Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

Külpolitikai REFLEKTOR Rövid időbeli különbséggel a moszkvai szovjet— nyugatnémet megbeszélések kezdete után került sor a múlt héten a lengyel—nyugatnémet véleménycserére Varsóban. Egon Buhr államtitkár a szovjet fővárosban az erőszakról való lemondás kérdéséről folytat előzetes eszmecserét Gromlko külügyminiszterrel. Duckwitz külügyi államtitkárral az élen a héttagú nyugatnémet küldöttég — 20 év utan első ízben! — a két ország viszonyának rendezéséről cserélte kl előzetes véleményét a Wi- | niewitz külügyminiszter-heIvettes vezette lengyel delegációval Varsóban. A megbeszéléseket márciusban folytatják. Miért hajlandó lemondani az NSZK az erőszakról? A tanácskozásokat az NSZK kezdeményezte, annak tudatában, hogy mind a Szovjetunió, mind Lengyelország megelőzőleg többször is tanújelét adta: hajlandók az őszinte, nyílt tárgyalásokra a nyugatnémet kormánynyal az európai realitások elismeréséről, az öreg földrész biztonsága érdekében. Mindkét tárgyalás ugyanis — amelyet diplomáciai érintkezések éis jegyzékváltások előztek meg — az összeurópai biztonsági értekezlet előkészítését szolgálja, miként ezt Oomulka le is szögezte. Amennyiben az NSZK hajlandó elismerni «z Odera— Neisse-határt, Lengyelország és Nyugat-Németország politikai kapcsolata ls megteremtődhet és ez előrelépést jelenthet az NDK—NSZK közötti tárgyalások létrejöttéhez. Mivel azonban a Brandt-kabinet Jelenleg a de jure elismerést — a második világháború után kialakult határokról, s az NDK létének kérdésében — eddig elutasította, a megegyezés még távolinak látszik. Ebben az előzetes tárgyalási komplexumban — ami egyébként pozitívnak tűnik — felvetődik a kérdés: az NSZK miért szorgalmazza oly látványosan az erőszakról való kölcsönös lemondás szerződéses megkötését? A kölcsönösség két-, illetve többoldalúságot Vet fel, s ebből fakad a kérdés lényege: vajon a Szovjetunió, Illetve a kialakult kelet-európai szocialista országok az elmúlt 25 év alatt egyszer ls tettek valamilyen erőszakos lépést, amely fenyegető lett volna az NSZK vagy bármely más nyugat-európai országgal szemben? Ilyen esetre még „erőszakosan" sem lehetne példát említeni, ám fordítva bőségesen. Az alig négyhónapos Bfandt-kormány talán felismerte, hogy az erőszakos beavatkozás a szocialista országok belügyeibe, a különböző formájú és megnyllvánulású fellazítás kudarcra van kárhoztatva, a második világháború után kialakult határokat semmilyen módon nem lehet megváltoztatni, ezért kénytelen az erőszakról való lemondásra. Négyhatalmi üzenetváltás a közel-keleti feszültségről Amennyiben bizonyos mértékű enyhülési folyamatról beszélhetünk európai viszonylatban, ennek ellenkezője mutatkozik a közelkeleti térségben. Izrael fokozódó légibetörései elsősorban Egyiptom területére, az EAK légitámadásai a megszállt §inal-félszlgeten levő Izraeli támszpontok ellen, a jordániai és szfrial határoknál lezajló sflrű tűzpárbajok a közel-keleti háború folytatódását jelentik álló frontokkal. A válság kiéleződése nyomán üzent Koszlgln szovjet miniszterelnök a három nyugati nagyhatalom vezetőinek a múlt héten és a válaszok meg ls érkeztek Moszkvába. Az üzenetváltás tartalmát nem hozták hivatalosan nyilvánosságra, a hírügynökségi jelentések szerint azonban megállapítható: a Szovjetunió szorgalmazza a négy nagyhatalom ENSZ nagykövetei tanácskozásának eredményességet, a másik három nagyhatalom pedig most különösen tt 1967-es tűzszünet betartását Izrael ls ezzel az „Igénynyel" lép fel: az arab országok tartsák be a tűzszünetet, akkor ő ls hajlandó lesz erre. Vagyis az agresszor tartósítani akarja a hatnapos háborúban szerzett gyümölcsét, biztonságosan akar berendezkedni a megszállt területeken. Ezt az állapotot fenntartani nem lehet, mint ahogy azt sem, amit egyes nyugati országok javasolnak: a Szovjetunió rendeljen el fegyverszállítási embargót az arab országokkal szemben, s akkor majd az Egyesült Államok is tartózkodik Izrael támogatásától. Volt már ilyen „megegyezésre" példa, bár az eset nem azonos: a második világháború utón a Szovjetunió kivonult a felszabadított Észak-Koreából, Dél-Koreában azonban még most ls ott vannak az amerikai csapatok! A Szovjetunió mindaddig segíti az arab országokat, amfg az USA támadó fegyeverekkel látja el Izraelt. A válság megoldásának kulcsa tehát Izrael és az Egyesült Államok kezében van. Markovit® Tibor USflgépek Izraelnek? A döntést c ét oh lék % Kairó (MENA, Reuter) Az EAK hadseregének szóvivője közölte, hogy egyiptomi vadászbombázók szombaton. délelőtt eredményes tamdaásokat hajtottak végre a Szuezi-csatorna övezetének északi részén El Kap és El Tina között izraeli ütegállások ellen. Valamennyi egyiptomi gép visszatért támaszpontjára. Az említett terület az elmúlt két hétben szinte naponta egyiptomi légitámadások célpontja volt. # New York (UPI, AP) A New York Times értesülése szerint az amerikai kormány — a Golda Melr izraeli miniszterelnök múlt év szeptemberi washingtoni látogatása során előterjesztett „kívánságlista" részeként — további hadianyagot szállít Izraelnek, így legalább 25 harci repülőgépet, ezek F4 Phantom és a 4— Skyhawk-típusúak. A repülőgépeket 1971-ben szállítanák Izraelnek. A lap „magas kormánykörökből" úgy értesült, hogy a washingtoni kormány döntése már Koszigin szovjet miniszterelnök Nixon elnökhöz intézett üzeneté után született. # Washington (AFP) Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szombaton délben határozottan cáfolta a New Yok Times szombati közlését, s emlékeztetett Nlxon elnök január 28-i kijelentésére, amely szerint az amerikai kormány hacminc napon belül dönt a kérdésben. LENINCENTENÁRIUM Gyurkó László: A rendőrparancsnok Amerikai—szovjet kapcsolatok e Washington (MTI) Az amerikai szenátus külügyi bizottságában törvényjavaslatot tárgyalnak, amelyet Mlke Cravel demokrata parti szenátor terjesztett elő arra vonatkozólag, hogy amerikai és szovjet politikusok tegyenek nem hivatalos látogatásokat egymás országában. — A létogatáacaere fő célja lenne — mondotta a szenátor — azoknak a régi, jégesőn toeodott elképzeléseknek megszüntetése, amelyek az amerikai politikusokban élnek a Szovjetunióról. A cseré réven személyesen megismerkedhetnének a szovjet gazdasági ée politikai élettel a szovjet társadalom szerkezetével. A 1Atogatáscsere kedvezőé hatással lenne a kétoldalú kapcsolatokra. — Senki sem tételezi fel, hogv a látogatáscsere eredményeként egy csapásra megszűnnek az alapvető ideológiai. politikai, társadalmi és gazdasági ellentétek —mondotta a szenátor —. mégis szükséges, hogy a két ország politikusai jobban megismerjék esvmást és egymás országát. Rogers Afrikában i s Washington (MTI) Rogers amerikai külügy- 1 miniszter tegnap indult el 16 napos afrikai körútjára, amelynek során többek között Marokkóba. Tunéziába, Etióplába, Kenyába. Zambiába és Kinshasa-Kongóba látogat él. Washingtoni megfigyelők szerint Rogers útja főként két célt szolgál. Az északafrikai arab országokban és részben Etiópiában ls a közel-keléti helyzetről folytat tárgyalásokat és igyekszik megnyerni az úgynevezett mérsékelt arab államok támogatását az USA politikájának. Fekete-Afrika országaiban viszont mindenekelőtt azt akarja felmérni, hogyan lehet megnövelni az amerikai politika befolyását a kontinensen és milyen állásfoglalásra van szükség ehhez Washington részéről. Az út egyik legfontosabb állomása Lagos lesz, ahova Rogers február 19-én érkezik Egynapos nigériai tartózkodása során elsősorban arra törekszik majd. hogy enyhítse azt a nagyfokú feszültséget, amely a biafrai válság miatt keletkezett Washington és Lagos között. A bUvóhely, ahol csaknem egy hónapig rejtőztek, valóban idilli volt. Villásfára akasztott kondérban főztek, rendszerint halat, krumplit, teét. Jemeljanov a kunyhó melletl bozótba kis tisztást vágott, két fatönk Volt az asztal, a szék: Lenin „Zöld dolgozószobájának" nevezte. A kunyhó mögötti szénakazalba üreget vájtak, oda bUjtak a hidegebb éjszakákon. Az őrszolgálatot Jemeljanov hét gyereke látta el. Nappal meztelenül fürödtek a tóban: éjszaka az evezőcsobogás azt jelentette, hogy küldönc érkezik: ennivalót, Újságot, híreket hoz, s viszi magával az elkeszült cikket. Hogy a bújkálók hangulata ls ilyen idillikus volt-e, az már kétséges. Nemcsak azért, mert állandóan tartanluk kellett a lebukástól. Ahogy közeledett az ősz, egyre több vadász kószált a környéken; ZinoVjev egyszer, puskával a kezében, beleütközött egy erdészbe, s csak Ugy menekült, hogy finn parasztnak tettette magát, aki egy szót sem tud oroszul. Az időjárás Is egyre hűvösebb lett; egy felhőszakadás a szó szoros értelmében kiöntötte őket a rejtekhelyükről. N A legnyomasztóbb azonban bizonyára az volt, hogy ott kellett kuksolniuk, abban az idilli kunyhóban, amikor a fővárosban, egy macskaugrásnyira tőlük, folytatódott a forradalom, ülésezett a pártkongresszus, heves viták zajlottak, a jövőről döntöttek, s a jövőt készítették elő. Augusztusban már tűrhetetlen volt a helyzet. Elhatározták, hogy Ztnovjev visszamegy Petrogrédba, Lenin pedig Finnországba rzöklk. Először gyalog akart menni, de Sotman és Rahja. akit a Központi Bizottság az akció lebonyolításával megbízott, megállapították, hogy a határt erősen őrzik. így abban állapodtak meg, hogy Vonaton csempészik át. Este Indultak el a legközelebbi vasútállomásra. Jemeljanov vezette őket, de eltévedtek. Egy folyóhoz értek, le kellett vetkőzniük. úgy gázoltak át a hideg vízen. A A folyón túl mocsár következett; égett a tőzeg, azt ls meg kellett kerülniük, végképp nem tudták már, merre járnak. Végül éjjel egy óra felé, hosszabb bolyongás után érték el az állomást. Lenin, Zinovjev és Rahja elbújt az árokban, Sotman és Jemeljanov bement az állomásra, , hogy körülnézzenek. Az állomáson nyüzsögtek a tisztiiskolások; Sotman tudta magát igazolni, de Jemeljanovöt letartóz-' tatták. Húzta az időt, hogy lekösse a hadapródokat, amfg a vonat elindul. Lenlnéknek sikerült felugrantuk az utolsó kocsira, s szerencsésen megérkeztek a főváros melA forradalom vezére vasutasnak öllözva utazott Finnországba letti Ugyelnajába, ahol Sotman egy finn munkás lakásán rejtette el őket. Másnap Lenin Sotmannal és Rahjával folytatta az útját Finnországba, mely akkoriban az orosz birodalomhoz tartozott. Lenin a mozdonyra szállt; Jalava mozdonyvezető — az 1905-ös vasutassztrájk egvlk szervezője — vállalta, hogy átcsempészi a határon, A határállomáson azon ban feltűnően sok fegyveres nyüzsgött, s Vizsgálta az Igazolványokat. Jalava lekapcsolta a mozdonyt, elment vizet fölvenni, s csak az. utolsó pillanatban tért vissza, amikor a vonatnak már indulnia kelleti. Igy a mozdonyon levőket nem Igazoltathatták. Kísérői először egy kis faluban, Jalkalá ban helyezték el Lenint. Itt csend volt és nyugalom, de nagyon nehéz volt összeköttetést teremteni Petrográddal: a küldöncök feltűntek,volna a kis helységben. Márpedig Lenin ragaszkodott ahhoz, hogy állandó összeköttetésben legyen a fővárossal. Ezért elhatározták, hogy Helsingforsba viszik. A finn fővárosnak viszonylag J6 öszszeköttetése volt Petrográddal, s a nagyvarosban nem kellett félni, hogy,egy idegen feltűnést kelt. Különösen, mivel Sotman OpstaV Rovlönál, a helsingforsi rendőrség szociáldemokrata parancsnokánál szerzétt -szármára búvóhelyet.-Ermél jobbat nem is találhattak volna: a rendőrparancsnok la kásán senki sem kereste a körözött Lenint. (Folytatjuk.) Összetűzések tűzszünet idején Johnson hsxudott • Saigon (APP, UPI) Száztizenkét összetűzés történt Dél-Vietnamban az amerikai hadvezetőség és a saigoni kormányzat által ls elfogadott huszonnégy órás tűzszünet Idején — közölték szombaton saigoni szóvivők. Ez a tűzszünet íebruár 5én, helyi idő szerint 18 órakor kezdődött és 6-án 10 órakor ért véget. Az AFP hangoztatja, hogy az amerikaiak tűzizünetének befejeztével a B—52es bombázók különböző településeket támadtak. Eközben továbbra is érvényben van a DNFF által meghirdetett négynapos tűzszünet. Ez hétfőh reggel, helyi idő szertrtt hét órakor jár le. Az AFP azt írja, hogy a DNFF szinte teljes egészében beszüntette tüzérségi tevékenységét és csak akkor bocsátkozik harcba, ha a másik fél ezt kiprovokálja. S Washington (Reuter) William Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának vezetője kijelentette, hogy Johnson Volt elnök és kormányának tagjai hazudtak a kongresszusnak, amikor 1964 ben a Tonkin-öbölben történt Incidenst UrUgykéni használták fel arra, hogy több mint ötszázezer amerikai katonát küldjenek DélVietamba. Egy másik amerikai politikus, Stephen Young szenátor hangoztatta: a Maddox és az Aurner Joy romboló a Tonkin-öbölben valójában kémfeladatokat hajtott végre. Lesothóí jobbra át # Maseru (Reuter, AP) Leabua Jonathan lesothóí miniszterelnök . szombaton rádióbeszédben bejelentette, utasítást adott, hqgy tiltsák be az országban u kommunlsta párt tevékenységét, A miniszterelnök a döntést indokolva azzal vádolta !> kommunistákat, „jelentós szerepet játszottak azokban az akciókban, amelyek meg zavarták a január 27-1 általános választásokat". Mint közöltük, a miniszterelnök éppen a választások Idején kirobbant össze csapásokat használta fel arra, hogy felfüggessze az alkotmányt és bebörtönözze az ellenzéki pártok vezetőit. A kommunista párt mlndöszsze egyetlen jelöltet állított a januári választásokon, a rendkívüli állapot bevezetése és a választás érvéhyte lenítése következtében azonban ennek az egy jelöltnek az eredménye sem vált Ismeretessé. OELMAGYARORSIÁG VASÁRNAP. 1970. FEBRUÁR 8. A 6(1. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. Makó. Vöröscsillag u. 2—4. sz. felvételt hirdet mezőgazdasági gépszerelő emeltszintű szakmunkástanulók beiskolázására Kollégiumi helyet és a legkorszerűbb képzési feltételt biztosítjuk. Tanulmányi eredménytől és évfolyamtól függően 50—550 forint ösztöndíjat folyósítunk. Felvételt nyerhetnek az 1969-ben végzett. Illetve 1970ben végző tanulók. Megegyezés Brüsszelben • Brüsszel (AFP) A Közös Piac miniszteri tanácsa, amelyen a hat tagország kül-, pénz- és rnezőgazdaságügyi miniszterei vettek részt, 22 órás megszakítás nélküli ülésezés után, szombaton reggel hét órakor megegyezéssel ért I véget. J A maratoni ülés során a miniszterek megegyeztek a közös mezőgazdasági piac finanszírozásának eddig meg tisztázatlan részletkérdéseiben. A szombat hajnali megegyezéssel gyakorlatilag szabadabbá vált az út az Anglia csatlakozásáról az EGK június 30-i csúcstalálkozója után indítandó tárgyalásokon követendő közös álláspont kidolgozása előtt.