Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-21 / 117. szám

Szöveg nélkül Jli$a Szakszervezeti küldöttségünk soszláviában 3ug< Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésé­vel a Jugoszláv Szakszerve­zetek Központi Tanácsának meghívására szerdán szak­szervezeti küldöttség utazott Földvári Aladár, a SZOT el­nöke, és a titkárság tagjai búcsúztatták. Jelen volt Géza Tikvicki, Jugoszlávia buda­pesti nagykövete és a nagy­Jugoszláviába. A küldött- « követség több vezető, munká­ságét a ferihegyi repülőtéren társa. Az üzemi balesetek számának alakulása Az üzemi balesetek szá­mának alakulásáról készített i ri mérést a Központi Sta­tisztikai Hivatal. A közzétett adatok azt mutatják, hogy 1965 óta valamennyi ipar­ágban némi javulás tapasz­talható. A még mindig magas szá­mok ellenére a nehéziparban mutatkozik a legnagyobb fejlődés. A bányászatban például az utóbbi öt évben mintegy 50 százalékkal csök­kent az évente bekövetke­zett balesetek száma, ugyan- napjában akkor a gépiparban a ko- ezelőttihez rabbinál kétezerrel, a kohá a helyzet — az aránylag ala­csonyabb baleseti szám elle­nére — a szállítás és hírköz­lés területén, ahol az elmúlt evbn 74-re emelkedett a halálos balesetek száma. Ha­bár az építőiparban rendkí­vül szigorú munkásvédelmi rendszabályok vannak ér­vényben, a biztonsági előírá­sok be nem tartása miatt 1969-ben 62 építőmunkás vesztette- életét. Az íden eddig nem javult a kép: az év első négy hó­az egy évvel hasonlóan — 32 000 dolgozót ért munkahe­A régi adósságok a legkellemetle­nebbek. Az ember minden elsején el­határozza, hogy a másodikán esede­kes fizetésből megadja. Most már igazán megadja. Aztán valahogy el­marad. Ha már olyan régóta húzó­dik. elbír még egy hónapot. Követ­kező elsején megint elhatározza. Holnap lesz a napja, kiegyenlíti a számlát. És nem egyenlíti ki. Min­dig akad sürgősebb dolga, valami halaszthatatlan ügy, rövidebb lejá­ratú hitel, ahol nem vár a hitelező tovább. És így szaporodnak egy lát­hatatlan borítékban a rendezetlen számlák. Már gyermekkorunkban csinálni kezdjük az adósságokat. Hozomra kérünk álmatlan éjszakákat anyánk­tól holmi kanyarókra, mandulagyul­ladásokra, hascsikarásra hivatkozva. Időt, energiát kérünk apánktól, hogy sétálni meg játszani vigyen bennün­ket. Majd megadjuk. A délutáni fo­cizást. a lecke melletti kínlódást, a végelérhetetlen számtanpéldákat, a ruhánk tisztaságát, a jóízű ételt, az esti fürdetést, a mesét, a bábszínhá­zat. a mozit, — mindent visszafize­tünk. És természetesen visszafizetjük az óvónéni verseit meg a tanítónéni betűit is, mindazt, amit elvettünk tőlük, hogy írni-olvasni tudjunk, hogy okosak legyünk, és jól érezzük magunkat, szóval hogv annak rend­je-módja szerint végül is középsze­rű felnőtt váljék belőlünk. Valamennyien őriznek tőlünk egy­egy váltót, ami szerte-széjjel hagyott adósságainkra emlékezteti őket, ha ugyan saját érdekükben nem égetik el ezeket a haszontalan papírokat, hisz vegrehajtót úgyse küldhetnek ránk. Ha küldenének is, a hivata­los ember csak lelkifurdalást találna nálunk, azt meg még könyvelni se tudják a hivatalokban. Azért nagynéha, ha kifizetetlen számláink túlságosan fölszaporod­nak, s az utcán szembejövő ismerő­sök is elmulasztott kötelességeinket juttatják eszünkbe, megembereljük magunkat, és ledolgozunk valamit az adósságból. Valami apróságot persze, ami a legkönyebben telik tő­lünk, s csak arra jó, hogy elmond­hassuk: az adósság visszafizetését rendes havi részletekben megkezd­tük. Nos, ilyen részletfizetésnek szá­nom én ezt az írást, nem is a hitele­ző, hanem az adós lelkinyugalmá­nak érdekében. Én ugyanis ezzel a néhány sorral nem többet és nem kevesebbet szeretnék visszafizetni, mint a lilát egykori rajztanáromnak. A lilát, amit tizenhatéves kímélet­len könnyelműségemmel elherdál­tam, sőt elloptam tőle. A lilát, amit ő látott, én pedig azértse láttam. A lilát az őszi falevélből, a zöld korsó­ból, a tavaszi folyópartból, a világ­mindenségből. Akkor még nem tud­tam — nem is érdekelt —, hogy a /lila az ő elidegeníthetetlen tulajdo­' na, amit képei azóta is őriznek, s hogyha csak annyi együttérzés van bennem, mint egy átlagos képességű papagájban, legalább utána mon­dom: ..igen ott van a lila a korsó előredűlő pocakján, pontosan azon a sávon, ahol a bevetődő napsugár nekiütődik a mázas edény zöldjé­nek." De nem volt bennem annyi együttérzés, és nem mondtam. Sőt büszke voltam rá, hogy nincs ben­nem együttérzés és karakánnak tar­tottam magam, amiért nem mond­tam. — Nem tanár úr — ismételtem mániákusan —, semmiféle lilát nem látok. Először azt hitte, figyelmet­lenségből nem látom a lilát, és tü­relmesen magyarázta: — nézze csak. ott a korsó hasánál az ablak felőli oldalon . .. Aztán úgy gondolta nincs szemem a színekhez, talán pirosat se látok és sárgát se. És akkor peda­gógusi elemében érezte magát, hi­szen éppen ez az igazi tanári lei­adat: a sükettel megéreztetni a han­gok szépségét, a vakkal t'ölfedeztet­ni a színek végtelenségét. De később a többiek se látták a lilát, és juszt se látták, és ha kiver­te is a szemüket, inkább behunyták, hogy kórusban mondhassák velem; nincs ott semmiféle lila. És akkor már tudta, hogy heccből tagadom meg a lilát megátalkodottsávból. Remegő orrcimpával elölről kezdte a magyarázatot, mert még reményke­dett ... Mi pedig röhögtünk, bizonv ostobán röhögtünk és nem adtuk be a derekunkat. Csak évek múlva, hogy már régóta nem kötött a tanítványi kegyetlen* ség, kezdett el fájni ez a lila. A li­la, amit elloptunk tőle. Azt hazud­tuk, hogy nem látjuk De hátha még nem késő bevalla­ni, hogy én azóta is, amióta a sze­mem rányitotta, látom az ő liláját. Látom az őszi falevélben, a zöld korsóban, a tavaszi folyópartban; a világmindenségben. Tudom, hogy az ő lilája beszövi a természetet, és ezt most nem úgy mondom, mint egy átlagos képességű papagáj. Vajon visszakaphatok-e ezért a vallomásért legalább egyet a sok-sok adóslevél közül? Fenákcl Judit szatban pedig ezerrel keve- lyén baleset, s január 1-től sebb fordult elő. Hasonló ja- N április végéig közülük ki­\ulás következett be az épí- lencvenen haltak meg. (MTI) •tőiparban is: itt 23 száza- ' lékkai javult a sérülési arány. Ezenkívül az élelmi­fzeriparban 20 százalékos, a szállítás és hírközlés terüle­1 in pedig 19 százalékos a javulás. Figyelmeztető adat azon­I an, hogy évente ezer bá­nyászra 98, ugyanennyi ko­hászra 72, élelmiszeripari dolgozóra pedig 55 szakmai s :rüles jut. Elgondolkoztató az a tény is. hogy a sérülé­sek több emberéletet köve­telnek, mint azelőtt. Az el­múlt esztendőben például az országban 446 halálos üzemi baleset történt. Legrosszabb Mészpótló Lengyelországi építkezése­ken jó eredményekkel járt az epoxidgyanták alapján készült keverék alkalmazá­sa mészhabarcs helyett. A gyantából, ftalátból, nitro származékból és anyagból álló új habarcs kü­lönösen jól használható a tatarozási munkáiénál: ha nyomás alatt befecskendezik a fal repedéseibe, rendkívül szilárddá teszi a tatarozott épületrészeket. — A LOK delegációja ha­zánkban. Kiss Lajos vezér­őrnagynak, a Magyar Hon­védelmi Szövetség főtitkárá Ankét a rakodásgépesítésről — Ma: külpolitikai előadás a Sajtóházban. Ma. csütör­tökön a Sajtóházban, a Kül­politikai Fórum sorozat ke­retében dr. Koncz Jáno6. a megyei pártbizottság osztály­vezetője tart előadást dél­után 5 órai kezdettel „Lá­zongó ifjúság Nyugat-Euró­pában és az Egyesült Alla­A konténerizáció és rakodásgépesítés időszerű témá- mokban" címmel. Az előadás járói rendez ma délelőtt fél 9 órai kezdettel ankétot a színhelye a Tiszatáj szer­nak meghívására hivatalos Közlekedéstudományi Egyesület szegedi szervezetének kesztőségének II emeleti he­latogatásra Budapestre érke-. szállítmányozási szakcsoportja a vasütigazgatóság tanács- lyisége Az előadás zártkörű zett a lengyel testvénszerve- termében. Az ankétra meghívták Csongrád, Bács és Békés belépés csak meghívóval zet. a LOK küldöttségé, ame- megye területéről az érdekelt szállíttató vállalatokat is, . lyet Zbigmew Szydlowski jelen lesznek a KPM Vasúti Főosztálv és áz Autóközle- — Ha.iomotorok. A pozna­vezérőrnagy, a LOK Köz- kedési Tröszt, továbbá a MÁV Szegedi Igazgatósága és ni Cegielski Művek szerelő­oonti Vezetőségének elnöke több autóközlekedési vállalat vezető szakemberei is. A csarnokait idén hagyják el vezet- tanácskozás és-az ezt követő gyakorlati bemutató célja a először 17 500 lóerő teljesít­— • Vöröskeresztes tanács- szállítás és anyagmozgatás korszerű megoldásainak ismer- ménvű Diesel hajómotorok kozás. Ma. csütörtökön dél- tetése. a modern technika, a legújabb ki- és berakó be­után a Vöröskereszt városi szervezetének vezetősége ér­rendezések népszerűsítése. Az ankéton Csoltó László, a A következő ötéves terv 48 Központi Szállítási Tanács titkára tart előadást: a délutáni ezer lóerő teljesitmenyű mo­tekezletet tart. melyen az szakmai bemutatót Garamszegi Györgv mérnök-tanácsos, torok gyártását irányozza szárító- • egészségügyi intézetek vörös- a KPM Vasúti Főosztály főelőadója vezeti. elő. Feri itthon maradt — Gyere ki Olaszországba, ott ragyogó az élet. A ten­gerpart, áramvonalas kocsik, bomba nők. és minden ol­csó. Kevés munka, sok pénz, könnyű élet. Feri ámulva ki a munkanélküliség elől más országokba. Feri meg olyan elmélyülten hallgatta őt, hogy arra sem gondolt: vajon a nyugati Kánaán miként kényszeríthette ba­hallgatta az olasz fecsegését, rétját arra. hogy egy szocia­Hat igen. ez lehet az igazi lista országban, nálunk vál­— gondolta magában. Itthon laljon munkát. mikor lesz nekem kocsim? Meg csak ipari tanuló va­gyok. No és, ha szakvizsgát teszek, utána is agyonra „melózhatom" magam, hogy De nem sokáig spekulált, hanem a lakásukon talált értékek egy részét magához vette és köszönés nélkül tá­vozott. Becsavarogta az or­keresztes munkáját és a má­sodik félév feladatait beszé­lik meg. — Millió helyett milliárd. Lapunk tegnapi számában' a Növekvő idegenforgalom cí­közlekedési mű írásunkba a nyomda hi­bájából téves adat került. Az idegenforgalmi bevétel ta­valy nem 1 millió, hanem 1 Esküvő után — Francia filmnapot rendez ma, csü­törtök délelőtt 9 óra 15 perc­kor a MÁV Petőfi Művelő­dési Otthonában a Közieke- milliárd forint volt. öéstudományi Egyesület. A filmbemutatókra a X. műsza­ki hónap keretében kerül sor. Holnap, ugyancsak a mű­velődési otthonban magyar közlekedési filmeket vetíte­nek. — Sztrájkba léptek a wa­shingtoni köztisztasági dol­gozók. Emiatt kedden az egész városban eltakarítat­lan maradt a szemét és a hulladék. A sztrájkolok „hosszú, forró és bűzös nya­— Véradás. A Szegedi Köz- rat" helyeztek kilátásba ar­lekedési Vállalatnál, a MÁV ra az esetre, ha a fizetés­több üzemében, intézményé-, emelésre és a munkakörül­ben. a seprűgyárban, a Nagy- menyek- megjavítására vonat­alföldi Kőolaj- és Földgáz- kozó követeléseiket nem elé­termelő Vállalat építési üze méné) és Tápén rendeztek véradó napot a közelmúlt­ban. A dolgozók mindenütt ^TlfT?: °ra?' vért aHtek mint , w,: kentl atlagsebesseggel. csak­gítik ki. — TU—141. Több kétezer kilométeres mint órán­autóra pénzem legyen. Miért szagot, majd a déli határ fe­ne hallgatnék az olaszra? Feri kisgyerek volt még, amikor szülei elváltak. Mos­tohaapját nem szerette. Amióta nagyfiú lett, nem érezte jól magát otthon, réyre többet csavargott. Egyszer már ügyészi figyel­meztetésben részesült, tiltott határátlépés kísérlete miatt. Akkor megfogadta, hogy le­mond a gyerekes kalandok­éi, de most közbejött az olasz. Édesanyja egv eszpresszó vezetője Budapesten. ahol Eeri mindennapos vendég volt. Ott ismerkedett meg az olasszal is, aki hűtőgép-sze­relőként dolgozott Magyar­országon. Kezdetben a sport es a nő volt a kedvenc té­kájuk. Később a nyugati rietforma elemzésébe merül­tek. Az olasz temperamentu­mosán dicsőítette áz otthoni eletet. Arról persze semmit sem szólt, hogv a háború óta lé indult. Ügy gondolta. Ju­goszlávián át elérheti az oiasz határt, és azután mér minden az övé: a tenger, a kocsi, a nők — ahogyan azt az olasz is mondta. Szegeden, a szüleitől lo­pott holmiból végkiárusítást rendezett. Előbb a táska­varrógépet adta el hatszáz forintért, egy másik lopott holmit pedig kettőszázért. A többit már — és erről iga­zán nem tehet — Buruncz József határőr főtörzsőrmes­ter „vette meg". Ferkó itt­hon maradt és józanodik. Gazsó Béla több vért adtak, mint a ko­rábban megtartott véradó napokon. Má.ius 22-én, pén­teken a cipőgyár, má.ius 25­nem 17 ezer méter magas- — Előadás a gyártásprog- — Automata lisztcsoma­ságban végzett újabb-próba- ramozásról. A Faipari Tu- goló. A selypi malomban két repülést a TU—144 szovjet dományos Egyesület rende- és fél millió forintos bérű­én hítfín iomo,n, i7„" szuperszonikus utasszállító zésében ma, csütörtökön dél- házással NDK-gyártmányú • "eLlun a lemezgyár, ma- rpn;iinppn ., v, repuiogep. jus 26-án, kedden a Tisza Bár a kísérleti után 14 óra 30 perckor elő- félautomata lisztcsomagoló parti fűrészüzem, má.ius 28- • tertanak. adás lesz az Alföldi Bútor- gépet helveztek üzembe, an. csütörtökön a Pannónia az ,eddl.Sl re.p.u,es'. eredme- . . . __„ csütörtökön a Pannónia szői-me- és bőrruhagvár. má­.ius 29-én, pénteken pedig a jutagyár dolgozóit várja a véradó állomás. nvek olyan biztatóak, hogy Cárban. A gyártásprogra- amely egy .kilogrammos cso­máris számos ország közölte mozáa operatív feladatai mű- magokat készít, A gép na­igényét a kétszeres hangse- szaki akadályok elhárításá- ponta két műszakban mint­besseg kifejtesére képes szov- nál címme, pintér József ad egy négyszáz jet gép megvásárlására. — Piac, Szerdai árak. A zöldborsó kilója 40. a kar­— Nős katolikus papok. Harminc kolumbiai kato­S lelkefSa a a,kÍk"6k a Va" flölTTfrlir« ubörkVso" tikán engedelyt adott a no- a spenóté 7—8. a sóskáé 6— sulesre. kedden bejelentette. 7. a kelkáposztáé 6-7 forint hogy megalakítják a nős pa- A tavalyt sárgarépának 3-4 pok nemzetközi szövetségét, a gyökérnek 4—5 forintért szakmai tájékoztatást. mázsa lisztet tölt kilós csomagokba. amelynek tagjai „pszicholó­giai és gazdasági segítséget" nyújtanak egymásnak. Kora reggel egy izgatott férfi ko­pogtat a még zár­va tartó vendéglő ajtaján. „^„ — Bocsánat a hány miilió olasz vándorolt zavarásért, de ta­Nem mindegy... Ián meg tudják mondani, hogy itt voltam én tegnap este? — Igen, itt volt. — És elittam itt 300 forintot? — Igen. — Hála isten­nek! Már azt hit­tem, hogy vala­hol elveszítettem a pénzt. adták kilóját, az ü.lsárgarépa csomója 1,30—2,50. az ú.igyö­kéré 1—1.50 volt. A földi­epret 55—60. a cseresznyét 30. az egrest 10. az almát 4,50—6 forintért adták. A retek csomója 0,80—1,20. a zöldhagymáé 1—1.20. a zöld­paprika darabja 1.50—1,80, egy fel saláta 0.50—0.80-ba került. A csirke kilóját ' 30 forintra. a tojás darabját 1— 1,10-re tartották. Madarak háborúja Tihanyban, a terrrjészetvé- pén kiröppentették idei első delmi őrök megfigyelései fiókáikat és most a tihanyi szerint, ezekben a íiapokban gyurgyalagok ellen indítottak ádáz háború dúl két odulakó inváziót, hogy a második madárfajta, a gyurgyalagok költéshez birtokba vegyék és a seregélyek között. A tanyájukat, gyurgyalagok a lösztalajú A földfalakba fúrt ürege­partfalakban készítenek ma- kért napokig ádáz csata dúlt, guknak gyakran másfél mé- s a seregélyek számbeli fő­tér mélységű odút. A sere- lénye ellenére a gyurgyala­gélyek, amelyek szintén odu- gok maradtak felül, az ő lakók, de nem szeretnek költőhelyük lesz a tihanyi fészket építeni, május köze- löszfal. CSÜTÖRTÖK, 1970. MÁJUS 21. DÉLMAGYARORSZÁG ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom