Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

Sajtókonferencia Moszkvában Kínai kormány- Ma szovjet küldöttség (Folytatas az 1. oldalrol.) dctben betört egy ország te­rületére, kijelenti, hogy ka­tonáinak — vugyts a kül­földi beavutkozóknak — 6 le­tet valaki fenyegeti, s ez — a/, agresszor álláspontja sze­rint —, elegendő ürügy ah­hoz, hogy betörjön még egy, az előbbivel szomszédos or­szág területére. Ennek során az. Egyesült Államok számá­ra elveszti jelentőségét az allamok hutaru és szuveréni­lása, területének sérthetet­lensége. Ámde nemzetközi szempontból ez a politika a legdurvább önkény és ezt határozottan el kell ítélni. Mindenki előtt világos, hogy az Egyesült Államok indokínai agressziójának ki­terjesztésével egyáltalán nem csökken az amerikai kato­nák életét fenyegető veizely. Minél mélyebben bonyoló­dik az Egyesült Államuk ka­tonai kalandokba VíPtnom földjén, Laoszban, most pe­dig Kambodzsában, annal •nagyobb számban veszítik el hozzátartozóikat az amerikai családok. Ha az Egyesült Al­lamok kormányának való­ban arra lenne gondja, hogy megmentse a pusztulástól amerikaiak tíz- és százezre­it, erre megvolt és megvan az egyszerű megoldás: ne küldjön amerikai katonakat sem Vietnamba, sem Kam­' bodzsába, sem Laoszba, az ott lévőket pedig vigye ha­za. Felforgató tevékenység Azokat, akik az Egyesült Allamok politikáját meg­szabják, nem elégíti kl Kam­bodzsának az utóbbi időkig követett semlegességi politi­kája, békeszerető irányvona­la. A Kambodzsaba történt amerikai behatolás után meg világosabbu vált a kap­csolat a megfelelő amerikai szolgálatok felforgató tevé­kenysége és a Phnom Penh-i allamcsíny között, aminek kö­vetkeztében eltávolították tisztségéből Norodom Szi­hanuk herceg törvényes ál­lamfőt. Az említett szolgá­latok és kambodzsai ügynö­keik ellensegeskedest pró­bálnak kelteni a khmer nép és Vietnam népe között. Helyénvaló a kérdés: ki jogosította fel az Egyesült Államokat, hogy bíróként döntse el, mi jó es mi rossz más népeknek? Milyen ala­pon akar az Egyesült Alla­mok olyan szerepet játsza­ni, amelyet csak a nem­zetközi csendőr szerepének lehet minősíteni? Senki sem adott az Egyesült Államok­nak ilyen jogot Az Egye­sült Államoknak erre nem volt és ma sincs semmi alapja. A Kambodzsába történt amerikai fegyveres behatolás felháborodást kelt a Föld minden békeszerető lakosá­ban. A szovjet kormány ugy vélekedik, hogy az Egyesült Allamok Indokinai agresszió­jának kiterjesztése még pa­rancsolóbb szükségességgé teszi minden szocialista, on­tUmpertalista és békeszerető erő összefogását és fokozott összetartását az agresszió el­leni harcban. Az amerikai csapatok kambodzsai behatolása kö­vetkezteben csak tovább bo­nyolódhat az általános nem­zetközi helyzet. Ennek fényé­ben felmerül a kérdés: ho­gyan értsük az amerikai el­nök többször elhangzott ki­jelentéseit, amelyek szerint az egymás elleni küzdelem korszakából át kell térni a tárgyalások korszakára? Le­liel-e komolyan beszélni ar­ról, hogv az Egyesült Alla­mok elnöke eredményes tárgyalásokra törekszik a megoldást sürgető nemzetkö­zi problémákat illetően, ami­kor az Egyesült Államok durván lábbal tiporja az 1954-es és l962-es genfi egyezményeket, amelyeknek létrehozásában maga is részt vett, és egyre újabb olyan lépéseket tesz, amelyek alá­ássák