Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

Közlemény a megyei pártbizottság üléséről Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága tegnap Szegeden Győri Imre elvtárs­nak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárá­nak elnökletével ülést tartott. Első napirendi pontként — a KISZ Csongrád megyei bizottságával együttes ülé­sen — megvitatták Csongrád megye ifjúságának helyzetéről, az ifjúság körében vegzett nevelő munka tapasztalatairól és feladatairól szóló írásos jelentést, amely­hez Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítést adott A vitában 19 elvtárs szólalt fel, majd a pártbizottság az írásban beterjesztett jelen­tést, a szóbeli kiegészítést és az intézkedési tervet egyhangúlag elfogadta. Délután a megyei pártbizottság meghallgatta dr. Ágoston József elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának tájékoztatóját a nők politikai, gazdasági és szociá­lis helyzetével foglalkozó központi bizottsági határozat végrehajtásának feladatairól. A pártbizottság ezzel kapcsolatban is egyhangú határozatot hozott Ezután dr. Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott tá­jékoztatót az árvízvédelmi munka eddigi helyzetéről és a további feladatokról. A megyei pártbizottság úgy határozott, hogy a tárgyalt napirendi pontokról az alábbi közleményt adja ki: /. Az i A Csongrád megyei pártbizottság a KISZ-bizottsággal együttes ülésen megtár­gyalta a Központi Bizottság 1970. február 18—19-i hatarozatát, és ennek alapján megyénk ifjúságának helyzetét, valamint a köztük végzett nevelőmunka feladatait. A megyei pártbizottság megállapította, hogv megyénk ifjúságának helyzetét és fejlődését — mint országosan — a pozitív irányban ható tényezők határozzák meg. A párt-, állami és társadalmi szervek irá­nyításával es segítségével javult a fiatalok szocialista nevelése, a megye ifjúságának öntevékenysége. Fiataljaink döntő többsé­ge helyt áll a munkában, tanulásban, egy­re aktívabb a közösségi életben és becsü­letes a magánéletben. A tapasztalatok egy­értelműen bizonyítják: gondolkodásukra a szocialista hazaszeretet, az internacionaliz­mus és a szocialista eszmeiség egyre in­kább jellemző. A szocialista rendszerhez való viszonyukat erősíti a jövőjük bizton­sága, a foglalkoztatottság javulása, vala­mint a továbbtanulás, az alkotómunka és a közügyekben való részvételük szélesedd lehetősége. Megyénkben a KISZ az elmúlt T2 év alatt lenvegében teljesítette a párt által kitűzött feladatokat. A KISZ-szervezetek eredményesen mozgósították a fiatalokat a konszolidációért, a szocializmus alapjának lerakásáért vívott harc megyei feladatai­nak megvalósítására. A munka során a szervezetek megerősödtek és a KISZ a fia­tal és idősebb dolgozók előtt egyaránt el­ismert szervezetté, jelentós politikai té­nyezővé vált. A fejlődés, az általánosan kedvező össz­kép mellett megyénkben is fellelhetők azok a fogyatékosságok, amlvekre a Köz­ponti Bizottság a figyelmet irányította. A kezdeti eredmém-°k mellett tapasztalható a társadalmi nevelés ellentmondásossága, a nevelő tényezők közötti összhang hiánva. A felnőttek, a szö'ők érdeklődése az isko­lában. munkahelyen és az ifjúsági szer­vezetekben folyó nevelőmunka iránt még nem éri el a társadalmilag kívánt szintet. Fellelhető az a helytelen szemlélet, amelv szerint az ifjúság nevelésével összefüggő felelősséget egyoldalúan az iskolára vagy a KISZ-re akar.iát hárítani. Elmaradnak a követelményektől az ifjúság művelődési, sportolási és szórakozási igényeit biztosító tárgyi feltételek. A feladatok meghatározásánál a megyei pártbizottság figyelembe vette megyénk legfontosabb sajátosságait: az országos át­lagnál dinamikusabb gazdasági fejlődést; a