Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 33. szám

Bábolrlai Ukrajnába A Bábolnai Állami Gazda­ságban szállításra készek az ukrajnai baromfigyárban épüló tojásgyár első épüle­tei. A magyar gazdaság és a szovjet vállalat újszerű, példamutató és mindkét fél számára előnyös szerződést kötött, A bábolnaiak évi egymillió psibe és 50 millió étkezési tojás előállítására alkalmas kombinátot építe­nek az ukrajnai gyárban, és rendszeresen ellátják napos­csibével, valamint szakta­náccsal. Cserébe mezőgazda­sági gépeket, építőanyagokat kapnak. A csibeteleppel, amelyet már a múlt évben átadtak rendeltetésének, nagyon elé­gedett a szovjet partner. A tojásgyár most elkészült első 12 épületét azonnal felállít­ják, amint az időjárás en­gedi. Bővítik a győri műbörgyárat Első ízben a győri házgyár építkezése, majd a győri Ma­gyar Vagon- és Gépgyárban a közúti járműprogram megvalósítása felett vállal­tak védnökséget a Győr me­gyei fiatalok. A szerződés­ben meghatározott kötele­zettségeiknek maradéktala­nul eleget tettek. A hét vé­gén a megye harmadik ki­emelet beruházásának meg­valósítására írtak alá szo­cialista szerződést a fiatalok. A győri Pamutszövő és Mű­bőrgyárat 1,2 milliárd forin­tos költséggel üzemrészekkel bővítik, amelyekben világ­színvonalon gyártják majd a PVC-alapú műbőröket A TI agy beruházás befejeztével 1972-től évente 12fi millió négyzetméterrel több mű­bőrt gyártanak majd a Rába-parti gyárban, mint jelenleg. Aranylóan csillog a haja nyomdászlány azonban kl­is, aranyosnak mondják a tanulta fortélyait fogásait kedvességéért, de a kis ara- sőt most ő tanítja az ipari nyos jelzót még sem ezekért, tanulókat A harmadévesnek hanem a keze munkájáért már egészen jól megy — di­kapta Csamangó Irén. Rá cséri a leendő aranyozók aztán igazán el lehet mon- legidősebbjét dani, hogy arany keze van. — Arany-e mind ami hiszen 6 a szakmája szerint fénylik? — kíváncsiskodom, is arannyal dolgozik. mire kiderül, hogy itt is igaz No azért ne aranybányá- a közmondás tanítása. Csak ra, vagv olyan pénzverdére egy nagyon kis része az. gondoljon az olvasó. ahol Egyedül az úgynevezett ma­érmek. aranytallérok készül- gasférvyű aranyfólia tartal­nek. Csamangó Irén a Sze- maz. valamit a fémek kirá­gedi Nyomdában, a könyv- lyából. A polieszteres fólia kötészetben szorgoskodik, is aranyit, de itt a fényes­irnmár tízesztendeje. Mun- ségnek már nincs igazi kakörének pontosabb meg- aranyfedezete. S persze, teszi jelölése: aranyozó. Ahogy a hozzá, nem is mindig csak ninkatársai, brigdájának tag- aranyoz az aranyozo, kulon­jai a vidáman évódő nyom- féle színes festékekkel is dol­dászok szokták mondogatni: gozik. díszíti, szépíti a köny­ő a kis aranyos. veket Könyvkötőnőnek tanult. Munkája különösen fele­aztán elsajátította a díszí- lősségteljes. hisz a hozzávaló tést. betűaranyozást. A anyagok igen drágák. A leg­könyvtáblára az író neve. a jobb minőségű aranyfóliából mű cline kerül föl aranyo- Például ezreket ér egy te­zott betűkkel meg külön- keres. Természetes hát, hogy Nem javult s nem is rosszabbodott VII I S. V • 4 • wV * Nyolcvan méterrel a tengerszint felett A sárba süppedt kis ház ban érzem magam. Képzel- A majdnem kivétel nélkül lakóit valahová elűzte a bel- je, a kicsik mindig bete- földszintes, rosszul szigetelt víz. A festékvedlő ajtó mö- gek voltak, mert a mennye- , • há7ak;„, „„terénlnkáso­gött kihalt szoba-konyha, a zetig ért a nedvesség, s ami- tgl nazaKat' szuterenlakaso falakon salétromszirmok. A kor eljöttünk, már csak tég- kat. Jó nehany Olyat, ame­padlón homályos víztükör, Iákon lehetett járni. Itt ki- lyet eredetileg nem lakás­lehet vagy 10 centis... csík az ablakok, s előfordul, nak szántak A víz támadá­Ez a kép tipikus. Ugyanezt hogy beverik hógolyóval, . . .. néhánv oka van _ látni az Odesszai körút 72., vagy berúgják. b3naK J0 netlany oka van a Szatymazi utca 15., a Do- — Mi okozta a vizesedést talán a legfontosabb, hogy bó utca 6. és a Dorozsmai a Csongrádi sugárúton? az idei esztendő vizesebb volt út 76. számú házban. Leg- _ Elnyűtt lakás az. A a többinél. Tény az is, hogy Wnék 'XX.,?* ,vÍéT háznak nincs csatornája, s a város közműhálózata, csa­hetnek a hivatalos papírból. hiába próbáltuk szigetelni, ^„„„„^, _ ' Szegeden február első hété- javíttatni. A tulajdonos 88 tornarendszere nem kepes nek végéig körülbelül negy- óves néni. Szerintem nincs elvezetni a felgyülemlett ven családot kellett ideigle- módjában alaposan megjaví- belvizet — s az is tény, űztenóke\ altbelv£Í' mert 6l" tani a körülményeket, s nem hogy Szeged mindössze 80 csoda, hogy kiöntött bennün- méterrel van magasabban a SzerenCSéS cserék ket a v*z- Arra Várunk, hogy tengerszintnél. Tehát a kör­végre lakást kapjunk a ta- nyező helyekről ide gyűlik a A szükség nem válogat és nácstól. víz. nem lehet hjrtelen előterem- _ Milyet? Persze nemcsak a földraj­SLaiS*ffSLflSSK - Hat'államit- Sa*os a - fekvés a "felelős" A Fekete Bálinték Pakot vállalatok nem segítenek, rozsmai út 76. számú ház Györgyék, Mezei Sándorék, hiába kértünk valamiféle tá- elvezető csatornáját pél­Ferenczi Istvánék és a töb- mogatást. A férjem az autó- dául az idők folyamán sze­roklLKaenedvníbűtorokEf? jutóban, én a textilművek méttel betemették, csoda-e, A szegedi városi tanács ben dolgozom, s eddig nem hogy az eső, meg a hó az másodfokú ügyeletet tart, a biztattak valamiféle közvet- alapokat bántja? Végighaj­telefon mellett mindig ül ien támogatással. tottunk a petőfitelepi utcá­valaki, aki kész segítségre. Bejártam sok helyet. és kon, ahol a takaros új há­róíag AáUamfPVendtkeS az ismétlődő válaszokból ha- zakhoz - amelyeket szin­helyiségekbe kerültek. A sonl0 derült ki. Szőregi úton összedőlt egy tunk lakást adni, de a leg- Elháríthatatlan többnek bizony be kellett érni az ideiglenes megoldás- ~ L n L "} sal — mondja Bóló László, vl\UI\. az építési osztály fiatal mér­nöke. A falemezgyári munkás. Az ideiglenes megoldás: Ferenezi István és családja központi fűtéses mosókony- Újszegedre, az Odessza 21. hák, szárítók, tárolók stb. számú ház mosókonyhájába Például a Lenin körút 18. került. Az asszony és négy szám alatt kicsi gyerek szemmel láthá- Megálltam a porta előtt A fiatalasszony, Fekete tólag jól epük magukat a STagytafi­Bálintné és két kisgyermeke, kellemesen meleg helyiség- gyeimen kívül ezt a könnyen Éva meg Róbert van oda- ben. érthető követelményt, miért haza. A volt mosőkonyhá- — összehasonlíthatatlanul rekesztette le háza előtt a . . -TI. i XTAJ kanálist? Azt felelte, hogy ban szőnyeget terítette* a JODD ez, mim a tsacas utca a tanác£ majd ^ÖDIK az ut­betonra, a sarokban televí- 12 szára alatti szoba-kony- eával, az a dolga. Rá csak az zió, s ha felgyújtják a vil- hás lakásunk, amelyet ideig- tartozik, ami a kapun belül lányt, az ember egyköny- lenesen öt éve utaltak ki va" • • • * . , ,, , , .- _ ... - A belvízhelyzet nem rosz­nyen igazi szobában érez- számunkra - mondja Fe- szabbodott> /nem javult az heti magát. Fekete Bálintné rencziné. — Meg tán orü- elmúlt napokban. Egyelőre is elégedett — pedig ezt ne- lök is, hogy így történt, job- nem kell a másodfokú ké­héz volt előre elképzelni. ban remélhetem a lakást és szültséget súlyosabbra vál­- A Csongrádi sugárút addig, míg megkapom, job- ^Xdár.ha™ ^ mJ™ 20. szám alatt laktunk, szo- ban élek! dagad a gátak között, ha el­ba-konyhás szuterénlakás- A belvíz először a nagyon múlik a fagy, s a rejtett bel­ban. amely ugyan sokkal na- gyenge lábon álló, elhanya- vízerek gyobb ennél, mégis itt job- golt épületeket tette tönkre. teÍ^l X eXlyezték a ki­telepített családokat. Ismét van tartalék, a megüresedett termek készek arra, hogy is­mét fedelet adjanak a rá­szorultaknak. S ahhoz, hogy minél kevesebben legyenek, (alán érdemes lenne meg­tisztítani a csatornákat; ren­dezkedni a kapun kívül is. /Hogy a tantermek, a mosó­konyhák tényleg csak azok­nak nyújtsanak átmenetileg otthont, akiknek nincs más megoldás. M. L lén megtámadott a víz —, tégla, beton kocsibejárók ve­zetnek. Akik építették, mit­sem törődtek azzal, hogy el­zárják az utcai csatornát, elzárják annak a víznek az útját, amelyik most saját épületeiket veszélyezteti. Van tartalék A KIS ARANYOS féle díszítőelemek. Ami ne­a minőségvlgyázás mellett Uj vonás a vezető r portréján K önyvtárat tölt meg a szakkönyvek özöne, amelyek a vállalatok gazdasági-műszaki irányítását vizs­gálják. A vezetéstudomány korunk új, azt is mond­hatnók: divatos studiuma — és nem alaptalanul vált az­zá. Korunk gazdaságfejlődése olyan ütemű, a gyökeres változások előzetes prognosztizálása, netán megsejtése olyan jelentőségű, hogy mindez kulcskérdéssé emeli a ve­zetés módszereit, stílusát, célratörő dinamizmusát. A modern gazdaságvezetés megítélésében e könyvtári vizsgálódás ellenére is sok a félreértés. A közvélemény úgy tartja például, hog? a vállalat igazgatója, főmérnöke — ha szabad ilyen lírai meghatározással élni —, rendsze­rint száraz, csak tényekben, adatokban, statisztikákban gondolkodó ember, tehát intuíció, ihletettség nélkül dol­gozó szakférfiú. Valóban, a foglalkozásokhoz sajátos tév­hiedelmek kötődnek. A költőről például mindenki ázt tartja, hogy kizárólag az ihlet varázslatában alkot, noha a nagy költők alkotásmechanizmusából ismeretes, milyen tudományos, aprólékos tényszerűséggel vegyül az ihlet termékenyítő, intuitív ereje. Lényegében — ha természe­tesen más arányokban is — hasonló keveredésről, vegyü­letről van szó a gazdasági-műszaki vezetők munkájában is. Erről szólva mindenekelőtt arra "a kérdésre kell vá­laszt fogalmaznunk; vajon csak elvontan szakmai, vagy alkotó jellegű tevékenység-e a vezetés? Aligha kétséges, hogy vitatható az iménti kérdőmondat mereven elválasz­tó „vagy" szócskája, a vezetés ugyanis szakmai ismeretek­re, tényekre alapozott alkotó folyamat. Áz alkotas pszicho­lógiai mechanizmusában pedig mindig helyet, szerepet kap olyan — számokban, tényekben nehezen kifejezhető — motívum, mint a megérzés, az ötlet, sőt szabadjon ezt is hozzátenni: az álmodozás. Mindez elsősorban nyelvtani jelen és jövőidőben ér­tendő, nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan irányítási atmosz­férában, amikor a hangsúly az előre és felülről meghatá­rozott tervszámok teljesítésére kerül, szűk térre korláto­zódik a vezetési intuíció. Az új gazdaságirányítás azonban, némi egyszerűsítéssel szólva, úgy is felfogható, mint a vállalati irányítás gyökeres munkastílus változása, amelyet az alternatívák közötti választás, tehát a szakadatlan dön­tés jellemez. S éppen ez az a pont, amelyben a szaksze­rűség és a vezetői ihlet találkozik. Nem szorul bizonyítás­ra ugyanis, hogy azonos tényekből tökéletesen ellentétes döntések is következhetnek. Az is nyilvánvaló, hogy minél hosszabb távú, szélesebb hatósugarú a döntés, annál ta­gabb a vezetői megérzés, intuitív szerepe. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy most már a közeli és a távlati programok egyaránt vállalati hatáskörben ké­szülnek, s hogy a vállalatok gazdálkodásának létfeltételé­vé vált a stratégiai tervek készítése, akkor az előbbi gon­dolatsor meg kevesebb bizonyításra szorul. A teljességhez tartozik, hogy a vezetés, mint alkotófolyamat, szigorúan kötődik a valóság tudományosan rendszerezett tényeihez, olyan korszerű vizsgálati módszerekhez, amelyek az álmo­dozás objektív kereteit teremtik meg. Pontosabban 'szólva: az alkotói gondolatok, megérzések, sejtések éppen a té­nyek tiszteletteljes alkalmazásával csökkenthetik mini­mumra a gazdálkodási kockázatot, s alapozhatják meg a fejlődés legkedvezőbb irányának és ütemének elérését. A gazdaságvezetes és a költői szárnyalás klórunkban sajátos kapcsolatát tükrözi például olyan új tudományág kibontakozása és gyakorlati alkalmazása, mint a futuro­lógia. Verne korában még az írói ihletettség és nem a. gyakorlati igény sugallta a tudományos jövőbelátást, nap­jainkban — a gyorsuló idő korában — azonban a jövő körvonalazása nélkül vállalatok, ágazatok, nemzetgazda­ságok fejlesztése, stratégiai tendenciáinak meghatározása teljességgel lehetetlen lenne. Ezért alakultak világszerte hatalmas költségvetéssel dolgozó futurológiai intézmények, ezért fürkészik a tények és a költészet sajátos kölcsön­hatásával vállalati szakemberek is a holnapi igények, le­hetőségek körvonalait. I ly módon tehát nem naiv jelző, publicisztikai fordu­lat, hanem korunk tükrözője ha a főmérnökről azt is állíthatjuk, hogy — álmodozó. Igaz, ezek az ál­mok nem verssorok éS dallamok, hanem gépek, konstruk­ciók, számítások alakját öltik. Talán olyan gépekét is, amelyek mai felhasználhatóságát még semmi sem bizo­nyítja, de holnap — meglehet — dolgozni sem lehet nél­külük. Így rajzol dinamikus korunk újabb vonást a ve­zető szakember hagyományos portréjához. TÁBORI ANDRÁS mesfémcsillogás ékeskedik a legfontc«abb felajánlá­konyveken. az mind Csa- , , „ . . ,. , , . , , mangó Irén kezeműve. Azok a takarékosság volt a ju- Frank szocialista brigád ve­közül a könyvek közül né- bileumi versenyben. A brigád mar el­vfrseny^'te * ^ ^ SSé." f^í ftepP sikert^ aratott Erre - mafil"fhoz' inkájuk ( "tán már a2 nyomdásztársaival együtt — munkához lát újra. Oldalt aranyplakett várományosai igen büszke a kis aranyos is. egy sor könyvtáblán betűk valamennyien. Persze büszke lehet akkor aranylanak. Azt mondja. sze_ s 32 lesz a^k i«a2i öröme is, ha elgondolja: a hazai retj ezt a munkát_ nagyon a kis aranyosnak, ha most nyomdákban rendre férfiak végzik az aranvozógép beál- hozzánőtt a szívéhez. S mindannyian — ara­lítasat. Ami elég komplikált hogy még egy szívügyéről nyüsak le6znek­művelet s nehéz is. Az ü®yes szót ejtsünk: ó az Anna Simái Mihály A röszkei retek A paprikás faluban igen munkát igényel. Már kara sokan foglalkoznak primőrök csonytáján csíráztatjak a re­termesztésével. Ez nemcsak tekmagot megfelelő hőmér­jó jövedelmet ad a tagság- sékleten, hogy kicsírázva, nak, de nagyon szívós, ki- megerősödve kerüljön a jól Nemzetiségi tanszék Az Országos Pedagógiai tartó munkát is követel. A elkeszített ágyba. De ez csak Intézetben nemzetiségi tan­háztájikban dívik ez a kul- a munka kezdete, hiszen túra, s mire megkezdődnek amíg az áru a fogyasztó asz­a közös gazdaságokban a talára kerül, igen sok mun­munkák, a Kossuth és az kafázis vár a termelőkre. Aranykalász Téeszben, ak- Gazdaságosan használják korra már egynémelyik csa- fei a rendelkezésre álló te­lád 30—40 ezer forint be- rülateket, s egyik primőr vételre tesz szert. Termé- után mindjárt a másikat te­szetesen a háztájikban nem- lepítik be, így például a re­csak primőrökkel foglalkoz- tek helyébe sárgarépa kerül, nak, hanem sertések és Elterjedt az uborkátermelés szarvasmarhák hizlalásával fárasztó munka mind is. Mindezekből már követ- a közösben, mind a háztá­keziethetünk arra, hogy a jiban meghozza gyümölcsét, téli és kora tavaszi napok- és megtalálják boldogulásu­ban hónapokban sem szü- kat s2ámítósukat a rösz_ netel a munka. A retekkel együtt, Mihálytelek mellett kei.ek. Röszkén is általános a fű­szerpaprika termesztése. A szék kezdte meg működését, amelynek fe'adata a nemze­tiségi iskolák oktatási-neve­lési kérdéseinek gondozása. A nemzetiségi tanintézetek tevékenységének hatéko­nyabbá tétele érdekében a trnszék szoros együttműkö­dést kiván kiépíteni a haza' nemzetiségi szövetségekkel és a szocialista országok ha­sontó rendeltetesű munka­kollektíváival. A tanszék foglalkozik majd a nemze* ségi iskolákban tanító ped« "ógus^k szervezett, intenzív továbbképzésével is. retek termelése fárasztó, fo­lyamatos és lelkiismeretes VASÁRNAP, 1970. FEBRUÁR 8. DELMAGYARORSM

Next

/
Oldalképek
Tartalom