Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

LESW8SU SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉUFORDULÖJH Emlékünnepség Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Vlagyimir Iljics Lenin születésé­nek 100. évfordulója alkalmából kedden emlékünnepséget rendezett Budapesten, a Magyar Állami Operaház Erkel Színházá­ban. Részt vett az ünnepségen és az elnökség­ben foglalt helyet Losonczi Pál, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke: Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Biszku Béla. az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Kallai Gyula, az országgyűlés elnöke. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Főisko­lájának rektora. Nyers Rezső, a Központi Nemes Dezső: Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai; Czinege Lajos vezér­ezredes, honvédelmi miniszter, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a Politikai Bi­zottság póttagjai; Aczél György és Pullai Árpád, a Kozponti Bizottság titkárai. Az elnökségben helyet foglalt továbbá számos munkásmozgalmi harcos, a kor­mány több tagja, társadalmi szervezetek vezetői, kiváló munkások, tudósok, mű­vészek. neves személyiségek. Az elnökség­ben foglalt helyet Ny. Ny. Szikacsov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Himnusz hangjai után Apró Antal nyitotta meg az emlékünnepséget, majd Nemes Dezső mondott ünnepi beszédet. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Apró Antal mondótt zárszót. Az .emlékün­nepség első része az Internacionálé hang­jaival ért véget. Lenin vezetésével született újjá a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom Nemes Dezső ünnepi be­szedőnek bevezetőjében Le­nin történelmi szerepét mél­tatta és azt a tevékenységét, amellyel tovább fejlesztette a marxizmus tudományát. Beszédében részletesen szólt a leninizmusnak arról a termékenyítő hatásáról, amelynek következtében új­jászületett a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom. — Lenin vezetésével ment végbe a nemzetközi forra­dalmi munkásmozgalom új­jászületése. jöttek létre a kommunista pártok, az első világháborút követő forra­dalmi harcokban. A leniniz­mus elveit követve vált a kommunista mozgalom a vi­lág leghatalmasabb politikai mozgalmává. Nehéz utat kel­lett megtennie, amíg ez be­következett s még sok aka­dályt kell leküzdenie, amíg teljesiti világtörténelmi fel­adatát. — A kommunista pártoknak nemegyszer kellett szembe­néz r.iök mind ultra-.,balol­dali". mind jobboldali/törek-* vésekkel és irányzatokkal, amelyek egv-egy pártot idő­legesen el is téríthetnek a le­nini útról. A mi pártunk ta­pasztalatai is erről tanúskod­nak. s arról is. hogy csakis a valóban lenini politika ki­dolgozása és érvényesítése tudja a pártot helyes úton tartani, vagy ha tévútra ke­rül, a helyes útra visszahoz­ni. — A kommunista tanok­hoz való hűség nem deklará­ciókon múlik, hanem a kom­munista pártoknak, a pártok vezetésének ama képességén. hogy a mindenkori helyzet­nek megfelelően alkotoan al­kalmazzák az elméletet és leninista mudon fejlesszék to­vább politikájukat; ilyen módon saját munkásságuk­kal is gazdagítják, fejlesztik a marxizmus—leninizmus társadalomformáló tudomá­nyát. — A forradalmi munkás­mozgalom természetesen ál­landó eszmei és politikai harcban állt és áll a külön­féle antikommunista irány­zatokkal. A megpróbáltatá­sokkal teli útszakaszokon, a sokszor váratlan akadályok idején az eszmeileg könnyen megingok és kishitűvé válók, vagy egyszerűen a feladatok­tól megriadok eltá\ olodnak a mozgalomtól. Egy- részük megőrzi rokonszs.r/ót a har­cot folytatók iránt, mások — önigazolást keresve meghát­rálásukért — még hátba is támadják a forradalmi erő­ket. A kommunista mozga­lom hű harcosai azonban megedződnek a küzdelem­ben. Marxista—leninista meggyőződésük szilárdsága és a forradalom ügye iránti hűségük teszi képessé párt­jukat. hogy legyőzzön min­den akadályt, amellyel szem­bekerül. Beszélt a szónok arról is. hogy miként fegyverezte fel a leninizmus forradalmi har­cához a munkásosztályt: — A lenini tanok által ve­zérelt forradalmi mozgalom segítette hozzá a munkásos-z­tálvt. hogy újabb országolj egész sorában élni tud ion a forradalmi átalakulás lehető­ségével. megszerezze a ha­talmat és a szocialista fejlő­dés útjára vezesse nemzetét — Ennek során lett hazánk is a bárók és bankárok or­szágabol a nép országa. Él­ni tudott a forradalmi átala­kulás lehetőségével, mert lé­tezett a lenini eszmék által vezérelt, harcedzett kommu­nista pártja, az 1919-es Ta­nácsköztársaság hagyomá­nyainak hü megőrzője, mely­minden veszéllyel dacolt és minden helyzetben élen járt a fasizmus elleni küzdelem­ben ö bontotta ki az anti­fasiszta nemzeti összefogás lobogóját a hitleri rabló há­ború. a fasiszta hatalmak ellen. Magyarország felsza­badításáért és nemzeti be­csületéért harcoló népekkel. — Hazánkban is a kom­munista párt vállalta és hozta a legtöbb áldozatot a nép ügyéért folytatott küzde­lemben. Pártunk mindig új erőt tudott meríteni a forra­dalmi munkásság soraiból, úi harcosokat nyerni az urak ellen lázadó nép fiaiból. Az egyetlen párt volt. amely eszmeileg és politikailag fel­készült a társadalom forra­daln-u átalakulásának nagy­feladatára. Megemlékezett arról, hogy az egész szocialista világ­rendszer létrejötte a leniniz­mus társadalomformáló ere­jének. a lenini eszme meg­valósulásának köszönhető, majd befejezésül a forradal­mi Moszkvát, a _ szocialista világ népeit, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a lenini úton haladó vala­mennyi testvérpártot köszön­tötte. Dr. AntaBffy György: A lenini eszmék forradalmasító hatása átformálja a világot Tisztelt ünneplő közönség! Kedves Elvtársak! x .Ünnepi" megemlekezesem Len inról, úgy érzem szegedi vonatkozással kell kezdenem, mert. Szeged költője, Juhász Gyula volt az. alti az 1919­es magyar forradalom ihle­tésében elsőként üdvözölte a Len:nnel születő új világot, úgy, mint akkor Magyaror­szágot senki. .Jtlóször a császárok és ki­rályok üzentek — írja Juhász Gyula. Többnyire háborút üzentek, halált, romlást és pusztulást... "Ma már más üzenet a fontos, az amit a ncpek küldenek egymasnak. Szikratáviratok mennek egyik nép szívétől a másik nép szivéhez: örvendetes és testvéri üdvözletek. A vi­lág proletárjai egyesülnek, hosszú küzdelmek után ... ...Itt Lenin elvtárs: üze­ni a boldog szikra, amelytől forradalmi lángra gyúl mil­lió munkáslélek, és piros pünkösdje lesz a proletár vi­lagnak..." Igen, tisztelt ünneplő kö­zönség, az idézett sorok rend­kívüliségét és értékét első­sorban abban látjuk, hogy egy viszonylag kicsi, isten háta mögötti, ellenséggel te­li és körüli városban akad egy megtagadott, megtiport magyar költő, aki szivével fogja fel és szívével adja to­vább a ..boldog szikra" leni­ni üzenetét. Honnan van ez a magyar viszonylatban is forradalma­sító varázsa nevének? Ügy véljük, hogy ennek talán egyik legfőbb oka az a felhívás volt, amelyet az Oroszországi Központi Végre­hajtó Bizottság és a Népbiz­tosok Tanácsa 1918. novem­ber 2-án a magyarországi dolgozókhoz intézett Lenin aláírásával. „Mélységes meggyőződé­sünk, hogy Magyarország munkásai, katonái és paraszt­jai nem. azért szabadították fel magukat a bécsi bürokrá­eia és a bécsi kapitalizmus hatalma alól, hogy a ma­gyar földbirtokosóktól, ban­károktól és tőkésektől hagy­ják magukat kizsákmányolni — hangzik a felhivás, s foly­tatja — szilárd hitünk, hogy a magyar munkások és pa­rasztok leszámolnak a ma­gyar tőkésekkel, és a magyar kormány a magyar munká­sok, katonák és parasztok kormánya lesz." Nem kétséges, hogy á fel­hívást a magyaf dolgozók úgy fogadták, mint a nagy Lenin üzenetét, aki a Közép­Európában kialakult forra­dalmi helyzetet állandóan fi­gyelemmel kísérte, s ezzel kapcsolatban többször is nyilvánította véleményét. És Lenin üzenete, üdvözlete és tegyük hozzá tanítása 1919. március 22-tól kezdve kitö­rölhetetlenül él a magyar kommunisták és haladó gon­dolkodású dolgozók szivé­ben. Minden megpróbáltatás, minden szenvedés. minden reménytelen reménység elle­nére, mert a „kapitalizmus óriásai ... miközben a forra­dalmat elnyomták, ezerszere­sen növelték a forradalom elemeit saját országaikban." És csakugyan, a kommu­nisták tudták, mit kell ten­niök. hogyan kell cseleked­niök — éppen Lenin taní­tása alapján. Igen tisztelt ünneplő kö­zönség! H. G. .W.ells, a nagy an­gol író, áld mindig vonako­dott elismerni a történelem úgynevezett „nagyember"­felfogását, de ha arról volt szó, hogy kik a legnagyobb emberek a világ folyása óta, azt el kellett ismernie, már a húszas évek elején, hogy Lenin — itt szó szerint idé­zem: „Legalábbis a nagyon nagyok közé tartozik". Ha Wells ma még élne, meggyő­ződésem, azt kellene megál­lapítania. hogy Lenin az em­beriség történelmének a legeslegnagyobbik embere. Napjainkban, születésének 100. évfordulóján az egész vi­lágon nemcsak megemlékez­nek róla. de úgy köszöntik. mint a ma is élő Lenint, aki pártjának megmutatta ..azt az államférfiúi erényt, ho­gyan kell szüntelenül'átven­ni az ellenség eszközeit, ás ilyen módon legyőzni őt". „A Szovjet Köztársaságnak — mint mondotta —. ha törik, ha szakad, át kell vennie rnjndent. ami értékeset a tu­domány és a technika ezén a területen elért. .. Hisztérikus rohamokra nincs szükségünk. Nekünk, a proletariátus vas­zászlóaljainak egyenletes me­netelésére, van szüliségünk." ..... Az egész világ dol­gozó népeinek vezére volt" — írta Leninről Maxim Gor­kij. és mi joggal és büszkén mondhatjuk, nemcsak volt, hanem ma is az, mert „nála különbül senki sem testesíti meg az emberi tett történel­mi óráját, amit proietár for­radalomnak hívnak", mert ő az alkotó cselekvés legna­gyobb mestere úgy tudott összeforrni a társadalmi élet törvényeivel, és annak rit­'musát olyan életerővel tud­ta meggyorsítani, amely az emberiség felfelé ívelő útját állandóan fokozódó lendület­ben tartja. Felszabadulásunk történel­mi jelentőségű* napjaiban, amíg a pártvezetés lenini el­vei érvényesültek, az újjá­építés anyagi és szellemi vo­natkozásában a legszebb re­ményekre jogosító lépések történtek a szocializmus fej-' lődése irányában. Mihelyt azonban a személyi kultusz a tömegeket eltávolította a párttól és a demokratikus eszmecsere, a meggyőzés, a párt és a tömegek közötti megértés es bizalom fejlesz­tése helyett a parancsolga­tás, a kinyilatkoztatás és az adminisztratív bürokratikus módszerek túltengése' lett el­uralkodóvá, megbomlott a szocialista állam alapját je­lentő munkás-paraszt szövet­ség és a kialakuló új szocia­lista tartalmú népi-nemzeti egység. Ezt a súlyos hibát, sokszor búnt „az álbaloldali elhaj­lás objektív és szubjektív okaival" azonban csupán ma­gyarázhatjuk, de nem ment­betjük, s nem felejthetjük. Mart a szocialista építésnek egyáltalán nem törvénysze­rű, szükségszerű velejárója, hanem éppen a szocialista építés törvényeinek megsér­tése a2, ami akkor bekövet­kezett. A marxista—leninista el­mélet és a nemzetközi mun­kásmozgalom története egv­aránt bizonyítja: o kommu­nista mozgalom küldetése el­sősorban abban rejlik, hogy az emberek gondolkodását, tudatát forradalmi módon át­alakítja, vezésse a néptöme­gek harcát a társadalmi va­lósig fórradalmi megváltoz­tatásáért. Ezt a feladatot csakis az objektív és szubjektív té­nyezők, feltételek szigorúan reális és tudományos szám­bavételével lehet végrehaj­tani. Ez bizonyítja a felsza­badulást követő első évek és az 1956-os ellenforradalom óta éltéit csaknem másfél év­tized fejlődése, de még in­kább a Szovjetunió több. mint fél évszázados történe­te. továbbá a szocialista vi­lágrendszer létrejötte és gyors ütemű fejlődése. Le­nin korunk forradalmisága igazi próbakövének, a mun­kásosztály győzelmei zálogá­nak tekintette a proletár in­ternacionalizmust. ,,A tőke nemzetközi erő — mondotta Lenin.' Legyőzéséhez a mun­kások nemzetközi szövetsé­ge. nemzetközi testvérisége szükséges." Az internacionalista politi­ka központi' kérdésének Le­nin a nemzeti és nemzetkö­zi oldal helyes összehango­lását tekintette a proletár­pártok tevékenységében, a forradalmi mozgalom min­dem csapata akcióiban. Ha­tározóttan fellépett minden­nemű nemzeti nihilizmus el­len. s arra tanította a forra­dalmárokat. hogy következe­tesen vegyék figyelembe a nemzeti érdekeket, védel­mezzék valamennyi nemzet egyenjogúságának elvét, a függetlenségre, az önálló fej­lődesre váló jogát. Megma­gyarázta. hogy a szocializ­musért. a szocializmus fel­építéséért. a szocializmus megvédéséért vívott harc egyúttal a nép nemzeti érde­keiért vívott harc legjobb módszere is. Az, hogy a for­radalmárok minden osztaga eredményesen teljesítse or­szága nemzeti és társadalmi felszabadulásának feladatait, a szocialista világforradalom közös érdekeiért vívott- harc elengedhetetlen feltétele. Ugyanakkor Lenin hangsú­lyozta, hogy a proletár nemzetköziséghez való hű­ség magába foglalja a forra­dalmi harcosok összes nem­zeti osztagainak egyesülé­sét egy egységes szövetség­ben a nemzetközi imperia­lizmus legyőzése; érdekében. A jeleri legi helyzetben a proletár nemzetköziség Uv­löhösen időszerűvé válik, leen fontos előfeltétellé ká­lik a táröada'lmi. haladáshoz, az összes forradalmi . erők összefogásához az .imperia­lizmus elleni további offen­zíva céljából ;. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalommal meg­kezdődött gyakorlati forra­dalmi tapasztalat • a történe­lemben először mutatott pél­dát az összes forradalmi és demokratikus mozgalmak egyesülésére eoy egységes áradatban. Ez a tapasztalat bebizonyította, mennyire mé­lyen megalapozott és gyü­mölcsöző a forradalmi erők egysége kérdésének lenini felvetése A szocialista for­radalom győzelme az orszá­gok nagy csoportjában. a forradalmi munkúsnioz •alpin sikerei, a nemzeti felszaba­dító forradalmak diadala, a népi demokratikus államok létrejötte, fme eát eredmé­nyezte a nemzetközi társa­dalmi forradalom erőinek egysége, együttműködése és kölcsönös segítsége. A nemzetközi szolidaritás a kommunista és munkás­mozgalom sarkköve volt. ós ma is az Lenin rámutatott arra. milyen fontos azoknak á konkrét történelmi sajátos­ságoknak. sajátos körülmé­nyeknek figyelembe vétele. amelyeknek közepette min­den pártnak tevékenykednie kell, de ugyanakkor mindig síkraszállt a kommunista, mozgalom nemzetközi takti­kájának egysége mellett. Fél évszázaddal ezelőtt Lenin szükségesnek ismerte fel, hogy a kommunisták ki­próbált haréi- felhívása mel­lé — „Világ proletárjai, egyesüljetek!" — vegyék fel a gyarmatok és függő orszá­gok népeihez intézett fel­szólítást: „Világ proletárjai és elnyomott népei, egyesül­jetek.'". Napjainkban a Marx—Engels—Lenin esz­méihez hű nemzetközi kom­munista mozgalom új jelszót dolgozott ki. amely megfelel a forradalmi proletár inter­nacionalizmus korszerű, gaz­dagodott fogalmának: „Szo­cialista országok népei, tőkét országokban élő proletárok, demokratikus erők. felszaba­dult és elnyomott ncpek. egyesüljetek o. közös harc­ban az imperializmus ellen a békéért, a nemzeti függet­lenségért, a társadalmi ha­ladásért. a demokráciáért és a szocializmusértT Ugyancsak a lenini elve­ken alapuló belső konszoli­dált politikai helyzet tette lehetővé, hogy nemzeti és nemzetközi érdekeinket össz­hangba hozzuk és fejlesszük kapcsolatainkat 3 testvéri •szocialista országokkal, élén a nagy Szovjetunióval. Ez határozza meg ugyanis elvi és gyakorlati magatartásun­kat is a Vorsói Szerződés szervezetében és a Kölcsö­nös Gazdasagi Segítség Ta­nácsában ís. E kút fontos nemzetközi szervezetben ölt gyakorlatilag testet a- in'er­nacionalista kölcsönös elkö­telezettség. az „egy minden­kiért. mindenki egyért" nem­zetközi méretekben megvaló­suló kollektivitás elve —. ahogy ezt pártunk vezetői nem egyszer hangsúlyozták. Számunkra ez art jelenti, hogv a politikai, gazdasági és kulturális eredményeink, hazánk nemzeti önállóságá­nak és függetlenségének biz­tosítása elválaszthatatlanok a Varsói Szerződésben és a Kölcsönős Gazdasági Segítség Tanácsában való részvéte­lünktől. Szocialista fejlődé­sünk negyedszázados múltiá­ra visszatekintve, ezt a ma­ga egészében, még hibáival, torzulásaival, botladozásaiva! is együtt a •mágiáikénak val­lunk elsősorbán azért, mert az. a megtett út: szocialista út volt' Ennek szellemében Viflósítöttuk meg az egész magyar társadalmat magába foglaló, szocialista tartalmú népi, nemzeti egységet is A lényég abban rejlik, hogy a kultúra, a tudomány? a mű­veltség. az, irodalom, a mű­vészet. egyszóval" az ember, és a természet áltat - alkotott minden szépség immár a népé! Igen' tisztelt ünneplő kö­zönség! Kedves Élvtársak! A lenini centenárium al­kalmával ess- pillantással 'elmérve u lenini eszmék forradalmasító hatásat szer­te a világon e/útia! mi kül­dünk egész népünk 'szívéből valamennyi nép szívéhez erp're jobbon betele.iesülő. „örvendetes és testvéri" üd­vözletet valamennyi népnek meri úgv gondolom: joggal remélhetjük. hösv elkövet­kezik az a boldog idő. ami­kor Lenin lese vezére a vi­lág minden népeinek a szo­cialista fejlődés és béke bol­dog útjain hiszen Lentp ne­ve és ügye őrökké élni fog! -*- mondotta befejezésül. SZERDA. 1970. ÁPRILIS 22. DFiMAGYARORSIAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom