Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

A bor mint gyógyszer Az újkorban évszázadokon keresztül használták a bort — gyógyhatásút nem Ismerve — mint más orvosságok alapvető alkotórészét, nem tudva, hogy éppen a bor — s nem a hozzákeveri gyógyszerek — rendelkezik gyógyhatássaL A bort többnyire alkoholtartalma miatt „marasztalták el". A helyzet azonban az, hogy „alkohol és alkohol — nem azonos. A borban levó alkohol „másnemüségétől" eltekintve — a bor valamennyi alkotórésze rendelkezik gyógyftó hatással. Fontos, hogy ez a gyógybor minőségi, fajbor legven. A legjobb a száraz bor és a vörösbor, amelyet semmiféle más gyümölcs levének hozáadá6ával nem hamisítottak. A bor orvosságként alkalmazásának van még egy fontos szabálya: az „adagolás", azaz a mértékletes fogyasztás. Ha mértékkel fogyasztjuk, akkor enyhe hfctásü gyógyszer és szinte valamennyi betegeségnél iható, de megélózésre is alkalmas A borban olyan összetevők vannak, amelyek következtében az emésztőrendszerbő' az alkohol igen lassan kerül be a vérbe és így károsodást nem okoz. Igaz. a borban nincs sok vitamin, viszont annál több a B-vitamin. Az értékesebb ásványok közül megtalálható a botban a vas, méghozzá a szervezet számára legkönnyebben elsajátítható formában. A bor áttetsző, világos színét biztosító növénvi színezékek közül megtaláltuk a borban az antoriánókat amelyek envhe antibiotikumként hatnak, minden karos utókövetkezmény nélkül. A bor megnyugtató hatással van az Idegrendszerre és 120 grammonként 00 kalóriát tartalmaz csökkenti az ldeefeszültséget, amelv egyebek kőzött falán kisá^ban. mohóságban jut klfeieaésre. A be tehát elhízás ellen is sikerrel alka'vnzható. Nvomott Vedéi vő betegeknél a bor euforiszttkus hatása seeit leküzdeni a fá1dalmat Javftta a köz/T-*etet tji'bban a bor még bizonyos srívbete'^áweknél is állatos, továbbá mnras vérnyomásnál várszeoénvgíetvM cukorbalnál, veseeV«ee< épségnél A borban ta'á'batá enzimek ugyanakkor sejtenek megszüntetni a különböző emésztési zavarokat amelvek az emésrtőSTervpV rnmennerálána után vanv idősebb embereknél fettéonek. Enyhítő körülmény Délben összekaptam ap rócska fiammal, mert az ősei iránti tisztelet minimumra csökkent érzékeny lelkében, vagyis hogy: olyanokat talált mondani szerető atyjának, amilyeneket mi felnőttek szeretnénk mondani a főnökünknek. Nem büntethettem azzal, hogy megvo nom tőle a prémiumot, mert már fölvette az e havi zsebpénzt, így az esti pingpongedzéstől tiltottam el. Hanem délután megszólalt hlvatalszobámban a telefon. — Tessék, ki az? — A fiad ... — Melyik? — A kisebb ... — És? — Csak azt szeretném mondani: elnézést kérek, hogy délben, hirtelen fölindülásömban ... — Meg hogy mégis szeretnél elmenni pingpongozni, ugye? — Hát... igen... — No jó ... De csak mert hirtelen fölindulásodban ... — Viszonzásként megígérem, hogy ezentúl Andaxini szedek... <-n) Bemutatjuk a Mézga családot £235 Ad^íHIJAli ü emlékezteti 3 DEIMAGYARORSZAű 1945. március „Mézga Géza vagyok, nem lopom a napot, de nyakamon a csacsika család" •— amikor szombaton és vasam ap esténként felhangzik a szignál — Deák Tumás zeneje —, e a képernyőn megjelenik a pocakos, kopaszodó figura — a szobában csendet intenek — jön a Mézga, a Mézga családi Már ismerős az otthonuk, tudjuk hol a konyha, a fürdőszoba. A sorozat néhány filmje után kiderül, ebben a családban a mama viseli a nadrágot, Kriszta és Aladár vásott, de eszes gyerekek, a papa pedig jámbor, lelkes pesti polgár, valószínűleg könyvelő. Ezeknek a jellemvonásoknak rajzfilmnél mindjárt, az első pillanatban ki kell derülniük. — A rajzfilmfigurák jellemvonásukat arcukon. testükön hordozzák. Az alakok tervezésekor a rendező nagyon sok pozícióban ipegrajzolja szereplőjét, úgy, hogy körbenézhető legyen — szemben, oldalt hátul-, alul. fölülnézetben, s a modell-lapra sok-sok arckifejezés is kerül — Nepp Józsefi a Mézga család rendezője vagy harminc lelkiállapotot kifejező arcot adott egy-egv figurájának. — Itt van például a képen Kriszta egyik modell-lapja. Kriszta csodálkozik, unatkozik, figyel gondolkodik, megsértődik, csúfolódik, nevet megijed, fogat mos kacérkodik, elámul. Blökl és Cicus ls sok arccal szerepel — ásitó, nyelvet nyújtó, vicsorító, mosolygó, dühös, ahftatos. Míg Mézgáék történetét nézzük, hallgatjuk — mi is elámulunk, nevetünk, mosolygunk. csodálkozunk esetleg unatkozunk, vagv feszülten figyelünk, szórakozunk. De arra semmiképpen nem gondolunk, hogy a 13 folytatásból álló sorozathoz a rajzolók 8—10 ezer rajzot, egy csomó vázlatot készítettek és több mint ezer hátteret. Egy film 26 perces, rtyen hosszú sorozatot európai •ajzfilmstúdióban még nem csináltak. A rajzfilmrendező dolga egészen más, mint az egyéb filmek rendezőjéé. Az alapötletből megszerkeszti a Kénes forgatókönyvet, az alakokat Aztán a mozdulattervezó az ecves filmek történését mozdulatokra bontja, és a többi már a rajzolókon múlik. A Mézga-filmen öt csoport dolgozott 5 mozdulattervezővel. A rajz után következik a kifestés, a háttér-. a zene-, a zörej fel vétel, a vágás, g hangosa tas. Éjjel és vasárnap szinkronizálták a filmeket, am'g Mézga Géza Harkányi Endre, Paula Győri Ilona, Kriszta Földessy Margit, és Aladár Némethy Attila hangján megszólalhatott MZ/Xet a távol leszármazottat Somogyvári Rudolf, Máris szomszédol Tomanek Nándor szólaltatja meg. — A sorozat valamennyi filmje ugyanazon téma körül bonyolódik — meséli a rerdező. — A családban hiányzik valami, s a távoli rokonhoz, MZ/X-hez fordulnak. aki küld egy gépet szerkezetet — s mindig ebből lesz a bonyodalom. — ön melyik részét tartja a legsikerültebbnek?— Az „Időkibővitő" címűt Arról szól. hogy a család kirándul, s egy várromnál régi pénzt találnak. Az érméket jó pénzért eladják Máris szomszédnak. Az üzleten felbuzdulva, időkibővító-gépet kérnek öcsitől, s ezzel visszamennek á 13. századig. Szokás szerint ebből is nagy baj keveredik. — És a tizenharmadik rész? — Ott elpusztul a rádió, amely összeköttetést biztosít a távoli jövővel. ^ w A Mézga család filmsorozatot tavaly kora tavasszal bemutatták a cannes-i reklámfilm-fesztiválon — sikerrel. Azóta külföldi tv-társaságok is érdeklődnek a film iránt. Nepp József a nagysikerű Gusztáv-sorozat (25 film), az oberhauseni díjnyertes öt perc gyilkosság, a Szenvedély, a Mese a bogárról és más emlékezetes rajzfilm rendezője. — A Mézga család után készül-e újabb sorozat? — Egyelőre nem. Most francia megrendelőnek dolgozunk, modernizált La Fantaine-meséket tesszük át rajzfilmre — az eredeti szöveget felhasználva. S még egy előkészület — egész estés Gusztáv-filmé — új sztorival, uj helyzetekkel. A Gusztáv filmek népszerűségét bizonyítja, hogy már megvették. forgalmazzák Japánban," Hollandiában: az NDK-ban. a Szovjetunióban. Olaszországban, az NSZKban. Franciaországban. Svédországban. A" „Szülők" remélik, Mézgáékkal is megismerkednek a külföldi. nézők. Kádár Márta A NAP HfREI: ÖSSZEOMLOTTAK POROSZORSZÁGBAN A NÉMET KITÖRÉSI KÍSÉRLETEK — STETTIN ALÁ ÉRKEZTEK A SZOVJET CSAPATOK — BLÁSHEIM ELESETT — SZÖVETSÉGES BEAVATKOZÁS A ROMÁNIAI VÁLSÁGBA. Fontos határozatok A Szegedi Nemzeti Bizottság február 27-1 ülésén több olyan határozatot hozott, amelyek alkalmasak arra, hogy a magyar demokráciának a reakcióval szembeni harcát, a közélet megtisztítását hatályosabbá tegye és meggyorsítsa. Az igazoló bizottságok hatáskörét szabályozó törvényrendelet hiányoságára való tekintettel az igazoló bizottságok az igazolást „nem