Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-21 / 117. szám
(Folytatás az 1. oldalról:) virrasztott e községek lakossága. Kritikus napok következnek most a marosi árvízvédekezésben. hiszen a töltéseket állandóan mossa, feszíti a hatalmas árhullám és számítani lehet esetleges csúszásra, szakadásra is. Olyan erőket mozgósítottak, hogy mindenképpen megvédjék a víz betörésétői az érintett községeket, különösképpen pedig Makó városát. Itt a magasabb pontokon, jóval a város előtt, olyan lokalizációs vonalat építenek ki — minden rendelkezésre álló gépi. műszaki erőt összpontosítva —, hogy ezzel a védekezéssel ellent tudjanak állni egy esetleges gátszakadásnál is. Intézkedtek, hogy szükség esetén Makó lakosságát se érhesse meglepetés. Aggodalomra azonban egyelőre nincs ok: a város előtti védtöltések állapota erösebb. mint a fentebbi szakaszokon. A magyar árvizek történetében egyedülálló a Maroson levonuló hatalmas víztömeg. Ilyennek tekinthető a Felső-Tiszán. bekövetkezett árvíz is. A kritikus órákban Makónál megközelítően 2900 köbméter viz rohan el másodpercenként. A Tisza ugyanennyi idő alatt most 3100 köbméter vizet szállít. Ez a mennyiség a Duna közepes vízhozama. A Marosról levonuló árviz szükségszerűen megemeli Szegednél a Tisza vízszintjét. amely fokozatosan emelkedik, s megközelíti vagy eléri a 9 méteres vízszintet. Ezzel az árhullámmal — a számítás szerint — nem találkozik össze az az árhullám, amely még felülről vonul lefelé. Szegedhez ez a nagy tömegű víz 2—3 nappal később érkezik. A tiszai védőtöltések még mindig jól tartják magukat, noha a viz szintje ismét elérte. sőt meghaladta az ez évi áprilisi maximumot. A töltések magassága változatlanul kibírja a várható legmagasabb vízállást, amely 1932-ben 9 méter 23 centiméter volt. A töltések 10 méter 30 centiméteres vízmagasságnak is ellent tudnak állni. Szeged önállóan védekezik az árvíz ellen. Minden eshetőségre számítva, tegnap már elrendelték a város előtt, a, rakpart fölött a kőkoriátok levezető nyílásainak befalazását. A vízállásnak megfelelően harmadfokű készültségben állnak a véderők Szegednél is. s ez a fokozat érvényesül a magyar—jugoszláv határszakaszig. Szegedet nem fenyegeti a víz, arra azonban számithatunk, hogy hosszan t^rtó. magas vízállás feszül a védőtöltéseknek. amelyeknek őrzésére, figyelésére' nagyobb erőket összpontosítottak. Segítség a bajbajutottaknak A dolgozók szolidaritása Tegnap Szegeden újabb üzemi közösségek adták bizonyságát együttérzésüknek, az árvízkárosultakkal való szolidaritásnak. A Szegedi Fémipari Vállalat gazdasági és mozgalmi vezetőinek kezdeményezésére reggel munkakezdés után röpgyűlést tartottak a vasas üzemben. A dolgozók egyétértettek azzal a javaslattal, hogy május 20-i keresetüket valamenynyien — mintegy 500-an — az árvízsújtotta vidék lakosságának megsegítésére ajánlják fel. A vállalat ma, 21én már át is utalja a 35 ezer forintnak megfelelő összeget. Ezt egészíti ki a KlSZ-fiatalok kezdeményezése; a KISZalapszervezet felajánlotta, hogy pénztárából 7 ezer 500 forintot fizetnek be/szép példáját adva a gyors segítésnek. Több vasas dolgozó ruhafélékkél, takarók ajándékozásában tetézte a kollektív felajánlást. S talán a legszebb példát szolgáltatja az áldozatkészségre Molnár Antal, Szentmihálytelek, Gorkij utca 12. szám alatti lakos, aki házában egy szobakonyhás lakásrészt ajánlott fel egy árvízkárosult családnak — ingyenes használatra, egy-másfél évi időtartamra. A Pamutnyomóipari Vállalat szegedi gyárában, a textilmüvekben is a „hogyan segítsünk?" volt a fő téma. Az üzemi KlSZ-végrehajtóbizottság is erről tanácskozott. A fiatalok 20 ezer forintot ajánlottak fel az ifjúsági szervezet pénztárából, s már tegnap át is utalták ezt az összeget a központi segélyalapnak. Az Országos Gumiipari Vállalat szegedi EMERGÉ gyárában is együttérzésükről tettek bizonyságot a dolgozók. Röpgyűléseken határozták el, hogy egy szabad szombaton három műszakban fognak dolgozni, s keresetüket — együttesen mintegy 80 ezer forintot — az árvízkárosultak megsegítésére utalják át. A Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalatnál ugyancsak röpgyűléseket tartottak tegnap. Az építőmunkások elhatározták, hogy június 6-án, szabad szombatjukon valamennyien munkába állnak. A rendkívüli munkanap bérét, igen tekintélyes összeget — mintegy 300 ezer forintot befizetik a bajbajutottak megsegítésére. A pusztamérges! külterületi iskola kisdobosai és úttörő csapata a vasgyűjtési hónap alatt megkeresett pénzüket felajánlottak egy árvízkárosult tanyai iskola megsegítésére. Az összeg nem nagy, 2 ezer forint. 46 iskolás gyerek szép ajándéka, követendő példa. * Az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt intézkedett arról, hogy az árvíz sújtotta Szabolcs-Szatmár megye lakossága a húsellátásnál semmiben se szenvedjen hiányt. A szabolcsiakat a tröszt intézkedése nyomán az ország különböző vidékeiről látják el a szükséges áruval. Az úgynevezett szárazáru — a szalámi és a kolbász — Szegedről, illetve Békés megyéből érkezik. Naponta két, sőt esetenként három ízben szállítanak a megyei húsiparnak „besegítő" testvérvállalatok. Az árvízkárosultaknak a természetbeni adományokat — takarókat, ágyneműket stb. — a Vöröskereszt városi és szegedi járási titkárságaira lehet eljuttatni. Mindkét vöröskeresztes titkárság a Vörösmarty utca 7. szám alatt van. Növekvő az Intermetall országok árucseréje Az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezetben részt vevő országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió —, továbbá a jugoszláv vaskohászati .egyesülés és a román Metallimport külkereskedelmi vállalat képviselői májüs 1"3—20 között Budapesten tartották 21. értekezletüket a vaskohászati termékek kölcsönös szállításáról. A részvevők egyeztettek a kohászati termékek harmadik negyedévi és a kohászati másodtermékek második félévi szállítását. A szerdán, tegnap aláírt jegyzőkönyv adatai szerint a kölcsönös szállítások örvendetesen növekednek. A mostani megállapodások értelmében 160 százalékkal több kohászati terméket, illetve másodterméket szállítanak az idén egymásnak, mint amennyit tavaly ilyenkor 1970-re előzetesen terveztek. Nőtt a cseretermékek választéka is, az eddiginél jóval több rúdárut, melegen és hidegen hengerelt lemezt, csőárut és kohászati másodterméket szállítanak egymásnak. Az említett termékek részesedése a múlt évi forgalom 68 százalékáról 75 százalékra emelkedett. (MTI) Gazdálkodás A lengyel egységfront képviselője Szegeden Tegnap délelőtt kétnapos látogatásra Szegedre érkezett Janina KalinowskaGóralska. az Észak-lódzi Selyemipari Vállalat igazgatója, a Lengyel Nemzeti Egységfront Lódz városi bizottságának alelnöke, akit elkísért dr. Stanislaw Andrzej Soehacki, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója. A vendégeket a délelőtti órákban Szegeden, a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai székházában fogadta Lacsán Mihályné, az Országos Béketanács tagja, a népfront városi bizottságának elnökhelyettese és Hofgesang Péter, a népfront városi bizottságának titkára. A májusi békehónap rendezvényeinek keretében hazánkba érkezett Janina Kalinowska-Góralska egyike azoknak a partizán nőknek, akik a második világháború alatt tevékenyen részt vett a Lengyelország ' felszabadításáért vívott harcokban. A lódzi vendég a tegnapi napon felkereste a Szegedi Textilműveket, megismerkedett a gyár munkájával, majd a szocialista brigádok vezetőivel folytatott eszmecserét, s tartott tájékoztatót a lengyel nők fasizmus ellen vívott harcáról. A délutáni órákban városnéző séta keretében ismerkedett Szegeddel. A lengyel vendég ma ellátogat a Kenderfonó és Szövőipari Vállalathoz, ahol tájékoztatót tart. A lengyel textilipar 25 éve címmel. Délután a népfrontszékház klubjában a népfront és nőmozgalom aktivistáival találkozik. Szellemi tőke Á gazdálkodás — újra meg újra szándékosan hangsúlyozzuk ezt a fogalmat, kiemelve többletét a puszta termeléshez viszonyítva — az igazi, jó gazdálkodás olyan tudomány, aminek tanulására a mostani gazdasági körülmények között ugyancsak rá vannak utalva az irányítók. Arra is. hogy a szellemi tőkével, a technikusok, mérnökök. közgazdászok tudásával jól gazdálkodjanak. Az ilyen gazdálkodásnak számos jelét láthatjuk. Például abban, hogy a fiatal szakemberekre, a műszaki ifjú gárdára támaszkodnak egy-egy szegedi üzemben. Az eredmény: a fiatalok korán feladatközeibe kerülnek, a1 műszaki fejlesztés lényeges kérdéseit tárgyalják meg velük, illetve ké rik segítségüket a megoldáshoz. Van azonban olyan szemlélet is, hogy az „új fiú, csak ismerkedjen. admi nisztráljon, „érjen" még néhány évet. nem kell mindjárt kezébe venni a fontosabb tennivalókat. „Vár sorodra!" — ez nem valami szerencsés buzdítás azok számára, akik cselekedni, segíteni akarnék. Sokkal szerencsésebb az olyan hozzáállás, amit a MÁV Szegedi Igazgatóságánál tapasztalhattunk, hogy tudniiyik a szakdolgozatpalvazaTön jó eredményt elérőket a Kiváló Ifjú Mérnök. Technikus címmel jutalmazzák. s pénzjutalomban is részesítik. Hosszú jegyesség Az újítók, a nehéz emberek — érzékeny emberek is. A jó újítói közérzetnek éppen ezért sok titka van, többek közt az, hogy bánnak vele. hogyan kezelik és mennyire méltányolják. Még az is, hogy — mikor. Például, ha egy ügyes kezű. friss fantáziájú technikus igazán jó alkotást tett le az asztalra, nem valami illendő dolog évekig várakoztatni az újítási díjjal. Majd háromévi várakozás után kapta meg pénzét egy ilyen fiatalember. Maga panaszolta: már nem is tudott igazán örülni neki. — Úgy van ezzel az ember. mint a hosszú jegyességgel — mondta kesernyésen. Igaza van. Pszichikailag is kedvező hatású, ha időben jön a jutalom. Nem jó sokáig „jegyben járatni" egy tehetséges szakembert olyan újítással, amin már túl van. Inkább azt kell elősegíteni, hogy ilyenkor már újabb alkotáson törje a fejét. Zavartalanul, s abban a meggyőződésben, hogy érdemes. Kézfogás a tudománnyal Az üzemek legtöbbjében nincs külön kutatórészleg, saját terep a kísérletek számára. Nyilván ez lenne a legcélszerűbb, de erre még várni kell. Addig is azonban lehetőséget kell teremteni a termelőmunka és a tudomány minél jobb együttműködésére. A különféle ipari kutatóintézetekről nem elég csak azt tudni, hogy vannak. Azt is érdemes észben tartani a gyáriaknak, hogy értük, a sikeresebb termelésért hozták létre ezeket az intézeteket. Továbbá, hogy nemcsak Mohamed mehet a hegyhez, hanem fordítva is. Vagyis a kölcsönösség kívánatos és célszerű. Szegeden például a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál számos témát együtt dolgoztak ki a Textilipari Kutatóintézet és a vállalat legértőbb szakemberei. Ugyancsak jó példát kínál a konzervgyár, ahol egy kitűnőnek ígérkező „ilyen még nem volt" találmányt — az osztott hidrostatikus sterilező berendezést — maga a feltaláló, a Konzervipari Kutatóintézet Tudományos munkássága próbál ki a gyakorlatban, szorosan együttműködve a gyár szakembereivel. Simái' Mihály Allatforgalmi és húsipari tanácskozás Szerdán az ÉDOSZ Gorkij fasori székházában az állatforgalmi és húsipari vállalatok tanácskozásán Köves Béla, a tröszt vezérigazgatója elmondotta, hogy a távlati tervek szerint 75—80 kilogrammra nő majd a jelenlegi 58 kilós egy főre jutó hazai húsfogyasztás. Ez máris a közepesnél valamivel jobb európai színvonalnak felel meg, az állatforgalmi és húsipari vállalatok azonban arra törekednek, hogy az új gazdaságirányítási rendszer előnyeit kihasználva minél előbb lehetővé tegyék a belföldi fogyasztás további javítását A tanácskozáson dr. Banké Antal, a MÉM főosztályvezetője elmondotta, hogy a húsiparban egyre inkább létjogosultságot kapnak a termelési megállapodások. Mind több állatforgalmi és húsipari vállalat anyagilag is „beszáll" egy-egy mezőgazdasági nagyüzem fejlesztésébe. A vállalatok például Tolna megyei termelőszövetkezetekben anyagi támogatással tették lehetővé, hogy a tervezettnél lényegesen gyorsabban valósítsanak meg olyan beruházásokat, amelyekből a termelőnek és az ipari vállalatoknak egyaránt hasznuk van. (MTI) SZO T'küldöttség Jugoszláviában MÁJUS BUDÁN Kényes. Tamás felvétele A Jugoszláv Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának meghívására Gáspár Sándor főtitkár vezetésével szerdán ötnapos látogatásra Jugoszláviába érkezett a magyar szakszervezetek Országos Tanácsának küldöttsége. Belgrádban szerdán meg- CSÜTÖRTÖK, kezdődtek a két szakszerve- 1970. MAJUS 21 közötti megbeszélések ' Gáspár Sándor és Dusán Petrovics vezetésével. A magyar és a jugoszláv szakszervezetek képviselői tájékoztatták egymást a két ország fejlődéséről, a szakszervezetek szerepéről és tevékenységéről. Laserek A leningrádi optikai-mechanikai egyesülés megkezdte a rubinkristályos kvantumgenerátorok sorozatgyártását. Ezekre a laserekre a biológusoknak. vegyészeknek, kohászoknak és orvosoknak van szükségük. Most a leningrádi mérnökök és tudósok laser-műtőkések sorozatgyártását készítik elő. Izet DÉLMAGYARORSIÁG 3