Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

Az írás ördöge Komisz do'og \ az • írás most a szegedi színház elöördöge. adásában — értelmező hangEltorzítja az embert, az író súlyokkal, sok belső mozaz írásban mint tükörben gással, ahol a „csinált monszemléli önmagát, s nem is- datojrban" nem a hirtelenmer önmagára. A kedves beszédű, de a gondolkodó, ember, ha egyszer tollat fog. minden szavára koncentráló megszűnik kedves ember ember: valami idealizált, humaradni. a „belső idő el- manizmussal megbízott és felejt benne ketyegni", az útjára bocsátott ember szól írást úgy hordja ki. úgy nagy hivatástudattal — szenved érte, mint szülőanya mindjárt könnyebb áthidalni a gyermekéért. Az az írás, a nézők követési kapacitását az teszi tönkre az embere- és a darab tornyosuló gonNémeth László drámájának ősbemutatója dolatiságát. A könyvdráma helyébe fogadjuk fel inkább Németh László „két szinházának" teóriáját: a papír és a kőszínházét. A sajátját és a valódiét. Tanulmányaiban panaszkodott, hogy dákét. Sebtében ennyit jegyeztem le Németh László drámájának ördögéről. az írásról, melyről legutóbbi darabjában Semmelweis életén, munkásságán, mint példán át, szűri ki megszenvedett ra».iai gyakran beszorulnak életművének, saját életmű- a félsikerű kőszínházi elővének aprópénzes örökigaz- adások és a magának megságait. Ha Németh Lászlót álmodott papírszínház-proszabad azonosítani hősével dukciók közé. Ezért lép vocsak csodálni lehet szünte- Mkodva a nyilvánosság elé: len-konok vágyát. amivel szmhaz-elvarasai olyan koeljegyezkedett az írás ördö- szigorú ohajtások, mind gének. A magyar irodalom egyik legtermékenyebb írója most szükségét érezte, hogy összefoglalja, drámában konkretizálja az ember küzdelmét önmagáa bavraeutlfi szentély lehetett Wagnemak. Érteni tudom Lendvay Ferenc megszállottságát: amelyik színház közelíteni mer és tud Németh László papírszínháMérlegen a képviselőcsoport munkája Csongrád rrtegyei és Sze- jogos egyéni panaszokat az val. az emberét, aki írásra záhos- megszolgálta dolgát. adta fejét Küzdelme így Semmelweis-é és viszont. A dráma pedig letagadhatatlanul Németh László-i: a cselekményt felemészti a gondolatiság, s az a színház, mely nem tudja felmenteni közönségét a cselekményvo A Semmelweis-dráma nem a szülészprofesszorról. hanem az író-Semmelweisről szól: tehát a Németh Lászlóéletmű kis műhelysummája Mi tette Németh Lászlót Enyedi Zoltán felvétele Nagy Attila (Semmelweis) és Bicskey Károly (Markusovszky) a darab második felvonásában A Semmelweis-dráma azon- sovszikyja is: a korábban játban nemcsak Németh László szőtt Németh László-hősök önvallomása — eszmei ro- értékes tapasztalatainak kon a korábbi hősökkel is. hasznos kamataival. Lörin„A tragikus hósök közül én czy Éva bemutatkozása Semged országgyűlési képviselőinek csoportja jg felmérte a testület 1969-ben végzett munkáját, a képviselők pedig összegezték a választókerületükben kifejtett tevékenységüket. Érdemes viszszapillantani: mit ért el a illetékes hatóságok érdemben intézik el. A helyi tanácsok ügyintézése, hatósági munkája jelentősen javult, törvénysértő határozat nem igen születik. A Budapesten lakó Csongrád megyei és szegedi orképviselőcsoport, hogyan vé- szággyűlési képviselők nem gezte munkáját 1969-ben? Szűkebb pátriánkat, Csongrád megyét érintő problémákkal sokat és sokrétűen foglalkoztak képviselőink. A megye mezőgazdaságához kapcsolódó fontos kérdések fogadóórákon, hanem gyűléseken találkoznak rendszeresen választóikkal. A tavalyi évben az említettek mellett még 139 képviselői beszámolóra is sor került, melyet 57 ezer 800 választóközül például a gép- és al- polgár hallgatott meg. Haszr katrész-, a műtrágya-, a nö- n06 forma az üzemekben, vényvédőszer-ellátás alakú- a termelőszövetkezetekben lását is megvitatták. Sokré- vagy az intézményekben tett íróvá? „Életem elakadása nem a shakespeare-ieket sze- melweisné törékeny, kislá^ — - szól a vallomás • az az retem — ír.ia valahol —, in- nyos alakjában jól sikerült, üalak türelmetlezT követeié- eltérés, mely a helyzet és kább az erény> az igazság- legfeljebb a második részsétől pontosabban. amely eszmék diktálta életvitel s szeretet. a kotelessegtudás ben kerhetett volna tobb nem tudja helyébe a 0»n- valóságos életkörülményeim megszállottjait, akiknek meg- jogot magának, hogy beavatdolkodó ember pszichológiai közt támadt." Az írás ördö- száUottságában az eberseget. kozzon férje dolgaiba. drámavonalát felrajzolni - de,is,az ilyen ellentmondás l^f8^^*' atÜ A Irícphh '"em kevésbé nem számíthat, sikerre. Ml- dramaja. Semmelweis nem P^usain szivárog De a ni- y KloCUU ba." Mint Cromwellt, Sem(nem fontos) szerepelőtt azonban a szegedi tud életkörülményeivel meg- £ színház vállalkozásét felmér- felelni az ideális helyzet és " ^ ^IZL weis 7^ke"bb otthoni, te'rá'ti nenk, egy tévhitet szeretnék eszmék harmonikus együtt- ^Sltólta^i SzSá környezetéhez tartoznak, s Cáfolni. A konyvdrámák tev. letenek. a barat. Marku- AJveri a földf^ha elsősorban dmmatumiai iehitét, mellyel Németh László sovszky rábeszélése kell, hogv ";I.0 Ugy í ' „ v" mefna egész drámaírói működése az írásban felismerje az esz- n»zmusnaK. tnnyiDen testdacoL közt. mellyel megkísérelheti vefe Semmelweis VI Gerhelyreállítani a harmóniát, oelynek. Húsznak. II. Jónppporjpr közismert té- Később kiderül, az írás "efnek, de rokon eszmeisezise szerint a gondolkodás a lét kritériupia. (Gondolkodom, tehát vagyak.) Németh László drámahősei szinte kizárólag ezáltal léteznek: a gondolkodás legfontosabb életjegyük, amit ha lehántunk róluk, sovány csontvázzá, véglényekké zsugorodnak. Ezért mondják Németh László darabjaira. hogy gondolati dráelsösorban dramaturgiai je lentöségük van: a gondolatiság súlyát cselekvésekkel, dialógusaikkal oldják. Kivételt csupán Bángyörgyi Károly tekintélyt és melegséget árasztó Balassa profeszszora és Kormos Lajos nénemcsak elégséges, de túl gű (és ellentétes pólusú) a nagy eszköz kezében: igaz- a^^V amonn £ a Sdto^tad ^LiTre " magas hányszavas Csermák prof eszte £mL\^eis Tra?ádiája aspiráció" lép ben- «ora kepez. Miklós Klára a (ha a darab során lehet a szövetségre. Az iras orszót használni) éppen az, hogy igaza van. ám az igaz- ™dt fel Semmelweisben er egy mák és nem cselekvők — s ra rágalmazással felel, s a , . ' , . . _ fi„(a, a ,,„n„a innen a bélyeg: könyvdrá- modorával felszított eltalál- ^ST ZF&SFS igazságát gyakorlatias anyós figurájába találóan belejátszotta a számítás és a gyanakvás iellembélyegét is, Mentes Jóés hogyan válik gyakorlati- zsef, a hü Fleischer. az az mar ^ Jt_. /- ember, akire Semmelweis mint barátra-munkatársra végig, számithat. Janka Béla ság közlésének módja a bizonyos gyakorlati érzék, nemhZzTdkTt ^igcuzZág- aíla:nvA- Gandhi módszere (a vak. Semmelweis a támadás- fzatiagraha) az igazsagtalana ság elvisele.se) — Semmelmák. Holott a szillogizmusok lás elszigeteli """"igazságát Lébi»ncseló dia - minden logikai kényszer- Alakja mellé nem véletlenül ságíró) sem játszik rá szerepére. pedig ennek veszélyére (a daram záró jelenetében), az ő külföldről hozott hamvas észérveinek nagy szüksége figyelmeztet. Bánj/ász Ilona oly naiv csintatanságeal kelti életre a kotnyeles cselédet, hogy a néző és Semmelweis is hálás érte. Szabó István orvos-, Liska Zsuzsa és Tornyai tök A könvvdráma knteeó- SOVS2Ík>' £lgurálat a leggon- lálkozik Semmelweis és riáí. , mfmJsre?koMútke dosabban. A társaitól elszi- Gandhi: a machiavellizmus nája a muitészet kolduske- geU,lödő Semmelweis benne & az antimachiavellizmus nyere. hiszen a szó jelentése lesz mertéke önmagának. A antimacmavemzmus. tulajdonképpen abszurdum valteághoz az elszigetelődbe r y a ^^ esti A dráma színházi (tehát jelenti a mértéket, de Sem- L oUIIIII hódmezővásárniésszólaló) műfaj, a könvv melweis. igazának konkrét helvi ősbemutató (a szóra ér f,Ifírt ^ nem, 3 megs.zf tudatában, ezzel még nem zékenyen büszkék a vásár" laló) irodalom kommuniká- számol. Kell' egy önmertek helyiek, hiba lenne eltulaj- Magda bábanövendékek tiszciós eszköze. Igaz Németh is> a jóbarát Markusoyszky. donítani tőlük) után készül- telettel tekintenek fel proLászló darabiainak meg- aki eppu-- ijaneri a felfede- tek: a premier forró, csa- fesszorukra ahogy a valóemésztésébez. nehéz kövek- zés értékét, mint maga. s ,adias hangulatinak még sápban lehetett. Bartha kent gordulo suly-mondatai- aki ezért ad tollat kezébe. nem múló emlékeivel. Meg László díszlete: a Németh nak végig éber türelmű fel- A darabban Markusovsziky keI1 azonban mondani, az László drámahősök arcképeifogásához hasznosabb esz- 'árla ozt utat. amit ottani helwiszonvok. a Pe- nek és a szerző kézírását köznek látszik az olvasás, a gSweis^lkapé^ gd "Sd' ^ nSri ^ ^^ ^^ könyv. De ha úgy szólalnak torzulása" Markusovszky je- , ' , , , ..... , meg alakjai. • mint például lenlétében mérhető. adottságai közt tobb feszelytűén elemezték a vízgazdálkodás helyzetét, a fejlesztés feladatait; a fogyasztói árak alakulását; a társadalombiztosítás és a nyugdíjjárulék folyósításának tapasztalatait is. Városaink közül Makó fejlődésének főbb kérlátogatás. Ilyenkor a képviselők közvetlenül ismerkednek meg a gondokkal, problémákkal és az eredményekkel. Megyénkben és Szegeden ily módon 128 esetben találkoztak választóikkal. Tavaly az országgyűlési dóséit. Vásárhely kommuná- képviselők választókerülelis és szociális ellátásánaK tűkben 38 közérdekű pro'oproblémáit a helyszínen tár- lérna megoldásához nyújtotgyalták meg. tak segítséget. Így például Az országgyűlés 1969. évi téeszeket segítettek hitelhez, ülésszakain tárgyalt törvény- ahol hiányzott, oda építőjavaslatok, napirendek vitá- ipari kapacitást vagy építőjában is felszólaltak a kép- anyagot szerveztek. Segítséviselók. Közülük öten szó- gükkel sikerült keríteni egy laltak fel közérdekű kérdés- lakótelep fűtéséhez központi ben, melyek közmegelége- kazánt, vagy a szociális ködést kiváltó intézkedésekkel rülményeknek nem megfezárultak. A parlament öt bi- lelő lakótelepek megszüntezottságának munkájában téséhez. s az új házak felszintén részt vettek, s szerin- építéséhez hitelkeretei bűztük is hasznos, hogy az or- tositani. szággyűlés elé kerülő kérdé- A számvetés, a mérlegkesekkel együtt más, fontos szífcés azt mutatja, hogy az problémákkal is foglalkoz- országgyűlési képviselők tenak. vékenysége eredményes, tesTevékenységük másik, fon- tületi, választókerületi muntos területe a választókerü- kájuk megerősödött. Az idei letükben végzett munkájuk, év is tartogat azonban szép Együttműködnek választó- számmál tennivalót: a harkerületeik párt, tanácsi ve- madik ötéves terv befejezézetöivel. A, több községből sét, a népgazdasági terv, a álló választókerület képvi- gazdaságirányítási rendszer selői évente kétszer-három- célkitűzéseinek valóraváltászor minden községben be- sát, a negyedik ötéves terv számolót, fogadóórát tarta- előkészítését Segítenek hanak. Tavaly 92 fogadóórát zánk felszabadulása negyedtartottak, melyeken 486 vá- százados évfordulójának lasztópolgár jelent meg. Az méltó megünneplésében is. itt elhangzott egyéni- pana- Bizonyosak lehetünk benne, szok többsége olyan, mely hogy az idei évet is éppoly már minden fórumot meg- gazdag tapasztalatokkal, járt, orvoslására törvényes eredményekkel zárják majd. lehetőség nincs! A képvise- mint 1969-et lók tapasztalata az, hogy a Varga Edit Téli készletkiárusításunk újabb cikkei Árengedmény: Űj ár: Jersey gyermeknadrag 50% 73—78 Ft Jersey lányka rakott szoknya 40% 46—73 Ft Szintetikus bébiszoknya 50% 40 Ft Szintetikus fiúing. színes 40% 36,50—55 Ft Fiúpulóver 40% 46 Ft Lányka bundanadrág 44% 8 Ft Gverm. kerti nadrág 44o/o 33—43 Ft Gverm. trémingnadrág 44% 20 Ft Gyerm. kesztyű 44% 18 Ft BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ, SZEGED Bajcsy-Zsilinszky u. 19. Telefon: 13-023. S 77 742 Ível mozogtak a színészek, mint amennyit elbír a darab fajsúlya. Lendvay Ferenc rendezése széles szövegértelmezést kért és kapott szereplóitól. ám a megannyi belső kis cselekvést szorgalmazó igyekezete (így soványabb keretekbe kénvszerülve) az erényből szükséggé maradt. Nagy Attila Semmelweisének feledtetni kell a Bán Frigyes filmjéből romantikus lobogással ránkmaradt orvosalakot — ugyanakkor megtalálni a darabban valami általános emberi-írói vallomás színházeszközű megnyilatkozásának lehetőségeit. Ebból fakadt, hogy a harsányból az ember belső küzdelmére fogta viszsza Semmelweis dacos háborúját, s ehhez kitűnő orgánuma, - szép szövegmondása volt nagy segítségére. Átgondolt, érett színészi munka Bicskey Károly Markuzata. önmagában érdekes, hangulatkeltő fal. de a tompa szín eluralkodik a játéktéren, s Gombár Judit ugyancsak monoton jelmezeivel együtt a színpad így kissé nyomott, folytott tónusú marad. Nikolényi István PIAC Sok baromfit magas árak Korai szezonnyitó A február eleji erós fel- A kalászos növényeket melegedés két hónap után csak kisebb területeken boelőször csaknem az ország rította víz, ellenben a réegész területén lemezteleni- leken és legelőkön nagyobb tette a szántóföldeket; elol- belvizek keletkeztek, vadt a hótakaró és ez lehe- Az agronómusoknak a tővé tette, hogy a mezőgaz- hirtelen felmelegedésről az dasági üzemek elébe menjenek a tavasznak. A felszikkadt földekre ráküldhetik a lánctalpas traktorokat. Az állami gazdaságokban nagy erővel láttak hoz- kal járhat, zá a gyümölcsfák koronaigazító metszéséhez, sőt, az országban több helyen már VASÁRNAP. r... . . „ . ' 1970. FEBRUÁR 8. a szolokét is metszik. . A baromfi továbbra is gedi városellátó 1500 csirmakacsul „tartja" az árát: két és 470 tyúkot hozott. A két hónapja már 30 forint Móra Ferenc, az Üj Élet és körül kérnek kilójáért. A a dorozsmai József Attila tegnapi piacra három kö- Tsz pedig nagy mennyiségű zös gazdaság, a hódmező- főzelékfélét árult. Egyes tervásárhelyi kisállattenyésztő- mények ára néhány fillérrel egyesület, a MÉK és a sze- emelkedett, másoké ugyanannyival olcsóbb lett. örLUMI——— vendetes volt a tojás árának csökkenése. A Móra Ferenc Tsz több mint 1200 darabot kínált vevőinek, s darabját mindösze 1,30-ért. A magántermelők ls elegendő terményt hoztak a tegnapi hetipiacra. Ara (-tói -ig) kg 2J)0— 5,00 kg 5,00— 7,00 kg 11,00—16,00 kg 55,00—37,00 kg 2,00— 2,50 kg 3,00— 1,00 kg 16,00—is,oo kg 14,00—15,00 kg 5,00— 6,00 kg 2,00— 3,00 kg 4,00— 6.00 kg 2.00— 3.00 kg 26 00—28,00 kg 21,00 kg 30,00—32,00 véleményük: jól jött, de ne tartson túlságosan sokáig, mert idő előtt megindulhat a tügyképződés, ami a későbbi fagyok esetén károkAra: alma szőlő dió mák fejes káposzta kelkáposzta spenót szárazbab vöröshagyma sáigarépa gyökér burgonya csirke tyúk hízott liba