igazoljuk" határozattal megtagadhatják. Ez módot ad arra, hogy olyan közalkalmazottakkal és köztisztviselőkkel szemben, akiknek magatartása nem vonja maga után a népbíróság elé utalást, de mégsem kívánatos, hogy ezek továbbra is közösségi szolgálatban maradjanak, „nem igazoljuk" határozattal a közszolgálatból eltávolíttassanak. Ugyancsak az igazoló bizottságok munkáját könynyíti meg az a határozat, amely a behívott két tag, teliét . az igazolandó munkahelyéről behívott és a formákra felügyejő jogásznak szavazati jogát megvonja. Ézek ugyanis nem a demokratikus pártok küldöttei és így szavazataikkal szemben a magyar demokrácia jogosan bizalmatlan. Szeged aprópénz-problémája még ma is megoldatlan. Az aprópénz hiánya áthidalhatatlan gondokat ró a város és az üzemek vezetőire. de elsősorban a munkásokra, a kisemberekre, akik emiatt nem tudnak vásárolni. Hosszú vita során a Szegedi Nemzeti Bizottság egységesen foglalt állást, amikor elégedetlenségét "fejezte ki a pénzügyi kormányzat tevékenysége iránt, azt elégtelennek tartja és hiányolja a kezdeményező erőt. Elhatározta a Nemzeti Bizottság, hogy delegációt küld a kormány pénzügyminiszteréhez, hogy az aprópénzkrízist Szegeden megoldják. Londoni magyar ünnep A Nagy-britanniai Magyar Tanács nagygyűlést tartott Londonban, hogy megünnepelje Magyarország felszabadítását, az Ideiglenes Kormány megalakítását, a fegyverszünet megkötését. Károlyi Mihály mondott beszedet: — Végre lehetséges — mondotta —, hogy a magyarok új nemzeti életet kezdjenek, megszabadulván a fasizmustól, és békében, szabadságban élhessenek. A gyűlésen a következő határozatot hozták: „A nagygyűlés üdvözletét küldi és forró szeretetének kifejezését a feudális fasiszta rabságból felszabadult magyar népnek .. „ amely szakított a németekkel és megindította a háborút a németek ellen. A fegyverszüneti szerződés megnyitotta az utal a 'magvar nép demokratikus fejlődése előtt. A sajtó- és gyülekezési szabadság, a radikális földreform előkészítése, a közigazgatás megtisztítása, a németek elleni hadüzenet megindítása mind a legnagyobb örömmel és megelégedéssel töltötte el -a magyar népet." Kiadják a fasisztákat London, február 28. A svéd igazságügyminiszter kijelentette, hogy Svédország kész kiszolgáltatni a Svédországba menekült dán QuisUngeket, mihelyt a törvényes dán kormány azt hivatalosan kéri. Dán szabadságharcosok mégrongálták azt a vonatot, amelyen az új dán főparancsnok, Lindenen tábornok utazott. A tábornok valószínűleg megmenekült, de kíséretének tagjai kőiül többen megsebesültek. > Mocsár Gábori a hegy fölött 4'- DÉLMAGYARORSZÁG VASÁRNAP, m«. MÁRCIUS I. en — Gondolom, megunhatta már egy laikus türelmetlen és értetlen faggatózásait. Még csak arra feleljen: ha odalent olyan nagy nyomás van, amiről már beszélgettünk, akkor mi a csudának kell azt a rengeteg kutat lefúrni, közel egymáshoz? Az algyői mezőn, ha Szegedről Hódmezővásárhelyre tartunk, az országútról is látni, hogy milyen közel vannak egymás mellett a kutak. Minek olyan sok kút. hiszen egynek a lemélyítése. ha jól tudom, három-négymillió forintba kerül. A geológus gondterhelten rámnézett. Látszott az arcán, hogy belefáradt es hirtelen csakugyan rátört az unalom, a kimerültség. De egv kis szomorúság is volt a tekintetében. Nem jót kérdeztem volna? — Kérem, ezt a beszélgetést most akár elölről is kezdhetnénk. Űjra és újra elölről kezdhetnénk. — Miért? — Hát olyan nehéz azt megérteni, hogy az algyői olajmező sok telepből áll? Egymás alatt, mellett lencseszerűen helyezkednek el ezek a zárt teleoek. Mindegvikhéz külön le kell fúrni. És épp ott ahol a legelőnyösebben nyerhetjük ki belőle az olajat. Emiatt is kell sok Kutat fúrni. — De nem lehetne esetleg kevesebb kúttal .. ugyanazt az eredményt..,? — Elméletileg — lehetne. Nagvon !3e<rir«í7pr,lsftve a dolgot, azt mondhatnám: egy telepet, egy összefüggő rpo70+ ' UvH.nl r-o, át lahetn» kitermelni, de ezer kúttal egy év alatt kint van az olaj. — De minek annyira sietni? Nem azt mondom én, hogy egy-két kúttal, mert annyit már értek, hogy ez itt, az algyői soktelepes mezőn nem ls lehetséges. De ha kevesebb kúttal termelnénk, kevesebb beruházás kellene e* az olaj nem szökik eL Ottmarad mindaddig, amíg rá nem kerítik a sort az olajbányászok. így legalább maradna Algyö olajából az utánunk jövő generációknak ls. — Nézze kérem. Az olajbányászatnak az egész világon mindenhol az a feladata, hogy a megtalált, feltárt készleteket a leggyorsabban, legoptimálisabb termelési eljárásokkal a felszínre hozza. A mi dolgunk is ez. •sv, a legolcsóbb energiaforrás. Még a nagyon költséges beruházások ellen-re is P7 a legolcsóbb Márpedig kell az energia — egyre több kell belőle. Ha nem hallott volna -ót- ó- o-out rn^«rncndom: a ml századunk tőrtón-tét sőt a mod-m társadalmak történetét az energia utáni halsza alsnv-Tő-rT rp-—bVr a hajsza az utóbbi évtfzed«Vb«n. s pláne a ml év-l-^-b-n rendkívüli módon mccvorsult. T?ev is mondhatnám: a haisza az en-rele utón '— ha4„za a magasabb hőfok után. Maeasabb bőfok — h+pT-povnhh —porpí-» -TT- Tót b—1«pr>nöo1. ráiön. hotry az (Wf-ó-T-fek pgvik — keveset hangoztatott mó„!s v-<rsö — cella: kö-»-l-bb keWíjni a Naobpc ho.ru pU—bm—ov „ *Zar> ktm-r,'fbaf„tIpo „o— c^akln—sópa k gyártási folyamatát Az emberiség szeret közel fjlni a tűzhöz. — Az jutott eszembe — ne nevessen kl —. boev Ilyen értelembpr, a ma omba—e n-m-oaTr r*ap„4n-„H„ „ V, — — a—p helcö aeTlfiartí IoVi„frttAK,n ic ö-ókö.se a hatdani tflzTmóűót-pair Voltaképpen -z emb-r — fűzimádó lénv. — Nem nevetem kl. A modem ember persze ma már nem tehetetlenül és kicsinysége miatt neebabonázva csodálja és imádja a tüzet, hanem -pazfAkezi szabálvozza. szolgálatra kényszeríti Hogv az örök tűzből haaznos energia váljék. Az energia utáni hajsza, ehhez nem kell jóstehetség, a jövőben is meghatározza az emberiség fejlődését, leendő történetét S ebben a hajszaban a kőolaj es legújabban a iv nagyobb szerepet játszik. Ezt jó tudni. — Tudom. Hallottam is, olvastam is róla eleget De ha a mi századunk ennyire rákapcsol, mi marad a következének? Egyes szakemberek szerint a világ még száz évre váló kőolajjal rendelkezik Ha mi száz év alatt végleg kiszedjük a földből a szénhidrogéneket mivel fűtenek utódaink? Mivel hajtják a járműveiket? — Jön a még magasabb hőfok, A szabályzóit nukleáris energia. Amely átveszi akkorra a tóbbi energiahordozó szerepét. — Bízik benne? — Bízom. Feltétlenül bízom. Ha nem bíznék benne, miben bízhatnék? — A békés felhasználás lehetőségeiben is? — Feltétlenül. Az emberiség nem veszítheti el az eszét, nem őrülhet meg kolleklive és általánosan anynyira. hogv ezt az energiát ne a legjobb érdekei szerint használja fel. Az emberiség egészen egyszerűen nom lehet öngyilkos. Ez ellenkeznék minden természeti törvénnyel. Kéotelen az emberiség egy kollektív, általános öngyilkosságra. De engedje meg — ez már más téma. — Igaza van. Elnézést kérek. Ezt csak azért kérdeztem meg. mert ez a probléma, mint minden gondolkodó embert, engem is foglalkoztat. Valóban. ez már más és -nagyon szétfutó téma. Más és új perspektívák kellenének a feldolgozásához. Végtére azonban a két téma érintkezik. Itt is, ott is energiáról, sőt, ahogv mondta. az energia utáni hajszáról van szó. És itt is. ott is a következő generációk kilátásairól, pe igaza van, fejezzük be Köszönöm a beszélgetést. \ türelmét külön is, amellyel egy türelmetlen laikus érdeklődését iparkodott kielégíteni. (Vég*)