Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

Elbúcsúztatták Révay Józsefei Pénteken délután a Far­kasréti temetőben mély rész­véttel vettek végső búcsút dr. Révay Józseftől, a 89 éves korában elhunyt írótól, klasszikafilológustól, az iro­dalomtudományok doktorá­tól. A ravatalnál először Ke­szi Imre mondott gyászbe­szédet a Magyar írók Szö­vetsége és az elhunyt bará­tai nevében. Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem és az Ókortu­dományi Társaság részéről Harmatta János mondott bú­csúztatót. (MTI) Dorogi Imre világa A „legszegedibb festőt" mutatta be tegnap, csütörtö­kön este a Bartók Béla Mű­velődési Központ: Az én vi­lágom című sorozatának ke­retében az idős mestert, Do­rogi Imrét ismertette meg az érdeklődőkkel. A kama­rakiállítással egybekötött múvészest keretében Vinkler László festőművész, főis­kolai tanár kérdéseire vála­szolt Dorogi Imre, s elmond­ta mindazt, amit annyi éven át színnel, vonallal próbált megfogalmazni: hogy az Al­föld ihlette művészetét, hogy a szülőföld hatása alól meg­szabadulni nem is akart, de nem is tudott. Érzelmi kötő­dése a művelődési központ­ban bemutatott újabb, ré­gibb képein is szembetűnik. Az a lebegő „szín-fény" ví­zió teszi széppé valamennyit, amely megkülönböztető saját­ja, amitől igazán erős festő­egvéniség. A sikeres esten közremű­ködött Janka Béla, a Szegedi Nemzeti Színház tagja, va­lamint a Bartók Béla Ka­marakórus, Kardos Pál ve­zényletével. A Dorogi-est szerkesztője — miként a korábban meg­tartott és hasonlóképp sike­res Tápay-esté —: Laczó Ka­talin volt. A. L. Szövetkezelek a minőségért Kik nyerték az egyéves vetélkedést? Abból a nagyarányú jubi­leumi versenymozgalomból, mellyel az üzemek dolgozói felszabadulásunk 25. évfor­dulóját és a Lenin-centená­riumot köszöntik, nem ma­radnak ki a szegedi, Csong­rád megyei kisipari szövet­kezetek sem. így például a Szegedi Mér­legkészítő Ktsz kollektívája az 1970-re előirányzott terv túlteljesítésére törekszik, a lakosság számára végzett munkáknál jobb szervezéssel igyekeznek gyorsabb átfutást elérni. Minőségi vállalásaik­hoz hasonlóak a Szegedi Mértékutáni Szabó Ktsz tö­rekvései. Jó minőség, a szol­gáltatásokban pedig 2 szá­zalékos emelkedés — ez a szabók felajánlása. A Minő­ségi Ruhajavító Ktsz 1970 első negyedévi termelését 15 százalékkal növeli a tavalyi­hoz képest, ezen belül legszá­mottevőbb a javító-szolgálta­tó tevékenység, a méretes munka. A Szegedi Gumiipari Ktsz­ben az önköltségcsökkentés, a gazdaságosság, a minőség javítása a brigádok program­ja. Ennek valóraváltásában részt vett az az öt szocialista címért küzdő brigád is. Fej­lődött a szocialista brigád­mozgalom a Csongrád me­gyei Fodrász Ktsz-ben is; Csongrádon és Makón szin­tén új brigádok alakultak. A szolgáltatások színvonalának emelése legfontosabb célki­tűzésük. A mostanában sokat fejlődött Szegedi Gépjármű­javító Ktsz műhelyeiben is ilyen törekvéseket mutatnak a felajánlások. A Szegedi Üveges Ktsz munkásai a minőségjavítást, az éves terv 5 százalékos túl­teljesítését tűzték ki célul. A lakosságnak végzendő ja­vító-szolgáltató tevékenység­ben pedig azt, hogy két nap­pal csökken az átfutási idő. A szőregi Szeged Járási Épí­tő Ktsz kollektívája ugyan­csak a határidők betartását, rövidítését vallja fő felada­tának, erre, valamint a mi­nőségjavulásra tettek fel­ajánlásokat. A Szegedi Uni­verzál Ktsz dolgozói egyebek közt olyan új cikk gyártásán munkálkodnak, amely jelen­tős importot takarít meg népgazdaságunknak. Űj akció elindítói a Szege­di Felszabadulás Asztalos- és Kárpitos Lakberendező Ktsz Zalka Máté szocialista bri­gádjának tagjai. Lenin szüle­tésének 100. évfordulója tisz­teletére a munkaverseny ke­retében külön versenyre hív­ják valamennyi szövetkezeti brigádot, munkabrigádot és ifjúsági brigádot. Tavaly februárban a Hód­mezővásárhelyi Elektrofém Ktsz dolgozói hívták szocia­lista munkaversenyre a me­gye szövetkezeti munkásait. A verseny értékelésére hi­vatott bizottság tegnap dél­előtt elemezte a felhíváshoz csatlakozott 42 szövetkezet teljesítményét. Javaslatuk alapján a Csongrád megye Kiváló Kisipari Szövetkezete cím viselésére jogosult a Hódmezővásárhelyi Elektro­fém Ktsz, a Makói Cipész Ktsz és a Hódmezővásárhelyi Szabó Ktsz. Iparáganként a következő helyezéseket állapították meg: a cipő, bőr és szőrme­iparban első a Makói Cipész Ktsz, második a Makói Szíj­gyártó Ktsz, harmadik a Sze­gedi Szúcsipari Ktsz. Az egyéb iparágban a Szegedi Univerzál Ktsz és a Makói Béke Vegyes Ktsz osztozik az első helyen, második a Hódmezővásárhelyi Kerámia, harmadik a Sándorfalvi Ál­talános Járási Ktsz. Építő­iparban: a Hódmezővásárhe­lyi Építő Ktsz mögött a Sze­ged Járási Építő Ktsz. a má­sodik, harmadik a Csanád­palota—Pitvaros Vegyes Ktsz. A faiparban első a Csongrád megyei Papírfel­doldozó Ktsz, második a Szentesi Asztalos Ktsz. A textilruházati ágban a Hód­mezővásárhelyi Szabó Ktsz mögött a Csongrádi Szabó Ktsz a második, a Szegedi Ruhajavító Ktsz a harmadik helyezett. A szolgáltató ipar­ban első a Szegedi Gépjár­műjavító Ktsz. második a Szegedi Fényképész Szövet­kezet. A Pécsi Balett úr'abb bemutatója A veronai szerelmesek mártíriuma A tizedik életévéhez érke­zett Pécsi Balett ezekben a hónapokban több felköszön­tőt kapott. A legutóbbit Vi­tányi Ivántól, aki egyebek között méltatja a társulat erőfeszítéseit, hogy, műfaju­kat, a balett, a tánc, a moz­gás kultúráját a teljes mű­vészet rangjára emeljék. Eck Imre igazi kortársi művé­szetet ad — írja tovább az Üj írás hasábjain —. jólle­het divattá vált „táncos" kö­rökben szidni állítólagos tán­con kívüli megoldásaiért. Pe­dig a táncot csupán eszköz­nek. nyelvnek, „cifra szolgá­nak" tekinti a művészet szol­gálatában. A Pécsi Balett csütörtök este újabb bemutatót tartott Szegeden. Nem Eck Imre koreográfiáját: ezúttal a ku­bai vendégművész Alberto Alonsoét elevenítették meg. Tanulságául, hogy amit ed­dig csináltak, korszerű, kor­társi művészet, hogy Alonso és Eck Imre azonos nyelvet beszél, s hogy a balett a Ba­lettben is lehet cifra szolga: társmúvészetnek szegődhet hozzá a szó. a zene, a formá­ció művészete — egy telje­sebb. egyöntetűbb, mai szel­lemű mondanivaló megfogal­mazására. Ilyen szintézis, a kifejezési lehetőségek ilyen kátkapcsolása jellemzi A ve­ronai szerelmesek mártíri­urnát. A balett csupán anya­nyelve. ha tetszik, alapnyel­ve ennek a kétrészes kom­pozíciónak. De ahhoz, hogv belőle kiléphessenek, úgy kell beszélniök az alapnyelv ha­25 évvel ezelőtt, 1945. február 27-én SS géppisztolyok sortüze oltotta ki Vasvári Miklós éle­tét. A madártani tUj; dománynak e nagy­nevű művelője 1898­ban Szegeden szüle­tett. Iskoláit Temes­váron és Szegeden végezte, s a szegedi egyetemen avatták doktorrá. Itt már ke­vesen emlékeznek reá. de neve a hazai és nemzetközi tudo­mányos irodalomban annál inkább ismert. A madártani intézet­nek főadjunktusa volt. Nincs az or­szágnak olyan része, melyet fel nem ku­tatott. s Magvaror­szágon több új ma­dórfajt mutatott ki. főleg a ragadozó madarak között. Kedvelt kutatóterü­lete volt az alföldi szikesvilág. köztük a szegedi Fehértó is Bebarangolta Kis­Azsiát. a Fekete-ten­ger partjait. Ankara környékét, megmász­Egy tudós emlékezete ta a bythiniai Olym­pust, eljutott a me­zopotámiai határig. Igen gazdag anyagot gyűjtött, melyet a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott. Tanul­mányútjait igen mi­nimális hivatalos tá­mogatással, nélkülö­zésekkel — gyakran éhezve — küzdötte végig. Rengeteg ér­tékes tanulmányt írt. ismeretterjesztő elő­adásokat tartott. 120 kidolgozandó témát tűzött maga elé, ennek jó része azonban az intézeti asztala fiók­jában maradt. Ha­zánkban a táplálko­zástant. a bromato­lógiót önálló tudo­mányággá fejlesztet­te. Megszervezte a magyar madárvilág szinkron megfigyelő hálózatát. Ezen ak­ciója azóta nemzet­közi széles területre terjedt ki összekötve madárszámlálássál. A magyar ornito­lógiónak világhíres fellegvára, a Hermán Ottó által alapított Madártani Intézet a második világháború harcai során a tűz martaléka lett. Porrá égett az intézet vi­lághíres gyűjtemé­nye. könyvtára és az épületben Vasvári Miklósnak hatalmas, nagy tudományos értéket képviselő gyűjteménye, feldol­gozásra váró anyaga, tudományos feljegy­zései. elkészült, pub­likálásra váró mun­kái. j 1945-ben meghalt Vönöczky Jakab az intézet nagytudású, szorgalmas igazga­tója. a magyar ma­dártan porba sújtva, szinte , a feltámadás reménye nélkül mégis életre kelt. Ez elsősorban Vasvári Miklósnak köszönhe­tő. Az általa meg­szervezett fiatal gár­da vette kezébe az elejtett fonalat és nyomdokain elindul­va iránymutatásai útján újra felvette a munkát. Vasvári Miklós Szeged szülötte volt. emlékének Szeged városa is tartozik. Az 50-es években ja­vaslat érkezett a vá­ros tanácsához, hogy tudós fia emlékére utcát nevezzen el. A város hatalmas fej­lődése során az új városrészeken — leg­kedvezőbb volna a javaslatban megje­lölt újszegedi város­részben — talán le­hetőség nyílna arra, hogv a város nagy­nevű fia emlékére utcát nevezzen el. Dr. Beretzk Péter gyománvo6 szókincsét, mi­ként az avantgarde festő sem mellőzheti a raiztudást. az ecsetkezelés tökéletesen el­sajátított iskoláját, vagy a modern komponista a klasz­szikus összhangzattan és el­lenpont szabályait. Jóllehet, ezek a képességek legtöbb­ször csak mögöttes koreográ­fiai kívánságokban derülnek ki. A veronai szerelmesek balettanyagának skálája fur­csa. extatikus. feszített, dissz­harmonikus világban mozog. A történet Shakespeare Rómeó és Júliája. Narrátor vezeti be, magvarázza és zárja le az előadást. Bánffv György férfias orgánuma Shakespeare korának leve­gőjét idézi fel. A táncosok olykor a dráma szövegrész­leteit is elmondják, ami fi­zikailag sefn könnyű: gyors ugrások, forgások, emelések utón, megterhelt szervezet­tel nehéz beszélni, összetett a feladat, magasak a köve­telmények. A történet szer­kezetileg két párhuzamos szálon halad. Az előtérben a Montague és Capulet csa­lád hívei zörgetik kardjukat, itt játszódik le a tényleges cselekmény, míg a háttér­ben. a belső színpadon ko­rabeli misztériumjáték kíséri az eseményeket, a Termé­szet. a Szerelem, az önzés, az önkény, az Ármány, a Képmutatás és más allego­rikus szereplőkkel. Az ötlet Shakespeare-től való. körül­belül úgy. mint a Hamlet­ben vándorszínészek néma­játéka idézi vissza a vér­nősző király testvérg.vilkos­ságát. A gonoszság, a vér­bosszú. az esztelen acsarko­dás és a konvenciókat átlé­pő. megtisztító szerelem el­lentmondása. összeütközése, tragédiája A veronai szerel­mesek martíriuma. És per­sze Shakespeare korszerűsé­gének úiabb bizonvítvánva. Rómeó: Csifó Ferenc és Jú­lia: Handel Edit új megoldá­sokkal. kifejezési lehetősé­gekkel gazdagította a legen­dás szerelmesek évszázado­kon át újra és újra fogalma­zott alakját, N. I. Szegedi termékek síkere Moszkvában A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat vezérigazgató­ja, Tóth László tegnap, pén­teken délelőtt tájékoztatta a saitó képviselőit a nagyválla­lat Moszkvában megrende­zett önálló kiállításáról, ta­valyi gazdasági eredményei­ről és az idei elképzelések­ről. A tájékoztatón érdekes tényeket hallottunk a hazai kenderfeldolgozó ipar legna­gyobb gvárának életéből. A kiállítás és termékbe­mutató aktualitását mi sem magyarázza jobban, mint az. hogy a szegedi nagyvállalat­nak legnagyobb vevőpartne­re a Szovjetunió. Ebben az esztendőben Szegedről több mint 4 millió rubel értékben szállítanak ponyvaféleségeket a Szovjetunióba. A nemrég lezajlott bemutatón azonban felhasználták az alkalmat arra is, hogy az eddigi 4—5 féle termék mellett (ennyire korlátozódott az adásvétel) bemutassák a gyár többi áru­ját is. hogv nagyobb válasz­tékot kínáljanak a szovjet piac képviselőinek. Egy-két dologban konkrét megállapo­dások is születtek. A szegedi gyár ajánlata kecsegtető: a ponyvaanva­gokat konfekcionálva kínálja vásárlóinak. így sátrakat, gépkocsiponyvákat, kamion, takarókat méretre szabva szállítanak. A moszkvai be­mutató megnyugvással tölt­heti el a szegedi kenderioar dolgozóit, a szovjet piac igé­nve akár évtizedekre is sta­bil marad számukra. A vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy a múlt év­ben eredménvesen gazdál­kodtak, tovább korszerűsítet­ték gépparkjukat, és termé­keik választékát jelentősen bővítették. Nyereségük olyan mértékű volt. hogy a követ­kező hónap végén átlagban 20 napi munkabérnek meg­felelő összeget osztanak ki dolgozóik között. Idén tovább erősödik a szegedi kenderfeldolgozó ipar. A vállalat 500 ezer ru­bel és 100 ezer dollár érték­ben vásárol modern gépe­ket. s 43 millió forintos hi­tel segítségével az újszegedi központi gyár területén fel­építenek egy korszerű szövő­üzemet. Több előadás, kibernetikai tanfolyam Ülést tartott a TIT megyei elnöksége A Tudományos Ismeret­terjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetének 1969. évi tevékenységéről, vala­mint idei terveiről tárgyalt tegnap, csütörtökön délután a megyei TIT-elnökség. A társulat Kárász utcai klubjá­ban megtartott ülés résztve­vői dr. Kiszely György egyetemi tanár, az ismeret­terjesztő társulat Csongrád megyei szerevezetének elnö­ke előterjesztése alapján fejtették ki véleményüket az írásban közreadott jelen­tésről, illetve az újabb kez­deményezéseket tartalmazó anyagokról. A szervezet elmúlt évi is­meretterjesztő munkáját jól jellemzi a megtartott előadá­sok száma: 1969-ben össze­sen 4 ezer 785 előadásra ke­rült sor; 1100-zal többre, mint 1968-ban. Szegeden kü­lönösen megszaporodott az előadások száma; mintegy 700-zal tartottak többet, mint egy évvel korábban. Az üzemi ismeretterjesz­tésben főképp a közgazda­sági és műszaki témák vál­tottak ki nagy érdeklődést, különösen akkor, ha tanfo­lyamrendszerű formában dolgozták fel azokat. A mezőgazdasági dolgozók viszont mérsékeltebb érdek­lődést tanúsítottak: változat­lanul kevés TIT-előadás volt mind a tsz-ekben, mind az állami gazdaságokban. Az „egyéb helyeken" meg­tartott előadások részaránya volt: a legmagasabb. A kul­turális intézményekben, a kereskedelmi, hivatali dolgo­zók, a fegyveres erők tagjai számára tartott ismertetések az összes előadásoknak több mint 40 százalékát tették ki. Különösen nagy érdeklő­dést váltott ki néhány spe­ciális TIT-tanfolyam. Közü­lük is elsősorban a Bolyai Intézet kibernetikai labora­tóriumában megindított programozóképzö sorozat, amelynek hallgatói a sikeres vizsgák után oklevelet kap­nak. Hasonlóképp népszerű­ek az idegennyelvek audio­vizuális tanfolyamai. 1970-ben néhány kiemelt rendezvény gazdagítja a TIT Csongrád megyei szer­vezetének programját. A szabadtéri játékok ideje alatt ismét megrendezik a pedagógiai nyári egyetemet, augusztus második felében pedig — nemzetközi jelleg­gel — pá'yaválasztási ta­nácsadói konferenciát tarta­nak. Ugyancsak gazdag progra­mot ígér az a munkaterv is, amely a hazánk felszabadu­lásának 23. és Lenin szüle­tésének 100. évfordulójával kapcsolatos sorozatokat, elő­adásokat tartalmazta. A jelentéshez, valamint az előterjesztésekhez a TTT­elnökség számos tagja szólt hozzá. Többen szorgalmazták egy rendszeresen mesielenő TIT-kiadvánv — folyóirat — útnak indítását. Az elnökségi ülés. Molnár Zoltán meavei TIT-titkár felszólalása után. dr. Kiszely Györav elnök zárszavával ért véget. Hangverseny a Liszt Ferenc Zeneiskolában Ebben az évben kapott hivatalosan is polgárjogot a zeneiskolákban a kamaraze­ne-oktatás. A Liszt Ferenc Zeneiskola növendékei a XII. Országos Kamarazene Fesz­tivál előkészületei során részt vettek a megyei és a — három megye versenyzőit felvonultató — körzeti dön­tőkön is. Azok. akik megsze­rezték az országos versenyen való részvétel jogát — Sallai Endre, Pip Éva, Maj­zik Rozália. Erdei Klára, Gárdián Gábor. Nádor Ka­talin. Horti Viktória. Fekete Márta, Murányi Éva. Papp Katalin. Murányi László, Nagy Márta. Stanics And­rea, Szurdi Ágnes — a töb­bi kamarazene-csoporttal együtt hangversenyen mu­tatkoztak be a szép számú érdeklődő közönség előtt. Ez volt az intézet bérleti hang­verseny-sorozatának negye­dik előadása. SZOMBAT, 1970. FEBRUÁR 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom