Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

Áz ipari tanulók ebédeltetése F. M. olvasónk fia másodéves ipari tanuló az egyik szegedi kisiparosnál. Fizetése havi 250,— Ft. kedvezményes étkeztetést azonban nem kap. Ügy hallotta, hogy a szakmunkásképzésről szólt, rendelkezések nemcsak az állami vállalatoknál tanuló fiatalok részire írják elő a napi egyszeri díjtalan étkeztetést, fianem a kisiparosoknál tanulókra is vonatkozik. Kérdés: fia részérc jár-e ingyenes étkeztetés, vagy nem? A 13 1969 (XII. 30.) MüM. sz. rendelet részletesen szabályozza a szakmunkásképzés rendjét, valamint a juttatások formáit. Ez a rendelkezés 1970. január 1-től érvényes. A rendelet . kötelezően előírja, hogy az ipari tanulónak az Iskolai és gyakorlati foglalkozási napokon az egyszeri kedvezményes étkeztetést. biztosítani kéli. A kedvezményes étkeztetést lehetőleg természetben kell kiadni. Ha erre lehetőség nincs, akkor legkevesebb napi 6 forintot térítésként kell fizetni. Ha a tanuló az ebédet természetben kúpja, akkor az étkeztetéshez a tanulónak hozzájárulást kell fizetnie. Az első éves ipari tanulónak 50 fillért, a másodévesnek 1 forintot ós a harmadévesnek pedig 1,50 forintot. Az 1970. január 1. napja után szerződtetett ipari tanulók egységesen a természetbeni ebédjuttatáshoz 1 forint hozzájárulást fizetnek. Amikor a tanuló természetbeni ebéd helyett térítést kap. ez esetben, hozzájárulást a tanulótól levonni nem lehet. Olvasónk fia részére a havi 250 forinton felül napi egyszeri természetbeni ebéd jár. vagy — ha azt nem tudja biztosítani — a kisiparos ebédtérítés címén napi 6 forintot köteles fizetni. A rendelkezés szerint, ha a kisiparos a tanuló részére járó juttatásokat (ebéd. munkaruha stb.) nem adja ki, szabálysértést követ el és 3 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Súlyosabb esetben a . tanulótartási engedély is megvonható, vagy az iparengedély bevonására is sor kerülhet. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy keresse fel a kisiparost, ahol fia ttfnul és hívja fel a figyelmét arra, hogy a rendelet szerint fiának jár ebédtérítés, mert azt természetben nem adta ki. Ha felhívására a kisiparos az ebédtérítést továbbra sem adja ki. jelentse a KIOSZ vezetőjénél, vagy az I. fokú iparhatóságnál. Dr. V. M. Félrebillen a mezőgazdaság mérlege Jók a tavalyi eredmények Elmaradás az állattenyésztésben I. KERÜLET Házasság: Dankó János és Tátrai Zsuzsanna, Dénes Lalos és Kneusel-Herdliczka Gabriella, Tábori László és MarkcvicsHorváth Mária, Szlovák László és Molnár Edit, Jankó Miklós és Péter Erzsébtt, Bagi Ferenc és Takács Piroska, Radics Ferenc és Szalay Csilla, Sajtos Tibor és Nagy Mária. Szabc Ferenc és Paparánszki Ágnes, Csamangó Imre és Kégli Julianna, Szabó József es Szabó Terézia, Szabó Antal és Temesvári Ibolya, Vásárhelyi Illés és Kopasz Ida, Pancza István és Andrássy Ágota, Pálfi Ferenc és Mison Katalin, Kis András és Kois Mária, Tóth Árpád és Bacsa Mária, Hős-Nagy Pál és Nagy Margit, Andalo Romano és Szőnyi Orsolya. Czvikk József és Peták Margit, Schaudl Július Kari és Pintér Mária, Fodor Adám és Gerhard Lenke, Lahoczki András és Laezi Margit, Gera József és Multyán Ágota. Balogh Gábor és Czene Mária, Tyuroski Miklós és Juhász Mária házasságot kötöttek. Születés: Göbölyös Jánosnak és Herédl Máriának Mária Gizella, Zsiga Istvánnak és Varga Jlonénak Erika Ilona, Szél Tibornak és Kránitz Évának Tibor, Helenbai Józsefnek és Horváth Gyöngyinek Gyöngyi. Kardos Józsefnek és Miszlai Margitnak Andrea, Nagygyörgy Ferencnek és Barna Rozaliának Tünde, Kónya Józsefnek és Mása Máriának Anikó, Gémes Antalnak és Kormányos Máriának Antal Zoltán. Börcsök Istvánnak és Mészáros Ildikónak Zsolt István, Galuska Lászlónak és Márton Hajnalkának László Pál, Pillér Györgynek és Szabó Mártának Bernadett. Kocsis Józsefnek ós Tóth Teréziának Gábor József, Molnár Lajosnak és Kiss Máriának Annamária. M81nár Jánosnak és Bubori Gizel'ának Tit.or János. Szerető Bálintnak és Bozó Irénnek Csilla, Nagy Sándornak és Berta Zsuzsannának Andrea, Madácsi Istvánnak és Almást Erzsébetnek Szilvia Eszter, Muskó Istvánnak és Illés Máriának Ferenc. Dávid Lászlónak és Simon-Hajdú Ilonának László, Kalocsay Zo tannak és Tőke Máriának Katalin Tünde, Nemes Istvánnak és Kakuszi Zsuzsannának Zsuzsanna, Bági Józsefnek és Gácsi-Kiss Margitnak Zoltán József, Horváth Andrásnak és Siket Erzsébetnek Erzsébet. Győri Ferencnek és Tóth Máriának Hajnalka Gabriella, Tóth Istvánnak 'és Gyapjas Rozáliának Ágnes, Erdélyi Ferencnek és Seregi Irénnek Ferenc, Orisek Ferencnek és Péter Vilmának Péter. Babarezi Szilveszternek és Hegvközi Erzsébetnek Judit. Jani Istvánnak és Széli Annának Aranka Ibolya. Hódi Jánosnak és Ka. tona Évának Krisztina Éva, Fazekas Tibornak és Frank Juliannának Ildikó. Kovács Istvánnak és Varga Erzsébetnek Andrea tlaikó, Pataki Sándornak es Takó Ilonának Erika Eva. Horváth Mihálynak és Széli Margitnál Katalin. Tüske Gyulának és Eóka Teréziának Gyula, Varga Sándornak és Török Honának Ildikó. Környei Gábornak és Kasza Évának Olga. Bittó Józsefnek es Kiss Annának Gábor, Szél Istvánnak és Kirí Ilonának Ilona, dr. Poczik Bélának és Chorus Erzsébetnek Beáta Erna. Judák Lászlónak és Rakonczai Ilonának Szilvia. Bán fi Istvánnak és Tóth Erzsébetnek Rita, Pécskai Tózsefnek és Farkas Rózsának Gabriella Rózsa, Danis I.asztönak és Vlda Zsuzsannának Ildikó. Martonosi Istvánnak és Kiss Évának Csilla, Feró Lajosnak és Elekes Margitnak Maréit, Szolláth Tmrének és Boros Évának Katalin. Rácz Bélának és Molnár Margitnak, Rita Henrietté. Csányl Imrének és Jakabovics Irénnek Renáta, Fürjes Ferencnek és Berta Piroskának Henriette. - Doró Györgynek és Nagy Ilonának Edit, Kordás Lászlónak és Hübsch Évának László Zsolt, Papp Lászlónak és Bötkös Juditnak János Zoltán. Vágó Ferencnek és Dancsó Irénnek Gábor Tamás, dr. Koltai Mátyásnak és dr Ottlecz Annának Atti'a Károly Papp Lászlónak és Czeg'édi Lídiának László Gábor, Argyelán Józsefnek és Zsóter Anyakönyvi hírek Zsuzsannának Boldizsár József, Balogh Antalnak és Jakus Máriának Judit, Mészáros Istvánnak és Koszó Ilonának István László, Kocsis Ferencnek és Miklós Máriának Katalin. Sörös Károlynak és Molnár Juliannának Károly. Fonusz Jánosnak és Gajdács Irénnek László. Olajos Józsefnek és Wenner Erzsébetnek^ Györgyi, Szekeres Károlynak és Nagy Pir9slcanak Károly, Nagy Sándornak és Lengyel Máriának Zsolt nevű gyermekük született. Halálozás: Komlós! Istvánná Póplty Erzsébet, Papp-Csuka Tibor, Szilágyi Irgn, Török Illés, Oberkersch Józsefné Nyemetz Teréz, Kakuszl István, Strasser Mártonná Apró Julianna, Kanász Sándor, Kovács János, Soltész Jánosné Berta Aranka, Márki Lajos, Deák Józsefné Bába Veronika, Hadik Anna meghalt. H. KERÜLET Házasság: Makai Péter és Bago Mária, Lakó János és Korom Mária Rozália, Berki István és Nagy Anna Katalin, Deák Gyula és Pesti Valéria házasságot kötöttek. Halálozás: ugi Lajos. Terbe Józsefné Gyöngyösi Julianna, Hajdú Ferenc, Becker György, Révész József meghalt. m. KERÜLET Házasság: Schólt'er Ferenc József es Nagy Katalin házasságot kötöttek. Születés: Balogh Péternek és Bodrár Erzsébetnek Gabriella, Takács Sándornak és Gonda Rozalia Máriának Andrea, Berki Bélának é3 Földvári Katnlinnak Béla, Gyuris Mihálynak és Patik Erzsebetnek Imre, Bozsák Józsefnek és Móra Ilonának Csilla. Lénárt Béla Józsefnek és Szekszárdi Klárának Béla Balázs, Dobó Jánosnak és Kósa Piroskának László, Gyukity Márknak ós Kovács Rózsának Kornélia, Tari Jánosnak és Némedi-Varga Ilona Krisztinának Zsolt János, Király Mihálynak és Csér.yi Erzsebetnek Karoly, Baráth Györgjmek és Herczeg Mária Viktóriának Anita Mária, dr. Száva Lajos Gábornak és dr. Lovas Rozáliának Gábor, Török Istvánnak és Nagy Gizellának Erika, Tóth Szűcs Antalnak és Szabó Margitnak Attila Antal, Kapás Istvánnak és Szekeres Mária Etelkának Zoltán. Varga Józsefnek és Széli Irénnek Tibor József hevü gyermekük született. Halálozás: Makra Antal, Papp István András, Németh Józsefné Gábor Julianna, Haring Rudolfné Szabó Veronika, Csiszár Istvánná Virág Julianna, Fodor Antalné Csala Erzsébet, Dondó István József, Molnár Jánosné Ábrahám Anna, I.ajkó János, Szabó István Károlyné Pintér Terézia, Szabó Péterné Kispéter Anna. Szíjártó Józsefné Mrávec? Ilona meghalt. Az elmúlt esztendőt sikeresen zárták a Csongrád megyei közös gazdaságok és állami birtokok. A hatékonyabb közgazdasági ösztönzők, az önálló vállalati gazdálkodás eredményeként, a korábbi évekrtél nagyobb arányú volt a fejlődés. A halmozatlan termelési érték az allami gazdaságokban 11. a termelőszövetkezetekben pedig .17 százalékkal nőtt. Szinte félrebillen a mezőgazdaság mérlege, a növénytermesztés javára. Ugyanis a termelőszövetkezetekben az előző évek 64—63 százalékával szemben tavaly már a hozarfférték 70 százalékát adta ez a főágazat. Az átlagosnál lényegesen nagyobb mértékben nőtt a gyümölcstermelés. 66 százalékkal, valamint az alaptevékenységen kívüli tevékenységek hozamértéke. A növénytermesztésből 700 millió forint nyereség, az állattenyésztésből viszont 63 millió forint veszteseg volt a szövetkezeti nagyüzemekben. Az összes nyereség az állami gazdaságokban 20. a termelőszövetkezetekben 38 százalékkal volt több. mint 1908-ban. A többletjövedelem nagyobb arányú felhalmozást tett lehetővé, s így a közös gazdaságok amellett, hogy 12 százalékkal több személyi jövedelmet fizettek ki. mintegy 50 százalékkal növelték a fejlesztési alapjukat. A kertészeti ágazatokban igen dinamikus volt a fejlődés. amit az átlaghozamok emelkedése bizonyít. Az 1368. évinél 79 szazalékkai több gyümölcs, ezen belül kétezer annyi őszibarack, szilva és alma termett. Nőtt az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás is 38 százalékkal és meghaladta a 63 kilogrammot. Az ipar és a kereskedelem több mint kétszer annyi gyümölcsöt vásárolt, mint 1968-ban. A közvetlen fogyasztásra kerülő zöldségfélékből is igen szépen alakult a termelés, a szakemberek váltig mondogatják, bár 1970-ben is olyan termésünk lenne, mint az elmúlt esztendőben, Jellemző, hogy az egy főre jutó fogyasztás zöldségfélékből d7 kilogramm volt, 9 százalékkal több az előző évinél. Korántsem mondhatók el ezek a megye állattenyésztéséről. A szarvasmarha-, sertéstenyésztés egyáltalán nem megnyugtató. Tavaly a legtöbb mutatószám romlott, vagy alig javult valamicskét. A 100 holdra jutó (mezőgazdasági terület) élősúlytenr.elés 1968-ban 57,3 mázsa. 1989-ben 58,4 mázsa volt. Sok közös gazdaság — P szegedi járásban is — kihasználva a közgazdasági ösztönzők nyújtc tta lehetőségeket. nem a saját tenyésztési színvonalát javítja, hanem elsősorban a háztájiból vásárolt növendék állatok tenyesztésével, hizlalásával, illetve értékesítésével kívánja a különféle kedvezményeket megszerezni. Tavaly 37 százalékkal több szarvasmarhát vásároltak a háztájiból, mint 1968-ban A sertéstenyésztést meghatározza a kisgazdaságok termelési színvonala. Ugyanis az állomány -kétharmadát háztáji, kisegítő gazdaságokban tartiák. Örvendetes. hogy gyors állománynövekedés tapasztalható. Március végén 395 ezer sertést tartottak megyénkben. ami az előző évinek 114 százaléka. Vágósertésekből. süldőkből viszont az első negyedévben igen keveset vásároltak fel. A csökkenés lényegesen nagyubb. mint országosan. Az utóbbi években a mezőgazdaság dinamikus fejlődésével nem tartott lépési a gépesítés. AZ új beruházások összetétele megváltozott és az építkezések javára tolódott el. Tavaly például a termelőszövetkezetek 628 millió forintos beruházásához csupán 15 százalék volt a gépi beruházás Ez megmutatkozott az idei tavaszon is. hiszen sok közös gazdaságban a leromlott gépállománnyal nehezebben tudták megszervezni a tavaszi munkákat. Korábban állami támogatás ösztönözte a gazdaközösségeket a gépjavításra, de n tavaly módosított szabályzók ezt megszüntették és a termelőszövetkezetek jelentős részét nehéz helyzetbe hozt'ák. mert anyagi eszközeik nem elegendők az elavult géppark gyorsütemű fejlesztésére. felújítására, ugyanakkor a támogatást nem kapják a javításra, alkatrészek pótlására. Mindezek mellett rendkívül nehézkes és hiányos az alkatrészellátás is. Még csak a tavaszi munkák vége felé tartunk. Év végéig bőven van idő, hogy a gazdaságok ki tegyenek magukért. „Az 1979-es esztendőről szóló számadás se" legyen majd rosszabb, mint a tavalyi. Sz. L. I. Gyomirtás Treflánnal A szegedi Felszabadulás Tsz-ben jelentős mennyiségű műtrágyát használnak fel. Nemcsak a szántóföldeken, hanem a kertészetben is jó tapasztalatokkal szolgál a vegyszeres gyomirtás. A Treflánt ebben az esztendőben összesen 200 holdra juttatják ki. 120 hold paprikára, 80 hold paradicsomra. Tavaly a vegyszerezést két menetben hajtották végre, a talajfelszínre r>ermetezték a Treflánt. majd tárcsáva] bemunkálták. Ez így nem vált be. Ha a vegyszer tovább maradt a talaj felületén, a napfény hatására a hatóanyag elbomlott és a hatás is elmaradt. Idén egy menetben oldja 1c meg. mégpedig UE 50-es traktorral vontatott tárcsára szereltek egy 300 literes permetlétartályt, és a szórófejeket. Lényeg, hogy egy menetben juttatják a permetlét a földre és azt azonnal bemunkáljék. Egyszeri tankolással 3 holdnyi területet látnak el vegyszerrel. A vegyszeies gyomirtás után pár nap múlva kezdik a palántázast. PINTÉR ISTVÁN 14. — Ismerem én az ilyen jólelkű urakat. A leiküknél csak az érzelmeik nemesebbek ... — Ezt hogy érted? — kérdezte a lány. — Hát úgy, ahogy te. Először biztosan megfogja a kezedet, aztán... — Ökör vagy, darling — intett le Ruth a rá jellemző közvetlenséggel. — Mr. Terner mar régen túl van azon a koron.,, Az ügyvéd és az újságíró szótlanul hallgatta az idillt. Forster azonban most már megelégelte a dolgot. — Megbízásom nem családjogi természetű — mondta. — Szeretném, ha a hölgy folytatná. — Én te szeretném, ha megtudnék minden részletet — közöltem. — A dolog egyre rejtélyesebb lesz. Nem értem, ha egyszer Terner Csánkó cinkosának tart, miért akar a segítségemre lenni. — Én sem értettem — mondta Ruth. — És most .már érti? —kérdezte Lewis, aki közben elővette a jegyzetfüzetét. — Talán. Terner megmagyarázta, hogy az a bizonvos Csánkó közönséges szélhámos. — Ruth. szívem, ennyit nélküled is tudok — fakadtam ki epésen. — Már hogyne lenne az, amikor rámfogia, hogy meg akarom gyilkolni, és éjnek ideién kirángattat a karjaidból. Ruth elpirult. Határozottan jól állt neki ez is. Legszívesebben átöleltem és megcsókoltam voLna, de ezt mégsem illett megtennem a sajlóés a jogásztársadalom képviselője előtt. — De Mr. Terrier ennél jóval többet tud Csánkóról — folytatta Ruth. — És azt üzente neked, hogy ha továbbra is Csánkó cinkosa maradsz és összejátszol vele, alaposan megütheted a bokádat. — Nagyszerű! — mondtam. — Ez aztán segítség! Hogy állhattál szóba egy ilyen alakkal? — 6 is éppúgy magyar, mint te vagy... gondoltam, összetartotok . . . Az egyik magyar meghallotta, hogy a másik bajba került, s elment, hogy segítsen rajta. — Köszönöm szépen az ilyen összetartást — mérgelődtem. — Most már te is láthatod, szívem, hogy az idekinti magyar milyen összetartó fajta. Ha az egyik meghallja, hogy a másik bajba került, azonnal odasiet. — Ez szép tulajdonság — jegyezte meg Lewis. — Valami olyasmi, mint amikor a parton álló mentöövet dob a vízben fuldoklónak, pedig nem is ismeri, csak azt tudja róla, hogy éppúgy ember, mint ő. — Hogyne. A jelenet pompás, a hasonlat telitalálat. Csak kicsit módosítani kell. Olyan ez, jó uram, mint amikor mentőövként követ dobnak a vízbefúlónak: kapaszkodjék bele, biztosabban elmerül. — A tárgyra, a tárgyra! — kopogtatott a jogász az asztalon. — Az idő pénz, uram, az idő pénz... — Azt csak megengedi, hogy tisztázzam, mit mondott rólam ez a Terner? — ripakodtam rá az ügyvédre. — Szóval. Ruth. mit mondott? — Azt, hogy te és Csánkó összejátszotok, s az egész meggyilkolási történet nem egyéb ügyes mesénél. , — És miért találtuk volna ki ezt a hülyeséget? — Azért, mert mindketten a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének tagjai vagytok. — Inkább az elmebetegek központi klubjának vagyok én a tágja, de nem ennek — mérgelődtem ismét. — És ha mindketten ilyen nemzetrpentők lennénk is. akkor is, mi értelme lenne ilyesmivel próbálkozni ? — Én sem ertem, drágám — mondta. — Mr. Terner csak annyit mondott, az a célotok, hogy a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Kőre nevű jelentéktelen és senkit sem érdeklő asztaltársaságot fontossá tegyétek. Nem értettem, hogy miért, de hát én olyan buta vagyok. Meghatott Ruth szerénysége. Igyekeztem neki bebizonyítani, hogy méltó vagyok hozzá. — Ehhez én sem érek fel ésszel, — Jaj. de cuki vagy — simogatta meg a fezemet a lány. — Már azt hittem, hogy bennem van a hiba. Tudod, én egyszerű lány vagyok. — Egyszerű, de nagyszerű — bókoltam. Lewis, úgy látszik, irigy ember volt. nem szerette, ha mások enyelegnek a jelenlétében. 13. — Talán én szolgálhatok némi felvilágosítással — vette át a szót. — Már utánanéztem egykét dolognak. Annyit sikerült kiderítenem, nogy Terner Is, Csánkó is a magyar emigráns kormány vezetőjének nevezi magát. Namármost, nyilvánvaló, hogy ha létezik magyar emigráns kormány, annak csak egy vezetője lehet. — Sorsolják ki, engem nem érdekel — szóltam. — Vagy vívjanak bokszmeccset a televízióban. Aki nagyobbat üt, az legyen a szebb fiú ... — Naiv maga, fiatalember — oktatott ki Fors* ter. — Az államjog komoly dolog. Az Egyesült Államok nem kis összeget áldoz. Nem mindegy, hogy ki élvezi a támogatást.. — Éppen e körül folyik a vita — fejtegette tovább Lewis. — Szerkesztőségem azt a megbízást adta, hogy behatóan elemezzem a helyzetet. — Akkor elemezze. — Ki kell derítenem meg a tényeket. Egyelőre csak a kiindulópontokkal vagyok tisztában. Terner azt állítja, hogy magától Horthy kormányzótól kapta még 1944-ben a megbízást, hogy halala után legyen az utóda. — Hát akkor rendben van. Akkor Terner a nagyobb fiú — vélekedtem. — Igen, csak hiányoznak a szükséges bizonyítékok. Terner ugyanis nem tudja alátámasztani állítását. Azt mondja, hogy Horthytól négyszemközt kapta a megbízást, amikor kihallgatáson fogadta őt 1944 őszén. — És ha hazudik? — kérdeztem. — Előfordulhat. Terner azzal érvel, hngv a rendkívüli helyzet miatt nem foglalták írásba a kormányzó végakaratét. És Csánkó is elismeri, hogy a kérdéses időpontban a magyar kormányzó kihallgatáson fogadta Ternert/ — Hát akkor? — Viszont Csánkó azt mondja, hogv ott egyáltalán nem arról volt szó. hanem azért hivatták Ternert. mert a kormányzónak tudomására jutott méa e9v Tarner-panamö, amelyet mindenki széltében-hosszában tárgyalt, úgv hogv Terner búcsút mondhat a tábornoki rangjának ... — És Csánkó? ö mire hivatkozik? — Arra. hogy őt támogatja a többség. — És mit rnond erre Terner? (Folytatjuk^