Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

• te;.-.-. ..- •-•••. • Johannes R. Becher: LENIN — AKI FÖLRAZZA • ÁLMÁBÓL A VILÁGOT Fölrázta álmából a világot, szavai villámok voltak Síneken s folyókon özönlőt!. ; minden országon áthatoltak Fölrázta álmából a világot szegények kenyere lett minden szava, az éhezések elleni hadsereg. Fölrázta Simából a világot szavai gépek lettek, traktorok, házak, aknák, fúrótornyok a telepnek — Aramvezetékek, kalapácsok az üzemekben, állnak kitörölhetetlenül a2 emberi szívekben. (Kalász Márton fordítása) Képes Géza: LENIN CRészlet) Szívek s kapuk nyíltak Lenin szavára s hallgatta a szót harci tűzben égve az orosz nép s a világ minden népe„Áll a vílágszabadsag sziklavára!" S bele zúgtak a népek viharába A szovjet, állam hite. álma. vágya, szándéka és reménye egy a béke'" Odaadta a parasztnak a földet s a parancsot a szuronyok hegyere °zúrta a proletár hadak vezére. Szólt: „Menjetek, osszátok szét a földet, mit más bitorolt ezer éve már' Ti túrtátok a szomjú parlagot, hohér-hadak tiportak rajtatok s ha jött a nyár és learattatok: a földből nektek más sosem jutott, csak munka, robot,.- semmi és halál " Lcninvsros latkep® leninváros A legmodernebb szerző A

LENIN-CENTENÁRIUMRA jelenik meg Amerikában Lenin . „Állam és forradalom" című műve. A „Mi a teendő?", Lenin legnépszerűbb könyve az amerikai fiatalok körében. James Allcn, az Egyesült Államok legrégibb progreszszív hagyományokkal rendelkező kiadójának szavait idézzük. Az International Publiciers igazgatója így folytatta az APN tudósítójának adott nyilatkozatát: — A legjobbkor jött! Egy órával ezelőtt fejeztem be tárgyalásaimat a „Britannica Enciklopédia" gondozásában megjelenő „Nagy könyvek*" című sorozatról. Ez a sorozat az emberi történelem legnagyobb alkotásait öleli fel. A kiadóvállalat tanácsa a napokban hozott döntési az „Állam és forradalom" megjelentetéséről a Lenin-centenárium tiszteletére. A példányszám igen magas lesz. hiszen csupán az előfizetők száma száznegyven ezer. A mű a mi fordításunk alapján készül. A „Britannica" mind ez ideig ..nem ismerte el" Lenint Most azonban ügy látszik belátták, hogy a „Nagy könyvek" című sorozat egyszerűen elképzelhetetlen nélküle. Tartsa szem előtt, hogy véleményem szerint ez igen fontos fordulat, s ön az első, aki erről tudomást szerez. — Érdeklődést keltenek-e a mai Amerikában Lenin művei ? — Az érdeklődés állandó és igen jelentős. A példányszámot illetően az „Állam és forradalom" áll az első helyen. A könyv a húszas évek közepén jelent meg először Amerikában, ötezer példányban. A harmincas évek elején ..százezer példányban adtuk ki. Azóta több kiadásban jelent meg, legutóbbi, tavalyi kiadásunkban húszezer példányban. A második helyen „Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka" című Lenin-művet említeném. — Ügy tudom, az önök kiadványait már megelőzte néhány Lenin-kiadás Amerikában. — Valóban 1924-ig néhány kisebb kiadó gondozás sában jelent meg a „Levél az amerikai munkásokhoz". „A szovjethalalom soron következő feladatai". „A baloldaliság a kommunizmus gyermekbetegsége". és néhány más Lenin-mű. De bátran mondhatom, hogy 1924-ben alakult kiadóvállalatunk az első, amely tervszerűen, tudományos alapossággal és jó fordítósokban közölte Lenin műveit. 1927-ben mi adtuk ki először az Egyesült Államokban a „Materializmus és empiriokriticizmus'' című könyvet. — Mennyire tehető -az Egyesült Államokban kiadott Lenin-művek összpéldányszáma? — Nehezen tudnám megmondani. A moszkvai nemzetközi könyvkiállítasra, amelyet a Lenin-centenárium tiszteletére rendeznek, már pontos adatokkal szeretnénk érkezni. Könyveink is ott lesznek természetesen a kiállításon, amelyen különnapot szentelnek kiadónknak. Megismertetjük a látogatókat azokkal az amerikai népdalokkal, versekkel, amelyekben a szociális igazságosságért folytatott harc lenini eszméi tükröződnek. A centenáriumra gyűjteményes kiadást jelentetünk meg, címe: „Lenin az Egyesült Államokról". Szépen illusztrált kiadásban jelentetjük meg Krupszka.ia visszaemlékezéseit Leninről. Üj kiadásban jelenik meg az 1968-ban készült háromkötetes Leningyűjtemény. Tavaly újra kiadtuk a „Mi a teendő ?"-t A

LEGSZORGALMASABB vevők a fiatalok. Elsősorban a diákifjúság. A „Mi a teendő ?"ben saját kérdéseikre keresnek választ. Igen fontos tény ez a mai Amerika megértéséhez. Az ifjúságot oiyan kérdések foglalkoztatják, mint a forradalmi öntudat problémái, a kispolgári individualizmus és az anarchizmus szerepe a forradalomban, a munkásosztály hivatása a társadalom átalakításában. Lenin a legmodernebb szerző Amerikában. G. BOROVIK T

ISZASZEDERKÉNY AZ utóbbi tíz évben többet változott, mint azt megelőzően ezer év alatt — így mondják mai lakói, ígj- a krónika. Amikor 1955-ben az első barakkokat felállítottak, hogy erőművet építsenek nem messze a Tisza partjától és sereglettek ide az építők — csodálkozással, vegyes kélkedéssel — kérdezgették a falu lakói: „Ugyan lesz-e ebből, valami jo nekünk?" A városnak akkor még nyoma se volt. Álh a falu. Tis2aszederkény, hosszú utcájával, egyforma fehérre meszelt nádfedeles házaival. Állt a falu, több mint 700 éve — hadászok, földművesek laktak, amióta 1268-ból az első írásos feljegyzés datálódott Szántóföld "volt a terület amelyet az erőmű helyszínének kijelöltek és megvették egy amerikás magyartól a tanyaját Az építők, a szerelők nyolc barakkban meg 100 palkonvai parasztcsaládnál laktak. Az új városlakóknak szánt első lakásokat 1957-ben emelték a mai város területén, vagy négy kilométernyire az erőműtől. Aztán felhúzták a többi házat is. A faluban meg kigyulladt a villany, megszólalt a rádió. És itt, ahol évszázadok, évezredek óta a föld adta a 6zűkös kenyeret, az ipari fejlódés szédületes r.jéretc-ket öltött. A dél-boreodi vidék a haza: vegyipar egyik fel1 egvái a lett. A kétszáz megawattos hőerőmű, a ldkk-resték'és műgyantagyár. a műtrágyagyár, a möanyagíedolgozó üzem egyegy állomása az ipán tóilődé6rek. A falu mellé felépült . város, iskolákkal, üzletsorral, kultúrközponttal. kehelyalakú víztoronnyal, modernségükben már némileg hangulatos lakóhazakkal. A II ezer lakosú Tiszasze-> derkény mától Leninvaros esz Hogyan, miért, mitől? — ;>rre kérem, keresem a választ, a feleletet A tiszaszederkényi városi tanacs vb ülésének jegyzőkönyvéből: „Tiszaszederkény iíjü szoc alista város hazánk felszabadulása óta létesült és vált virágzó ipari bázissá. Mint a szocializmus szülötte, méltó reprezentánsa hazánknak a Szovjetunióhoz fűződő mély és megbonthatatlan barátságának. Vegyiparunk létesítményei nagyrészt a Szov. jetunió baráti segítségéved és szovjet berendezésekkel épültek fel." — Mély és igen szép szimbólurp ez a névváltozás mondja az erőmű egyik dolgozója. — A lenini eszmék diadalát hirdeti, és példázza városunk léte is. Hiszen hol lennénk ml, volt • cselédek, summások. ha nincs mellettünk a Lenin alapította szovjet állam, ha nincs felszabadulás? A

VAROS közigazgatási határában még az áU az útjedzótáblán: Tiszaszederkény, de mára megfestették az újat, a messzire látszót, a távlatokat jelzőt: Leninváros. KADAR MARTA Az 527-es számú tagsági könyv N

AGYON KEVÉS MÁR azoknak a száma, akik eleven üzenetet hozhatnak róla. Kapva kaptam hat az allcalmon. amikor Kijevben a vállamra csapott lelkesen a Radjanszka Ukrajna fotóriportere, és kérdés formájában feltette a ritka ajánlatot: „Altarsz-e találkozni egy olyan emberrel, aki négy éven át együtt dolgozott Leninnel a Kremlben?'' Egy óra múlva már ott is voltunk A. P. Pirogon Repin utcai lakásán. Teáztunk, ettük a híres kijevi tortát, néztük a fiatalos tartású veterán emléktárgyait, albumait, festményeit — és hallgattuk a történelmet. — A szovjet kormány 1918 tavaszán Petrográdból Moszkvába tette át székhelyét. Ebben az időben engem az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottságba vezényeltek dolgozni. Mivel a Kremlben laktam és dolgoztam, gyakran láttam Vlagyimir Iljicset. hallgattam beszédeit, sokszor talalkoztam vele. A Kremlben megalakítottuk a part alkerületi bizottságát, amelvnek munkájában magam is tevékenyen részt vettem, különböző megbízatásokat teljesítettem. Egyik megbízatásom örökre emlékezetes marad — Az volt a dolgom, hogy elkészítsem az új pártigazolványokat. Megkaptam a Kremlben dolgozó kommunisták névsorát. Ahogyan átnéztem, hirtelen Lenin nevér akadt mec a szemem. Agyamban rögtön átfutott a gondolat: vajon én fogom megírni Lenin párttagsági könyvét? Én állítom ki a párt első emberének igazolványát' igen... Jól emlékszem rá, amint szétnyitottam egv ú; könyvecskét, és hozzáláttam, hogy mindjárt és elsőként Vlagyimir Iljicsnek állítsam ki a pártigazolványát. Szeretettel és gondossággal rajzoltam meg minden betűt. Az asztalom körül álló elvtársak lélegzetet visszafojtva figyelték tollam minden mozdulatát. — A pártigazolványt kiállítottam, de akkor jött a nagyobb gond: nülyen sorszámot írjak rá?' Akkor még a nyomda nem tette rá a sorszamot a könyvecskékre, a nyilvántartási névsor rendje szerint magunk írtuk rá kézzel azt is. Egyes elvtársak úgy vélekedtek: -ha Lenin pártunk szervezője, vezére, ez azt jelenti, hogy ő a pártban az első kommunista, tehát tagsági könyvébe az l-es számot kell írni Más elvtársak, akik közelebbről ismerték Lenint, nem értettek egyet ezzel. Azt mondták: Vlagyimir Iljics igen szerény ember, nem venné ió néven ezt a kivételezést. méltatlankodást váltana ki belőle. Erre a tanácsra hallgattam és tagsági könyvére azt a számot írtam. amely a névsor szerint a neve előtt állt. így lett az 527-es számú tagsági könyv a párt első emberéé. — Néhány éven át Lenin közvetlen közelében dolgoztam Majdnem mindennap láttam ezt a szokatlan -embert. Gvakran hallgattam felszólalásait. — Első ízben 1918 novemberében hallottam Lenint az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottsági ünnepi ülésén. Az ország a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első évfordulóját méltatta. Az ünnepi ülést Moszkvában, a Nagy Színházban tartották. Mindenki latnj és hallani akarta a szerétett Iljicset. A nézőtér, mint rendszerint, a kezdet előtt úgy zsongott, mint egy óriás méhkas. De hirtelen csend támadt. A következő pillanatban az óriási teremben tapsvihar tört ki. Megfordultam és megláttam a belépő Lenint. Vlagyimir Iljics felháborodott a viharos ováció miatt. Végigment a színpadon, az elnökségi asztal sarkára ült és valamit írni kezdett. A teremben jelenlevők, miután észrevették Lenin felháborodását, még jobban tapsoltak neki. Ez a felháborodás jellemző és természetes volt. Leninben egybekapcsolódtak a géniusz és a rendkívül egyszerű, szerény ember tulajdonságai. — Sokszor hallottam Vlagyimir Iljicset. Mindig meglepett felsorolásainak egyszerűsége, világossága és értelmeSsége. amivel meghódította a hallgatóságot — Szerénysége abban is megnyilvánult, ahogyan öltözködött. Emlékszem rá. bármikor is találkoztam Vlagyimir Iljiccsel. egyszerű ruha. egyszerű Viyakkendő. ugyanilyen cipő és sapka volt rajta, amelyet a világon mindenki ismer. — Iljicsnek még egy tulajdonságáról szeretnék beszélni Mindig az igazat mondta az országban uralkodó helyzetről és egv ben rámutatott a gondok megoldásának útjaira. Visszaemlékszem. a moszkvai Nagy Színházban 1919 januárjában az élelmiszer- és tüzelőanyag-ellátás nehézségeiről szóló beszédére. Abban az időben igen feszült volt a helyzet az országban: polgárháború folyt, a kenyérforrások kimerültek. A fővárosban nem volt tüzelő. Dühöngött a kiütéses tífusz. — Aggasztóan hangzott az elcsendesedett színházban a kérlelhetetlen igazság arról, hogy meg sok nehézség áll előttünk. Beszede éles és nyílt volt, de érezhető volt benne a szilárd meggyőződés, hogy a nehézségeket leküzdjük. — Egyszer a Kremlben önkéntes munkaszombaton volt alkalmam Leninnel együtt dolgozni. Meleg májusi nap volt A Kreml összes dolgozói kivonultak reggel a terület megtisztítására. A Kreml terein gerendák, macskakövek, drótok hevertek. Mindez még azóta maradt itt amikor itt vesztegettek a junkerek és a tisztek, akik 1917ben megkaparintották a Kremlt. Alig láttunk hozzá a munkához, amint valaki elkiáltotta magát: „Vlagyimir Iljics". Felnéztem és láttam, amint Lenin kilép a. népbiztossági tanácsból. Felénk indult. Egyszerű zakó volt rajta. Az arca az örömtől sugárzott — Szokott gyors járásával hózzánk lépett, köszönt és belépett a sorba. Valaki elkiáltotta magát: „Lássunk hozzá!" És Vlagyimir Iljics velünk együtt emelte a gerendát. Nagyon nyugtalankodtunk, szabad-e Leninnek gerendát emelnie és vinnie? Hiszen jói emlékeztünk rá. hogv nemrég beteg volt. azután, hogv gálád módon merényletet követtek el ellene. De Ienin nagv lelkesedéssel dolgozott. A pihenő alatt barátságosan elbeszélgetett velünk. Amikor pedig valaki szellemes viccet mondott, úgy nevetett, hogy az másokra is átragadt. l'TOGOV ELVTÁRS nem spórott úgy az idővel mint ahogy nekem kell veszkődnöm a sorokkal, a terjedelemmel. Talán majd még elmondhatok mást ls. amit tőle megtudtam. De egyet, sietek mco leírni. A szobrok, a képek nagyobbrészt előrelendülve ábrázolják Lenint beszéd közben, széles szónoki gesztusokkal Pirogov elvtárs azt mondja, sohasem látta ilyennek. Nagyon energikus, mozgékony volt. élénk gesztusokkal és mimikával beszélt, de e kísérő mozdulatok mindig illettek a tárgyhoz. A művészeket bizonyára a leninizmus hatalmas sodrása vitte ehhez az ábrázolási módhoz. Az, hogy életművét visszasugározták egyéniségére. SZ. SIMON INTVAN SZERDA, 1970. ÁPRILIS 28. DÉLMAGYARORSZÁG 7*