Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-19 / 115. szám

ÁFONVÁK A Szabadkai Népszínház szegedi vendégjátéka A Szabadkai Népszínház magyar tagozatának előadásában szép számú közönség tekintette meg Szegeden szombaton este Deák Ferenc Áfonyák című háromfelvonásos drámáját. Lombikvilágba helyezi — ..valamikor egy kolostorban történő" — cselekményét az ismert jugoszláviai magyar drámaíró, s mint az ilyen sajátságos műveknél lenni szokott: a néző néha-túl sok kérdéssel marad magára. Gondolkodásra késztető, mégsem öntörvényű ez a világ. nagyon Is a tengert formázza a csepp •/az erdő közepén a világtól elzárt, szinte térben és időben „lebegő" klastrom — mint utalnak rá: immár csak megmaradt — lakói teljes emberi pöreségükben állnak előttünk. Haramiáknak papok, papoknak túlságosan haramiák. A tétlenség, a bezártság. a vegetatív kínokat fokozza: éhség, táratalanság gvötri őket a gyűlöletig, gyilkosságig csapó torz emberi kapcsolatokban. Milyen zsákutcába torkolhat ez? A rohamsisak glóriát kaphat, a katonavilág meghozza az ételbőséget, s csak a maguk közé fogadott, tiszta szerzetes testvér figyelmeztet: mindez hamis vágány, élni az ember csak emberként akarjon. Avatott kezű rendező állította színpadra a darabot Virág Mihály személyében. Művészi kvalitása összhangot, gondolati egj'séget ad, egységes stílust az előadásnak. Elsősorban a rendező keze nyoma — ami pedig a közönség számára legtöbbször nehezen érzékelhető — látszik a darab jó ritmusán, az együttes jó, fegyelmezett összjátékán. Nem könnyű a darab differenciált, bonyolult, akár korunk, amelynek sok mindent akar mondani az emberről, s a rendező sem hagyományos előadást produkált, még kitaposatlan, új utat kereső művészi vállalkozás együttes munkája. Az est ünnepi hangulatát fokozta, hogy tehetséges jugoszláviai magyar színészeket ismert meg Szeged közönsége. Pataki László. Baraciusz Zoltán, Albert János, Romhányi Ibi, Szél Péter, Sánta P. Lajos, Salamon Sándor, Medve Sándor és Nagy István méltóképp reprezentálták a szabadkai színház együttesének művészi színvonalát, A díszletet Petrik Pál, a jelmezeket Radmila Radojevic tervezte, a kísérőzenét Carl Orff zenéjéből állították össze. a kórust Hercenberger Sándor tanította be. P. Sz. M. Amatőrtárlat Negyedszerre nyílt meg Makón Csongrád megye képzői, ipar- és népművészeti szakköreinek kiállítása. A vasárnap délben, a József Attila Múzeumban megtartott tárlatnyitón — Tóth Ferenc múzeumigazgató üdvözlő szavai után — Bnnszky Pál művészettörténész, a Népművelési Intézet munkatársa mondott megnyitó beszédet, s adta át a legjobb alkotásoknak odaítélt- díjakat. A legjobb szakkörnek járó különdíjjal ezúttal a hódmezővásárhelyi Petőfi Művelődési Ház szakkörét jutalmazták. A szobrászat kategóriájában a szegedi Lapis András első, a kerámiekategóriában a szőregi Farkas Olga második díjat kapott. A szegedi vasutas képzőművészkor két tagját — Drégely Józsefet és Czakó Jánost — könyvjutalomban részesítették. Ugyancsak könyvjutalmat kapott a sándorfalvi dr. Bod Árpád is. A festők közül a makói. Pethö Jánost jutalmazták különdíjjal. t • Tapasztalva némely „hivatalos" tárlatnyitók álmosító unalmát, igazi felüdülés volt ott lenni vasárnap délben a makói múzeumban. Igaz, hogy minősítésük szerint csak amatőrkiállítók gyűltek ott össze legszebb munkáik bemutatására, de hát — ha jó ok van rá — amatőrként is öröm az öröm. Amatőrként? Egy-két szakköri kiállító esetében bizony mór kezd igaztalan lenni ez a minősítés, Akár az évről évre többet-jobbat produkáló Lapis András szobraira hivatkozunk, akár a szőregi Farkas Olga kerámiaremekeit hozzuk fel példaként, egyaránt a gyakran emlegetett kategória szorítását érezzük. Nem szakmán kívüli, nem ..rajzolgató", „mintózgató" a szakköri tagok egy része, hanem figyelemre, felkarolásra méltó müvészpalánta. Olyan tehetség, aki — ha ereje van, s a kitöréshez némi lehetőséget js kap — könnyen besorolhat a „híva talos" tárlatok résztvevői közé. Sőt, még arra is van példa, hogy valaki e kötelezőnek tartott besorolás nélkül is az országos érdeklődés középpontjába kerüljön! Igaz, rendhagyó esetről, az ecsetforgatással 70 — igen: hetven — éves korában megismerkedett makói Pethő János bóadról, a vasárnap megnyílt kiállítás különdíjasáról van szó, de az ő példája is csak azt mutatja, hogy ha a tehetség rendkívüli, a legrövidebb úton, a szokásos kitérők nélkül is megérkezik az elismerés. Egyetlen makói tárlata után nemrégiben már a fővárosban mutatkozott be a most 77 éves Pethő bácsi, s az idős mester tucatnyi képét nem más intézmény vásárolta meg, mint a Magyar Nemzeti Galéria. (Süli András naiv képei után szívesen látnánk Szegeden a hasonlóképp naiv stílusban t festő Pethő János képelt is!)* Nem feltétlenül vállvonogatást, legyintgetést érdemel hát a szakköri tagok sokszor megmosolygott igyekezete — sokkal inkább szeretetet, figyelmet. Tehetségek is érdeklődnek a hétköznap esti korrigálások csendes órái alatt. A. L. Szakmunkástanulók versenye Baranyában rendezi meg a MÉM a mezőgazdasági szakmunkásképző iskolák legjobb tanulóinak országos versenyét, amelyre immár a nyolcadik alkalommal kerül sor, A három napig tartó verseny során • harminc iskola I csaknem száz tanulója küzd a szakma becsületéért. a 1 Szakma kiváló tanulója címért. Az országos vetélkedőt héttőn ünnepélyesen nyitották meg Pécsváradon, négy ágazatban versenyeznek a fiatalok: a szarvasmarhatenyésztők, a baromfitenyésztők. a szőlőtermelők és a zöldségtermelők vetélkednek. A MÉM, a KISZ Központi Bizottsaga és a MEDOSZ elnöksége, valamint más szervek, intézmények értékes díjakat- ajánlottak fel a legjobb tanulók számára. Az első díj: külföldi utazás- A versenyszabályzat értelmében azoknak a fiataloknak, akik a háromnapos vetélkedő során negyven pontot gyűjtöttek össze, nem kell képesítővizsgát tenniök az iskolájukban. A hullaégető Ha a megkomponálós módjót, a film formanyelvét, előadási apparátusát vizsgáljuk, Jurij Herz alkotásót feltétlenül a hagyományos alapokon álló filmekhez kell sorolnunk. Világos, tiszta, közérthető alkotás; nincs néző, akinek a cselekmény és a mondanivaló kifejtése, bonyolítása megértési nehézséget okozna. Elég azonban néhány képet végignézni, hogy azonnal felismerjük; egészen sajátos világú, eredeti szellemű alkotásról van szó. Ma már nem újdonság a groteszk, hangvétel, a tragikus és a komikus motívumok keveredése még a népszerű, úgynevezett közönségfilmekben sem. A hullaégető atmoszférája is az ilyen filmekhez tartozik, de nem mint egy a sok közül, hanem markáns eredetiséggel. Ennek az eredetiségnek az okát lehetne keresi abban is, hogy a film a hagyományos formát és a tragikomikus tartalmat egységbe fogja. A groteszk tartalom ugyanis legtöbbször felbontja a tradicionális kompozíciókat. Ez itt elmarad, s ez kétségkívül jellemző A hullaégetőre. De nem ez a legfőbb dolog. A legfontosabb mégiscsak a tartalom, a mondanivaló, a rendezői szándék. Az a világ, amely mindennek nyomán a néző elé tárul. A film főhőse, a hullaégető, egy prágai krematórium alkalmazottja. Ahogyan megjelenik, finomlelkfl úriembernek látszik, aki szereti a zenét, családját. Aztán nagyon gyorsan kiderül, hogy a hullaégető nemesnek látszó érzései mögött olcsó, krajcáros romantika rejtőzik. Gyorsan feltárul ennek a karakternek minden beteges vonása. Miután felrajzolódott a néző előtt ennek a torz jellemnek a képe, a rendező hozzálát a tulajdonképpeni feladat teljesítéséhez, annak felvázolásóhoz, hogyan hódol be a hullaégető, Kopfrkingl úr a náci ideológiának. A cselekmény Csehszlovákia német megszállásának időszakában játszódik. A hullaégetőt egy mérnök barátja próbálja „meggyőzni". Kopfrkingl először csak jelentéktelennek látszó spicliskedésre vállalkozik, később ő lesz a krematórium igazgatója, végül elvállalja a náci haláltáborok krematóriumainak vezetését. A torz jellem így találkozik egy torz ideológiával és Pgy torz, beteges cselekvési móddal. Nem átalakulásról van szó: Kopfrkigl űr a nácizmussal való találkozás után nem átalakul, hanem kiteljesedik, feljut a csúcsra. A film tulajdonképpeni témája ez a találkozás. Herz alkotása azt mondja el, hogy a találkozás törvényszerű, hogy a nácizmust ilyen beteges karakterek juttatták hatalomra. A hullaégető, ha nincs a fasizmus, jelentéktelen senki marad. Így azonban — önmagát, saját karakterét kiteljesítve — pusztító hatalommá változik. A nagyhatású film címszerepét a nálunk is sokszor látott, jól ismert népszerű csehszlovák művész, Rudolf Hrusinsky játssza. Alakítása kétségkívül ragyogó színészi munka, csúcsteljesítmény. A film előadásának szinte minden terhe az ő vállára nehezedik. Játékában semmi külsőséges, semmi konvencionális nincs. A hullaégető torz, beteges jellemét, minden szörnyűségét, borzalmasságát nagyon intenzív, de túlzásoktól mentes, nagyon meggyőző eszközökkel teszi szemléletessé. ö. L. A nagypapa a tévét nézi, a nagymama az egyre fogyó poharak után kutat, a fiatalasszony a mosással bajlódik, a kisfiú a hintalovát nyúzza, a fiatalember pedig, aki a fiatalasszony férje és a kisfiú apukája egyszemélyben, egy írógépen pötyög. Azazhogy pötyögne, ha a folyton villogó tévé, a szakadatlanul ömlő asszonyszó meg a neki-nekilendülő gyerekmonológ utat hagyna legalább egyetlen gondolatának. De hát hiába minden remény: amilyen zsúfolt, olyan szorongató a virágcsokros, pálmalombos, függöny-, abrosz- és lámpadíszes környezet. Idill, kibírhatatlan idill a javából... Nem csoda hát, hogy egy váratlan esti séta alkalmával a fiatalasszony férje és a kisfiú apukája számára feltűnik a Kaland. A Marina Vlady-frizurás Kaland, aki amellett, hogy óriás szemüvege mögül bűvöli, s halomba dönti a férfiakat, ötletekben gazdag, csiszolt elméjű varsói egyetemista. A Kaland természetesen a pálmalombok alól kiszabadult áldozatát is megpróbálja átgyúrni. Fordító leszel — mondja az öt szemesztert végzett könyvtároskának, s a a maga válogatás nélküli eszközeivel rá is löki a karrier útjára. Rálöki, viszi, húzza magával. Egészen addig facsarja, míg elhasznált citromként tér meg a maga rútul odahagyott függöny-, abrosz- és lámpadíszes környezetébe. Persze, a kitűnő lengyel rendező Andrzej Wajda Légyfogója több is más is, mint a fentebb elmondott vígjátéktörténeí. Szóban elmondhatatlan szurkálódása, könnyed képi döfködése egg olyan kegyetlen, s mégis fájdalmasan együttérző tragikomédiává teszi filmjét, amelynek nehéz lenne párját találni hirtelenében. Nagyon mai, nagyon ismerős figurák kavarognak a színes kockákon. Annyira maiak, annyria ismerősek, hogy bizony a néző is ott látja magát köztük nemegyszer. Noha szórakoztató, de kényelmesnek aligha mondható ez a ránk kényszerített felismerés. — L. A. A MÖRA VENDÉGLŐBEN (Bocskai u. 3/b) MINDEN KEDDEN és CSÜTÖRTÖKÖN parázson sült erdélyi flekken pecsenye és vargabéles vacsora A flekken pecsenyét a közismert BARABÁS CIPI süti. Nagyobb társaságok részére más napdkop is rendelhető. Saját termésű bordk. Kitűnő cigányzene. Különterem. AsztalrertdéléS 14-222 telefonon. I ermeies ©s értékesítés Tegnap Szegeden, a járási tanács székházában ülésezett a járási népi ellenőrzési bizottság. A NEB-tagok és a meghívottak meghallgatták Molnár István NEBtag beszámolóját a szegedi járásban működő, termelőszövetkezetek múlt évi gazdálkodásáról, valamint Juhász Gyula NEB-elnök vitaindítóját a járási tanács tavalyi költségvetéséről, valamint a tanácsülés elé terjesztett észrevételekről, javaslatokról. A népi ellenőrzés a kiskundorozsmai József Attila, a kisteleki Feketehalom, az újszentiváni Magyar—Csehszlovák Barátság, a rúzsai Napsugár és a baksi Magyar—Bolgár Barátság Tszben tartott vizsgálatot. A beszámoló nem törekedett teljességre, mégis a múlt évi zárszámadási összesítők alapján elkészített anyag több fontos tapasztalatra hívta fel a figyelmet. Tavaly a homoki szövetkei zetekben termőre fordultak a nagyüzemi szőlő-, gyümölcstelepítések, és probléma adódott az átvétellel, az értékesítéssel. Különösen az őszibarack és á télialma kelt el „nehezen". A kereskedelmi és felvásárló szérvek nem készültek fel kellően sem az export, sem pedig a hazai igények tökéletes kielégítésére, a magas termésmennyiség felvásárláséra. Ez a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzetére kedvezőtlenül hatott. Nagyon fontos, hogy az idén ne csak termeljünk, kereskedjünk is! Minden megtermelt áru piacra, fogyasztóhoz jusson. A többcsatornás értékesítést nem minden közös gazdaság alkalmazta. Előfordult több esetben, hogy a kialakított üzlethálózatot visszafejlesztették. Ez várható volt, hiszen az ország különböző helyein, igen nagy távolságban létrehozott elárusítóhelyeket nem tudták ellenőrizni, problémák keletkeztek az áruellátásban és szállításban, így például a baksi Magyar —Bolgár Barátság Tsz a bolti hálózatát és szabad piaci értékesítését felére csökkentette. A szövetkezetekben tavaly az alaptevékenységen kívüli árbevétel 201 millió 591 ezer forint volt, ez az ösgzes árbevétel 30 százaléka. Ebből a tiszta nyereség, amely a téeszek megerősítését és a tagság jövedelmét segíti elő, 60 millió forint. Ez is bizonyítja, hogy az alaptevékenységen kívüli tevékenységek engedélyezése helyes és jó dolog, de a kivitelezés során több hiba keletkezhet. X. műszaki hónap Ma: két plenáris előadás E héten is gazdag Szege- István munkavédelmi ofizden a X. műszaki hónap tályvezető számol be ceüprogramja. A rendezvények törtökön délután fél 4 órasorában két plenáris előadás kor az SZMT tanácsterme is várja a műszaki szakem- ben. bereket, vállalati vezetőket, ^^^^^^mmrnmmmmmmmtm Mindkettőre ma, kedden Koldus és királyfi A Móra Ferenc Általános Iskola színjátszó szakköre minden évben tavasszal rendezi meg bemutató előadását. Ezúttal — két alkalommal — az elmúlt hét végén vitte színre Mark Twain népszerű ifjúsági regényének színpadi változatát, László Anna átdolgozásában. A termet zsúfolásig megtöltő nézők nagy tapssal jutalmazták az iskola felsőtagozatos gyermekszereplőinek élvezetes játékát. Különösen nagy sikert arattak az előadás főszereplői: Csinos József, Estók János, Ladányi Gábor, Rácz Béla és Szűcs László, akik korhű jelmezekben jelentek meg a színen. Az Dttörőház színpadán Veres Mihály festőművésznek, az iskola tanárának díszletei között elevenedett meg a Koldus és királyfi színes története — Dubay József né tanárnőnek, a szakkör vezetőjének rendezésében. délelőtt kerül sor. A Tisza Szálló nagytermében délelőtt 10 órakor dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tart előadást A negyedik ötéves tervre való felkészülés, fejlesztési célok és a megvalósítás szabályozása címmel. Ugyanebben az időpontban a szakszervezetek székházának tanácsterme is előadás színhelye lesz. Dr. Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal elnöke az iparjogvédelemről és az új szabadalmi törvényről tájékoztatja a vállalati vezetőket, újítókat, a fejlesztési és termelési osztályok újításokkal foglalkozó munkatársait. Ez alkalommal hozzászólásokra, kérdések feltevésére is mód nyílik. Több érdekes szakmai előadás mellett külön is említést érdemel az a téma. melyet a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület Csongrád megyei csoportja és a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa tűzött napirendre. A biztonságtechnika fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről, a esetek alakulásáról Csövek Szeged szobrai Lechner Ödön (1845-1914) (240.) A nagy magyar épitömüvész szobra a Dóm téri panteonban áll. Készítőjének neve — sajnos — nem áll rendelkezésünkre. KEDD, 1970. MÁJUS 19. ŰÉLMAGYAR0RS7ÁG