a nemzetközi bizton­ság pilléreit? Ugyan mit ér­nek azok a nemzetközi meg­állapodások, amelyekben az Egy?sü't Államok részt vesz, vagy részt szándékozik ven­ni. ha szemrebbenés nél­kül megszegi a magára vál­lalt kötelezettségeket? Nixon ígéretei frázisok marosinak El kell gondolkodni azon, hogy Nixon elnöknek a kül­politikában tett gyakorlati lépései gyökeresen ellenkez­nek azon nyilatkozataival, amelyeket több ízben tett, részben meg mielőtt elfog­lalta az elnöki tisztséget, részben akkor, amikor már bejutott a Fehér Házba. Nixon azt Ígérte az ameri­kai népnek és a vllag köz­véleményenek, hogy mindent megtesz a vietnami háború beszüntetéséért, az ameri­kai katonak hazaszállításáért es életük megmenteséért. Mint a valóság mutatja, ezek a fogadkozások semmit­mondó frázisok maradtak. A Szovjetunió mindig tisz­teletben tartotta es tartja ma is Kambodzsa semlegességét és függetlenségét, szuvereni­tását és területi sérthetetlen­ségét, határait. Éppen ezért Ítéljük el határozottan az amerikaiak kambodzsai in­tervencióját. Bármilyen ki­agyalt ürügyekkel leplezzék is ezt az intervenciót, egy világos: a világ e térségében követett amerikai külpoliti­ka alapja továbbra is az in­dokínai népek azon elidege­níthetetlen jogának cinikus semmibe vevése, hogy ök le­gyenek az urak saját hazá­jukban. Nem kétséges. hogy az Egyesült Államok a délkelet­ázsiai agressziójának kiter­jesztése még határozottabb és hatékonyabb visszautasí­tásra talál az imperialista támadás célpontjává vált népek, s mindazok részéről, akik szívükön viselik a béke és a népek szabadságaitok érdekeit. Ahhoz a súlyos felelősséghez, amely az Egyesült Államokra hárul a vietnami nép elleni háborúért, hozzájárul az Egyesült Allamok felelőssé­ge a kambodzsa népe ellen elkövetett agresszióért. A szovjet kormány a maga politikája számára termé­szetesen levonja a kellő következtetéseket az Egye­sült Államok délkelet-ázsiai lépéseiből — mondotta be­fejezésül Alekszej Koszigin szovjet kormányfő. Koszigin válaszai A szovjet kormánynyilat­kozat elhangzása után Alek­szej Koszlgln az újságírók írásban és szóban feltett 21 kérdésére válaszolt. Az indokínai helyzettel foglalkozó kérdésekre vála­szolva, többek között, ismer­tette a szovjet kormány ál­láspontját azzal kapcsolat­ban, hogy szovjet részről melyik kambodzsai kormányt i6merlk el törvényesnek. Ko­szigin kijelentette: továbbra is a semleges kormányt Is­merjük el, azét a Kambodzsáét, amely a beke. nem pedig a háború politikáját követi. A Kambodzsával összefüg­gő kínai álláspontról a szov­jet miniszterelnök a követ­kező véleményt mondotta: a Kínai Népköztársaság kor­mánynyilatkozatai felhábo­rodottan elítélik az amerikai agressziót. A továbbiakban minden azoktól a lépések­től függ. amelyeket a kínai kormány tenni fog. Az amerikai tudósítók az észak-vietnami katonák állí­tólagos kambodzsai jelenlé­tét firtatták Idézték Nixon nyilatkozatát, amely szerint az amerikat behatolás oka az. hogy észak-vietnami és DNFF-katonák tartózkodnak Kambodzsában. Koszigin az ezzel kapcso­latos kérdésekre kijelentette: nincs semmiféle adatom ar­ra vonatkozóan, hogv a VDK­nak és a DNFF-nek hány katonája tartózkodik kam­bodzsai földön és hogy van­nak-e ott egyáltalán ilyen katonák. Ezzel szemben ép­pen az amerikai saitó ad hírt arról, hogy az ameri­kai csapatok nem tudnak vietnamiakat találni Kam­bodzsában. s útjuk 6orán csak olyan kambodzsai fal­vakkal találkoztak, amelye­ket az amerikai fegyveres erők égettek fel és olyan bé­kés kambodzsai lakosokat láttak, akiket az amerikai katonák gyil­koltak halomra. Az indokínai konferenciát a szovjet miniszterelnök kedvezően értékelte, mint­hogy az célul tűzte ki a vi­etnami, a laoszi és a kam­bodzsai nép erőfeszítéseinek egyesítését az amerikai ag­resszió elleni hatékonvabb harc cél iából. Koszigin nem csupán az Indokínai helyzetre vonatko­zó kérdésekre válaszolt. Azzal az izraeli állítással kapcsolatban, melv szerint szovjet pilóták hadműveleti repüléseket hajtanak végre az EAK légiterében. Alek­szel Koszlgln közölte: egv szovjet—egviptomi megálla­podás értelmében szovjet katonai tanácsadók tartózkodnak az EAK-ban, hogy segítsék erősíteni an­nak védelmi képességét, az USA által támogatott izra­eli agresszió elleni harcban. Egy nyugati tudóoltó azt kérdezte, mikor újítják fel Pekingben a szovjet—kínai tárgyalásokat? KoBzigin le­szögezte, hogy ezeket a tár­gyalósokat nem kell felújí­tani, mivel meg sem sza­kadtak. Az európai kollektív biz­tonságra vonatkozóan Koszi­gin intézkedéseket sürgetett, s hangsúlyozta: a szovjet kormány úgy véli. hogy az összeurópai értekezlet ösz­szehívása Időszerű. Magyar állásfoglalás Az Egyesült Államok kam­bodzsai intervenciója és' a VDK újabb bombázása kap­cson a Magyar Országos Bé­ketanács a'nöksege és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa is állást foglalt. Erélyesen elítélik az USA intervencióját. Támogatják Vietnam. Laosz és Kambod­zsa népeinek szabadságuk, függetlenségük kivívására irányuló igazságos követelé­sét. A világ haladó közvéle­ményéhez csatlakozva köve­telik az agresszió azonnali és feltétel nélküli beszünte­tését. nyilatkozat • Peking (Cj Kína) A Kínai Népköztársaság kormánya május 4-én nyi­latkozatot tett a Nixon el­nök által Kambodzsa ellen elrendelt invázióval kapcso­latban. A kínai kormánynyilatko­zat támogatásáról biztosítja Norodom Szihanuk május 2-1 nyilatkozatát, valamint a VDK, a DIFK és a Laoszi Hazafias Front Pártja Köz­ponti Bizottságának nyilat­kozatait, majd megállapít­ja: „Az amerikai imperia­lizmus Kambodzsa elleni ag­ressziója és agresszlós há­borújának kiterjesztése In­dokínában nemcsak a há­rom indokínai nép elleni dühödt provokáció, hanem dühödt provokáció a kínai nép, a délkelet-ázsiai népek és a világ forradalmi né­pei ellen." A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a 700 milliós kínai nép kötelezi magát: „Hatalmas erkölcsi támogatásban részesíti a há­rom indokínai népet, teljes segítséget és támogatást nyújt Kambodzsa, Laosz és Vietnam testvéri népeinek, hogy a teljes győzelmes be­fejezésig folytassák a há­borút az amerikai agresszió ellen és a nemzeti boldogu­lásért". érkezik Prágába # Prága (MTI) Ma érkezik a cseszlováik fővárosba a felszabadulási ünnepségeken résztvevő szov­jet párt- és kormányküldött­ség. Prágában a legmagasabb szintű szovjet delegáció lá­togatását mindenekelőtt úgy értékelik, mint a második világháború harcaiban ková­csolódott barátság kifejezé­sét, valamint a jelenlegi csehszlovák pártvezetés ed­digi tevékenységének elisme­resét az iránta tanúsított nagyfokú bizalom megnyil­vánulását. Hangsúlyozzak, hogy ennek szellemében ke­rül sor az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés alá­írására is. Jean Starakis szabad • Párizs (AIP> Jean Starakis francia új­ságírót április 12-én 18 évi börtönre ítélte az athéni ka­tonai bíróság, mert részt vett az úgynevezett „demok­ratikus védelem" elnevezésű szervezet tevékenységében, majd egy május 3-i kegyel­mi rendelettel az ítéletet ki­utasításra változtatták. Utoljára 1909. augusztus 13-án érkezett Görögország­ba Starakis, hogy riportokat készítsen és dokumentumo­kat gyűjtsön az általa meg­írni szándékozott könyvhöz, öt nappal megérkezése után azonban letartóztatták. A görög hatóságok Starakist tegnap rendőrségi gépkocsin közvetlenül az Averoff-bör­tönből szállították az athéni nemzetközt repülőtérre, ahol Marcel Troccaz francia fő­konzul jelenlétében „felül­tették" az Air Francé fran­.4 Starakis elhagyja az Averoft fegyházat cia légiforgalmi társaság re­pülőgépére. Jean Starakis hétfőn dél­ben megérkezett Párizsba. A repülőtéren újságírók kér­déseire válaszolva elmondot­ta, hogy a görögországi bör­tönben megkínozták. Beje­lentette, hogy néhány nap múlva sajtóértekezletet tart. Könnygázbombákkal és gumibotokkal akarják „meggyőzni" a kambodzsai agresszió ellen tiltakozó amerikaiakat. Képünkön az Olilo állambeli Columbusban. a Nemzeti Gárda szuronyt szegez a tüntető diákokra. Nyugati hírügynökségek Jelentése szerint az ohlól Kent állami egyetemén hétfon a Nemzeti Gárda tüzel nyi­tott egy tüntető csoportra, mert — állításuk szerint — a tömeg­ből lövéseket adtak le. Amerikai rádióállomások az esetről adott beszámolóikban „vérfürdőről?' beszelnek, amelynek során három, más Jelentés szerint négy d eletet vesztette és legalább ti­zenöten megsebesültek. Az NSA országos diákszövetség az ame­rikai egyetemek diákjait sztrájkra hívta fel, tiltakozásul a Kam­bodzsa ellen végrehajtott amerikai invázió miatt. A szövetség elnöke közölte, hogy eddig több mint 4(1 egyetem Jelentette be részvételét a kedden kezdődő sztrájkban ledrychowski Párizsban # Párizs (MTI) Stefan Jedrychowski len­gyel Külügyminiszter — aki hétfőn érkezett a francia fő­városba — párizsi látogatá­i sának első napján Georges Pampidou elnökkel, Chaban­í Delmas miniszterelnökkel és Schumann külügyminiszter­rel tárgyalt a két felet köz­vetlenül érdeklő és egész Európával kapcsolatos kér­désekről. G. K. Zsukov: Győzött igaz ügyünk! A berlini hadművelet történetéhez ŰF/MAGYARŰRS/AG KEDD, 1970. MÁJUS 5. 4 Most pedig szeretném •• bizonyos mértékben felidézni, hogyan folyt le a történelmi jelentőségű berli­ni hadművelet. Két nappal támadásunk kez­dete előtt az egész arcvonalon folyt a felderítés. Harminc­két lövészzászlóalj erejű fel­derítő osztag április 14-én és 15-én harci vállalkozások so­rán pontosította az ellensé­ges védelem tűzrendszerét, csoportosításalt. a védőövek erős és gyenge pontjait. A harcfelderítesek más célt ls szolgáltak. Számunkra kedvező volt, ha a németek minél nagyobb erőket és mi­nél több technikát vonnak a peremvonalba, hogy az áp­rilis 16-i támadásunkat be­vezető tüzérségi előkészítés során a front egész tüzérsé­gének a tüzét rájuk zúdít­hassuk. Az április 14-i és 15-i felderítéseket a nehéztü­zérség erős tüzével támogat­tuk. Az ellenség ezt $z erős harcfelderítést támadásunk • Részlet G. K. Zsukovnák, a Szovjetunió marsálljának a má­sodik világháborúról szóló em­lékirataiból. kezdetének vélte. Megelége­déssel tapasztaltuk, hogy felderítő osztagaink néhánv német egységet kiszorítottak állásaikból, s támadásuk el­hárításába bekapcsolódott csaknem az egész német tü­zérség. Elértük, amire számítot­tunk. Az ellenség sietve a második állásba vonta tarta­lékait. Csapataink azon­ban megálltak és megerődí­tették az elért terepszaka­szokat. Ez megzavarta az ellenség parancsnokságát. Mint később kiderült, vala­melyik német parancsnok úgv vélte, hogv támadásunk kudarcba fulladt. A háború folyamán az el­lenség megszokta, hogy az áttörés előtti tűzelőkészítést rendszerint reggel kezdjük, mivel a harckocsik és a gya­logság rohama világosban sikeres. Az ellenség tehát ezért nem várta az éjszakai rohamot. Ezt a helyzetet használtuk ki­Késő éjjel, néhány órával a tüzérségi és légi előkészí­tés kezdete előtt elindultam Csujkov tábornok 8. gárda­hadseregének figyelőpontjá­ra. Éjjel 3 óra volt. Mindenült még egyszer ellenőrizték a készenlétet. Minden gondo­san és nyugodtan folyt, de nyomát sem láttam az ön­teltségnek. vagy az ellenség lebecsülésének. A hadsereg annak tudatában készült föl feladatára, hogy erős. • ta­pasztalt és szívós ellenséggel kell megütköznie. Másfél óra múlva befejez­tük ellenőrzésünket. A tü­zérségi előkészítés kezdetét reggel öt órára tettük. Az óramutató soha nem ván­szorgott olyan lassan, mint akkor. Hogy valamivel elüs­sük a hátralevő 15 percei, valamennyien ittunk egv jó erős forró teát. amelyet ott az óvóhelyen egy kislány ké-" szített. Emlékszem. neve nem valami oroszosan hang­zott: Margónak hívták. Csendben teáztunk minden­kit lekötöttek a saját gondo­latai. Pontosan három perccel a tüzérséRi előkészítés kezdete előtt elhagytuk az óvóhelyet, s elfoglaltuk helyünket a figyelőponton, amelyet igen körültekintően rendeztetett be a műszaki főnök. A figyelőből nappal be le­hetett látni az egész Ödera­mentl terepet. Most viszont hajnali köd veit. Rápillan­tottam órámra: pontosan öt óra volt. S ebben a pillanatban több ezer löveg. aknavető és „Katyusa" dördülése resz­kettette meg a levegőt, majd kisvártatva becsapódó grá­nátjaik mozgatták meg a földet. A levegőben bombá­zóink motorjai zúgtak. Az első másodpercekben az ellenség felől néhány géppuskasorozat hangzott, majd minden elcsendesedett. Ogv tűnt. senki nem maradt életben. A félórás roppant erejű tüzérségi tűz után. mi vei az ellenség részérói egyetlen lövés sem dördült el. ami a védelmi rendszei teljes elfojtását és szétzilálá­sát tanúsította, megindult a/ általános roham. Az égboltra ezernyi, kü lönféle színű rakéta kúszott fel. E jel után 140. kétszáz méterenként elhelyezeti fényszóró gyulladt ki. 10n milliárdnál több gyertyafén' világította be a harcteret, el vakítva az ellenséget és ki szakítva a sötétségből harc kocsijaink és Rvalogságurd rohamának objektumait. E • a kép oly erős hatással volt rám amelyhez foghatót éle temben soha nem tapasztal­tam. A tüzérség fokozta tüzét Az együttműködésben táma­dó gyalogságot és harckocsi kat erős kétszeres tűzhenger kísérte. Mire megvilágoso­dott. csapataink leküzdötté'ic az első állást. s megkezdték a harcot a másodikért. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom