Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

Műanyag a cipőiparban Mintegy 30 neves külföldi szakember részvételével háromnapos nemzetközi szimpozion kezdődött szeitfán Martfűn, a gumi- és műanvagtalpak gyártásával kapcsolatos problémák megvitatására. A Tisza Cipőgyárban az utóbbi másfél évtizedben több gumi- és müanyagtalp receptúráját dolgozták ki. Az ország cipőiparát ugyanis a Tisza Cipőgyár műhelyei látják el gumi- és műanyagtalppal. Az építőipar gépesítése Kétszáz szakember részvételével kezdte meg munkáját szerdán Pécsett, a Tudomány és Technika Házában a 3. országos építőipari gépészeti konferencia. A tapasztalatok kicserélésére és a fejlesztési lehetőségek megvitatására összehívott kénapos konferencián szerdán az előadók rámutattak, hogy a központosított betongyárak az idén 1.4 millió köbméter betont készítenek, de 1975-ig 1.8 millió köbméterre kell emelni évi termelesüket. A gyárak teljesítőképességét menynyiségi szempontból az előadók kielégítőnek mondották, az előkészítés és a minőség szempontjából azonban sok kifogást emeltek. Helyeselték azt a kezdeményezést, hogy az ÉVM műszaki fejlesztési főosztálya, az Építéstudományi Intézet közreműködésével megvizsgálja, melyik az az ideális betongyártípus, amely maximálisan megfelel a hazai követelményeknek. s ugyanakkor a KGST vonatkozásban exportképes is. 1970-ben — mint a továbbiakban hangsúlyozták — az összes lakások 13 százaléka készül paneles módszerrel, a negyedik ötéves terv utolsó évéig azonban ez az arány 40 százalékosra változik. Az igé Tudományos emlékülés Ki twe'ien oda? A A ki azt állitia. hogy kedvét leli benne, ha megbírálKözösen rendezett tegnap Szegeden tudományos emlékülést felszabadulásunk jubileumának tiszteletére a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya, a megyei és a városi népfrontbizottság. a TIT történelmi szakosztálya, a megyei helytörténeti bizottság és a fegyveres erők klubja. A társadalomtudományi szekció ülését a Bartók Béla Művelődési Központban Szántó Imre egyetemi tanár, a megyei helytörténeti bizottság elnöke nyitotta meg. Ezt követően Ságvári Ágnes kandidátus, a Fővárosi Levéltár igazgatója tartott előadást az új magyar államiság kialakulásáról. Korreferensei Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója („A földreform fő vonásai és következményei Csongrád megyében'") és Oltvai Ferenc, a Csongrád megyei l-es számú Levéltár igazgatója (,.A szegedi földreformtól a községek alakulásáig") voltak. A hadtudományi szekció ülésén, a fegyveres erők klubiában. Kajdi Ferenc, helyőrségparancsnok-helyettes mondott bevezetőt, ölvedi Ignác alezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia tanszékvezető tanára Magyarország felszabadításáról beszélt. Itt is két korreferátum hangzott el: Szakter Gyula, a fegyveres erők klubjának parancsnoka 1944 szeptemberétől decemberéig elemezte Csongrád megye helyzetét a napilapok tükrében. Fenyvesi István tanszékvezető főiskolai docens A helyi felszabadulástörténet kutatásának lehetőségei szovjet forrásokban című korreferátumát pedig Orgovány Zoltán főiskolai adjunktus olvasta fel. Kiállítások, ünnepségek Leninről Á centenárium további szegedi programja A centenáriumi ünnepségek szegedi programja a következő. Április 19-én, vásár nap délelőtt 10 órakor a Hazafias Népfront városi bizottságának Vörösmarty utcai tanácstermében Lenin élete és munkássága a bélyegeken címmel rendeznek centenáriumi bélyegkiállitást a városi népfrontbizottság. valamint a városi bélyeggyűjtő körök. Ünnepi beszédet Fülöp János, az MSZBT városi titkára mond. Április 21-én délután 4 orakor a Szegedi Nemzeti Színházban rendez Lenindíszünnepséget az MSZBT Csongrád megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács vb, valamint az MSZBT megyei elnöksége. Ünnepi beszédet dr. Antalffy György egyetemi tanár, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja mond. Ugyanezen a napon este 6 órai kezdettel kamarakiállitás nyílik Leninről a Móra Ferenc múzeum kupolacsarnokában, s érkezik Szegedre a Moszkvától Berlinig haladó nemzetközi ifjúsági motorkerékpáros menet második szakasza. A Győzelem Zászlaját motorkerékpáros fiatalok, veteránok és újságírók kíséretében viszik Berlinbe, s hét szocialista ország motorosait. a Széchenyi téren I a szegedi fiatalok köszöntik. 1 Másnap, április 22-én dél- i után 4 órakor koszorúzási ünnepség lesz a Lenin- . szobornál, este 7 órakor pe- , dig a Szabadság filmszínházban mutatják be a Vlagyimir Iljics Lenin filmet. cimu Nemzedékek egy fedél alatt Jó történettel kezdeni egy írást — szinte mindig fél siker. Szórakoztatóbb az olvasóknak megtörtént, érdekes eseteket olvasni, mint mások gondolatmenetébe illeszkedni. De nem könnyű mindenre jellemző történetet találni. Tessék csak megpróbálni a nyek növekedése megkövete- ; különben nagyon is ismert 11 az építőipar termelékeny- ; , Mgyszülő-szülő-unoka ..,......,, kapcsolat, temakoreben. segenek javitasat. ehhez pe- ^ dig elengedhetetlen a gépesi- _ Anyuka hozzánk költés és az automatizálás foko- tözhetne. Elférünk a lakászása. óan. legalább nem tetszik A következő öt évben előreláthatólag 7.5 milliárd forint értékű gépet kap az építőipar. s ennek R0 százalékát a KGST-országokból importáljuk. Ez a nag.vö6szegű beruházás csak úgy hozhatja meg a várt eredményt, ha ágazati szinten létrehozunk egy olyan szervezetet, amely országos viszonylatban koordinálja az építőipar gépesítését. Józsikát a nagymama imádkozni tanítja, és megjegyzéseket tesz. Családi botrány. Veszekedések napirenden. A férj iszákos lesz az asszonyka idegnyugtatót szed. a nagymama az öngyilkosság gondolatával foglalkozik, A kamasz Józsika kibírhatatlan magaviseletű az iskolában és csavarog. A dráma addig tart, míg a szereplők egyike végleg el nem hagyja a színteret, esetleg az élet színterét. Ellenpélda: a nagymama egyetemet is. velem egy évfolyamon. Nagy szerelem volt és kölcsönös megbecsülés — es az első lány volt Aranka, akit anyám is kezdettől fogva szeretett. — Ha most itt pontot tehetnénk! De nem teljes még a történet árnyalása. Arankával nem lehet anyáskodni, nincs hozzászokva, míg ellen- [ ben én ... Aranka önálló, j határozott lény, aki mindig magára volt utalva, én pedig még a mikrobiológia í kollokvium anyagát is megbeszéltem anyuskával. Ma is ! A

ki azt állítja, hogy kedvét leli benne, ha megbírálják, hibáit a szemébe mondják, arról méltán feltételezhető, hogy valótlant állit. Végtére is. hasonlítana ez az állítás annak a betegnek a kedvteléséhez, aki kijelentené, örömét leli a műtétben. Más kérdés természetesen, hogy a műtét gyógyít, következésképp: adott esetben elkerülhetetlen. A bírálat is gyógyít, sőt, preventív hatású lehet — elkerülhetetlenségéről azonban, finoman szólva, megoszlanak a vélemenyek. Elvben természetesen senki nem vitatja ezt a gyógyhatast, sőt, értekezleti felszólalók nem ritkán hozakodnak elő az imént kérdőjelezett állítással, amely szerint, köszönik szépén a bírálatot, s örülnek, hogy ilyen nyíltan ... egyszóval: az elvi formulázásnak ezt a módját túlontúl ismerjük, semminthogy idézve ismételni kellene. A köznapi valóságban, úgy tűnik, nem mindig fogadja a biráló szót ilyen felhőtlen öröm. A sok éves gyakorlat kialakította a bírálat visszaverésének árnyaltan sokrétű módszertanát, amely a kritika látszatát elfogadásatói a kritizáló minden látszatot mellőző elbocsátásáig terjed. Ne vesztegessünk szót ezúttal a visszautasításnak azokra az egyértelmű módszereire, amikor a bírálatot támadás, megtorlás követi. Ez világos helyzet — legalábbis aligha szorul okfejtő elemzésre —. még akkor is, ha társadalmi veszélyessége vitán felül áll. Szerencsére azonban, arányait tekintve, nem ez az általános, tömeges visszautasítási módszer. Sokkal veszélyesebb — mert tömegesebb — az a változat, amikor a kritikát sűrű. tömör csend követi, a biráló észrevételekre — legalábbis látszólag nem figyel oda senki. A pusztába kiáltott szó esete ez. ami elsősorban azért veszélyes, mert utána aligha támad kedve másnak is szót kiáltani a pusztába. Pontosabban: az elhallgatás, a visszhangtalan bírála társadalmi következményei nemcsak abban összegezhetők, hogy az éppen kritizált hiba marad a régiben, hanem abban is, hogy mindez mementóként, kézzelfogható bizonyítékként igazolja azokat, akik a „ne szólj szám" társadalomellenes elvét követik. A kérdések-kérdése azonban ebből következik, s igy hangzik: ki illetékes a válaszra, kinek kellene nemcsak hallania, de a szó cselekvésvonzatú értelmében meghallgatnia a bírálatot? Könnyű lenne válaszként egyszerűen a társadalmi ranglétra fokozatait felsorolni, s azt mondani: a bírálat tárgyában illetékes felelősségű és hatáskörű vezetőre tar| tozik az észrevételek összegezése, a hibák kijavítása. Az élet bonyolultabban rendez: a szociológiai valóság korántsem követi a hivatali ranglétra bírálatelfogadási fokozatait. így van ez elsősorban azért, mert aki a biráló szót kimondja, attól nem várható, hogy előbb gondos kutatással felderítse kit illet ez a szó. Olykor nyilvánvaló ki a cimzptt, máskor azonban annak a kritikának is van funkciója, amely csak jelzi a hibát, s az illetékesre tartozik, hogy magára vonatkoztassa és okuljon belőle. Illetékese válogatja persze, de hát mi tagadás, ilyenkor jobbára nincs tömeges jelentkezés, a kritika tehát „címzett ismeretlen" jelzéssel átlényegül pusztába kiáltott szóvá. Ha mármost a megoldást, a kritika elfogadásának intézményesített lehetőségeit keressük, a rábeszélés itt aligha vezethet célhoz. Más szóval: nehéz hinni abban, hogy j a bírálat általános — tehát másra tartozó — hasznának elismerése mellett, tömegessé tehető, hogy minden illetéj kes önmagára is ilyen világos egyértelműséggel vonatkoztassa ezt a hasznosságot. Ebben, tehát a kritika elfogadásának gondolatkörében is jól szemléltet a már említett orvosi példa. Ha a gyógykezelés kellemetlenségeinek vállalására csupán az egészségvédelmi rábeszélés késztetne, nem pedig elsősorban az elemi érdek, a gyógyulás kényszere. akkor alighanem csakhamar munkanélkülivé válnának az orvosok. Éppen igy: ha a nyilvánvaló morális tényezőkön túl, a bírált hiba kijavításával összefüggő érdek válik dominánsé, akkor esetleg a szemünkbe monegvedül lenni. És az igazat évek óta fekvő beteg.' Apol- kikérdez mindenről. S ha megvallva: Józsikának is jó ják. nappal ápolónő van lenne egy gondos nagymama vele. majd a munkából ha| — így a férj, az édesanyjának. — Anyuka hozzánk költözhetne. Csak elférnénk valahogy. És ha eladja a házát. autót vehetnénk, milyen „klassz" lenne. Majd csak zatérö lánya látja el. A két unokát nem kell napközibe adni. a nagymama segít a leckekészítésben is. Nagymama nem ideges, nagymama mindig ráér beszélgetni. , . . , , , Nagymama sosem kiabál, kibírnánk, hogy Józsikat el- mégi6 féken tartja a gyererontja — így hangzik a fe- keket Okos szeretetével, lesegriek szolo agitáció. Azok elsősorban nagyira Közismert. Es az anyuka hozzájuk hallgatnak, s inkább hozzákoltozott. A kocsi megvan, tartoznak, mint az olvasásba. ..süketsége" menekülő apjukhoz. vagy folyton kapkodó. ideges, kiabáló anyjukhoz. Ellenpélda? Nagymamát De nehezen férnek el. És már egyszer elmondom, nem kezdem újra a feleségemnek is — elmaradnak, leszűkülnek a beszélgetések, valahogy igy fogható meg kezdődő elhidegedésünk oka. Nincs kimondható, megfogalmazható baj. Még nincs. Valami mégsem jó igy. * Egyre több az idős ember. hogy az életkor meghosszabbodik, de a társadalom azért is öregszik, mert kevés a gyerek, szűkül a nyomunkba lépők tábora. Gazdaságilag is gond: hiányzik a munkáskéz és rosszabbodik az eltartók-eltartottak bántja, hogy miatta annyit aránya. dolgozik a lánya, s olyan De se pénz. se automaták szótlan, mogorva lett a veje. nem tudják biztosiam, hogy Tudja, nélküle itt egyszerűbb ne legyenek magányosak a lenne minden. A lányát pe- munkából kidőlt öregjeink, dig az bántja, hogy idŐ6, be- S magányosak lehetnek akteg és szeretett édesanyjához kor is. szeretetben szűkölkönem tud eléggé alkalmaz- dők, ha egy fedél — sokszor Tóth Béla felvétele UBORKAÓRIASOK. Hatezer négyzetméter területen ncvelncfc óriási hajtatott uborkákat a szentesi Árpád Termelőszövetkezetben. Némelyik primőr súlya meghaladja az egy kilót, hosszúsága pedig a fél métert kodni. nem tudja szeretetét jobban kimutatni. Egyszerűen — mert agyonhajszolt. * Három a magyar igazság? Mé\: egy történet, monológbon. — Kétszobás lakásunk van. Egyetlen gyereke vagyok anyámnak, özvegyen nevelt fel, tudtam hát, hogy csak rám számíthatott. Anyagi gondokat nem okoz, hogy velünk él, nem szól bele dolgainkba, gyermeknevelésben egyetértenek a feleségemmel. Az már szinte giccsessé teszi a történetet, ha elmondom, hogy árva lány volt a feleségem, allam; gondozottként végezte haj de kis fedél! _ alatt élnek is családjukkal. P. Szőke Mária 1 dott hiba szubjektív kényelmetlensége is inkább a hát| térbe szorul. I

nnen pedig egyenes logikai út vezet ahhoz a feltevéshez, hogy a gazdaságirányítási reform, amely átrajzolta a korábbi érdektérképet — az egyéni és a társadalmi érdek közé iktatva a csoportérdekeltséget —, a bírálat fogadtatásának társadalmi szférájában is változásokat hozhat. Arra gondolunk, hogy idővel kétségkívül teret kell hódítania a felismerésnek: a vállalatnál elhangzott, hibát biráló szó, bármily szinten mondták ki, a közös érdeket, a nyereseget érinti. Nem túlzás bízni benne, hogy hovatovább anyagiakban is érzékelhető fényűzéssé válik személyes érzékenységből, sértődésből nem odafigyelni a hibát megelőző vagy a hiba súlyosabb következményeit elhárító észrevételekre! Tábori András Tanüzemek A Magyar Közlöny leg- ként az élelmiszergazdaság utóbbi számában megjelent a szakmunkás-képzésének spemezőgazdasági és élelmezés- ciális követelményeiről inügyi miniszter rendelete a mező-, erdőgazdasági és élelmiszeripari szakmunkásképzésről. A rendelet a szakmunkástanuló-törvény munkaügyi miniszteri végrehajtási rendeletének kielégítésetézkedik. Ez ugyanis, az ágazat jellegénél fogva némileg eltér az általános szakmunkásképzéstől, egyebek között például a gyakorlati oktatás tekintetében. A mezőgazdaságban nincsenek olyan nagyüzemek, melyekben saját maguk számára tömegesen képezik ki a szakmunkásokat, ezért a szakma gyakorlati elsajátítására tanüzemeket létesítenek. Ezek állami támogatással működnek majd a mezőgazdasági nagyüzemekben, erdő- és fafeldolgozó gazdasáSzerdán megkezdték a ter- sek szerint körülbelül har- gokban és a téeszekben. Az melést Borsod megye új bá- minc évig szolgálhat majd ez iskola és a tanüzem együttnyaüzemében. a Feketevöl- a bánya jó minőségű szenet, működését hosszú időre szógyi 1. akna első frontfejté- Az új üzemet maximálisan 16 szerződés szabálvozza sén. A mintegy 300 millió gépesítették. majd. forintos költséggel kialakított új bányát egv nagy ki- CSÜTÖRTÖ~ terjedésű szénmezöközpont- , __„ ' az 5 jaba telepítettek. A feimere- 19?0" APR1LIS Üj szénbánya MlMAGYARORSÚG 3