Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

Még egy nyilvántartást! Pár esztendeje élénkeb- tal valamilyen társulást hoz haszon jelszavával jönnek ben javítgatjuk munkánkat, létre. Jómagam a megyében létre. De lenne egy meg­jó néhány területen már a működő ilyen társulások fe- jegyzésünk. Valahol ebben a gyakorlati eredmények is lét. ha föl tudom kapásból különben sem nagy ország­igen kedvezőek, kezzelfogha- sorolni; például TÖVÁLL, ban. vagy akár a megyében tóak. A mezőgazdaságban MABRO. MÉK. TASZI. Kon- „egyeztessék" össze vagy leg­sem vonható ez kétségbe, hi- kordia. Gyógyszöv, TESZÖV. alábbi6 vegyék listára őket, szen az önállósággal, a vál- DEHÉVÍZ. Iparszerű Sertés- mert különben meglehet, lalatszerű gazdálkodással já- tartó Termelőszövetkezeti hogy egyszer úgy járunk, ró előnyöket a legtöbb üzem- KÖZÖ6 Vállalkozás stb.. stb. mint a szegedi járási terű­ben helyesen alkalmazták és S a kérdésünk ezzel kapcso- leti szövetség legutóbbi (feb­kihasználják. Az elmúlt latos. Ezeket a szaporodó ruári) kiadványában. Ugyan­években ez segítette át szú- vállalatokat, egyesüléseket ki is abban az szerepel, hogv kebb pátriánkban is n ter- tartia számon, milyen gaz- a sövényházi Zöldhalmi Ter­melőgazdaságokat több gon- daságszervező. irányító tevé- melőszövetkezet megtételre don-bajon. mint például kenység szerint működnek, keres „bika-hízó alapanya­aszály. belvíz, jégverés. A egyeztetik össze programju- got". A termelőszövetkezet legutóbbi években elért re- kat, tevékenységüket? szándékában nem is kétel­korderedménvekben is mos- Igaz, ez csak laikus kér- kedünk. Csak kérem, mondja tani gazdaságirányítási rend- dés. Ha nem lenne rájuk már meg valaki, hogy Sö­szerünkrp hivatkozhatunk, szükség, többnyire nem is iö- vényházán működik-e Zöld­Hol van már az az idő. ami- hetnének létre. De minden halmi Termelöszövet kézét? kor a felsőbb szervek tör- ilyen szervvel együtt bizo- Igaz, korábban valóban volt vényszerűen írták elő, hogy nyos apparátus is jár. kezd- egy ilyen gazdaság, de egye. egy-egy termelőszövetkezet- ve az irodaháztól a gépi be- sülések folytán már elég ré­ben hány holdon kötelesek rendezésig, titkárságig stb. S gen az Árpád vezér nevet búzát, vagy rozsot termelni, ezek mind-mind a nagyobb viseli. Szóval, élnek a gazdaságok termelékenység, a nagyobb Sz. Lukács Imre a lehetőségekkel, az önálló­sággal. Nincs is ebben sem­mi kivetnivaló. Csupán ak­kor káprázik el a szemünk egy pillanatra, amikor az új­ságokban arról olvasunk, hogy ismét alakult valami­lyen közös vállalkozás; mert mi tagadás, ezek egyre-más­ra. gombamódra nőnek ki a földből, s szaporodnak. Szük. ség van rájuk. Azt nem ál­lithatjuk, hogv valamennyi­re. Az élet. az a technikai forradalom, ami a mezőgaz­daságban is munkál, gyor­sabb ütemet követel, egy-egy közös gazdaságnak évről év­re meg kell újulnia, maga­sabb életszínvonalat nyújta­ni a tag jainak és jókora ösz­szegeket fektetni a bizton­sági alapra, hogy az elkö­vetkezendő évben, sem csa­latkozzék. Évtizedes, 6Őt év­százados tapasztalatok bizo­nyítják, hogy egy-egy táj­ban a terméseredmények mennyire maximálhatók. Ép­pen ezért a termelőszövet­kezetek minden eszközt meg­ragadnak, hogv az alaptevé­kenységen kívüli bevételüket növeljék. Ez nem bűn. A rendeletek szabályozzák, rendben is vap. És annak is csak örülünk, hogy tée6z téesszel. téesz állami gazda­sággal. téesz állami vállalat­Á Vénusznak nincsenek hósapkái Kuzmin szovjet és Clark let oly rohamos mértékben angol csillagász a 10,6 centi- csökkenhetne, hogy a sark­méteres mikrohullámú tar- vidékeken már fagypont tományban vizsgálván a Vé- alatti éitéket érne el. nusz poláris tájainak hőmér. Washingtoni kutatók a sékletét, arra a következte- 3,12 centiméteres tartomány­résre jutott, hogy a bolygó- ban végzett újabb Vizsgála­nak sarki hó- és jégsapkái tai is arra mutatnak, a bdly­vannak, épp úgy mint a gó pólusainak környékén Földnek és a Marsnak. Lib- sincsen hó- és jégképződés­by, Nobel-díjas amerikai tu- hez alkalmas. alacsony hő­dós ezzel kapcsolatban fel­vetette azt a gondolatot, hogy talán élet is kialakul­hatott a Vénusz szubpoláris régió5 ban. Az újabb megfigyelések azonban ellentmondanak ezeknek a feltevéseknek. A két legutóbbi szovjet Vé­nusz-űrhajó méréseinek eredményeiből tudjuk, hogy az egyenlítő közelében a felszín hőmérséklete megha­ladja a 400 Celsius-fokot.­Nem valószínű tehát, hogy az egyenlítőtől a pólusokig terjedő zónában a hőmérsék­mérséklet. A Vénusznak te­hát nincsenek poláris sapkái. Helikopter a mező­gazdaságban A mezőgazdaságban ma már az év tíz hónapjában alkalmazzák a repülőgépe­ket, amelyek a rendelkezesre álló munkanapokat kihasz­nalva növényvédőszereket, műtrágyát és más kémiai anyagokat szórnak ki a föl­dekre. A szakemberek sze­rint most eljött az ideje an­nak, hogy a mezőgazdasági repülőgépek mellett létjogo­sultságot adjanak a helikop­tereknek is. A repülőgépek ellen ugyanis van egy kifogás — emiatt kénytelenek bizonyos növényi kultúrák esetében elállni a repülőgépes nö­vényvédelemtől. Arról van szó, hogy a gép aerodinami­kai tulajdonságai kihatnak a szórófejből kiáramló vegyi­anyagra. A külső szárnyvé­geken fellépő légörvények és a légcsavar által keltett áramlás megváltoztatja a ki­áramló vegyianyag szemcséi­nek mozgását és ezért a per­metté nem oszlik el egyen­letesen a növények felüle­tén. A helikopter alkalmazásá­ra főképpen a szőlőbetegsé­gek leküzdésénél van szük­ség. A szakemberek a szov­jet K—26-os mintájú heli­koptert akarják elterjeszte­ni, ez a típus ugyanis szá­mos kedvező tulajdonsággal rendelkezik. Amikor a heli­kopter egyhelyben lebeg, ak­kor csavarszárnya lefelé irá­nyuló légmozgást idéz elő, amely magával ragadja a permetlét. Az anyag szem­cséi egy irányban mozognak és nagy erővel „csapódnak be". Demizsonos elnök Ezt a nevet csak akkor elindul, vé- ott megállapodott, én aggattam rá, a gigjárja a hivata- indult tovább. Ám. szokásáról. Jó szo- lókat, a vállalato­kás. eddig még a kat és kész. Min­leRtöbb esetben den sikerül. Egy­bevált. A Szeged- szóval jó elnök, tői távol eső szö- Igaz. a minap rá­vetkezet elnöke fázott egy kicsit, rendszerint ezzel Éppen itt. Szege­járta. s egyenRet- den. Bement az t,, üRves-ba.ios dol- egyik emeletes Rait. No, ne ért- székházba, a vá­6Ük félre egymást; ros egyik vezető nem személyi emberéhez. Elő- rod. ügyekben kilin- terjesztette kéré- újra cselt ő, dehogyis, sét. szabályosan. A közös, a terme- annak rendje, szajöhetsz hoz­löszövetkezet ér- mód.ia szerint. S zám. 6 meglátod, dekében. A pálin- akkor jött a meg­ka igazán olcsón lepetés. Kereken jött. 6a1át fözdé- elutasították, jük volt. kicsit bü- ..Nem megy ez dös. de eredeti kis- így barátom, 6em­üsti. Bor is terem miképpen. Sza­a környéken. Fel bálvellenes." tehát az útra. a — Nem? gépkocsi meg — Nem. könnyen elbírja a — No. maid demizsont. meglátjuk. Sokan. 6okfelé S elindult az ismerik a demi- üveg. a demizson zsonos elnököt, vándorútiára. Jár­Valami hiányzik a ta körben, a meg­szövetkezetben. szokott . útját. Itt­hiába. Kis idő múlva csoda tör­tént. mert a demi­zsonos elnök vtez­szakanvarodott a szóban forgó szék­házba. — Na. látod, mondtam neked, amit nem lehet, nem lehet. Ha aka­most kezd a körbejá­rast. és akkor visz­újra csak ezt mondom. Mert ezt mondhatom. A demizsonos elnök hazament. Bizonyára azóta ls gondolkodik, mi­tévő legyen. Hiá­ba. csodák manap­ság is megeshet­nek. Isten bizony, ha italos lennék, sajnálnám azt a megszégyenült de­mizsont. 1 Sz. L. I. / Csak határozottan — Az utóbbi időben kicsit elhidegül léi tőlem, Lajos! történelmi emlékeztető DÉIMAűYARORSZAű 1945. február 28. A NAP HlREI: AZ AM ERIKAI CSAPATOK KÖLN­HÖZ KÖZELEDNEK — NAGY SZOVJET ELŐNYO­MULÁS POMERANIÁBAN ÉS POROSZORSZÁGBAN — LÉGITÁMADÁSOKKAL ELPUSZTÍTOTTÁK TOKIÖ IPARKÖRZETÉT. szegedi polgár megáll, fölte­szi okuláréját, nézegeti a képeket, megcsóválja a fe­jét, hümmög valamit. Akik a közelben állnak, ámuldozva értik meg a szavát: „Nono — hümmögi —, nem mind arany, ami fénylik. Nem kell mindent készpénznek venni. Huncut találmány az a fotografáló masina..." Ügy tesz, mint az anekdota­beli vidéki magyar a buda­pesti állatkert zsiráfketrece előtt: amikor följut a fejéig, magabiztosan jelenti ki. hogy ilyen állat pedig nincs. Távirat a fő­parancsnoknak A Vörös Hadsereg 27 éves fennállása alkalmából Roo­sevelt, Churchill és De Gaulle is meleg hangú üd­vözlő táviratot küldött Jo­szif Sztálinnak, a Vörös Hadsereg főparancsnokának Roosevelt táviratából: legőszintébb köszönete­met fejezem ki önnek, mint hadsereg-főparancsnoknak, hogy a német fasiszta elnyo­mók felett közös győzelmet arathattunk. A Jaltában ho­zott rendkívül fontos hatá­rozatokban sikerült a győze­lemnek és a tartós békének szilárd alapjait lefektet­nünk." Fiatalok nagygyűlése Szokatlan frisseség áradt Churchill táviratából: „A a város utcáin. A sugárutak Vörös Hadsereg olyan gvőzel­mekkel ünnepli 27. évfordu­lóját, amelyek határtalan bámulatra ragadják szövet- Magyar DISZ szegedi szer­ségeseit és egyúttal eldöntik vezete nagygyűlésén hitet tegyenek a független, de­mokratikus népi Magyaror­irányából fiatalok sietős csoportjai meneteltek a Bel­városi Mozi felé, hogy a a német militarizmus sorsát. A jövő nemzedék éppen olyan feltétlen adósa lesz a sza§ mellett. Vörös Hadseregnek, mint mi, akik tanúi lehetünk a nagv győzelmeknek." A nagygyűlés szónokának beszédéből: „Szövetségünk a demokra­Dr Gaulle tábornagy táv- tikus Passzt, munkás és iratából: „A Vörös Hadsereg értelmiségi ifjúság szövetsé­ma harcban és gvőzelomben ge- A parasztifjúság a föld üli meg ünnepét. Kérem. Marsall Ür. tolmácsolja a parancsnoksága alatt álló reformot akarja, hogy végre lerázhassa magáról azt a láncot, amellyel nemcsak a dicső seregeknek a francia nyomorhoz, hanem egyúttal nép háláját és elragadtatá­sát." Tamások A Délmagyarország 1945. február 28-i vezércikkéből: a testi és szellemi elnyo­mottsághoz is odakötözték. A DISZ minden erejét latba­veti, hogy segítségére sies­sen a parasztifiúságnak. Kö­veteli a földreform legsür­gősebb megoldását. Egyúttal felhívja a figyelmet a kö­A szegedi polgár nyugod- 7eiBő mezei ' munkára. tan sétál a békés szegedi utcákon. Végigjárja a piacot és szörnyülködik a viharo­san növekvő árakon, mert mégiscsak hallatlan, hogy a tojásért ismét 10 fillérrel többet kérnek, de felment a tejfelnek, túrón jk, csirké­nek. babnak, répának az ára is. Mégiscsak hallatlan, hogy ilyenek a közállapotok! Mire való a hatóság, kérlekalás­san, ha még az árdrágítás­nak sem tud gátat vetni, és nem tudja megakadályozni azoknak a falánk pestieknek ideözönlését? Maholnap odajutunk, kérlekátossággal. hogy sorba kell állni egy-egy jobb falatért a piacon ... Azután elvetődik azon ki­rakatok elé. amelyek mögül a fasizmus vérebeinek buda­pesti rémuralmáról készült pillanatfelvételek libegnek bosszúért, megtorlásért. A részt vállal a közös munká­ból." Mérgező plankton Az Északi-tenger 1968 ta­vaszán Anglia partjainál te­le volt döglött hallal és vízi' madárral. Az angol biológu­sok kivizsgálták a pusztulás okát és megállapították, hogy az Északi-tenger planktonjá­ban megtalálható egy rend­kívül ritka mérgező növény, amely az idegrendszert meg­bénító erős mérget tartal­maz. Ezzel magyarázható a halak és madarak tömeges pusztulása. Mocsár Gábor: a hegy fölött Az átlagos életkor változásai Az átlagos emberi életkor 1975-ben már 75 évre tehető. 1750 körül még mindösfeze 30 Az emberi életkor meghosz­ev volt. 1850 körül. Pasleur szabbodásáról szólva nem fe­felfedezése után már 40 év. ledkezhetünk meg azonban 1910-ben. amikor már ren- arról sem. hogv fontos szere. delkezésünkre álltak a szul- pe \ an ebben a csecsemőha­fonamidok. az átlagos élet- landóság jelentős csökkenő­kor 50 évre emelkedett. 1945- sének. Azzal például, hogy a ben. amikor az antibiotiku- csecsemőhalandóság 25 szá­mok siettek az orvostudo- százalékra csök­many és az ember segítsé­gére. 60 év lett az átlagos kent- ^ átlagos emberi élet­életkor, 1980-ban 70 volt és kor 12 évvel növekedett. 4 DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1970. FEBRUÁR 28. 19. — No. persze, rekordokat em­lítek, amiket csak ritkán tu­dunk produkálni. Sok szerencsés összetevő kell az ilyen sikerhez. Így például 1960-ban Pusztaföldváron az egyik fúróberendezésünk huszonnégy óra alatt 789 métert haladt a föld mélyébe. — Szinte hihetetlen. Mint a kés a vajba. — Lapos hasonlat. Mit mond ak­kor, ha megismeri az egyik algyői fúróberendezésünk teljesítményét ? Ez a berendezés huszonnégy óra alatt 1063 méteres előrehaladást ért el. Ismétlem, ezek kimagasló rekor­dok — sokkal többet mond a techni­kai felkészültségről és a fejlődésről például az, hogy az Alföldön, az egy fúróberendezéssel fúrt méterek mennyisége az ötvenes évektől kezd­ve mostanáig megháromszorozódott. Igaz, hogy a technikai felszereltsé­get nem is lehet hasonlítani az ak­kori színvonalhoz. Igenis, bátran mondhatom, hogy a kor színvonalán, egyben-másban valóban világszínvo­nalon állunk. Csak kuriózumként mondom, hogy Irakban, a bagdadi olajmérnöki egyetemen évek óta ta­nít egy kiváló magyar olajmérnök, Szurovy Pál. Olvashatta olykor-oly­kor a beszámolóit az Élet és Tudo­mány című lapban. Nos, miután évek óta távol van, haza akar jönni. És az iraki kormány ragaszkodik hoz­zá. hogy ha hazajön, a helyére újra magyar professzor jöjjön. Elképzel­heti, milyen elismerése ez a magyar kőolajbányászatnak, hiszen jól tud­juk, az iraki olajkutatást és olajbá­nyászatot az angolok alapították, ők szervezték meg — és hát ők is ér­tenek ám a szakmához. — Igazán nagyon imponáló dol­gokat mondott. Egészen fellelkesített. Mondjon még ilyet. Szeretek oly­kor fellelkesedni. — Nem azért mondom, de például nagyon fontos megítélési szempont az is, hogy milyen sikeresek a ku­tató és feltáró fúrások. Elmondha­tom, hogy a mi legutóbbi alföldi, elsősorban algyői kutató fúrásaink, lemélyített kútjaink több mint ki­lencven százaléka termelésbe állít­ható. Termelöképes, produktív kút. A világszínvonal ebben az összefüg­gésben körülbelül 60—65 százalék. — Szép. fo ez is imponáló. A ma­gyar geológusokat és olajbányász­szakembereket illeti érte a dicséret. — fo persze, a magyar Alföldet is. Az itteni geológiai viszonyokat. Ha ugyan megérdemli a dicséretet, mert bizony az Alföld elég nehéz feladatok elé állított bennünket. Azt is mondhatom, rákényszerftett ben­nünket. hogy tanuljuk meg a szak­mát még jobban, szedjük össze min­den tudásunkat. Bizonyára tudja, hogy a mi olajbányászaink, a legré­gibb, legtapasztaltabb gárdája a za­laiakból tevődik össze. — Hogyne. Igen sok gyakorlott fúrómester, műszaki ember jött át Zalából, ide az Alföldre. — Ezeknek a régi embereknek is, az Alföldön szinte újra meg kellett tanulniuk a szakmát. Az itteni geológiai viszonyok teljesen új fel­adatok elé állították őket. A ma­gyar olajbányászat voltaképpen az algyői mezőn érte el nagykorúságát. Itt ugyanis nehezebb, bonyolultabb a« fúrás technikája. — f Mivel tudná ezt egyszerűen, laikusok számára is érthetővé tenni? — Egészen egyszerűen arról van szó, hogy itt — a nagy mennyiségű földgáz miatt — mások a nyomás­viszonyok. A Dunántúlon az volt a legbiztosabb jele, hogy megtalálták az olajat, hogy a kút mélyében le­csökkent a nyomás. „Csökken a nyomás — jelentette a íúrómester —, megtaláltuk oz olajat". Itt. az Al­földön pedig épp ellenkezőleg van. Itt a hirtelen keletkező nagy gáz­nyomás jelzi, hogy benne vagyunk a szénhidrogén-tárolóban. Kicsit túloz­va úgy is mondhatnám, hogy a fúró-' mester ilyenkor azt jelenti: „Repül a cső. repül az egész berendezés, megtaláltuk a szénhidrogént". Erre mondom én, és emiatt mondom, hogy itt lett nagykorú az olajbányászat, Itt mindenkinek új dolgokat kellett megtanulnia, nem érhettük be sem a régebbi szakmai felkészültséggel, sem a régebbi műszaki színvonallal. tFolytatjuk) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom