Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-05 / 103. szám

Befejezte tárgyalásait a norvég parlamenti Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn fogadta Bernt Ingvaldsent, a norvég parlament hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó elnökét. A látogatáson jelen volt dr. Beresztóczy Miklós. az országgyűlés alelnöke és Tancred Ibsen, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. Bernt Ingvaldsen és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke hétfőn délután a Parlamentben befejezte hivatalos megbeszéléseit. A zárótanácskozáson részt vett dr. Beresztóczy Miklós, dr. Pesta' László, az országgyűlés jegyzője, a szociális és egészségügyi állandó bizottság elnöke, valamint Tancred Ibsen és Gunnart Hoff. a norvég Storting fótitkára. Tervszerűen gazdálkodtak tavaly is a tanácsok A megyei tanács ülése A gazdasági reform második évében, 1969-ben a tanácsi gazdálkodás még kiegyensúlyozottabb volt. s noha kétségtelen, hogy a szükségletek növekedésével az előrehaladás nem mindenütt tartott lépést — mint a lakásépítkezés ütemében, a bölcsődei és óvodai hálózat fejlesztésében, a körzeti orvosi rendelőhálózat bővítésénél —. mégis, az összképet tekintve, a megye az ellátottsági szintet tartotta. Megállapítható, hogy a gazdaságirányítás új elvei a tanácsok gazdálkodásában is beváltak, a tanácsok, a végrehajtó bizottságok éltek a nagyobb önállósággal és a kiterjesztett hatáskörök adta lehetőségekkel. építkezéseket, bölcsödeépitési terveket elodázta, a tatarozásokat késlelteti. A megyei tanács központi költségvetési bevételei tavaly meghaladták a 186 millió forintot. Ebből a tervezettnél többet fordítottak a szociális és egészségügyi, valamint a kulturális feladatokra, viszont az építőipar hibájából sok helyütt elmaradtak itt is az új létesítmények átadásával. A megyei fejlesztési alap tavaly 354 millió 769 ezer forint volt, '52 millió forinttal több. mint 1968-ban. A fejlesztési keret legnagyobb részét beruházásokra fordították — lakásépítésre közel 73 milliót, víztermelésre és -hálózatra 57 millió .forintot költöttek. A mezőerdő és vízgazdálkodás céljára előirányzott összegnek a nagy részét víz- és csatorna! hálózat fejlesztésére fordították. A megyei központi fejlesztési alap kiadásai 56 millió forintot jelentettek, ebből a ( tervezettnél többet. 22 millió forintot fordítottak az alsófokú tanácsok támogatására. Mint minden elszámolásnál. az összesítéskor itt is kiderült, hogy hiány vagy Nyomdában van az 1970. adatokat tartalmaz a kiad- becsült adatok szerint 1960. öenzfelesleg van-e a házévi népszámlálás kiadvány- vánv a lakásállomány ala- és 1970. között a száz szoba- tartasDan A kozgazdaszok sorozatának első kötete kö- kulásáról is. A lakásviszo- ra jutó népesség száma 201 pe"z™ara,Van^nak nevezika zölték a Központi Statisztikai* nyok javulását mutatja, százalékkal csökkent. Figye- j '"egmaiaat Pénzt — a meHivalalban. A kiadvány a hogy a tíz év előttihez képest lemre méltó továbbá, hogy «yeoen a leihasznalatlan oszkorábban nyilvánosságra ho- jelentősen növekedett a na- a szobák szama jelenleg or- volt tavaly ev Az 1969. évi költségvetési és fejlesztési terv teljesítéséről szóló jelentést, valamint az 1969. évi mezőgazdasági termelésről szóló beszámolót vitatta meg tegnap a Csongrád megyei tanács: az ülésen részt vettek a megyei tanács tagjai és a megye országgyűlési képviselői. A költségvetési feladatokra 1969-ben 657 millió 252 ezer forinttal rendelkezett a megye. amelyet a terveknek megfelelően használtak fel a tanácsok — kivéve, ahol ennek akadályai voltak. Akadályt jelentett elsősorban az építőanvag-hiány — utak és hidak építése késik emiatt —. az építőipari kapacitás szűkössége viszont a lakásÖtmillió szoba n II népszámlálás újabb adatai gyobb lakások száma és ará- szagoson meghaladja az I & tanacsontefet masnya. 1970. január 1-én or- 5 200 000-et. ami 28 száza- mas hanyada a koltsegvetesszágosan a családi otthonok lékkai több a tíz év előtti- "ek ~ s egyaitalan nem azt 47 szazaléka egvszobás, 43 nél. A lakásállomány egyéb- Kel*n«- feles leges pénz százaléka kétszobás és 10 ként a vidék. varosokban, lnkabb ^"í1 kiegészíti az eddigi közzétett százaléka három- vagy több- nőtt a szobás volt. A két népszámlálás közöt- dape"ste?Tnövekedé8 18 szó- Itöbb ^tbenu ne™ .a tana" ruletek szerinti osszehasonli- ti időszak legfontosabb val- .... . . ' csok hibaja. ha nehany szatásából például kitűnik, hogy tozása, hogy a kétszobás la- zalek- a kozsegekben b sza-1 zaiékkal elmaradtak a kikások száma 877 ezerről 1 zalék. 'adási tervek teljesítésétől. millió 359 ezerre nőtt. az zott országos, megyei, járási és városi eredménvek mellett a községi összeírás előzetes adatait is tartalmazza majd. s több vonatkozásban statisztikákat. A népesség kűl- és beltelegnagyobb mérték- f beruházások, felújítások élben _ tíz év alatt több huzodasat- az epitovállalatok mint egynegyedével -, Bu- MPacttashianyát. vagyis legdapesten a növekedés 18 szá- 1 a külterületen lakók száma az utóbbi tiz évben valamennyi fhegy ében — orszriösszes 1 lakásokhoz viszonví- I gosav pedig 23.3 százalékkal tott részarányuk pedig — csökkent. Jelenleg hazánk — az 1960-as egyharmadnépességének nem egészen 9 dal szemben — jelenleg megszázaléka él külterületen, ez a létszám több mint 14 ezer haladja a 40 Ugyanebben az százalékot, időszakban különféle lakott helvep osz- az egyszobás lakások aránya lik meg. A külterületen la- — a bontások és a lakásmegkók egynegyede a városok- szünések. valamint a bővihoz, háromnegyede a közsé- tések következtében — 12 gekhez tartozó körzetekben százalékkal csökkent. A fejél. Számarányuk Bács-Kiskun. megyében a legmagasabb — 28.7 százalék, Csongrádban 27.6 százalék. Békés megyében 15.7 százalék. A leggyérebben lakottak a borsodi. a vasi és a hevesi külterületek. az itteni lakosság aránya csupán 2—4 százalék. lődés főleg az új építkezések eredménye, ugyanis az 1960-tól épült új lakásoknak már 61 százaléka kétszobás, hat százaléka három- vagy ötszobás. és csak 33 százaléka egyszobás. A lakásnagyság növekedésével még inkább javultak a A korábbinál részletesebb lakáskörülmények. Például Gazdag békemozgalmi program Gazdag békemozgalmi dantási bizottság, az Orszáprogram várható a következő gos Béketanács és a Hazafias napokra, A fővárosban és szerte az országban ünnepségeket rendeznek a fasizmus fölött aratott győzelem évfordulója alkalmából. Szerdán délután Budapesten, az Egyesült Izzóban nagygyűlést rendez a szoliNépfror.t fővárosi bizottsága. Ugyanezen a napon érkeznek Budapestre a szovjet. NDK-beli. francia és finn küldöttségek, valamint a Beke-vil gtanácsot képviselő delegáció, amelyeket az Országos Béketanács május 8-án sorra kerüiő ünnep; ülésére hívtak meg. Május 7-én j az Országos Béketanácsnál a I békemozgalom kiemelkedő ] munkasa'nak magas kitüntej tér,eket nyújtanak át. Vidéken is sokféle megI mozdulással hallat magáról a magyar békemozgalom. Heves. Debrecen, Salgótarján, Tatabánya, Szombathely. Szentes, Dunakeszi. Komló Kaupár és a Békés megyei Csorvás lesz a barátsági és szolidaritási gyűlések színhelye. A külföldi békemozgaimakat képviselő küldöttségek is ré6zt vesznek a vidéki eseményeken, együtt a VDK. illetőleg a DVK magyarországi diplomatáival. Hétköznapi humanizmus J

apán diákok repülőgepet raboltak, hogv eljussanak a demokratikus Koreába, napokig vesztegelt a gép az ártatlan és gyanútlan utasokkal együtt a szöuli repülőtéren. Lestük. vártuk a róluk érkező híreket, katasztrófát sejtve, izgatottan. Aztán diplomatát raboltak megint Dél-Amerikában — kifizetik, nem fizetik a váltságdíjat érte? Napokig hallgattuk a híreket, akárcsak a Komjáthy- vagy a Szepesi-kívánságműsort, együttéreztünk a családdal, aki a kiszámíthatatlan politikai manóver miatt vesztette el a családfőt. Majd közelsem „földhözragadt" téma volt soron: a világ három ürhajótöröttjéért aggódtunk, egyszerű emberek millióival, tudósokkal, államfőkkel együtt, s hajtottuk volna az óramutatót a hírek időpontjáig, hogy mielőbb tudjuk róluk, akik az ismeretlen elemekkel viaskodnak életükért. Velük éreztünk, testvéreink voltak, s szinte minden ember így volt vele akkor az irigyelt anyaföldön — ami azért nerc is olyan anyaian csodálatos hely annyi és annyi millió számára. A szomszéd házban akkor halt meg egy idős asszony. Egyedül volt, senki sem gondozta, a világ már az Apollo— 13 szerencsés földet érésén ujjongott, mikor eszébe jutott valakinek: mi van a nénivel? Mire eltemették, a világ már ismét földi dolgokkal foglalkozott, ha nem is ilyen kicsikkel, mint egyetlen koporsó. Megint Vietnamról, Közel-Keletről hallgattuk a híreket. Meg Kambodzsáról, ahol tömeggyilkosságot «. próbáltak takargatni, tömeggyilkosságot, amiben amerikaiak keze is van. meri a népirtó háborúikban nem tartottak szempillantásnyi szünetet sem, amikor fél szemmel az égre figyeltek: visszakapják-e azt a három emberi. A harmat, aki miatt segítőkészségét ajánlotta barát és ellenség, bárhol élt is a világban. Aggódás, Segítőkészség. Mindig valami nagy dolognak kell történnie, hogy előhalásszuk ezeket az elvont, úgv tűnik, nagyon is elvont fogalmakat? A negyedszázados éviordulón az emlékezet hálói annyi szép emberi történetet hoztak fel nálunk Is a mélyből. Megmentett üldözöttekről, emberségüket megőrző katonákról. Magukat feláldozókról. Rengeteg történet az „ ... ember lenni mindig, minden körülményben" témakörben. Érdeklődéssel olvastuk őket. olyan távolinak, nem is velük történtnek, olyan romantikusnak és „regénybe illőnek'' tűrtek ezek a hősiességek. Mintha nem is tudnánk hétköznapi esetekre figyelni. Vagy azt nem is tudjuk rangsorolni? Megvan-e bennünk a hétköznapok tettre kész embersége? Egy szegedi orvosházaspárral megrázó eset történt a közelmúltban. Éjszaka jöttek haza Pestről, s előttük baleset történt az E—5-ös úton. Egy autóbusz egv 18 éves kislányt elütött. Mentők még nem érkeztek. a két fiatal orvos azonnal felismerte, hogy a lehetetlennel néz szembe, a legkevesebb remennyel. Megpróbálták a lehetetlent. Kötelességük volt, amit tettek? Igen. De túl a kötelességen — a mentőautóval megérkezett kollegájukkal együtt — hősi erőfeszítés is volt. szakmai tudásuk minden tartalékát is belevetve az egy-két százaléknyi esély reményében. Mert az az egy-két százaléknyi esély egv fiatal életet jelentett Sajnos, a 98 százalék valósága megfosztotta őket a győzelemtől, de attól nem. hogv arra az éjszakára úgy emlékezzenek: ők minden lehetőt megtettek. Orvc^okat eskü köt. minket pedig íratlan és mondatlan szabályok, hogy segítsünk egymáson. Emberi mivoltunk szabályai ezek. Romantikus fantáziánkat, persze, jobban megragadja az olyan feladat, amely hősi erőfeszítést kíván, amelyen emberségünk teljessége megméretik, de hiszen az ilyen alkalom Olyan ritka! Tennivalóink hétköznapi. úgyszólván szürke emberséget követelnek tőlünk. Az idős emberek segítését, a betegek vagy elhagyottak támogatását, vagv ennel kisebb dolgokat. Egy 5 éves kisfiú egy vak nénit vezet át a zebrán, leáll a forgalom védelmükre, hisz vakot vezet a „világtalan". Mégis: van. aki restellheti, hogy a kis embernek jut eszébe a felnőtt szivet ,és tettet igénylő feladat. — Valaki lecsitítja a villamoson szópárbajozó embereket, más figyelmezteti a sofőrt a kiégett stoplámpára, vagy — uram bocsá'! — az utcán szembejövőt a kioldozott cipőfűzőre. zándekosan említünk apró dolgokat, hiszen az ilyenek mellett szoktunk közömbösen elmenni, nekünk az semmi, ha más idegeskedik hiábavalóságokon, a hirtelen fékezést nem jelző autóoa beleszalad más jármű. vagy éppen valaki elesik a cipőfűzőjén. Hát igen. ha Ilyet megakadályozunk, nem fog róla hírt adni a rádió, tettünk szép hasznosságáról mit sem sejt a világ — de mégis olyan melengető jó érzés tudja eltölteni az embert, ha segített. Az embert, akinek humanitását nemcsak szenzációs dolgok mozdítják meg. P. Szóké Mária llku Pál Krakkóban Hely a tetőn Lucjan Motyka lengyel kulturális és művelődésügyi miniszter meghívására vasárnap délután Krakkóba érkezett llku Pál művelődésügyi miniszter, hogy az ! ősi lengyel városban részt 1 vegyen a magyar kultúra napjainak hétfői ünnepélyes Megfiatalodva várja látogatóit és kiállítóit a budapesti vá- megnyitásán. A magyar nasárváros. Üj pavilonok építése mellett korszerűsitik, csino- pok keretében kerül sor a sit.iák a régi kiállitóhelyiségeket is. A nehézipari pavilon többi között „A magyar— korszerű alumínium tetőt kap, s a kiállítás főterén több lengyel történelmi kapcsolakisméretú helyiséget epitenek itok ezer éve!* című nagyszabású kiállítás megnyitójára, amelyen llku Pál és Lucjan Motyka mond beszédet. Ugyancsak vasárnap délután a magyar napokra Krakkóba érkezett Lucjan Motyka, valamint a lengyel kulturális élet több kiemelkedő személyisége. Czinege Lajos Damaszkuszban A Czinege Lajos vezérezredes. honvédelmi miniszter vezette magyar katonai küldöttség kairói látogatását befejezve. a Szíriai Arab Köztársaság hadügyminisztere. Hafez Asszad légimarsall meghívására hétfőn reggel Damaszkuszba érkezett. KEDD. 1970. MÁJUS 5. DÉLMAGYARORSZÁG 3