Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

Április 4-én Díszszemle Budapesten (Kiküldött munkatársunk telefonjelen, tese.) A Honvédelmi Minisztérum politikai főcsoport-főnöksége tegnap, pénteken sajtótájékoztatót tartott. Horváth István ezredes ismertette a magyar fegyveres erők nagyszabású díszszemléjének előkészületeit hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére. Az idei díszszemle a főváros Dózsa György terén minden eddigit felülmúl és keresztmetszetét adja a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom és a munkásőrség fejlődésének. A díszszemlén a fegyveres erök legjobb egységei vesznek részt, A szemlén hozzák Rákóczi kurucainak. Kossuth honvédeinek. az 1919-es vörös hadseregnek és a magyar partizánmozgalomnak a zászlóit is. korabeli ruhákba öltözötten. A szárazföldi csapatok felvonulása után a légierő parádéja következik, majd a budapesti fiatalok színes felvonulása. A díszszemlén hadiöltözetben vonulnak fel a csapatok. Ezután a katonák először öltik magukra új és tetszetős kimenő egyenruhájukat. A hadseregbeh is folyik a jublieumi verseny. Ez a katonai kötelességek minél tökéletesebb elsajátítására, az eszközök óvására, az anyagtakarékosságra vonatkozik. Fegyveres erőink éppúgy készülnek a jubileumra. a Lenin-centenáriumra, mint a gyárak, földek és irodák dolgozói. Ennek kiemelkedő állomása lesz a díszszemle, amely április 4-én délelőtt 10 órakor kezdődik és 50 percen át tart. M. S. Bővítik a Dunamenti Hőerőművet A jelenleg hatszáz mega- j watt villamos energiát termelő Dunamenti Hőerőmű a következő években tovább bővül. A már működő hat) gépegység után 1975-ig újabb energiatermelő blok-) kok épülnek. A szabadban álló. s az időjárás viszontag-, ságai ellen nyitható sátortetővel védett hat egység egyenként 215 megawatt villamos energiát ad majd az országos hálózatnak. Nyolcezren a száz felé Befejeződött a népszámlálás egyik hagyományos részmunkája. az összeírás utóellenőrzése — közölték a Központi Statisztikai Hivatalnál. Egyébként megkezdődött a népszámlálás első. részletesebb tanulmányának előkészítése. Ennek egyik érdekessége az úgynevezett mintavételi eljárás alkalmazása. Ugyanis a népszámlálás teljes anyagának feldolgozása körülbelül három évig tart, tehát a minden kérdésre választ adó adatgyűjtemény előreláthatólag csak 1972 végén készül el. A népgazdasági és egyéb tervezésnek azonban — különösen a negyedik ötéves terv előkészületeit figyelembe véve — már jóval korábban szüksége van megbízható adatokra. Ezt hivatott megoldani az egyszázalékos mintavételi eljárás. Az összeírás teljes anyagából tehát kiemelik minden századik kérdőívet, azaz ezt a részanyagot gyorsított ütemben feldolgozzák, s ilyen módon ez év végére a legfontosabb adatokat országos és megyék szerinti összesítésben is közölni tudja a KSH. Kezdetét vette egy másik érdekes munka is: az ország 90 éven felüli lakosainak adatait külön kigyűjtik. s részletesen megvizsgálják. A legidősebbeket — számuk a • *> Ötvenegy millióval gazdálkodik az /. kerület ülést tartott az I. kerületi tanács Tegnap délelőtt ülést tar- mogatja az iskolai munkát. . sokan kifogásolták a város tott az I. kerületi tanács, öt hozzászólás után a tanács Napirend előtt szavazásra elfogadta a beszámolót, bocsátották a tanács veze- Második napirendként az tőségének változását. Dr. 1969-es fejlesztési alap felVarga Jánost — más mun- használásáról, valamint az kakörbe helyezése miatt — idei költségvetésről, és a a vb elnöki teendők alól ér- fejlesztési alap gazdálkodási demei elismerésével felmen- tervéről tárgyaltak, Balogh tették. A végrehajtó bizott- Józsefnek, a pénzügyi oszságnak továbbra is tagja tály vezetőjének beszámolója marad. Korek Józsefné dr., alapján. Az idén az I. kerüvb-elnökhelyettest az I. ker. leti tanács 51 millió 77 ezer tanács végrehajtó bizottsá- forintos költségvetéssel gazgának elnökévé, Hörömpö dálkodik, s ebből legtöbbet Józsefet — nem függetlení- kommunális feladatokra — tett — vb-elnökhelyettessé, főleg utak javítására, építéPálfalvi Istvánt a vb tagjá- sére — fordít, de ugyancsak vá választották. . jelentős összeget költ az A tanácsülés első napi- egészségügyi és szociális rendi pontja a kerület álta- feladatok megoldására, valalános iskoláiban végzett mint az óvodák; iskolák és gyermek- és ifjúságvédelmi napköziotthonok céljaira. A munka volt. Kedves András- 8 miliő forintos fejlesztési né tanulmányi felügyelő be- alapból is égető gondokat számolója szerint a kerület oldanak meg — így az új11 áll alános iskolájának 5027 szegedi gázvezetéket, a Ko. tanulója közül a veszélyez- rondi utcai orvosi rendelőt tetett gyermekek szama 75, építik, fejlesztik a vízhálóvagyis mindössze a létszám zatot. Az idei feladatok 1,49 százaléka. A veszélyez- megvalósításához 759 ezer tetettség oka legtöbb esetben forint társadalmi munkát erkölcsi és nevelési ok, de a terveztek, gyermek jó irányba való A fontos témához hat tafejlödeset a rendezetlen nácstag szólt hozzá, kiemelcsaládi élet. az alkoholizmus, ve. hogy a mellékutcák épí. tisztasági állapotát, ugyancsak sok a panasz a buszközlekedésre. A TÁPÉI HAJÓJAVÍTÓBAN a tavaszt idézik a szabadtéri munkák. A hajóácsok, szerelők, lakatosok hozzáláttak a sójatéren felállított hajók, pontonok, uszályok javításához. Képünk egy tiszai ponton hegesztését mutatja be. mostani összeírás szerint or- j egészségügyi és szociális kö- tése mellett a főutak javítászágosan körülbelül 8000 — [ rülmények is kérdésessé te- sa sürgős, főleg Újszegeden szintén újból felkeresik az szik. A kerületi tanács a igen rosszak, sárosak az utósszeirók. kikérdezik őkel ! patronáló hálózat kiépítése cák. A 12 interpelláló taéletkörülménveikröl. I mellett segélyekkel is tá- nácstag is erről beszélt, de Rövidebb munkaidő fokozódó gondokkal NEB-vizsgálat tapasztalatai A népi ellenőrök nyolc sékeltebb eredmények születváJlalatnál vizsgálták meg a tek a múlt esztendőben, rövidebb munkaidő beveze- •• , . tésének tapasztalatait, hatá- OSSZGfUP£6S6K sait, továbbá azt is tanul- ' OO mányozták. hogy az iparvál- , .. ... lalatoknál bevezetett munka- nClKUl idö-csökkentés milyen hatásPersze a vállalatok megmagyarázzák a termelékenység csökkenésének okait. A rostkikészítőnél azt mondják, hogy rosszabb volt az alapanyag, s így több munkaráfordítás kellett a feldolgozásra. Hivatkoznak a rendelésal volt a kiskereskedelmi Különösebb probléma nem f^^^tofL^n!?" - o,xrzi- kesitesben bekövetkezett nehézségekre, változásokra. Itt kap helyet a bérpolitikai koncepció (pl. az egyes rétegek kereseti arányai; a bérrendszerek alakítása stb.). A prémium rendszére. a vállalaton belüli gyárak anyagi ösztönzésé, a nyereségrészesedés egyenekre való feloszlásának módja, a gyáron belüli üzemek bérgazdálkodási rendszere. a hosszú távú fejlesztésre való ösztönzés módja s minden olyan probléma. amely a tervkészítéskor előttünk ail. meg kell fogalmazni, s számszerű meghatározását kell adni. Ha kevesebb hibával, s eredményesebben akarunk dolgozni, ha azt akarjuk, hogy dolgozóink világosan lássák a kollektíva jövedelmének fejlődesi irányát (és benne a saját helyüket is), akkor ezzel a munkával ezt elérhetjük. Hátat fordíthatunk a spontaneitásnak, amelv sajnos még olyan sokszor megtalálható a gazdasági vezetésben. Ergonómiai szabályok A terv második fejezete az ember és technika viszonya, vagyis azok* a viszonyok, amelyeket mostanában ergonómia gyűjtőnéven szoktak összefoglalni. Ez a fejezet az ember és gép viszonyát, továbbá a gépi műnké emberre gyakorolt hatását akarja megtervezni. Célja, hogv az ember és a gép egészséges és optimálisan harmonikus együttműködését, liléivé az ehhez szükséges feltételeket előre megállapítsa. A tudomanyos-technikai forradalom korszakában lehetőség is. de nagy szükségszerűség is, hogv e problémakörrel magas szinten foglalkozzon a vezetés. A terv alfejezeteit csak címszószerüen sorolom fel. Ilyenek: a műszaki fejlesztés és szervezés (benne az új technikai eszközök, valamint a balesetelhárítással kapcsolatos Intézkedések). a munkaegészségügy és az általános higiéniai intézkedések; a munkásellátás; a szakmai oktatás és a vezetők továbbképzésé; a munkaélettani feladatok; a munkalélektani követelmények. Ez a felsorolás is azt mutatja, hogy nagyon fontos társadalmi (emberi) problémáról, a munka- és életkörülmények fogalmába tartozó dologról van szó. És ez is az életszínvonal része. Kell-e bizonyítani, hogy ennek érdekeben ma nagyon sokat tehetnek a vállalatok? Ügv hiszem, hogy ez nem szorul bizonyításra, még ha nem is mindig tesszük azt, amit szívünk szerint szeretnénk. Ennek a tervfejezetnek a beiktatása. illetve végrehajtása azt jelentheti, hogy a szűk szemléletű baleset slhárítási munka magas szintű, általánosan értelmezett ember—gép viszony tartalmat nyer. Ebből következhet az is, hogy a kollektív szerződések mellékleteként kidolgozott munkavédelmi szabályzat ergonomiai szabályzattá fejleszthető. Mikro-társadalompolitika A terv harmadik fejezete a mikrotársadalompolitika. Mindjárt felvetődhet az a kérdés: miért kell a gazdasági tervezésben a társadalompolitikai formációkat bevinni? Nem jelent ez kísérletet a politikai irányítás átvételére? Nem jelent ez valamiféle új köntösben megjelenő technokratizmust? Bár a kérdéseket jogosnak tartom, mégis azt. mondom inkább, hogy joggal marasztalható el az olyan gazdasági vezetés, amely az üzemi társadalompolitika fő vonalától távol tartja magát. Talán ez.a terület az. amelv a „munkamegosztás'' címén legtávolabb esik egynémely vezetőtől. A kulturális és sportfeladatok, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak támogatása, az üdültetési és turisztikai munka, az üzemi lakásépítési mozgalom stb. mind megannyi leheüzletek és a vendéglátás nyit- volt a Tisza Bútoripari Válvatartására és a közlekedés- lalatnál, a Szegedi Ruhare. Sajnos, a vizsgálat anya- gyárban s a Szegedi Ecset- i'i.i »/ a q ' ' L „ •) ga semmiféle kecsegtető és Seprűgyárban, de a vá- UlDOI 70 OTODOn C eredményt nem tárt fel, in- sárhelyi HÓDGÉP és a kább arról adtak számot az Kostkikészítő Vállalat elő- A népi ellenőrök nem tartellenörök. hogy több vállalat- készítő munkája nem volt ják lehetetlennek azt sem, nál nem készítették elő a rö- kifogástalan, s a kieső mun- hogy azok a vállalatok, amevidebb munkaidőre való át- kaidő pótlására készült ter- lyek nem készültek fel keltérést, következésképpen veik nem nyújtanak kellő lóképpen a rövidebb munezeknél a vállalatoknál mér- biztosítékot az áttérés za- kaidő bevezetésére, s jelenvartalan lebonyolítására, leg gondokkal küszködnek, VMMHMmmmMBMHRHMMi Sommás megállapítás: a ter- térjenek vissza időlegesen a vezettnél lényegesen rövi- régi munkaidőre. Érdekes ez debb idő alatt valósították a megállapítás, illetve javasmeg a munkaidő csökkenté- lat, bár nehezen lehet vele sét. de a vele párhuzamos egyetérteni. Inkább célravetermelékenységnövekedés a zető, ha a vállalatok a kőtervezett színvonal alatt ma- vetkező időszakban minden radt. adandó lehetőséget felhaszÉrdekes az a megállapítás, nálnak arra, hogy 44 órában hogy a vállalatok nem komp- is annyit vagy többet produlex módon, minden terület káljanak, mint régebben 48 összefüggésében dolgozták ki óra alatt. Ahogyan a vallasz áttérés terveit, hanem latok hatékonyságai meg lecsak egy-két terület para- het ítélni, komolyabb, szigo métereit vették figyelembe. Például nagyon szűkmarkúan foglalkoztak a belső tartalékok jobb kihasználásával, a gépállások mérséklésével, de különösen elmaradt a munkafegyelem javításából adódó lehetőségek kompenzálása. tősége az üzemi közérzet, az üzemi „klíma" alakításának. A politikai demokrácia üzemi érvényesülése úgy jelentkezik, hogy a gazdasági vezetés is ott él az „üzemi társadalom" minden dimenziójában. inint ahogyan minden dolgozó, valamilyen módon feltétlen részt vesz a vezetésben. Tervszerűeri kell tehát fejleszteni az üzemi demokráciát. és méghozzá olyan módon, hogy minden szervezet, mozgalom önmaga is maradion, de közösségi is legyen. Ez a gazdasági vezetés szervezetére is vonatkozik, különben elbürokratizálódik. Igazgatói irányítással E terv készítésének, végrehajtásának megszervezése igen nagv igényt jelent a vezetéssel szemben. Alapvető az. hogy a legfelső vállalati vezetés mennyire képes ezeket a gondokat a nap' munka szerves részévé tenni. Nagyon fontos követelmény, hogy szervezetét is ehhez a feladatokhoz igazítsa. Megítélésem szerint meg kell szervezni a szociális és munkaügyi igazgató (illetve igazgatóhelyettes) funkciót, s ennek kell alárendelni e feladat végrehajtásához szükséges funkcionális szerveket. így különösen: a személyzeti és oktatási, a bérgazdálkodási, a munkásellátási, a munkavédelmi. a munkaerő-gazdálkodási. az ergonómiai és töbo más funkciókat. Nem arról van szó, hogv megint növekedjék az alkalmazotti apparátus. hanem az ésszerű átcsoportosítás eszközével célszerű ezt megoldani. összefoglalva: a cikk nem terhetett ki a részletekre. Talán mégis elegendő arra. hogv a vezetők, a szakemberek, és az érdeklődő közvélemény figyelmébe ajánljuk ezt az irányzatot, s talán arra is, hogy vita kerekedjék ebben a kérdésben. KARDOS JÁNOS, a KSZV Szegedi Kenderfonogyáranak igazgatója A termelékenység alakulása Az ellenőrzés anyaga adatokat is felsorol: a termelékenység alakulása csak nérúbb vonalvezetéssel semmi akadálya nem lenne ennek. Kár volna még csak időlegesen is visszalépni a munkaidőben. Ami a kereskedelmet és a vendéglátást illeti, egyáltalán nem meglepő a következtetés: nőtt a kereslet a pénteki napokon, s egyre több olyan árucikk iránt is nagyobb az érdeklődés, amely valamilyen formában összefügg a kétnapos hétvégével: konzerváruk, kempingcikkek stb. A vendéglátó helyeken is erősödött a pénteki forgalom és mérséklődött a hány vizsgált vállalatnál el- vasárnapi, íogadható. 1968-hoz viszo- Felmerült olyan igény is, nyitva a múlt évben így ala- hogy a vendéglátás hoszkult a termelékenység: a szabbítsa meg 4 péntek esti HÖDGÉP-nél 112 százalék- nvitvatartást, s a szombat ról 106 százalékra, Rostkiké- déielőttökre készüljenek fel szító Vállalatnál 148-ról 146- jobban. A vendéglátók már ra, a Tisza Bútoripari Válla- alkalmazkodtak is ehhez. Relatnál megmaradt az előző mélhetően azok a szervek, évi 128 százalék, a Pincegaz- . „ , , , , . daságnál növekedés tapasz- falatok, amelyek erdekeltalható 91 százalékról 106-ra, tek ebben a témakörben, fia Ruhagyárnál 100-ról 85-re gyelembe veszik a Csongrád csökkent, az Ecset- és Sep- megyei és -a Szeged m. j. rügyárban 107-rol 97-re, a . ...._„ . . _, BMC makói gyárában pedig varos Nepi Ellenorzes, B>138 százalékról 130 százalék- zottsag megallapitasait, s ra csökkent a termelékeny- számolnak a munkaidő-csökség, amióta bevezették a 44 kentés ilyen kihatásaival is. órás heti munkaidőt. G. I. SZOMBAT. 1970. FEBRUÁR 28. DFLWGYAPORSZÁG