Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

Gondjaink És Szeged Nincsenek széntelepek aorbanalló emberekkel es káromkodó, sokat kérő fu­varosokkal; a kéményekből kiszálló koromgolyócskakat sem sodorja szánkba a szél; eltűnt az utcákról a kavar­gó, levegőt piszkító büdös füstfelhő; a lefeketedett csúf házakat tiszta köntö­sű paloták váltották fel; a pincékben ro6sz lábbelit, használt bútort és egyéb Hm-lomot tárolnak a la­kók. Sző sincs róla, nem ment el" az eszem, ha netán azt hinné az olvasó. Csupán egy pillanatig szabadjára engedtem a fantáziámat, illetve elképzeltem, milyen lesz Szeged, ha majd szin­te valamennyi gyárban és lakásban földgázzal tüzel­nek. Az lesz soká, meg ka­rácsony — mondjuk erre az eszünk sugallatára hall­gatta. Boldogan kiegyez­• nénk nem az idei. hanem akár a jövő esztendő végé­vel ls. ha akkorára vállal­ná valaki a város „átállítá­sát" a gyakran csak pis­lákoló városi gázról a he­ves tüzű földgázra. Mert tény és való, hogy Ma­gyarországon már tavaly . 2,8 milliárd köbméter föld­gázt termeltünk és fogtunk Igába, az se titok, hogy ' csupán a szegedi méden­ieéből 2 milliárd köbmétert szándékozunk évente fel­színre hozni, egyszóval ta­karos mennyiségű energia rejtőzik alattunk, ennek ál­dása azonban csak csurran­cseppen számunkra, ösz­sneomohri látjuk itt azt a közmondás erejű igazságot, mely szerint, „aki köael ü! a tűzhöz, az könnyen me­legszik". Hol vagyunk ml még ettől!? Ügy hírlik, szépem halad a vezetékék építése, ame­tten irmen. az ország leg­mélyebb pontjáról felszí­vattyiizzálc a gázt és a kő­olajat • a magasabb fekvé­sű, energiaigényes főváros­ba. Őszintén örülünk en­nek és ügyes, okos sakkhú­zással: tartjuk ezt a fajta — nagyvonalú és bizonyá­ra olcsó — megoldást. De ml is itt volnánk szerény százhúszezren Mi szintén ' földgázt óhajtunk lakása inkba. Nemcsali azért mert kényelmet nyújt és keve­sebb szemeteléssel jár. mint a szén, hanem mert né­hány évvel ezelőtt felbíz­tattak bennünket azzal a másik közmondással, hogy „nyomtató lónak nem kö­tik be a száját", vagyis elő- { szor terrneszetes módon Szegedet elégítik ki a sze­gedi medence kincséből. Vajon miért türelmetlen­kedik a lakosság? Mert látja, hogy a Nagykörúton belüli városrészekben csi­gatempóra váltották át a szerelők, annak ellenére, hogy a városi párt-végre­hajtóbizottság egy évvel ezelőtt is bírálta a DÉGÁZ munkájában észrevehető fogyatékosságokat. Persze nem a munkások hibáztat­hatok elsősorban, sőt las­sancskán az a közmeggyő­ződés ver gyökeret, hogy a DÉGÁZ sem egymagában felelős a késedelemért, jól­lehet kisebb-nagyobb mu­lasztások kétségkívül a ro­vására írhatók. Nincs elég munkáskéz, gyakran hiá­nyoznak a szükséges alkat­részek — a felfokozott vá­gyak legfőképpen emiatt nem teljesülnek. És a vá­ros vezetőit • legújabban „odafönn" sem biztatták túlságosan, A minisztérium szerint Szegeden „1973-rá lehetséges az átállás • föld­gázra". Tehát még ez sem biztos, csalt lehetséges. An­nak határozott kijelentésé­re, hogy mikor lesz az el­gondolásból valóság, ma még senki nem mer vál­lalkozni. Pedig jaj. de elkelne a nagyobb igyekezet! Ha so­káig elhúzódik a dolog, to­vább fokozódik a feszült­ség a városi gázt haszná­lók, Illetve a földgázt fo­gyasztók között, tekintve, hogy az előbbi drágább es gyengébb kalóriájú. A tröszt vezetői állítólag úgy látják: Szegedet nem szük­séges „kiemelten" kezelni. Nekünk meg az a vélemé­nyünk, hogy semmi nem indokolja a mostoha bá­násmódot. hiszen ez a vá­ros önzetlenül lakásokat előlegezett ar, olajbányá­szoknak, s azt is eltűrte, hogy a nehéz olajos teher­gépkocsik tönkretegyék si­ma aszfaltútjait S ha mindennek ellené­re mégis a tröszt, akarata érvényesül * Akkor bosz­szankodva és mérgelődve bár, de kénytelen-kellet­len rövidebb gyeplőre kell fognunk szilaj fantáziánkat. Nincs más hátra, mint vár­ni a legjobbakra, vagyis bízni abban, hátha az élet ez esetben fürgébbnek bi­zonyul a határidőt jó mesz­szire kitűző elgondolások­nál. P. Bt. L Vetik Hazánk legfontosabb rizs­termő vidékén, a Dél-Alföl­dön megkezdődött a vetés. Csongrád es Békés megyé­ben csupán az állami gaz­dasagok a tavalyihoz képest ezer holddal növelik a ter­mőterületet es hatezer hol­don vetnek vízi gabonát Legkorabban a Szarvasi Ál­lami Gazdaságban láttak munkához a Körös menti te­lepeken. Az ország deli tájain a ta ­laj- és éghajlati viszonyok­nak legjobban megfelelő, ha­zai nemesítésű Kákái 203­as és Kákái 162-es fajtákat termelik az összes terület nyolcvan százalékán. E faj­ták kedvező tulajdonsága ep­oen az, hogy az olyan hú­vce, változékony időjárás esetén is. mint a jelenlegi, korán vethetők, már a kez­deti időszakban erőteljesen fejlődnek, gyorsan bokrosod­nak. Üj típusú, speciális beta­karítógépek érkeznek az idén hazánkba A legújabb gyártmányú szovjet SZKD 5 R jelzésű lánctalpas rizs­kombájnok sokkal nagyobb teljesítményűek a nálunk ed­dig ismert hasonló berende­zéseknél és a mély, sáros ta­lajokon is jól használhatók. CSEBiayok felszabadulási ünnepségei Szombaton délelőtt 10 óra felé egyszerre megtelt embe­rekkel a Széchényi tér, autó­busz utóbusz után gördült a városháza elé: a biztosítási és önsegélyző csoportok tagjai érkeztek Hódmezővá­sárhelyről, Makóról és Szen­tesről szegedi felszabadulási ünnepségükre. Először is, s ez szinte természetes, ők, va­lamint a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képvise­lői elhelyeztek a Széchenyi téri szovjet hősi emlékmű­veknél a hála és megemlé­kezés koszorúit Ezután az általános iskolás gyerekek a Szabadság és a Fáklya mo­ziba mentek filmvetítésre, a CSÉB vidéki tagjai pedig a ruhagyárba a cipőgyárba és az ecset- és seprű gyárba látogattak el. ahcl baráti ta­lálkozón vetlek részt. A program a nap további részében ts igen gazdag volt A találkozóidat városnézés követte, ebéd után pedig 000 szegedi CSÉB-tag indult színművet a Nemzeti Szín- tése és a Szegedi Nemzeti — - - - - - házban, este pedig a Tisza Színház művészei léptek fel. A biztosítási és önsegély­ző csoportok kitűnően si­soros esten és baráti talá!- került felszabadulási ünnep­kozón vett részt 600—600 gégéin vidéken résztvevő vidéki és szegedi CSÉB-tag. szegediek éjfélkor, a Szege­A műsorban az ÉDOSZ népi den vendégeskedő vidékiek Á siodálís segélyek, tsi=jár@dék©k kíegésiítése A nyugdíjak es járulékok kiegészítéséről szóló kor­mányhatározat alapján • az egészségügyi miniszter rer­deletben szabályozta a tsz­járadékok, a rendszeres szo­ciális segelyek es a hadi­gondozási segélyek kiegészí­tését. A rendelet szerint a rend­szeres szociális segélyeket ós a vakok szociális segélyeit, valamint a hadigondozottak járadékait március 1-i ha­tállyal havi 40 forinttal kell kiegészíteni. Az érdekelték­nek nem kell külón körei­met benyújtaniok, mert a se­gélyt folyósító tanács hiva­talból intézkedik a segélyek kiegészítéséről. Azok a tsz öregségi, mun­kaképtelenségi, vagy özveg>1 járadékosok, akik a járadé­kon felül a termelőszövetke­zetektől segélyt nem kap­nak, és a termelőszövetkezet nincs is abban a helyzet­ben, hogy segélyt állapítson meg részükre, a lakóhelyük szerint illetékes tanácstól kérhetnek rendszeres kiegé­szítő szociális segélyt. Az ilyen kerelmeket egyénileg bírálják el; ezek csak külö­nös méltánylást érdemlő esetben, a családi és szo­ciális körülményekre tekin­tettel teljesíthetők. Ha az il­letékes tanács a kérelemnek helyt ad, akkor a június l-e előtt beérkezett kérelmek alapján a segélyt visszame­nőleg március 1-től lehet megállapítani. A később be­nyújtott kérelmek alapján a benyújtást követő hónap 1­től pótlékolják meg a tsz­járadékot. Ha a rendszeres szociális segélyben, vagy hadigondo­zási járadékban részesülők­__, ... , nek a segélyen kívül a ki­Ritka élményben volt ré- irt. ma is változatlan frisse- Külön meg Veö. ecnlfte-1 egészitésre igényt adó nyug­szunk péntek este a Zene- séggel ható fuvola-zongora ni Ke Jó Pál finoman diffe-1 díjat vagy más ellátást is művészeti Főiskola nagytér- szonatinájának magyaror- renciált ütőhangszer-játékát, | kapnak, nem a segélyt, ha­mében, a volt szegedi szak- „ ii a nyugdijat, vagy ellá­ískoiai növendék, Matúz szágj bemutatója, és a nagy mellyel képes kifejezni a U- tárt egészítik ki. Ilyenkor a István fuvolaművész kunéért- tehetségű, fiatal zeneszerző, ratól a dramai sűrűsödésig a segélyhez nem jár külön pót­jén. Műsorán Bach h-moll sáry László fuvolákra és dinamika és hangstiinskála lék. (MTI) szonátája, Mozart C-dur an- ütőhangszerekre írott Sonan. minden árnyalatát. : j^mmmmmmmm^mmmmmm Szilágyi Mózes felvétel* Koszorúzás a szegedi szovjet hősi emlékműnél Makóra. Vásárhelyre Szentesre, ahol a szegediek- és a Hungária éttermeiben hez hasonló programok vár- vacsorával egybekötött mu­tált őket: üiinepi megemlé­kezéseit. barát1 találkozóit, szórakoztató műsorok. Szegeden közben délután » vendégek megtekintették együttese, a szovjet alakula- éjjel 1 órakor indulták haza a Mindenki városa című tok öntevékeny műveszegyüt- az autóbuszokkal. Fiatal művészek koncertje danteja. Schumann három ti No 2 ősbemutatója. Hátai László Felvételek 2 ezer méter mélységben Tuan Indicsenko moszkvai mérnök olyan sztereokame­rát szerkesztett, amellyel tö­BH _ ^ ___ m,.r. réletes sztereoazkóp-felvéte­A . hangverseny külön érde- szagon, s mindjárt látott és emitt-amott^öncélúvá enge-í leket lehet készíteni mint­> • . WN •« 4M1A •». .£ 3 ' T < ~ . .. Ö*-- CáCt\T "finn wtxAá^-.w — HomÁnca, Boulez Szonatiná­ja és a Prokoffev D-dúr szo­náta hangzott el Benkő Zol­tán zongoraművész közremű­ködésével. olyan magas ren­dű művészi igénnyel, mely­ben előadó és alkotás, szóló merője _ és zongorakíséret forrt ősz- Orozco- ez a 24 esztendős olykor-olykor túlcsordult já­szé teljes egyenrangúságban. ^Jal,S.SP™ bámulatos techni­Orozco zongoraestje A hatás csalhatatlan fok- etűddel viharos sikert ara­a sikernek: Rafael tott. A fiatalos hév ugyan valy jart először Magyaror- kai képességeit talán PIAC Valamikor, amikor a tojás ára az egeket, azaz" a két forintot súrolta, a tegnapi piacon már 90 fillérért is kérték a tojást s voltak kik adták is, mert Tiszát lehe­tett volna rekeszteni vele. Pedig most már a vevők is nagyon sokan voltak, mintha a tavasz melege meghozta volna a nagyobb vásárló­kedvet is. Mind több a vi­tamindús primőr is, a sa­láta már nem is .számít an­nak. egeszem elfogadható áron, es sokat lehetett belőle vásárolni. Mellette a retek és a zöldhagyma színesítette az asztalokat. Nagyot csú­szott lefelé a sóska ára is. ebből a főzelékféléből jóval több is volt, mint a móg télies árai-tat idéző spenótból. Aki csirkét akart vermi, an­nak változatlanul a téeszek, a MÉK és a vásárhelyi kis­állattenyésztő ketrecei előtt kellett sorba állni a, mert ház­táji csirke igen kevés veit meglehetősen drága. Aro Ara (-tót, saláta, fejenként 130— 2.00 retek, csomója, 0,6*— 2,00 zöldhagyma, csomója LOO— 130 késsége volt Boulez 1946-ban Vitaminok, előre! zöldpaprika, db 130— 3,00 spenót, kg 12.00^-13,00 sóska, kg 9,09—15.00 fejeskájioszta. kg 4.00— 430 szarazbab, kg 15.00—16.00 sárgarépa. Ug 2,50— 3,00 gyökér, kg 4.00— 4.50 ' vöröshagyma, kg 4.00— 5.00 fokhagyma, kg 16,00—20 00 alma. kg 2.00— 6.00 dk), kg 15.00—-16.00 mák, kg 40.00— csirke, kg 28,(19­tyúk, kg 24,00— tojás, db 1,00— 1.10 győzött. Most, másodízben, eljött learatni a babérokat. Szegedet mindkétszer útjá­ba ejtette: péntek este a Tisza Szálló nagytermében játszotta el Brahms, Albeniz. Chopin műsorát Rafael Orozco hatalmas lendületű, briliáns zongorá­zása óhatatlanul a messzi le­gendák nagy virtuózait idé­zi. Ahol egy házi koncert ünnepi hangulatában a játé­kos szenvedélye a hallgatót is szenvedélyes műkedvelővé avatta, A hatás ezúttal sem kevesebb: a korosztály-kö­zönség, a fiatalok, huszon­évesek adták egymásnak a kilincset szünetben, autögra­mokért. S. Orozco rászolgált a gyors szimpátiára: Brahms nagy lélegzetű, romantiku­san lobogó f-moll szontájá­vai. Albeniz sajátos hangu­latú Ibéria-szvitjének két té­telével és a szünet után. egy­perces átlagokkal végigröp­pentett, tizenkét Chopin­di. de a formaépítkezés öko­nómiája. a művek belső ivé­nek kihallása korunk egyik legnagyobb piaristáját igéri benne. A Chopin-etüdök lé­legzetelállító tempójában az agyonhallgatott darabokból is új összefüggéseket, isme­retlen szépségeket mutatott elő. N. L egy 2000 méter melységben a tengervíz alatt A készülék célja a tengerfenék válto­zásainak, a kózetallásoknak meg figyelése és az' üledékes kőzetek jellegének köaelebbi meghatározása. Az egymé­teres távolságból készített felvételek olyan részletesek, hogy az egyes kőzeteit 1—3 milliméteres részletet is tel­jesen kivehetők. (MTT) Kaponya Judit képei $zeqed szobrai Kaponya Judit festőművész munkáiból nyílt kiállítás teg­nap, szombaton a Móra Fe­renc Múzeum Horváth Mi­hály utcai képtárának má­sodik emeleten. A váratla­nul Szegedre utaztatott tár­lat egy érdekes művész­egyeniség képeit sorakoztat­ja fel. Részletgazdagságában Bruegkelt, eekiszahaditott szenvedélyeivel Bosch-t idé­zik a korábban a budapesti Fényes Adolf-teremben be­mutatott képek. Mindemel­lett Kaponya Judit mégis egv mának szóló művész. Ahogy a pesti katalógus bevezető­jének írója, Örst Ferenc mondja- korunk Bábelét épí­ti fel ő. zaklatott ám erős rendszerbe foglalt tábláin, A, L. Halak (222) A Kolozsvári téri általános iskola falát díszíti a Halak cimü épületdisz. Szandai Sándor rézdomborítását 1360-ban szerelték fel. VASAKNAP. 1970. ÁPRILIS 19. 2. OFLMAGYARORS/AG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom