Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

és szentélyek Somogyi Károlyné felvétele TAKARÉKOSKODNAK A KABELGYARBAN. A szegedi kábelgyár munkásai fontos célért küzdenek a jubileumi versenyben: igyekeznek minél több értékes import nyersanyagot megtakarítani. Képünk az elkészült kábel felcsévélését mutatja be. Előtérben a műanyaggal töltött zsákok láthatók; tartalmukkal — az értékes szigetelőanyaggal — takarékoskodnak a dolgozók lesz a pultokon aru Kereskedelmi szakemberek véleménye Tavaly nyár elején meg- reskedelmet megóvta a baj- gyobb eszközök adóterheit is lépetten néztünk körül az tói. pontosabban a mi cipő- vállalni. Sajnos azonban az üzletekben: nem találtunk nagykereskedelmi vállalatun. ellátás bővítése, a több áruelég televíziót, háztartási gé- kat. De a változás, a na- cikk forgalmazása nemcsak pet. öltönyt, kötött holmit gyobb forgalom viszont még- a kereskedőkön múlik. Pélfehérneműt stb. is látszik! Terveink szerint dául tévét centrifugát, magAzóta egy év telt el — s az ldén 43 millió forinttal netofont. lemezjátszót hiába a tapasztalatokból kiderültek több árut kívánunk yásá- kérünk, nem kapunk a gyász okok Kereskedelmi szak- rolni, mint tavaly. Az első ráktól és ezen tulajdonképemberek. DÓ2sa Pát a Cent- félévre már megkötöttük a pen az import sem segít rum Áruház Igazgatója, a szerződéseinket valamennyi Vidia Nagykereskedelmi Vál- cipőgyárral. Főként olcsóbb c , lalat igazgatója. Barcsök Fe- cikkekből kívánjuk a készle- fc gySZerUDD UtQt ! renc. Pusztai Jóasefné. a teinket növelni. TermészeteRövid, es Kötöttáru Nagy- se" a kialakult külföldi áru- A témához hozzátartozik a kereskedelmi Vállalat igaz- csere-kapcsolataink is bese- kiegészítés. Mindannyian tagatója, valamint Sárvari gítenek az ellátásba. Az pasztaltuk az áruhiányt észMiklós. a Cipő-nagykereske- NDK-ból. Bulgáriából. Ro- leltük néhány árucikk árádelmi Vállalat igazgatója mániából, Csehszlovákiából. nak emelkedését Ha az ipar mondta el véleményét a ta- Lengyelországból érkeznek képviselőit kérdezzük, ők azt valyi helyzetről. A beszelge- házicipők, papucsok, cipők, válaszolják, hogy nem fizetésben nemcsak az elmúlt év Pusztai József né: Kötött- tődik ki a gyártás, illetve eseményeit rekonstruálták, áruból talán minden eddigi- nem rendel a kereskedelem, hanem a kereskedelem eze- nél szélesebb választékkal A nagy- és kiskereskedelem rencsé6 új körülményeirőt az rendelkezünk 1970-ben. sőt aztán vagy az ipart okolja a idei ellátásról is képet adtak, több árucikket is hozunk for- drága termelői árért vagy galomba. mint tavaly, ösz- pénzügyi nehézségekre hivat», » w. i, i >./ szeeen 760 millió forint ér- kőzik. Nehéz igazságot tenni. lYc/7f VOll niZei tékű kötöttárut adunk a kis- annyi azonban biztos, hogy a kereskedelemnek, 60 millió kereskedelem szép nyereséBörosök Ferenc: 1967 ele- forint értékkel többet, mint get ért el, s a csökkenő terjétől kezdve igyekeztünk mi- tavaly. Divatcikkekkel bővül melés mellett is megteltek a nél több árut összeszedni, az árulista: először kerül for- gyárak kasszái! Arra biztattak bennünket, galomba japán kötöttáru. A A jelenlegi érdekeltségi vihogy az 1968. évi gazdasági tervek szerint 1970-ben mint. szonyok között a többcsator. változásra tömött raktárak- egy 200 ezer dollár értékű n£s kereskedelmi értékesítéskal, szinte mindent „kibíró" angol, francia, olasz divat- ben meg kell találni a módárukészlettel rendelkezzünk, cikk érkezik nagykereske- ját. hogy az áru egyszerűbb Volt hitel, s sikerült megíe- delmi vállalatunkhoz és jut úton jusson el vevőjéhez. Az lelő készleteket felhalmozni, ki az üzletekbe. Csak az ér- , érdekeltsée a aazda Elkövetkezett 1968 tavasza és dekesség kedvéért említem a"yafU érdekeltség a gazdanem .jelentkezett a szokásos- meg. hogy nylon harisnya osztonzok mellett sohanál nagyobb vásárlási kedv... még Szibériából is érkezik. .. sem szabad arról elfeledkezA banktól viszont nem kaptunk hiteleket egyre-másra JLé . küldtük vissza megrendeld- /VI/ OSZlOPZI seinket. összesen mintegy 45. millió forint értékű árucik- fl jnkk pllntnct ? ket; többek között 1500 hű- ° l<JDU CHULUSLS tógépet, 290 magnót. 1100 rádiót. 2300 mosógépet, 5 ezer Dózsa Pál: A mi áruhávasalót, 300 motorkerékpárt ^"k sajátos helyzetben van. mondtunk vissza. Tudtuk, hiszen sokfajta árucikkel hogy 1969 elején ezek a cik- foglalkozik, saját „külön békék hiányozni fognak, de járatú" beszerzési forrásai, j pénz nélkül nem vásárolhat- sőt csak számunkra dolgozó i tunk a gyáraktól vállalatok vannak. A mai szocialista kereskedőt azt hi- ! szem kizárólag a nagyobb forgalomból származó tisztességes — tehát kis — haszon ösztönözheti. Mi a narán ismét ^pénzünk, s gg* Jg^SSín ni. hogy a gyár. a nagy- és kiskereskedelem célja elsősorban a fogyasztók igényeinek kielégítése, s nem pedig a minden áron való nyereséghajszolás. Matkó István véleményt, az igazságot még csak ki-kiosztjuk arányosan, de a pénzt... — azt bizony sokszor görcsös kézzel mérjük Besodródtunk valamilyen pénzügyi rendbe, legyen az órabér vagy havi fizetés, százalékos bérfejlesztés vagy szamárlétra, és ott tapossuk egymás sarkát, ötven fillérnyire vagy ötven forintnyira. öreg rend ez és nagyon nehéz feltörni. Beosztásokra, munkakörökre csinálták valamikor, a bérkalickát, s nem munkakészségre, eredményességre. Meg volt ennek akkor a maga pénzügyi és szociális oka meg a politikai tartalma, hiszen bizonyos megélhetési alapot mindenkinek teremteni kellett. Ám ezen már túl vagyunk. Már új elvet is fogalmaznunk. Legalább két esztendeje beszélünk arról, hogy differenciálni kell; Pénzben is jobban ki kell fejezni emberek társadalmi hasznosságát. igyekezetét, teljesítő képességét, De leginkább csak beszélünk,... Ha jól belegondolunk, az egyenlősdinek valamiféle konzerválásáról van szó. Hiába a sok biztatás meg a társadalmi egyetértés, még mindig csak fillérezünk, ha az értékesebb haszonhajtóbb munka elismeréséről anyagi mértékkel kell dönteni. Az azonos munkakörökben dolgozó, azonos természetű dologgal megbízott emberek a bérlistákon is együtt sorakoznak, legyenek tapasztaltabbak vagy kezdők, a szakma veterán mindenesei vagy próbálgatói. Hány olyan eset van, hogy száz forint az előnye annak, aki mindig és minden munkában megbízható — olyan munkatársával szemben, akiről olykor még azt is megfogalmazzák: *a semmit nem tenne a fizetéséért, abból több haszon eredne! Ott kísért ma is a régi jelszó: nem szabad bérfeszültséget tereinteni! És ezt még mindig úgy értelmezzük, hogv akik a munkában elfoglalt helyük szerint egy kalapba tartoznak, azoknak a pénztár is nagyjából egyformán számlálja a bankót. S

ok a panasz a munkaerőmozgásra, a vándorlásra, és sok okát számbavettük már ennek. Arra is felfigyeltünk, hogy nemcsak kóborló lelkek hordják-viszik a munkakönyvüket, hanem sok helyen a törzsgárda kévéje is oldódik. Kerek erkölcsi-társadalmi magyarázataink vannak erre, meg azt is szoktuk mondani, hogy bizonyos anyagiasság jött divatba. De megfigyelhettük már: a kívülállóknak mindig van valami ígéret-tartalék. Miért nem az állandó gárdának? Receptjeik vannak az embereknek. hogy miként lehet kijátszani ezt az anyagi tartózkodást — ami teljesen szemben áll a másoknak szóló mesés ígéretekkeL Egy fiatal lakatos történetét mondhatnám el erre. Fölszabadult a gyárban és szerény órabérért kezdett dolgozni. Kevesellte, s el is ment oda, ahol két forinttal többe' ígértek. Fél év múlva ismét visszakerült a törzshelyére, de ezen újabb ötven fillért keresett és máris ott taposta bérévej az idős. tapasztalt mesterek sarkát. Nem lehet megdorgálni érte, hiszen az anyagi érdekét mindenkinek magának is illik képviselni. De a hűséges, gyakorlott mester mit szóljon ehhez? Máris fölzárkózott mögé az, aki tőle tanulta a reszelést, menetvágást, hegesztést 0 is tesz hát egy kerülőt... Bizonyos torzulások, aránytalanságok ellen egyelőre alig van más védekezése. Pedig nem igaz, hogy akár csak két lakatos ugyannyit ér egv gyárnak: két előadó egyforma értékű munkát végezne a hivatalnak. V

annak bizonyos próbálkozások, főként a nyereség elosztásában, de legtöbb helyen ebben is gátló szemérmes ség dolgozik. Egyszerűen félünk attól, hogy a kialakult arányosság rendjét megbolygassuk. Nem akarunk sértődést, megbántóttságot nem válaljuk hogy a helyeselt elvet személyekre alkalmazzuk. Meg kellene ugyanis magyarázni a döntést Világosan meg kellene mondani az egyik embernek és a másiknak is, hogy ennyit meg enynyit ér a munkája. Csak ezzel lehet magyarázni. hogy immár évek óta mondogatjuk az elvet: elsősorban bérben kell kifejezni az egyéni munka hasznosságát. a képességek és a szorgalom közötti különbséget. de mindezt csak afféle .iiesztésnek" szánjuk: hátha értenek belőle a lusták, a hanyagok, ök azonban egyelőre kitűnően érzik magukat a lanevos és tétova bérgazdálkodási miliőben. A reformnak sarkalatos elve a differenciálás de ezt senki sem fogla elvégezni a gvárigazgatók, vállalatvezetők helyett. S amíg el nem szánták magukat a kz-nves, valóban gondos mérlegelést igénylő disztingválásra. lemondanak az igazán hatásos egyéni hajtóerőről. A differenciálás ugyanis minden irányban ösztönző. A kiválóakat a nagyobb megbecsülés további hűségre, odaadásra serkenti, az álmosakat és közömbösöket pedig rádöbbenti, hogy a személyes bérszint nem állapot, az arányos béremelés nem mindenképpen létszám szerint osztandó, sőt: az egyenlősdis légkörben elért fizetés sem örök és megingathatatlan. M

ost teremtsünk sértődéseket? Kockáztassuk meg, hogy a he. lyezkedések újabb hulláma jöjjön emiatt? Nehéz lenne ezt egv-egy helyen — a többitől függetlenül — véghez vinni. Szemlélet rangjára kellene emelni a differenciálás elvét; s mindenütt egyformán tiszteletben tartani. Bár a másravárás éppen olyan reménytelen, A munkás közvélemény Igazságérzetét nem sérti ez az elv — sőt éppen a következetes alkalmazás nyugtatná meg. El kellene hát kezdeni. vagy erősíteni kellene a halvány kezdetet .. A közösség tárgyilagos bíró lenne ebben és erkölcsileg is jogerőre emelné a képesség, a tudás, az Igyekezet reális alapján nyugvó differenciálást Most legfeljebb mikronok a bértávolságok pedig nagyon sok esetben centiméterekkel is számolhatnánk. Amikor mindenkinek tisztességes kenyere van, s a differenciálás nem veszélyezteti senkinek a megélhetését, már mindenképpen indokolt hogy ald a közös boldogulásért többet tesz, annak az anyagi öröme is több legyen. Sz. Simon István Fejlesztik 0 tanácsi építőipart Bizonyos, hogy Szeged építőiparában korszakos változást hoz a házgyár; beruházásainknak ez az „óriás bébije", amint eléri a dolgozóalkotó kort, sokat segít majd a lakásgondok megoldásában Tarján teremtésében. De addig is, azután pedig különösképp — nagy fontosságú szerep vár a kisebb építőipari szervezetekre. Ezért szükséges fejleszteni, a kor színvonalára emelni" az olyan tanácsi vállalatokat, mint például, a Szegedi Építőipari Vállalat és a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat. Kétségtelen, hogy ezek az építő üzemek egyrészt sok Változás Börosök Ferenc: 1969 nyaújból megkezdődhettek a szállítások. Sőt, a kereskedelemben élénkülést tapaszliÓ6 készletünk volt. most pedig 37 millió forint értékű van. Vállaljuk a kockázatot. taltunk. A megszűnt mono- • J , jk' polhelyzet nyomán a kiske- elöle böszer2unk szezonclk keket A nyári idényre már . ,, . , „„ most 9 ezer divatos kartonruhát készíttettünk egy szereskedelmi vállalatok Szénák vagy Budapestre, ha nálunk nem kapták meg a termékeket Előfordult hogy e vidéken hiánycikknek számi, tó árukat Pécsről vásároltak, de ugyanezért jöttek hozgedi ktsz-szeL A raktárainkba most jöttek az új könnyű anyagok, selymek. S bennünket nem riaszt ettől vissza az. hogy a nagyobb készlex ^ Ul , Z y * "TT tért bizony jobban kell adózzánk a pécsiek és budapes- ni, BebizonJy&sodott hogy a nagyobb forgalomból szárSágvári Miklós: Szeren- mazó — nem a nagy árrés cséré a gyárakkal való jó nyújtotta — haszon biztokapcsolatunk a cipónagy ke- sabb. illetve érdemes a naHetvenezer hold víz alatt Januárban és februárban a csongrádi, szentesi és a százhat milliméter csapadék szarvasi térségben pedig elhullott az Alsótisztavidéki ső fokú a védekezés. A legVízügyi Igazgatóság terüle- több szivattyútelepet éjjeltén. Az év első hónapjában nappal üzemeltetik, s a tora sokévi átlagcsapadéknak kolati berendezések másodcsaknean kétszerese, febru- percenként 47 ezer liter viárban pedig másfélszerese zet emelnek át a folyókba. A áztatta a földeket. Az egyéb- külterületeken mintegy hétként is telítődött mélyfek- száz ember vesz részt a vivésú talajok a nagymennyi- zek elvezetésében, ségú vizet nem tudták Defo- A tartós elöntés pusztftágadni, s már öt hete tart a sa a lakott helyeken még Invédekezés az elemi csapás kább érezhető. Most már ellen. Az igazgatóság szom- Csongrád megye tizenkilenc bati jelentése szerint a hely- városában és községében vézet továbbra is súlyos: het- dekeznek. Mórahalmon, venezer holdat érint az el- Szegváron és Kiszomboron öntés. A tápéi, az algyői, s a harmadfokú a készültség, s iöbbi déli körzetben másod- közerőt is igénybe vesznek a fokú készültséget tartanak, helyi tanácsok. Naponta újabb és újabb bejelentések érkeznek a megyei tanács vb. építési osztályához lakóházak megrongálódásáróL A bejelentések kivizsgálását folyamatosan végzik a kárbecslő bizottságok. Az árvízhelyzetben lényeges javulás következett be. A Tisza szintje ugyanis az elmúlt nyolc nap alatt Szegednél két méterrel csökkent További jelentős apadás szükséges azonban ahhoz, hogy a belvizeket gravi tációs úton Is vezethessék a folyókba. gondot ís okoztak az elmúlt években. Jobb szervezéssel, következetes műszaki fejlesztéssel, korszerű gépparkkal többre lennének képesek, mint amennyit eddig nyújtottak a lakosságnak. Ennek a képességnek a kifejtésére pedig mind nagyobb szükség van. A Szegedi Építőipari Vállalat tavaly több milliós munkává! maradt adós. S a Csongrád megyei tanácsi építőipar sem teljesítette a ráháruló feladatokat, holott a megye építőiparának 10 százai álcát képviseli. A Csongrád me gyei tanács es a Szeged megyei jogú városi tanács a napokban nagyon időszerű döntéseket hozott: a következőkben tetemes összeget áldoznak vállalataik korszerűsítésére. A megyei tanácsi válla'at :dén 5 millió forintot, jövőre oedig több mint 10 millió forintöt kap a fejlesztés érdekében. A tanács végrehajtó bizottsága ezen felül garanciát vállal a Beruházási Banknál forgóalap hitel felvételéhez Is. így összesen 27 millió forintot használhatnak fel a következő két esztendőben. Két és fél millió forintot kap ma^asénítesl kanacitásáru-k fejlesztésére a Szegedi Enítőinari Vá'la'at. A Városgazöá'v-ívlási Vállalat feiWztési előirányzata tőbb mint 9 milliő forint Ez az összeér a métvénftőinpri kapacitás prXcOé-ére sznlffál, amire .irfnt-írl nagy szüksége van Szegednek. VASÁRNAP, 1970. MÁRCIUS 1. DÉLMAGYARORSZÁG 3