szerepét a nagyobb műhelyek, ipari vállalatok veszik át; a harangöntés is indusztrializálódott. A rekordokra való törekvés a harangot sem kerülte el. A templomok is, a harangöntő mesterek is azon igyekeztek, hogy mindig nagyobb harangokat állítsanak elő. Míg a XV. században csak 15 tonnát nyomott a legnagyobb harang, a XVII. században a japánok már 75 tonnás harangot is készítettek. A világrekordot az ún. „Cár-harang" tartja a maga 200 tonna súlyával; 1735-ben készítették. Felszerelésre azonban sosem került, mert egy tűzvész alkalmával megrepedt, s ma a Kremlben, állványon elhelyezve Moszkva egyik nevezetessége, A harang, mint ütőhangszer nemcsak önmagában, vagy társai együttesében fejt ki zenei hatást (több harang esetében az együttesben az egyes harangok hangzására is tekintettel voltak), de vezérlő és mozgató mechanizmusokkal összeépítve már zenedarabok előadására is alkalmasak. A harangjátékos automaták közül legrégibb a strasbourgi dótn 1352 —1354 között épített világórája. Nevezetesek a salzburgi, lübecki, prágai harangjátékok is. Hazánkban a legnagyobb hírre a szegedi Dóm tér harangjátéka tett szert, amely régi magyar dallamokat és diákdalokat játszott. A régi harangok történeti, művészeti, művelődéstörténeti jelentőségének köszönhető, hogy a múzeumok régóta gyűjtik őket. Felirataik történelmi jelentősége, domborműveik művészeti szépségei bőven indokolják ezt. Hazánkban a Magyar Nemzeti Múzeumnak van a legnagyobb haranggyűjteménye; a két világháborúban az ágyúgyártás céljaira beszolgáltatott harangok közül a történelmi és művészeti szempontokból nevezetesebbek ugyancsak ide kerültek. Pár jelentősebb haranggal vidéki múzeumaink is rendelkeznek. TÁNCSICS MONDOTTA VÍZSZINTES; 1. Táncsics Mihály szavai (folytatása a függőleges 30. és 18. szám alatt). 13. Turgenyev szülővárosa. 14. Rostjaiból vászon készül. 15. Attól az időtől fogva. 16. R. N. 17. A gyógyulóban levő seben képződik (névelővel). 20. Görget. 21. Harc. küzdelem. 23. Nem riad vissza semmitől sem. 25. Kedvelt ital. 26. Látogatás. 29. Befed, beborít (ford.). 30. Formájú. 32. Magához térít 34. A pincébe. 35. Bőséges, gazdag. 36. A hangsor két hangjegye. 38. Fűszer- és csemegeárut árusító üzlet. 39. Azonos római számok. 40. Megtörtént dolog. 42. A Szovjetunió egyik népe. 43. Hűséges állat. 44. Megvetés, undor. 46. G. P. 47. Est betűi, keverve. 48. Gallium vegyjele. 50. Rágcsáló állatok. 52. Jordánia fővárosa. 54. Férfinév. 57. Hallószerveinkkel fogjuk fel. 59. ... -tak. 60. Az uránsorozatba tartozó radioaktív elem 62. Arra az időre. 64. Becézett Jolán. 65. R. L. 66. Idegen férfi név. 68. Sérülés. 69. Mázolá. 71. Belevájja a fogait FÜGGŐLEGES: 1. Duna mellékfolyója Csehszlovákiában. 2. Papírra jegyezni. 3. Germánium vegyjele. 4. Csónak (névelővel). 5. Karjaiba zárja. 6. ... -zug. 7. Udvarias megszólítás. 8. Petőfi költeménye. 9. összekevert mag! 10. Az egyik indián törzs tagjai. 11. Község Veszprém megyében. 12. ív alakban átrepül. 18. A Táncsics-idézet befejező része. 19. Nagy mennyiségben ráfordít valamire (pénzt, munkát, időt). 22. Miskolc Rózsadombja. 23. Alsóausztriai város a Duna sziklás partjain. 24. Felöntött a garatra. 27. Kiejtett betű. 28. Kicsomagol. 30. A Táncsics-idézet második része. 31. Háziszárnyas. 33. Tört mássalhangzó. 37. Emlékezetéből kiesik. 40. Régi magyar személynév. 41. Színessé, sokszínűvé tesz. 43. Becézett Etel. 45. Kelet-Indiában honos, hajóépítésre használt fa. 47. Szamarium és nikkel vegyjele. 49. Ismert volt rövidtávfutónk. 51. Mely személy? 53. Női név. 55. Egy másik női név. 56. A görög mondában Tantalos leánya. 58. Dara. 61. Szavazatgyűjtő edény. 63. Kevert tej! Megkülönböztetés végett írjuk valamire. 67. A. O. 68. Tiltó szócska. 70. Kiejtett betű. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 1., függőleges 30. és 18. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejtvény megfejtése: Sosem szabad eladni a medve bőrét, mielőtt le nem terítettük a medvét. — Könyvet kap a szegedi Móra Ferenc könyvesboltban (Kárász utca): Bubori Irma Faragó u., dr. Dombrádi Erzsébet József Attila sugárút, Fráter Éva Victor Hugó u., Gajdán Istvánná Mihálytelek, Kiss Judit Szőreg, Lantos József Árvíz u., ifj. Pintér István Gyapjas Pál u., Siróczki Erzsébet Kereszt u., Szögi Zoltánná Etelka sor, Tapody Ferenc Dorozsma, Torna J. Jókai u., Tóth Mihály Katona u., Urbán Lajosné Tolbuhin sugárút, Vastag József Lenin körút, dr. Zoltán Ferenc Földvári u. B. J.