tanyán élő fiatalok nagy számát, az or­szágos beiskolázású közép- és felsőfokú intézmények számát, a tanulóifjúság ará­nyát. Határmenti megye vagyunk, és az utóbbi években jelentősen megnövekedett idegenforgalmunk és ennek ifjúságunkra gyakorolt hatása. Más megyéktől eltérően nálunk nagyobb a városok szerepe, súlya. Ez a körülmény egyrészt kedvezően hat a fiatalokkal való foglalkozásra, ezzel pár­huzamosan azonban fékező, hogy a vá­rosok általános gyors fejlődéséhez képest elmaradottak a fiatalok nevelését, szabad idejük kulturált felhasználását segítő tár­gyi feltételek. Szükséges, hogy a párt vezetésével és koordinálásával az eddiginél jobban érvé­nyesüljön az együttműködés, az össztár­sadalmi érdek az ifjúság nevelésében. Az ifjúság neveléséért a kollektív felelősség legyen természetes. Ezzel párhuzamosan a nevelőmunka jobban igazodjék a jövő cél­kitűzéseihez, valamint a fiatalok differen­ciált igényeihez. A mindennapi munkában jusson ér­vényre, hogy az ifjúság nevelésének ügye a szocializmus teljes felépítésének idősza­kában is a legfőbb kérdések egyike, más­részt az áUami, társadalmi szervek az if­júság nevelését szolgáló munkamegosztás­ban, a hatáskörükből adódó feladatok vég­rehajtasában mindennapos kötelezettsegü­ket teljesitik. A kollektív felelősség mellett hangsú­lyozzuk a fiatalok egyéni felelősségét ön­maguk és jövőjük alakításáért. Követel­ményként támasztjuk a fiataloknál a tár­sadalommal szembeni kötelezettségeik fo­kozottabb teljesítését. A pártszerveknek és alapszervezeteknek kettős- feladatat kell megoldanioks tovább kell fejleszteni az eddig bevált jó mód­szereket; ugyanakkor változtatni kell azon a gyakorlaton, amely az ifjúsaggal össze­függő pártfeladatokat csak a KISZ-en ke­resztül akarja érvényesíteni. El kell érni, hogv a különböző állami, társadalmi szer­veknek az ifjúság körében végzett munká­ja pontosan meghatározott és koordinált legyen. Tovább kell fejleszteni a KISZ-szervek és szervezetek pártirányítását. Javítani kell a KISZ-vezetőségek tájékoztatását, felkészítését, folyamatossá kell tenni a KISZ-szervezeteknek adott politikai fel­adatokat, pártmegbizatásokat és azok szá­monkérését. A járási, városi és községi pártbizottsá­gok. valamint az alapszervezetek adjanak fokozott segítséget a falusi és a külterüle­ten élő fiatalok neveléséhez. Ennek érde­kében társadalmi összefogással biztosítani kell a lakóhelyi KISZ-munka tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését. A pártszervezetek vezetőségei rendszeresen tanulmányozzák, elemezzék az ifjúsági ré­teghelyzetét; ismerjék a területükön dol­dozó fiatalok tanulási, elhelyezkedési, csa­ládi és egyéb gondjait; foglalkozzanak a munkás-paraszt fiattalok élet- és munka­körülményeinek vizsgálatával és a lehető­ségeket figyelembe véve tegyenek javas­latokat a javításuk érdekében. Az iskolai és egyetemi pártszervezetek helyezzék a pártmunka középpontjába az ifjúság­politikai kérdéseket, irányítsák és koordi­nálják a diákifjúság politikai és világné­zeti nevelésének területein végzett mun­kát. Felkérte a megyei pártbizottság a külön­böző szintű tanácsokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet az ifjúság nevelésében, a nevelés feltételeinek biztosításában, az 1016/1967-es kormányhatározat szellemé­ben. Megbízta a megyei, városi és járási tanácsok kommunista vezetőit és az e te­rületen dolgozó pártszervezeteket, hogy a Minisztertanács rendeleteivel összhangban dolgozzák ki a Központi Bizottság határo­zatának végrehajtását segítő helyi felada­tokat. A negyedik ötéves terv kimunkálá­sánál megfelelően vegyék figyelembe az ifjúság sajátos igényeit és a lehetőségek­hez mérten javítsák a fiatalok szórakozá­sát. művelődését