Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

A szolnoki Koldusopera Pollip Molnár Piroska Színházaink több mint tíz gedi színésznő, a fiatal Mol­éve játsszák Brecht-darab- nár Piroska vendegként ját­jait, de a német drámaíró szotta. Sokszínű karaktert még mindig nehéz dió a formált, árnyaltan felépített színházcsinálóknak, rende- alakításban mutatta be a zőknek, színészeknek egy- Peacock lányának alakiát, aránt. A nálunk legtöbbet s balladáit nagyon szépen játszott Brecht-darab, a énekelte. Nemcsak azért Koldusopera a kivétel. Több tapsoltunk neki szívesen, kitűnő előadását láttuk már, mert szegedi. Szülők harcai: egyiket épp itt Szegeden. A szolnoki színház pénte­ken este Berényi Gábor ren­dezésében mutatta be Brecht I népszerű zenés játékát. A produkció az összes eddigi vállalkozás tapasztalatait hasznosította. Ez.meg is lát­szott az előadás átgondoltsá­gán, kiegyensúlyozottságán, Ez meg is látszott ez elő­adás átgondoltságán, ki­egyensúlyozottságán, jó , ér­telemben vett rutinosságán. Érződött, hogy a rendező és a'szífiészek ismerős közegben mozogtak. A közönség ma­gatartásán is érződött egyéb­ként, hogy Brecht világa nem ismeretlen számunkra. Az elmúlt tíz évben nem­csak a művészek, a közönség is közelebb jutott, a német író epikus színházához. Berényi Gábor az epikus stílus keretei között tartotta az előadást, de nem kompli­kálta túl ezt a színjátszást. A produkció kiegyensúlyo­zottsága mindenekelőtt eb­ből következeti A szereplők között, aki különösen a groteszk motí­vumok kidolgozásában nyúj­tottak újszerűt, ismerősöket is találtunk. Solti Bertalan, Kossuth-díjas, Peacock sze­repét játszotta, s Bókay Má­ria, aki Szegeden kezdte pályáját,Tigris Brown lá­nyaként aratott szép sikert. Bicska Maxi bandájának tagjai között pedig ott ta­láltuk a valamikor szintén szegedi Mucsi Sándort. ' A szegedi színészbarátok számára azonban ez a pro­dukció mindenekelőtt azért érdekes, mert az egyik fő­szerepet, Polly szerepét, sze­ö. L. Ki tartsa el a gyereket? Sok az olyan elvált há­zaspár. ahol nem vitatéma a gyerek eltartása, önként fi­zetik, és sokszor a paragra­fus biztosította összegnél többet. Sajnos,, ez a ritkább. Ha nem is kérnek bontáskor tartásdíjat az elválók. a bí­róság akkor is tisztázza a gyerek megélhetésének kilá­tásait. A szegedi járásbíróságon 1969-ben az összes polgári perek 34 százaléka volt bon­Szovjet-e st o Magyar Televízióban tóper és gyermektartási per: a 810 válóper mellett 671 tartási volt. (Ez utóbbi nerri olyan szám, ami egyértelmű lenne, hiszen benne van a házasságon kívül született gyerekek tartási pere és a régebben megítélt, de a ma­gasabb összegé.rt a bíróság­hoz fordulók pereskedése is. Mindenképpen magasi szá­mok ezek. Mutatják, hogy' nagyon Í6 sokan Igyekeznek gyerekeik gondviselésétői szabadulni, A bíróságok egy­re többször ítélik meg. hogy az apánál maradt gyermek neveltetési költségeihez az, anya is járuljon hozzá. Ami viszont egészen új: lehet kér­ni a nyereségrészesedésből, is, amit szintén a bíróság ' ítélhet meg. 1 Szomorú, hogy alkoholista ! apák gyerekeinek a védei­Március 25-én szovjet estet sugároz a Magyar Tele­vízió. A változatosan szerkesztett gazdag programban, be­vezetésként egy órás összeállítás ad képet a Szovjetunió tájairól, majd friss tájékoztatás következik a szovjet tu­domány legújabb eredményeiről. Ezt követően vidám ze­nés műsorban lépnek fel a szórakoztatás, a nevettetós leg­jobb szovjet művészei. Ebben a blokkban a cirkusztól az operáig mindenki találhat kedvére valót. Az esti műsor kiemelkedő darabja a Virinea című film. amely a forradalom napjaiban játszódik, s egy asz­szony hősiességét mondja el magas művészi színvonalon. Képernyő Az utolsó ítélei­Clementine. a péntek esti Ezek a kérdések izgatják tévéfilm hősnője nem talál- a magyar származású fran­ja helyét az emberek kö­zösségében — ezért eltávo­lítják az emberek közössé­géből. Azok közé, akik szin­tén a törvényes kereteken kívül keresgélték a maguk sajátos helyét, s akiket az igazságszolgáltatás paragra­fusai más közegben, más he­lyen gyűjtenek össze: a bor­tönben. De Clementine, utcalány sorsa nem alakul­hat úgy, mint más lebukot­cia írót. Vercorst, aki maga is belülről, ^ részt vevő szemtanú-közelsegéből is­merte a francia ellenállási mozgalmat. Tévéfilmre írt Clementine című novellája képernyőnkön Az utolsó Íté­let hömpölygő-címet kapta, nem indokolatlanul ugyan, de felesleges . nagydobbal táisadalmi üggyé determi­nálva. ráadásul a bíró sze­az mélyére átutalva azt. ami kimondatlanul ráadásul a filmben-novellában kimond­va is az. társadalmi ellent­ó az ellenállási mozga- mondás. (Nem hinném, hogy lom harcosának számít. a gettókban asszonyok életét mentette meg hihetetlen életkedvével, a borzalmakon Shakespeare Othellójából A féltékenység ára vagy a Tár­sadalom vétke címmel kelle­ne tévédrámát csinálni.) A Clementine névnek-címnek is átmosolygó optimizmusé- sajáté- hangulata van, ami val. agilis szervező munká­jával. S a tárgyaláson mel­lette, érte vallanak az egy­kori gettótársak. Egy év, másfél év. három év üzlet­szerű kéjelgésért, fiatalkorú a tévéfilm általános emberi­erkölcsi tartamára is rezo­nál. Clementine sorsa nem a munkásosztály, nem a pa­raszts*mégcsak nem is az értelmiség jellegzetes alak­elcsábításáért — ilyesmit iának társadalmi drámája fontolgat a bíró. De hogyan kerülhetett Clementine újra a vádlottak — egyszeri, egyedi eset. az egyéni sorsú, jobb sorsra ér­demes lány- külön kis kál­padjára? És hogyan ítélkez- ,váW FeIelös a társada­- * - - lom? Igenis, meg nem ls. Nagy Zsolt felvétel'­MoLttar Piroska, a szolnoki Polly het felette az a társadalom, melynek köztiszteletű polgá­raiért,. azok életéért éppen Clementine tett oly sokat a náci halaltáborokban? P [ ^^^ Ügy látszik, még ha 6ok is a baromfi, akkor se tudják az árát 26—28 forint alá le­szorítani. Most is ennyiért áron. A termelői árak alig kaptuk kilóját Nagy forgal­mú piác volt tegnap is Sze­geden és viszonylag olcsó árért kaphattunk zöldségfé­lét, káposztát, különnösen pedig az alma ára volt ala­csony. A hódmezővásárhelyi kisállattenyésztő szövetkezet 500 csirkét és 200 tyúko* árult 28. illetve 24 forintért a MÉK-nél 800 darab csirke és 150 tyúk kelt el, itt vi­szont drágább volt a csirke 2 forinttal. A dorozsmai Jó­zsef Attila téesz és a szeged' Móra téesz 6ok zöldséget, burgonyát és káposztafélét hozott a mihályteleki Ül Ba k tsromfá — magas áí'éfi Élet téesz főleg burgonyát kínált, de már spenótot is hozott 10 kilót. 20 forintos különböztek a szövetkezeti araktól, talán csak a tojást adták olcsóbban. " Szabad piaci árak: Aru Ara (-tói, -ig) Tojás, db 1,20— 1,50 Burgonya, kg 2.00— 3,20 Sárgarépa, kg 230— 3.00 Gyökér, kg 5,00— 6,00 Vöröshagyma, kg 5,50— 6,00 Fokhagyma, kg 18,00—22,00 Paraj, kg Alma. kg Szőlő, kg Dió, kg Mák, kg Száraz bab, kg 20,00—22,00 3,00— 6,00 6,00— 8,00 14,00—16,00 36,00—38,00 16,00—18,00 Igen, mert többet törődhetne a Clementíne-ekkel — nem. mert senki helyett sem tehet meg mindent, a múlt érde­mei nerc mentesítenek a jelen kötelességeitől. Oö­mölky János rendezése a kettőséget kikerült. így érez­hetően nem tudja (tán nem is akarja) nyugvópontra vezetni • katarzisba oldani vagy lázftóan nyitva hagyni a párizsi utcalány históriá-r ját. De hát akkor miféle" utolsó ítéletről van szó? N. L mére is idegeneknek kell gondolni, hiszen ha a családi életközösség megvan, de a férj a pénzt italra költi, nem marad a gyereknek és a ház­tartásra semmi. A törvény biztosítja, hogy a vállalatnál letiltsák az átlagkereset ará­nyos részét, A baj csak az. hogy sokan nem ismerik ezt a paragrafust, vagy félnek az iszákos férjtől az asszo­nyok, hiszen együtt él a csa­lád és számtalan brutalitás­nak vannak kitéve enélkül ÍJS. A közelmúltbán egy 3 gyerekes szegedi anyának ítélte meg a bíróság a férj keresetének ötven százalé­kát Mint azt az ügyészségen megtudtuk, nemcsak az anya kérheti a kereset letiltását hanem éppen a még nagyobb családi baj elkerülésére a munkahely vezetői, a taná­csok vb titkárai és az üzemi vagy területi alkohol ellen küzdő társadalmi bizottsá­gok is. Fontos, hogy megtegye va­laki a lépést, bármennyire sz.omorú is. hogy sok gyer­mek számára a törvény ere­jével kell biztosítani a szülői gondoskodást. P. Sz. M. ma osd assu k meg «a várost! Sokáig takargatta a tél­apó utcáinkat, tereinket, meg ÍB tréfált bennünket' háromszor is elolvasztotta, majd újból ledobta a hó­bundát. Igyeke/.gettünk — bár csak módjával — el­hordani a navat, s néha rend js volt „ahol a papok táncolnak", de alapjában véve nem lehettünk elége­dettek télen sem a város külsejével. Sőt, ősszel sem sőt... De ne menjünk visz­szafelé, mert az biztos: ilyen sok port régen ka­vartak a járművek Szege­den, s annyiszor régen tö­rülgettük szemünkből szánkból a piszkot, mint most Bűnbak a tél, valóban kegyetlenül rongált az idén: úttestjeink tátongnak, esőcsatornák sebei öntik nyakunkba a maradék vi­zet. ami éppen nem a te­tőkön át keresett magának utat. Fáink, bokraink meg­tépve. A tél tehet róla, igaz, mindez igaz. De ... De máskor se „vehettük le a napirendről" a telet; máskor is ki kellett szór­nunk a járdákra a fűrész­port. a homokot — és más­kor se várhattuk, hogy a jótékony tavaszi szél ker­geti majd a Tiszába. Ne­künk kellett megrendez­nünk máskor is a tavaszi nagytakarítást és bizony tavaly ilyenkor is már mos­ták, seperték a várost. Most is seprik, seprege­tik. Az a pár utcaseprő na­ponta végigjárja szaka­szál s az így-úgy megse­pert úttestszélek mellett ottmarad a járda piszko­san. Nem az ő dolguk, való igaz. A házfelügyelőké, a háztulajdonosoké —, de bár­kire is fogjuk,i szemmel láthatólag senkié! Ha söpri is némelyik, a többiről to­vább kergeti a szél a pisz­kot, és nem büntetünk sen­kit azért, hogy 6zemetel. vagy éppen nem takarítja azt a szakaszt, amit neki lenne kötelessége. Ecsetelgethetnénk hossza­san, idézhetnénk viharos tanácsi megbeszélésekel olvasóink leveleit — mind ezt mondják. És most már külön erre a célra alakul; üzemünk is van! — vetik fel valahányan. Igaztalanok ne legyünk: mérhetetlen sok gonddal bajlódik ez az új üzem. Nincs gép, nincs munkás. De lassan betölti már létezése harmadik hó­napját is, s ha még mindig itt' tartunk, akkor valami nagy hiba van. Vagy elha­markodott dolog volt élet­rehívása a feltételek meg­teremtése nélkül, vagy nem támogatják. Vagy'... De minek is keressünk mi ma­gyarázatot és minek keres­sen az a járókelő, aki ép­pen nyeli a port? Azért volt szükség erre' az új üzemre, mert nem volt jó úgy. ahogy eddig volt. és éppen azt nem akartuk, hogy így fessen a város. S ha kevés is volt tavaly a városban például a mosó­kocsi. most még azokat se láttuk. Hol vannak? „Le­robbantak". De kit ért vá­ratlanul. hogy a kiörege­dett géppark felmondja a szolgálatot? Ügy érezzük, jogos ez a kérdés, s a váro­si tanácsnak is utána kel­lene komolyan néznie. Három hetünk van még a nagy ünnepségig, s itt vagyunk — tele ígéretekkel — a' piszkosnak, lehango­lónak régen nem látott vá­rosban. Legfeljebb 3—4 nap van még gondolkodás­ra s aztán tenni kell vala­mit — akár kölcsöngépek­kel, akár alkalmi r unká­sokkal vagy társadalmi se­gítséggel —. ha nem akar­Jük ilyen Külsővel fogadni a 25. tavaszt! r. Szőke Mária A tél még jó erőben van Meteorológiai helyzetkép Március 15-én 1915-ben ezt a mi hegységeink hóvi­Budapesten csaknem 20 fo- szonyai is. Magyarországon kig emelkedett a higany szál. ugyan nincs olyan hideg, Most. vasárnap, előrelátha- mint Svédországban. és tólag örülhetnek az ország- nincs akkora havazás, mint nak azon a vidékein, ahol a Nem túlságosan vigaszta­ló az európai időjárás vár­ható alakulása sem. Nálunk vasárnap estig* nyugaton erősen, másutt vál­hömérséklet eléri majd a 12 fokol de a nyugaton la­kók 5 foknál sem számít­hatnak többre. Európában ugyanis — amint erről dr. Tardos Bé­la. a Központi Meteorológiai Intézet tudományos főmun­katársa adott tájékoztatást — öt magyarországnyi terü­leten. Kaunasz. és Moszkva, illetve Kijev és Leningrád között olyan havazás kezdő­dött a hét végén, ami a tél közepi időjárásnak is becsü­letére válnék. Az az enyhü­lés pedig, amiről Svédor­szágból érkezett jelentés szerint, mindössze annyi, hogy az egy-két nappal ez­előtti mínusz húsz-huszon­négy fok helyett szombaton reggel már ,.csak" mínusz tíz fokos minimumokat mértek. A tél. tehát „öregszik" ugyan, de még mindig éL és — sajnos — túlságosan jó erőben van. Bizonyítják Ukrajnától északra de a t02Óan felhős idöt várnak a Szabadság-hegyen 35, a Do­bogókőn 84. a Kékestetőn 103, sőt a Galyatetőn 110— 111 centiméteres hótakaró volt szombaton. met<!orológusok. Az egyetlen „vigasz": 1883-ban március 15-én a fővárosban mínusz 7 fokot is mértek. Néprajzi szabadegyetem Július 27. és augusztus 7. és az olajipari történeti mú­között elsó ízben Zalaeger- zeum. A szabadegyetem al­szegen rendezik meg a nép- kaimat ad a göcseji néDÍ rajzi nyári S2abadegyete- építészei az öltözködési kul. met. Zalaegerszegen épült túra és a régi göcseji nép­fel ugyanis az első jelentős élet részletes megismerésere szabadtéri néprajzi gyújte- Előadás hangzik el Ma­mény. a göcseji falumúzeum gyarország néprajzáról is. Szeged szobrai I. István (kb* 970-975—1038) (200.) Nagy királyunk szobra a Dóm homlokzatán látható. Az 1930-ban felállí­tott alkotás Tóth István munkája. VASÁRNAP. 1970. MÁRCIUS 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom