Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-19 / 91. szám
MAGAZIN Simái Mihály PISZE Gyámoltalanságáról legendák keringtek. Mosolyt fakasztó, kacagtató legendák. Az egyetlen csúnyák csúnyája kislányt, aki szóbaállt vele, hetekig kerülgette annak idején, míg végűi is kinyögte az izzó sóhajt: me... menjünk el moziba! Pár nap múlva már híre ment: a kislány túladott rajta, mint a pinty. Mire az igazi nagy negyedikesek csak legyintgettek: Pisze nem férfi I Mert ez. Pisze volt a csúfneve a félénk kisfiúnak. — társunknak. a gimnáziumi iskolapadban — aki egyedül a súgás tarén szerzett magának érdemekek Dehát az ilyen érdemek karán hervadtak. Különösen egy olyan kifejlett orr árnyékában, amely miatt Piszének csúfolta minden diák (Egyhangúlag elfogadva az osztály tréíamesterének költőt túlzását ls: hogy — tudniillik ezt az orrot — i forintért nem adnák tele fagylalttal!) Ez a Cyrano-méretű orr volt Pisze gyámoltaianságának fő oka. Félt a lányoktól, hisz a lányok — kórusban is, szólóban la — minduntalan kinevették. Mindez már rég volt A sor® azonban úgy látszik időkőzben meggondolta maist * mostoha arca után a mosolygósat fordította a felnőtt Pisze felé. Tartént pedig mindez orr-operáció formájában. Nem sokkal a nagyszabású szépészeti műtét után találkoztam vele. Ragyogott az őrömtől és — legalább olyan csúnya volt, mint azelőtt Csak már nem volt olyan sima az arca, s kicsit még dagatt&bbnak tűnt az orra, dehát ez biztos a műtét utáni állapottal járt Boldogan újságolta: túl van a megszépüléeen, vége a régi gátlásos időszaknak — „Már a műtét utáni harmadik nap — dicsekedett — összehoztunk egy csőkot az ápolónőmmel — mellesleg életem első csókját — de persze ez csak. amolyan start volt Jobb híján. Azóta már dobtara a kicsikét de most van egy nőm. egy technikus «aj, öregem olyan alakja ..." é* mondta, csak mondta Pisze, közben-közben. mint egy szépfiú, villogott jobbra-balra az utcán. — Hű. de jó vagy! — rikkantotta hetykén, mikor egy nagykontyú szőke libegett el mellettünk. — Na én ezt megkörnyékezem, szevasz öreg ne haragudj, de tudod. eok a pótolnivalóm. És elviharzott, egy Belami fejtartásával csapázva a tünemény nyomdokát. Orrét, melyet az operáció óta szekszepiljének tart, büszkén előreszegezte. Semmi kétség — állapítottam meg. — ezt a derék Piszét férfivé operálták. Ügy látszik. Ilyesmi — így is lehetséges. Hm, fűztem tovább gondolataimat. — és mi az. hogy pótolni? Mikor egy ízben újra összefutottunk. fogalmat alkothattam erről is. Na nem, egyelőre köt a titoktartás! Csak a következő érettségi találkozónkon, akkor is csak éjfél után fogok mind erről beszámolni barátaimnak: nagy a tudomány, valamint a Pisze orra RIMROEL Cs. Pataj Mihály T óbiás Dénes Jó képű, magas. erős. értelmes fiatalember volt. A harmincas évek kínosabb végénél tartott, foglalkozására nézve üzletvezető, de elsősorban mindenekfelett halálosan szerelmes volt feleségébe, született Krusnyák Matildba. Ez már így ment tíz esztendeje, és a szerelem nem csökkent, hanem napról napra fokozódott Maga az asszony sótalan, színtelen, szagtalan. se nem kövér, se nem sovány, seszinú nő volit, az a típus. akinek hatszor mutatkozik be az ember, míg végre teljesen elfelejti. Néha együtt voltunk valamelyik vendéglőben. Ilyenkor Dénes elemében volt Semmi másra sem figyelt, csak az asszonyra, és elárasztotta kérdéseivel: — Jól ülsz. szívem? Nincs itt huzat? Hogy ízlik a hús? Nem Innál egy kis bort? Ne hozzam be a kabé tódat a ruhatárból? Nem fogsz megfázni? Hozzak egy párnát alád? A férfi nem volt megelégedve a lakással, mert huzatos volt. és földszinti, ami helytelen, tehát eladta és OTP-kölesönt vett fel. nagv erőfeszítéssel vett egy öröklakást ami sokkal kényelmesebb. Boldog volt mert tudta, hogy az új lakásban az asszony jókedvű lesz. mert a nők szeretik a szép lakást, az ékszereket meg a központi fűtést Hogy a boldogság teljes lágyén. *z asszony kapott gazdag külföldi rokonaitól egy Volkswagent de nem Igazi boldogság az autó. ha Matild nem tud vezetni. A férj azonnal átlátta a helyzetet és szemett egy sofőrt aki jó szóért vállalkoeott arra, hogy megtanítja Matildot vezetni. A negyedik lecke után az aszszony közölte férjével a tényállást: — Dénes, meg k»H mondanom Új házak Királyhegyi Pál NŐI LÉLEK neked, hogy beleszerettem a sofőrbe. vagyis Laciba, ö ls szeret engem, és ezért én még ma beköltözöm egyszerű kis négyes társbérletébe. A válópert Indítsd meg te, mert nem tudok nélküle élni és nem ia akarok. A férj sírt, mint egy lány. egy egész Matild omlott össze benne. Mindenkit érhet sofőr, és a szerelem nem életbiztosítás. Két héttel az események után véletlenül találkoztam Matilddal és új vőlegényével egy egyszerű vendéglőben. Meghívtak az asztalukhoz és ebédelni kezdtünk. Az asszony Izgatottan les te új szerelmének minden pillantását Szemlátomást boldog volt. A férfi esek velem beszélt hosszan mesélte sofőrélményeit és amikor a nő bátortalanu közbeszólt. olyanokat hogy „igen", meg „úgy volt", az új vőlegény ráordított: — Nem szeretem a duettet fiam. Már ezerszer megmondtam, hogy ha én dumálok, ne szólj bele! És miért nem eszel? Én már régen befejeztem, te meg csak piszkálsz az ételben! Nem fogom potyára fizetni a drága ebédet... — Igen .:bocsáss meg, szívem, ne haragudj, kicsit elgondolkoztam — így Matild. Ez Így ment az egész ebéd alatt Persze, a férfi nem volt mindig ilyen finom, alkalmazott erősebb kifejezéseiket ls. A feketekávénál. Ismert tapintatommal, megkérdeztem az asszonyt: — Furcsa az élet Volt férje a csillagokat naponta lehozta maOrmos Gcrő MOTOROS SZINDBÁD Este tíz óna után. meglehetősen összetörten, álmosan, enni szerettem volna, a hallban megkérdeztem a fiatal éjjeli portást, hol találom az éttermet Nincs — mondta majdnem udvariatlanul. — Olyan nincs, amilyenre ön gondol, itt csak önkiszolgáló van. az is csak tizig tart nyitva Kár, gondoltam, de most már maradok. nem megyek vissza a városba. most járok itt először, a jó ég tudja, kapok-e buszt vlszszafelé, meri ha nem. éjfélig se találok ide. az isten háta mögé. ahová ezt a Turista elnevezésű nagy szállót építették. A fiú nem sokat törődött azzal. hogv elégedetlen vagvok a válaszával, egy olasz férfival kezdett társalogni a fülke pultjára könyökölve, aztán egészen kihajolt, balra nézett és azt mondta, most már valamivel udvariasabban. — Ott van az önkiszolgáló, a lépcsőkön kell fölmenni, hátha nyitva van még Megköszöntem és elindultam. Megtaláltam a lépcsőket, nagy csapóajtó vezetett a hatalmas terembe, azt se zárták még be. Itt ITiáT ^t^lsfr csapták meg SS orromat, benyomtam az ajtót gának az égről, öröklakást szerzett a földön, ami nehezebb, a gondolatait leste. én tudom legjobban. mennyire szerette magát. Mi volt az mégis, ami hiányzott a házasságukból? — A gyengédség. KECSKEKÖRÖMIRODALOM A keszthelyi Balatoni Múzeum munkatársai könyvet állítanak össze a Balaton múltjáról, érdekességeiről. A gyűjtőmunka közben derült ki, hogy a balatoni kecakeköröimek meglepően gazdag Irodalma van. Mondák, regék és tudományos munkák foglalkoznak az érdekes kőveL Garay János regéjét elsősorban a tihanyi gyerekek tették Ismertté. Később Babits Mihály mesedráma-tervet készített erről a témáról, amelyet 1911-ben a Nyugat című folyóirat méltatott Oldalakat szentel a kecskekörömnek Eötvös Károly „Utazás a Balaton körül" című könyvében. A többi között így ír róla: „Az a tenger, amely fél millió évvel ránkhagyta hírmondóul, nem ismerte ezt a kagylót. Ha ismerte volna, másutt is előfordulna a Balatonban. Ezt a kagylót csupán Tihany szüli. Valamikor, milliókra menő év alatt valami más tenger volt ezen a vidéken, abban élt a kagyló. S amikor egy irtózatos világforradalom tűzokádó haragja Tihanyt kiemelte a vizek mélységéből, akkor menekült a kagyló Tihany sziklói közé. s a kóvek közt kővé vált maga Is." Eötvös Károly fejtegetését eáfolja a tudomány. Elfogadott az a megállapítás, hogy a Pannón-tengerben élt hajdan ez az osztrigaformájú kagyló, amelynek kövületét a víz koptatta, a kecske körméhez hasonló alakúra. POFON — SZINKRONBAN A Pannónia Filmstúdió épületében hat stáb foglalkozik a külföldi filmek szinkronizálásával. Kitűnő szövegírók, dramaturgok, rendezők. hangmérnökök és nem utolsósorban kiváló színészeink serese foglalkozik azzal, hogy ezeket a filmeket magvar hanggal lássa el. Rendkívül fárasztó. Idegölő munka ez a magyar hangot «dó művésznek. Néhat ötperces szöveget hússzor, harmincszor is ismételni kell, hogy tökéletesen adja vias«a a külföldi színész hangját. sőt mozdulatait la Egyik kitűnő művészünkkel történt egv verekedési jelenet lejátszásénál: annyira „beleélte" magát a főhős mozdulataiba. hogy valósággal „kiütötte" a mellette álló szinkronpartnerét A „letaglózott" művész csak orvosi segélynyújtás után folytathatta munkáját A filmszínházakban az évente bemutatott filmek 40 százalékát tanítják meg itt magyarul beszélni. Az egyszerű filmnéző szinte természetesnek tartja a képpel összhangban levő magyar színész hangját, s megszokottnak, természetesnek tartja. hogy Roger Moore, Malgret felügyelő alakítója, vagy Ellzabeth Taylor magyarul szólal meg. Roger Moore ^ Láng József. Malgret felügyelő alakítása = Básti Lajos vagy Klizabeth Taylor = Ruttkai Éva hangjával. Az 1940-es évek végén Szinkronizált A hősök hajója című szovjet filmtől a napokban bemutatott Kétszer hét-ig hatalmas utat tett meg szinkronművészetünk. Egyre több és tökéletesebb szinkron film kerül bemutatásra. A második negyedévben kerül a nagyközönség elé a Vihar délen című amerikai, a Kislovag című színes lengyel, az Egy az ezerhez című szovjet, a Dajkamesék hölgyeknek című amerikai és A halott gyanús című NDKfilm — hogy csak egy párat említsünk a sok közül. Ezekben a filmekben a legjelesebb szinkronművészeink hangja biztosítja majd a kitűnő szórakozást a mczilátogatók százezreinek. és beléptem a terembe. Két idős nő éppen rendezgette az asztalokat. összeszedte a poharakat, tálcákat, ételes tányérokat, az üvegfallal elválasztott konyhában fehérkötényes nők edényekkel csörömpöltek. a pénztárnál ketten álldogáltak, mintha a napd forgalomról tárgyalgatlak volna. A rendezkedő nők közül rámszólt az egyik, hogy nincs kiszolgálás. elkéstem, szinte kidobott a szemével. Zavaromban magyarul szóltam oda neki, hogy éhes vagyok, hol találok vendéglőt a közelben. A n6 nem felelt, de a pénztár közelében megszólalt egy mély hang. — Ne menjen cl, jöjjön, majd kihajtunk valamit. Tisztaruhás, középkorú gépkocsivezető állt fel egy asztaltól, a kezével ls intett, hogy menjek csak közelebb, a takarítónő ránézett. megint morgott valamit, és én elindultam a férfi felé. Kemény, darabos embernek láttam, amint közeledtem az asz'talához. örültem, hogv magyarral találkozom, köszöntem neki, ő felállt, kezet nyújtott és belemosolygott fölényesen a szemembe. — Mi az. hogy nincs! — mondta. — Szeretném én art látni. hogy nincs, ha éhes emberről van szó, Azaal megmondta a nevét, fogta a karomat és odavezetett a kiszolgáló ablakhoz. — Ide nézz. Marinka — szólt be szerbül egy nagvcm csinos, középkorú nőnek a korláton áthajolva. — Van Itt nekem egy éhes földim. légy szíves, produkálj neki valamit. A nő a kötényéhez csapkodta vizes tenyerét, rám nézett és elindult hátra, a fehércsempés falhoz. ahol sorba rakott, jókora alumfniumfaaekak álltak. — Neked mindig van valamd különleges gondolatod! — mondta nevetgélve — Pedig már nincs kiadás, és azt se tudom, ml felelne meg az úrnak. Üj barátom rám pislantott. .— Na? Ne féljen, lesz itt. én legjobban a húsos káposztát ajánlom, azt nagyon jól tudják ezek csinálni. S anélkül, hogy megvárta volna, ml a véleményem a húsos káposztáról, megint szerbre váltotta a szót. — Húsos káposztát. Marinka, jó sokat, úgyis moslékba megy, ami megmarad. Marinka kiszólt a pénztárosnak, hogy maradjon egy pillanatra, megrakott egy tányért púposán a káposztával, az én emberem megfogott egv műanyag tálcát. Marinka jött és átnyújtotta az ételt a korláton, én siettem a pénztárhoz, fizettem, mire vtszszaértem, az ember ült mér egy asztalnál, s ott várt rám az illatos étel. — Na, tessék — mondta és rágyújtott. — Sajnos az italos elment már, de szerencsére van nálam két üveg sör, azt fölajánlom hozzá. Megköszöntem, fogtam a villát, szétteregettem egy kicsit a káposztát — Nagyon jó —• mondta. — Én már rengeteget megettem Itt ebból. Jó borsosán készítik. Megkóstoltam, nagyon ízlett. Kitűnő, mondtam és a helyzetet kezdtem magamban elemezsrt.nl. kl lehet ez az ember, ebben a hazai pilóta egyenruhában, a hófehér gallérral, kifogástalan fekete nvakkendővel. — Ügy mozog Itt. mintha tde tartozna — bontottam meg a gombolyagot. — Pedig magyar, amint iátom. — Törzsvendég — dőlt hátra a széken és maga elé fogta a rigarettát. nézte a füstjét. — Majdnem kéthetenként itt szoktam éjszakázni. Nagy kocsival járok, láthatta. Itt áll most is a hotel előtt a segédem durmol már. Ja. várjunk csak! — és felugrott. odasietett az asztalhoz, ahol az előbb ült, fölvett a kövezetről egv jókora műbőr táskát. — A sörről ne feledkezzünk meg! Ha nincs Itt ez az ember, biztosan borzongva ülök ebben a ha-