Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

Lenin és Magyarország a , , V. » Szemtől szemben nagy forradalmárral | YOLCVANHAROM es/.- val odávonta maga elé jegy- radalomért vívott küzdelemtendös ma a magyar zettömbjét. En pedig szótlan ben lehetséges-e, hogy " munkásmozgalom egyik legöregebb harcosa, az 1919« nagy napok hajdani ifjú forradalmára. Németi Lajos. Könyvkötőszakmát tanult és a nyomdához is értő ember. 1918 novemberében egyik alapító tagja muhisták Magvarországi Pártjának. Az Üllói úti lakótelepeken kereste fel a riporter. Dokumentumfilm pontosságával-hitelességével pergeti vissza az emlékezés fonalát addig a percig, amikor a Kremlben kinyílott egy dolgozószoba ajtaja. 6 ő belépett Leninhez: — 1919 februárjában a Kommunisták Magyarországi Pártjának — estv ellenforradalmi provokáció nyomán — letartóztatott vezetőihez mentem be látogatásra Budapesten a hírhedt Mosonvi utcai toloncházba. A tolonca

Z ELSŐ VERSET magyar költő írta róla. szobrát először Budapesten állították fel. arcvonásait a világon elsőként magyar művész álmodta kartonra úgy, hogy abból győzelemre buzdító jelkép, harcba hívó, biztató plakát legyen... Így volt, de ha mindez csak legenda volna, nagyapánk szép meséje, akkor is hűen tükrözné a valóságot: nem elt még ember a földön, akiről olyan melegen, ez emberi szív legmélyéről emlékeznének meg az embere* százmilliói szerte a világon, mint Leninről, aki minden tetteben tiltakozott az ellen, hogy személyében kivételezett legyen, irtózott az ünnepléstől, hiszen gyölcerefcen ki akarta irtani a nemzedékek vérébe rögződött alázatot,. bálványimádást 1919ben a Lenin-képes plakátok, a Keleti pályaudvar előtt felállított Lenin-szobor és mér a korábbi évekből a Leninhez, fohászkodó vers példázata kettős: Lenin-szobrot. Len m-plakátot azért készágoii, mert Szovjet-Oroszországban az élő I/enin nem voltam, csak néztem Lenint, együttműködjünk a Szociál- szitettek először MagyatorNem tudtam erőt venni meg- demokrata Párttal. Elgondolilletődésemen. De az a ba- kozva vette tudomásul a vá- J| rátságos. kÖz\ etlen hang. laszomat, hogy ebben nem- engedíe meg. hogy személyéamellyel érdeklődni kezdett igen bizhatunk. bői kultuszt űzzenek, de utam részletei iránt. nyom-. — A társalgás sorén szer- emberi alakja nem egészen ban feloldott bennem min- zett pillanatnyi impressziók két évvel a Nagy Október volt a Kom- den szorongást. Mindmáig szinte nyomban állandósul- utin Magyarországon már ' emlékezetes emberi momen- tak. és úgy tjl bennem ma szjnte 6ggyé vájt n forradatum nekem az. az érdeklő- is I.enin. mint végtelen élénk dós. Felvillant bennem, hogy szellemű, mindent tudni akaró magának Leninnek nemcsak ember. Lankadatlan érdekeg.v útja volt kalandos, ha-' lődés. a precíz — adataiban nem az egész élete, s tudta is pontos — tájékozódási ő nagyon jól, mit jelent egy igény jellemezte őt. S mindfutárszolgálatos vállalkozás, ez, miko- velem beszélt, vaRöviden elmondtam odaér- lami különleges tapintattal kezésem viszontagságait. Egykettőre észrevette párosult és" olyan hangnemiummal, szimbólummá nőtt. Igy volt ez azért is, mert a magyar forradalom vezetői és sok-sok harcosa, közkatonája Lenin mellett és Lenin szavára lett forradalmár. A magyar proletárforradalom lelke, kimagasló egy éniéi. amely egyenlő rangú njsége Kun Béla Lenin teLenin. hogy én oroszul és emberek dialógusát tükrözi. nflvénya volt és a Nagy Ok németül keverve beszélek méghozzá mindkét nyelven gyengén, fgv hát tolmácsot hívatott. S aztán a dialógus Nem túlzásként mondom a t°berl Szocialista Forradutapintatot, sőt kicsinyítő ls lom idején az internacionaez a kifejezés, mert féltő lista forradalmárok szerve„Kérem, elvtárs — így Lenin —. legyen Szíves.mondja házban sínylődött akkor, el, de lehetőleg kronologikus érdemi része' következett, szavakból, amelyekkel Lenin más elvtársakkal együtt, a Moszkvából hazatért forradalmár. Kun Béla is. Fején brutális bántalmazásoknak, puskatusok ütlegének a nyomait viselte. Mikor megpillantott a látogatók sorában, rögtön odajött hozzám. Üdvözöltük egymást, néhány vékenységről, a közömbös szót váltottunk, s szervezkedésekről, az ő hirtelen otthagyott. Mialatt másokkal beszélgettem, néhány perc múlva nagy sebesen visszaérkezett Kun Béla. és széles gesztusokkal kezsorrendben, hogy mi történt azóta Magyarországon, amióta én az Üraszov elvtárs által hozott híreket megkaptam." Körülbelül másfél órás beszámolót tartottam a KMP munkájáról, az illegális tekatonai magyarországi helyzetről, a kommunista vezetők letartóztatásáról, az üldöztetésekről. Végül elővettem a magammal hozott Vörös Üjságondoskodás áradt azokból a nevelője. Ott volt Narvánál, harcolt az eszer lázadók ellen, évekkel később pedig az intervenciósok elleni háborúban Lenin bizalmából tagja lelt a Vrangel ellen harcoló Déli Front Forradalmi Katonai Tanácsának. És szóljunk még Zalka Mátéról. Ez az önfeláldozó forradalmár, tehetséges magyar író volt az első ... ., . nemzetközi ezred parnnesleg csak két nap múlva ad- rioka azé az ame]y a jon tájékoztatást a magyar olvan csodálatos egesz elvtársai: számára az ottani p^dáját mutatta) hogy p»helyzetről." rancsnokát. Zalka Mátét Le- Férfias kézfogással bű- rm ^^ kezűle? ajándékol,_ csuztunk el. ta meg egy „ranymaikalatú TÓTH FERENC tőrrel cs karddal Utamra bocsátott: „Németi elvtárs, maga már igen fáradt lehet." D

TOLMACCSAL behívatta Rudnyánszkit, és így utasította: „Németi elvtársat orvos vizsgálja meg és két napig ne zavarják. Engedjék pihenni és lehelődett búcsúzkodni tőlem, gokat, a lap utolsó számait, Mindkét kezét felém nyúj- amelyek a télikabátomba totla, s közben éreztem, va- voltak bevarrva. Szétterítetlamit a markomba csú6zta- tem az asztalon, tott, egy összegyűrt papírszeletet. Egyszerű cigarettapapír volt, rajta ceruzával írva ez állt: „Párthatározat. Azonnal Induljon Moszkvába Lenin elvtárshoz. Számoljon be." — Különös, megkapó érzés volt, hogy ahová egykor tanM OHÓN KAPOTT utánuk I-renin, é6 izgatottan forgatta a lapokat. „Béla Kun, Béla Kun...?!" Kun Béla cikkeit kereste. A cikkek ugyanis az újságban nem voltak aláírva. én viszont tudtam, hogy folyamra jártam, oda most melyiket ki írta. s megmua Kommunisták Magyarországi Pártjónak küldötteként érkeztem futárszolgálatban. Az épülfet egyik melléklépcsőjén jutottunk fel Leninhez. Akkor harmincéves fetattam. ami után kutatott. „Érdekel engem a fiatal forradalmárok véleménye. Hallani szeretném. hogyan fogadták a maguk forradalmát a szegényparasztok. Meg jemmel sok-sok álmodozásom tudná-e mondani, hogy kömegvalósulását jelentette ez rülbeldl mennyi a szegénya pillanat: szemtől 6zemben Leninnel! Megilletődötten álltam. Lenin az asztalnál ült. Kevés bútor volt a szobában: íróasztal, szék, ezenkívül csupán nádfonatú karosszék és két forgatható könyvállvány. A berendezés szigorú szerénységről árulkodott. A házigazda fürge mozdulattal kelt fel helyéről, elém sietett. parasztok száma Magyarországon?" Azzal válaszoltam, hogy statisztikailag ezt a számot nem ismerem, de körülbelül két és fél millióra három gondolok. Elmondtam, hogy a magyar szegény parasztság a föld szprelmese, s a mi mozgalmunktól, a kommunisták győzelmétől a földkérdés megoldását várják a parasztok. „Igen, igen" — reakezet szorított velem. Belém gált Lenin, s hozzátette: karolt, és az egyik karos- „Meg kell nyerni őket". Részekhez vitt. kérdezett még arra is, hogy — „Szagyisz. továris Né- a magyarországi polgári formeti" — mondta, és 6 is le- radalom következetes toült. A következő mozdulata- vábbviteléért, a proletárforSZERDA, 1979. ÁPRILIS 22. Garai Gábor: Á razlivi névtelen Megállít egy arckép. En nem tudom, kit ' ábrázolhat, de úgy érzem, ha szólna vagy intene csak némán, hogy kövessem mennék vele és rábíznám magam. Inas munkásarc. Fején hátracsapva az ellenzős régidivaiú sapka; arca borotvált, dús haja előre bukik a homlok dorriborulatára. Aztán ahogy összehúzódott szemébe nézek, mintha csöpp gúnnyal visszanézne s fölismerem: az Ó — Lenin maga; vendéghajjal, szakáll nélkül, szikáron, inlipgnitóban, munkás-álruhában. Álruhában? Soha ily álruhát! Kívül-belül az osztály igazát viseli. S tudom már, eztán akárhol találkozhatom véle a világon. öt találom majd nehéz napjaimban, ha kételyemre bölcs szem fénye villan S megértem már, niiért' elmúlhatatlan ki milliószám él itt egy-ablakban. Es értem, hogy a legnévtelenebb munkással Ö miképp egyezkedett: nem csak ruhát cseréltek, szivet emberséget is — s kölcsönös köté• ez míg a világ! Ez a Névtelen fogja a zászlót, ha reménytelen futva a had; ez töpreng józanul, ha més henceg; ez mer, ha más lapu ha vélnénk nem számoltat senki el, az ö szemetvei Lenin figyel, s ha szégyeneink szennye ránk tapad, tisztára perzsel, s fénylünk, mint a nap. Mindebből természetesen adódik, hogy amikor a magyar munkásosztály is megteremtette lenini pártját, a Kommunisták Magyarországi Pártját, megvívta forradaln«át, kezébe vette a hatalmat, a magyar nép szemében I/enin már több volt mint történelmi szemjelyiség, mint cselekvő kommunista forradalmár. Olyan valaki. voli, amilyennek Majakovszkij látta: talán 'a legföldibb a Föld mindenkori lakói közül, aki azoban „a Föld egészét egyszerre fogja át", mert „látta azt. amdt az idő rejteget." Lenin a magyar nép, a magyar proletariátus, a magyar dolgozó parasztság helyzetével különös gonddal foglalkozott. Azonnal üdvözölte a magyar proletárforradalmat az Oroszországi Kommunista (b) Párt VIII. kongresszusán és megígérte, hogy az orosz munkásosztály minden erejével a Magyar Tanácsköztársaság segítségére fog sietni. Juhász Gyula. 0 forradalmár-lelkű magyar költő írja ekkor egyik cik1 tében: „Először a császárok és királyok üzentek. Többnyire háborút üzentek, halált. romlást és pusztulást. Mindent meggondoltak, mindent megfontoltak ... Ma már más üzenet a fontos, ez. amit a népek küldenek egymásnak. Sxlkratáviratok mennek egyik nép szívétói a másik nep szívéhez: örvendetes és testvéri üdvözletek. A világ proletárjai egyesülnek, hosszú küzdelmek Után. győzelmes harcuk pihenőjeben üzennek egymásnak. CsepiJ üzen Moszkvának, a kapitalizmus municiójanak egykori szállítója a moszkovita cárizmus egykori bástyájának. Itt Lenin elvtárs: üzeni a boldog szikra, amelytől forradalmi lángra gyúl millió munkáslélek. és piros pünkösdje lesz a pivlelár világnak " Lenin beszédeiben Igen gyakran méltatta a magyar forradalom világtörténelmi Jelentőségét, örömmel nyugtázta a tanácsköztársaság gyors sikereit, és nagy szeretettel beszélt a magyar forradalmárokról a hazai gyűléseken is. . Magyarország példája döntő lesz a proleiár tömegek számára az európai proletariátus és dolgozó parasztság számára, mert azt bizonyítja — hangsúlyozta egyik beszédében —, hogy nehéz pillanatokban a szovjet hatatmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országol. Oreg emberek azt szokták mondani: „Felnőttek a gyerekek. emberré lettek, most már meghalhatunk." Mi nem' készülünk meghalni, mi haladunk a győzelem felé. do amikor olyan gyermeket látunk, mint Magyarország, ahol már szovjet hatalom van. akkor azt mondhatjuk, hogy mi már megtettük a magunkét nemcsak orosz, hanem nemzetközi méretekben ls, és hogy mi kibírunk minden szörnyű nehézséget, csak győzelmet arassunk." A magyar munkásoknak Szamuely Tibor, a magyar kommunisták egyik vezéralakja útján külön üdvözletet küldött Lenin, hangsúlyozva benne, hogy a magyar proletárforradalom még a vakot ls látóvá teszi A Magyar Tanácsköztársaság győzelme nagy csapás a reíormisláKra. Kiderült, hogy a proletárdiktatúra nem orosz specialitás, hanem történelmileg szükséges, elkerülhetetlen. tehát egyetemes érvényű az égést nemzetközi munkásmozgalomra. L

ENIN a Tanácsköztársaság egész fennállása alatt törőd itt és foglalkozott a magyar problémákkal. tanácsokat adott a magyar kommunistáknak, személyesen Kun Bélának is Az ismert történelmi okok miatt a Magyar Tanácsköztársaság elbukott, de az ellenforradalom ter rmja nem tudta kitörölni a magyar munkások szíveból Lenin nevét és emlékét. A 25 éves véres ellenforradalmi Horthy korszak alatt Lenin neve a jobb jövő reményét jelentette. A magyar kommunista mozgalom történetében szembetűnő, hogy armkor a párt helyesen alkalmazta Lenin tanításait, sikereket ért el. amikor viszont elméletben vagv gyakorlatban eltért a tanácsoktól, kudarcok érték. A teljes tanítás alkalmazásának elvénél azonban természetesen mindig figyelembe kell venni a konkrét helyzetet. hiszen Lenin arra is tanított: „Minden absztrakt igazság frázis lesz, .ha bármely tetszőleges konkrét helyzetre alkalmazzák." Leninnek a forradalom utáni években papírra vetett gondo'ataiban sorra találkozunk olyan fogalmakkal, ameiyek mai gazdaságirányításunkban szerepet játszanak, mint a' fegvelmezett 'és eredményes munkáérti való felelősség, az érdekeltség, e piac törvényeinek, az . áru és pénzgazdálkodás szabá'yainak alkalmazása, a jövedelmezőségre. nyereséges gazdálkodásra törekvés stb.. másfelől H» esetenkénti érdekellentétek feloldására a kollektív szerződések Persze idegen volna a lenini szel. lemtől az afféle dogma ti zinus. amely puszta igazolásul keresné e fogalmi találkozasokat I/enir. gondolatai és korunk között. Az a tanulságos ahogyan ö a marxizmus alapjáról, széles körű gazdasági és társadalmi ismeretek — ezen bélül a sok népből és sokféle rétegből szerveződő oroszországi társarialom hagyományainak ismerele bii tokában az új helyzetben megoldási elveket keresett, ahogyan megválasztotta — és szükség szerint változtatta — az eszközöket. Ezzel újat is alkotott. Magyarországon még a Horthy-korszak éveiben is. az üldöztetések ellenérc is a magyar nép 'legjobb fiai minden évben megemlékeztek a lenini évfordulókról, természetes tehát, hogy a szocializmus! épitö magyar nép most különös gonddal ünnepli Lenin sz.ületéséneic századik évfordulóját. Marx. Engels és Lenin művei öt és fél millió példányban forognak közkézen Magyarországon és a Lenin-centerárium. s az ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmaitól 2fi0 ezer példánvban jelenlek meg újabb ünnepi kiadvanyok. A centenáris megemlékezések természetesen nem korlátozódnak egykét ünnepi hétre, hiszen a lenini mondanivalók magától értetődően kapcsolódnak a társadalmi, gazdasági és kulturális élet problémáihoz. Száz éve született Lenin és több mint fél évszázada már. hogy a magyar dolgozók számára Lenin nemcsak kiváló szociológus, tanító, forradalmár. ideológus, nemcsak az új szocialista társadalom szervezője. Több mint fél évszázada már. hogy a magvar nép legjobbjai tudják és negyedszázad óta egyre szélasebb itömegek vallják: ember-voltunk is szebbé, igazabbá válhat a lenini példán. Ö egv nagyhatalom csúcsán is olyan tudott maradni, hogy az utókor róla mintázza a kommunista embereszményt. A

MAGYAR dolgozók lelkében a hiteles Lenin-portré tükröződik, és éppen ez ad erőt a vezetőknek, hogy lenini szellemben vezesisenek. ez sugallja' a gondolatot az alkotóknak, hogy Leninnek, ennek a „legemberibb embernek" életét, mint a kortárs-költő írta: „Meg kell írni újra és újra." Magyarország e gondolat jegyében •ünnepli a centenáriumi évet. Lenin századik születésnapját. KONCZ ANTAL