segítő feltételeket. Meg­felelő állami, társadalmi összefogással biz­tosítani kell a fizikai dolgozók gyermekei és a hátrányos helyzetű fiatalok tovább­tanulásának jobb feltételeit. A szakszervezetben dolgozó kommunis­ták jobban vegyék figyelembe a szakszer­vezeti munkában az utóbbi években ki­alakult helyzetet, hogy sok üzemben a dolgozók többsége fiatal és nő, valamint jelentós a bejáró fiatalok száma. A szak­szervezeti munkában erősödjék az ifjúsági szemlélet, fokozott figyelmet kell fordíta­ni a tagság jelentős részét alkotó fiatalok­ra. A szakszervezeti szervek kezelésében levő művelődési létesítmények szolgálják jobban az ifjúmunkások szórakozási és művelődési igényeit, nevelését. A Hazafias Népfrontban, az MTS-ben, a Vöröskeresztben, az MTESZ-ben. a TIT­ben és a szövetkezetek területi szövetsé­geiben dolgozó kommunisták segítsék az ifjúság nevelése érdekében kifejtett át­gondoltabb és célratörőbb munkát. Tegyék lehetővé a vezető testületekben a fiatalok aktívabb részvételét, közéleti tevékenysé­gük szélesebb körű kibontakoztatását, bo­rsássák jobban a KISZ-szervezetek a fia­talok rendelkezésére a nevelést, a műve­lődést és a szórakozást szolgáló intézmé­nyeket és lehetőségeket. A pártszervek és a kommunista gazda­ság vezetők következetesebben dolgozza­nak azon, hogy az üzemekben, a hivata­lokban és az intézményekben kedvezőb­ben alakuljanak a fiatalokat érő munka­helyi hatások. Tegyenek nagyobb erőfe­szítést általában, de különösen a bejáró fiatalok köriilménveinek javítására. A bevált módszerekkel segítsék a fiatalok lakásgondjának enyhítését. Bátrabban építsenek a fiatalok kezdeményezésére, al­kotásvágyára. döntés előtt kérjék ki véle­ményüket és nyerjék meg támogatásukat a végrehajtáshoz. Megjsenk es szetweaetót a pártszervek irányításával törekedjenek a párt halározatabol adódó feladatokat a he­lyi sajátosságoknak megfelelően végrehaj­tani. Mindennapos tevékenységükben job­ban érvényesüljön, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete. az ifjúság egyetlen tö­megszervesete. A tömegszervezeti jelleg mellett erősítsék a KISZ kommunista vo­násait, fordítsanak kellő figyelmet a ká­dermunkára. az apparátusaik és az alap­szervezetek vezetőinek gondos kiválasztá­sára, nevelésére. Az érdekvédelmi tevékenységet mind tartalmában, mind formájában tovább kell fejleszteni. A KISZ-szervezetek a szakszervezetekkel együttműködve járul­janak hozzá a fiatalok törvénybe foglalt jogainak érvényesítéséhez. A KISZ-szer­vek elemezzék szervezeteikben a munkás­paraszt, valamint a húsz éven felüli fiata­lok aránycsökkenésének okait, és töreked­jenek a megfelelő arányok kialakítására. Fontos feladat a KISZ lakóterületi tevé­kenységének megszervezése. fejlesztése. Ezzel összefüggésben ki kell dolgozni az üzemi, iskolai és lakóterületi KISZ-szer­vezetek együttműködésének feladatait. A KISZ megyei bizottsága gondoskodjék a párt állásfoglalásának ismertetéséről. Az év végéig vitassák meg a Központi Bizott­ság. illetve a megyei pártbizottság ifjú­ságra, a KISZ munkájára vonatkozó hatá­rozatát és ellenőrizzék érvényesülését. A határozatból adódó feladatok ered­ményes megvalósításához feltétlenül szük­séges a helyes értelmezés és az egységes szemlélet kialakítása. A pártszervek biz­tosítsák a határozat széles körű ismerte­tését. megérteteset. a vitás kérdések tisz­tázását. //. A nökérdésröl A magyar kommunista mozgalom min­denkor nagy jelentőséget tulajdonít a nők egyenjogúságáért vívott harcnak. A társa­dalom egészének helyzetével együtt gaz­dasági. szociális, kulturális kérdésként ke­zelte és kezeli, politikai feladatnak tekin­tette mind a haladásért vívott harcban, mind a proletárdiktatúra kivívása után. Az MSZMP a nőkérdést a társadalom problémáival együtt vizsgálta, a társada­lom egészével együtt fejlődött a nők poli­tikai, szociális és gazdasági helyzete is. Pártunk fontos társadalmi, politikai fel­adatnak tekinti a női egyenjogúság mind teljesebb érvényesítését. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága megtárgyalta a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetét és a megyei feladatokat. A helyi tennivalók meghatározásánál alap­dokumentumnak tekintette a Központi Bi­zottság február 18—19-i és a megyei párt­bizottság 1969. november 19-i ülésének jelentését a nők helyzetéről, a körükben es érdekükben végzett politikai munkáról. A megyei pártbizottság megállapította, hogy az elmúlt negyedszázad politikai, gazdasági és kulturális eredményei alap­vetően megváltoztatták megyénkben a nők helyzetét. A fejlődés és a változás nem­csak a nők társadalmi helyzetében, hanem szemléletében, öntudatában is végbement. Jelentős többségük megértette új társa­dalmi szerepét, vállalja a reá háruló kö­telezettségeket. Csongrád megyében különös jelentőségű a dolgozó nők helyzetének vizsgálata, hi­szen foglalkoztatási arányuk az országos átlagot meghaladja. Az iparban dolgozók 33. a kereskedelemben 62.2. a nem termelő ágakban foglalkoztatottak 47 százaléka nő. A nők foglalkoztatásának növekedését nagymértékben befolyásolja a megye ipa­rának fejlődési üteme és az ipar struktú­rájában végbement változás. Az iparban dolgozó nők keresetének arányát megha­tározza, hogy megyénk ipara elsősorban könnyűipari jellegű, s ennek következté­ben az országosnál alacsonyabb átlagke­resetek vannak. Az iparban dolgozó nők foglalkoztatásában legmagasabb a betaní­tottak és legalacsonyabb a szakmunkások aránya. Megyénkben jelentős a nők foglalkozta­tásának aránya a mezőgazdaságban: 83—90 ezer fős létszámból 33 500 nő. Fi­gyelemre méltó, hogy a termelőszövetkeze­tek egy része a jelentkező nöi munkaerőt nem tudja alkalmazni a közös gazdasá­gokban. A mezőgazdaság területén is problémát jelent a nők szakmai képzése. A megyében szervezett különböző szak­tanfolyamokon a nők aránya csak 10—15 százalék. Az alacsony arányszámhoz hoz­zájárul, hogy sok helyen mostohán bán­nak a fiatal szakemberekkel — igy a nők­kel is. Az objektív nehézségek mellett a nők egy részénél az igénytelenség is aka­dályozza szakmai továbbképzésük fejlesz­tését. , Az alkalmazottak között a nők aránya 46 százalékban található. Ezen belül a műszaki alkalmazottak 17, az adminisztra­tív alkalmazottaknak 75 százaléka nő. A nők körében az utóbbi években jelentős az áramlás a fizikai munkából a szellemi foglalkozások felé. Műszaki területen kevés nő dolgozik. Nem kellő számban jelentkeznek a nők az ilyen típusú közép- és felsőszintű okta­tási intézményekbe. A nők tartózkodnak még a műszaki pályától, gyakran előfor­dul, hogy akik már korábban műszaki képzettséget szereztek, nem a végzettsé­güknek megfelelő munkakörben dolgoznak. A műszaki pályán dolgozó nőket egyes vállalatoknál nem becsülik meg eléggé, indokolatlan előitelet tapasztalható velük szemben. A nők anyagi, szociális és egészségügyi helyzetét vizsgálva a megyei pártbizottság megállapította, hogy a dolgozó nök anyagi megbecsülése, az egyenlő elbírálás betartá­sa mellett is lényegesen kedvezőtlenebb, mint a férfiaké. Ennek oka többek között a szakképzettség hiánya. Az alkalmazot­taknál az alacsonyabb bérezésű munka­körben foglalkoztatják a nők többségét. Az ún. női iparágak és a nehéz iparágak koaott nagy heraanjiaitonfleesek vannak. Megyénkben a férfiak 60 százaléka keres kétezer forint alatt, a nőknek 95 százalé­ka. A mezőgazdaságban a férfi és a női kereseti arányok alakulásában nincsenek jelentős eltérések, ugyanakkor a termelő­szövetkezetek a folyamatos munkát nem tudják mindenütt a nők részére rendsze­resen biztosítani. Az elmúlt években a munkahelyi kö­rülmények javítására sok intézkedés tör­tént. A nők foglalkoztatottságának nagy­arányú növekedésével azonban nem tar­tott lépést a munkakörülmények javulása. Az iparban foglalkoztatott nők jelentós hányada három műszakban dolgozik. Ez különösen sok problémát jelent a csalá­dos és egyedülálló nőknek. A mezőgaz­daságban dolgozó nők — különösen a sze­zonmunkák idején — munkával túlter­heltek. emellett rájuk hárul a háztartás, a családnevelés gondja is. Az alacso­nyabb beosztásból eredően kedvezőtlenül alakul a nők munkában eltöltött ideje is. A férfiaknak kisebb százaléka dolgozik 48 órás munkahéten, mint a nőknek. A nők családon belüli jogi. erkölcsi helyzete és megbecsültsége munkaválla­lásuk következtében pozitívan változott. Ugyanakkor napjainkban is jellemző még, hogy a családon belüli terhek többsége a nőre hárul. Különösen nehéz a lakásgon­dokkal küszködő családokban a nök hely­zete. A szolgáltatások színvonala nem megfelelő, az alacsony jövedelmű csalá­dok háztartási gépekkel való ellátottsága nem kielégítő. A nők nagyarányú foglal­koztatottsága egy sor feszültséget meg­szüntetett. de ugyanakkor újabb feszült­ségek is felszínre kerültek. A gyermekin­tézmények férőhelyeinek alacsony száma nagy gondot jelent a munkavállaló nők gyermekeinek bölcsődei, óvodai elhelye­zésében. A nők jelentős többsége különböző szii»4 ten és hatásfokkal részt vesz a társadat lom politikai életében. A nemzetközi kér-: dések közül különösen a háború és béke lehetőségei foglalkoztatják őket, hazai vonatkozásban az emberi életkörülmé­nyek alakulása. Jelentős szerepet vállal­nak a dolgozó nök a gazdasági építőmun­ka meggyorsításában, brigádmozgalom­ban, munkaversenyekben, társadalmi szervezetek és mozgalmak munkájában és a pártban. A különböző termelési, tár­sadalmi és politikai munkában részt vevő nők arányának azonban nem felel meg a vezetésben részt vevő nők aránya. A me­zőgazdaságban pl. megyénkben nincs női tsz-elnök, főagronómus. Főkertész mun­kakörben mindössze egy nőt találunk. Az iparban 94 üzemegységvezető között két nő van. Az államigazgatás területén *6fl százalék a női vezetők aránya. Az okta­tásügy területén 118 általános iskolai igazgató közül 12, a 28 középiskolai igaz­gató között egy nő van. E területen leg­fontosabb teendő, hogy a párt káderpoli­tikáját érvényre juttassuk, a vezetői tisztség ellátására alkalmas nőket a fér­fiakkal egyenlő elbírálásban részesítsük. A nők arányszáma a pártban 26,5 szá­zalék. Számarányuk a pártvezetöségbem azonban nem megfelelő. A dolgozó nők érdeklödnek a politikai kérdések iránt, bizonyítja ezt a pártoktatásban való ré=c­vételük is. A szervezett pártoktatás hall­gatóinak 30,5 százaléka nő. A nőmozgalom továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról szólva a megyei pártbizottság megállapította, hogy a nő­mozgalom megyénkben is maradandóan hozzájárult az elért eredményekhez, a nötanácsok munkája igen hasznos és eredményes volt. A nőmozgalom azonban az utóbbi években leszűkült a nötanácsok munkájára, nem tudtak a nők különböző rétegeivel foglalkozni. Éppen ezért a nő­mozgalom szervezeti és irányítási formái átszervezésre kerültek. A gazdaságirányí­tás mai rendszerében a nömozgalomnak is újabb lehetőségei adódtak. A KB dön­tése alapján a nők között és érdekükben végzett politikai és érdekvédelmi mun­ka irányítását a párt vállalja magára. A nőmozgalom eddigi aktivistáira a jövőben is számítunk, ugyanakkor biztositanunk kell, hogy a nőmozgalom vezetésében, lEoiytatas az a. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom