Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-25 / 47. szám

Eihnnyt Nöhrer Árpád elvtárs A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Központi Ellenőrző Bizott­ság. a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, az Élelme­aésipari Dolgozók Szakszer­vezete mély megrendüléssel A szegedi járásban Csökken a továbbtanulók száma Csökken a szegedi járás Bizottságának osztályvezető- számolnunk, amely elsősor­általános iskoláiból tovább- helyettese, valamint megje- ban a munkás-paraszt szár­lent dr. Koncz János. a mazású fiatalok továbbtanu­Csongrád megyei pártbizott- lását akadályozza, tendőben a végzettek 18,6 ság osztályvezetője. Dr. Áb- p^ egyj^ üyen akadály, százaléka tanult tovább rahám Antalnak, a járási hogy kevés a kollégiumi fé­tanács vb elnökhelyettesé- röhelyek száma. ' illetőleg, tanuló fiatalok száma. Amíg például az 1962—63-as esz gimnáziumokban, ez a szám tudatja, hogy Nöhrer Árpád I 1968—69-re fokozatosan 5.7 nek megnyitója után Szabó hogy a szegedi középiskolás 1 százalékra csökkent. Ebből Lajos, a járási pártbizottság kollégiumokba járási diák az 5,7 százalékból 70—75 osztályvezetője részletesen gyakorlatilag nem juthat be. elvtárs, a párt és a magyar forradalmi munkásmozgalom , százalék régi. hűséges harcosa, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az Élel­mezésipari Dolgozók Szak­szervezetének elnöke hosszan tartó, súlyos betegség követ­keztében február 24-én haj­nalban elhunyt. Nöhrer Árpád elvtárs te­metése február 28-án. szom­fizikai dolgozo elemezte a fizikai dolgozók továbbá, hogv a lakosság 50 gyereke, s ez az arány ön- gyerekei tanulásának és to- százaléka még mindig ta­magában nem lenne rossz, vábbtanulásának a helyzetét, nyán él s bár az utóbbi Ha azonban abszolút szá- s ismertette a feladatokat. A években 16 tanyai iskola -—- referátumot vita követte. szűn.t meg. o körzetesítés A beszamolo egyebek kö- eléf} iassú, s nem is várható zott felvetette a kérdést, ugrásszerű javulás További hogy a csökkenés valódi oka akadály, hogv a közös gaz­nem a származás szerinti daságok nem' kis része gyen­mokban nézzük, ez a száza­lékszám mindössze 60—70 tanulót jelent, s ez már na­gyon kevés. E csökkenés okainak meg­vizsgálására és a tennivalók kategorizálás megszünteté­megbeszélésére járási műve­lődési értekezletre hívta ösz­sze tegnap délelőtt az haton 14 órakor lesz a Mező I MSZMP szegedi járási bi­Imre úti (Kerepesi) temető munkásmozgalmi pantheon­jában. • A családtagok, harcostár­sak és barátok a ravatalnál 13.30 órától róhatják le ke­gyeletüket. se-e? Az okok nagyon sokré­tűek, S nincs igazuk azok­nak. akik ebben keresik a magyarázatot. Noha igen so­zottsága és a járási tanács kat tettünk oktatásunk fej­I végrehajtó bizottsága a ta- lesztéséért, többek között ja­I nács Széchenyi téri székhá- vítottuk a szaktanár-ellátott­zába a járás iskoláinak ságot, csökkentettük az is­igazgatóit. oktatásügyi, mű­velődésügyi szakembereit. A ge termelési adottságú és nem tudnak jelentékenyen segiteni a fiataloknak. Nem lebecsülendő az az akadály sem. amit sok család fel­fogása jelent. Gátló körül­mény. hogy a fiatalok ke­vésnek tartják az értemisé­giek induló fizetését. Mindezek és egyéb hason­kolák közötti színvonalkü­. _ lönbséget. úgynevezett diák tanácskozáson részt vett és szociális alapot létesítettünk, lo okok kovetkeztében a to vábbtanulás a szakmunkás­képzés felé tolódott el. Itt felszólalt dr. Kurucz Már- jó néhány olyan gátló körül­ton. az MSZMP Központi ménnyel kell még jelenleg Útfelújításokra négymillió forint Tanácsülés a II. kerületben Szeged II. kerületi tanácsa tegnap az MSZMP felsővá­rosi szervezetének helyiségé­ben ülést' tartott. A tanács­ülés az 1970. évi költségve­tési tervet és az 1969. évi költségvetési és fejlesztési terv zárszámadását vitatta meg. Az idei gazdasági évre lé­nyegében a tavalyihoz ha­sonló összeg áll rendelkezés­re. A tervezett bevételek és kiadások valamivel megha­ladják a 19 millió forintot (ebből az állami támogatás összege több mint 13 millió). Többek között a Gém és a Róna utca járdaépítését, a kerület forgalomszabályozó tábláinak karbantartasát. a közvilágítás fejlesztését. a hiányzó utcanévtáblák pótlá­sát. a rendezéshez szükséges tervek és dokumentációk el­készítését tervezik ebből az összegből. A tervezett kiadá­sok emellett magukba foglal­ják a bölcsődék, óvodák és iskolák, az egészségügyi há­lózat és más területek fenn­tartási-fejlesztési költségeit. Az útfelújítások összege 4.2 millió forint. Az 1970. évi költségvetési terv vitájában Solymosi La­jos. Iglói Ferenc. Szaszkó István. Nagy József és Daró­czi Istvánné szólalt fel. A felszólalók felhívták az ille­tékesek figyelmét a megren­delt és kifizetett munkák (pl. az utcák takarítása és mosa­tása) szigorúbb ellenőrzésére, a hóeltakarítás elégtelensé­gére. áz utcai szemétgyűjtők rongálására. Felajánlották, hogy a Róna utcai járdaépí­tésnél a régi kövezetet tár­sadalmi munkában felszedik. Az 1969. évi költségvetési és feilesztési terv vitájában felszólalt Solymosi Lajos. Gombai Mihály. Hajnal László. A vita után a tanácsülés az 1970. évi költségvetést és az 1969. évi zárszámadási je­lentéseket egyhangúan elfo­gadta. Ezután dr. Kerepesi József bejelentése következett, melynek alapián a tanács a feilesztési alapra vonatkozó 1965-ös rendeletét — amely mo6t járt le — egy évvel meghosszabbította. A tanácsülés végén inter­pellációk hangzottak el. Soly­mosi Lajos. Soós Károlyné, Czirok Józsefné és Sípos Jó­zsef többek között a veszé­lyeztetett helyzetben levő gyermekek- kérdését vetették fel. A felmerülő kérdésekre Pántva József vb-elnök és mások válaszoltak. Üj orvosi Tegnap délelőtt ünnepélyes keretek között adták át ren­deltetésének a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszege­di. központi gyárában nem­régen felépített orvosi ren­delőt. Az ünnepségen részt vett és megtekintette az új létesítményt dr. Biczó György, a Szeged m. j. vá­rosi tanács vb elnöke, vala­mint több társadalmi, egész­ségügyi szervezet és ipar­vállalat képviselője is. A megjelentek előtt Tóth László. a KSZV vezérigazga­tója ismertette az üzemorvo­si rendelő felépítésének tör­ténetét. A nagy tradícióval és né­pes munkásgárdával rendel­kező vállalatnak eddig nem volt megfelelő egészségügyi intézménye. Egy elavult, s mindössze 61 négyzetméter alapterületű épületben, né­hány szük szobában látták el a dolgozókat Az új ren­delőt a gvár hajdani tűzol­tólaktanyájából és új épületszárny felépítésével alakították ki 334 négyzet­méter alapterületen. 29 he­lyiséggel. A gyári rendelő­ben helyet kapott az üzem- ség Szeretnék mielőbb meg- tását biztosítják. Képünkön: teremteni egy audiológiai emelkedöek a számok, de sajnos a fiatalok nem a mezőgazdasági szakmák ta­nulására jelentkeznek, mint a járás helyzetéből, adottsá­gaiból természetes lenne, hanem ipari szakmákat vá­lasztanak Ez a továbbtanu­lás másik nagy gondja. A feladatokat elemezve megállapította a tanácsko­zás. hogy gyors változásra nincs lehetőség. Az egészség­telenül felduzzadt osztálylét­számok csökkentése tanter­mek építését követeli meg. 26 olyan iskolája van a já­rásnak. amelvben még nincs villany, mindössze három községben van még diákott­hon. minden harmadik diák osztatlan vagy részben osz­tott iskolában tanul, külön­féle okok miatt egyre ne­hezebb a tanyákra pedagó­gust kapni; mindez anyagi probléma. Megoldása idői kíván. Közös erőfeszítéssel azon­ban sokat javíthatunk a je­lenlegi helyzeten. Politikai, nevelési és anyagi problé­mák együttes megoldásáról van szó. A pártszervezetek­nek hatékonyabban kell fog­lalkozniok ezekkel a kérdé­sekkel. Egyebek között arra kell öszötönözniök a taná­csokat. termelőszövetkezete­ket. hogy segítsenek az anya­gi problémák megoldásában, a tárgyi feltételek javítá­sában. A pedagógusok leg­főbb feladata, hogy egyetlen tehetséges munkás-paraszt származású gyereket se hagyjanak elkallódni. Min­den tehetséges gyereknek to­vább kell tanulnia, függetle­nül a származástól. Tekint­ve azonban, hogy az elkal­lódás veszedelme — az is­mertetett okok miatt — leg­jobban a munkás-paraszt származású fiatalokat fenye­geti. itt van szükség a leg­nagyobb segítségre. Tisztesség és nyereség H ömpölyög a tömeg az üzletben. Nézegetik a leg­újabb árukat és méricskélik az árakat, viszonyíta­nak ehhez-ahhoz. Egy megjegyzés: „Ennyiért? Ez nem valami tisztességes dolog." A megjegyzést sokféle­képpen érthetjük. Bizonyos áruféleségek ára magas az én fizetésemhez képest, vagy úgy is. hogy bizonyos áru­féleség ára magas ahhoz az erőkifejtéshez, ahhoz a tár­sadalmilag elismert ráfordításhoz képest, amennyit bele­öltek. Persze azt is lehet mondani, hogy kettőn áll a vá­sár, kérhetnek bármennyit egy cikkért, nem kötelező megadni. Csakhogy nem ilyen egyszerű a kérdés. Sőt az előbb említett megjegyzés ilyen, vagy olyan fogalmazás­ban egyre gyakrabban elhangzik. Vannak, akik az igaz­ságszolgáltatást emlegetik, hogy vonja felelősségre, bün­tesse meg a gazdálkodó' szerveket is. ha nagyobb hasz­not vágnak zsebre, mint amekkorát a tisztesség megenged. Ez alighanem még bonyolultabb, mint valamely egye­di áru árának a megítélése. Meddig tisztességes és mettől tisztességtelen a vallalatok nyeresége? Hol a határ, mikor kiálthatunk a bíráknak? S a bírák mire hivatkozzanak? Milyen definícióra, mely paragrafusra? Ha lenne ilyen, könnyű volna a döntés, de nincsen jogi formula a válla­lati gazdálkodás nyereségösszegének megítélésében. Pon­tos határvonalat bajosan lehetne meghúzni. Előfordulhat, hogy az ötszörös ár tisztessegesnek fogadható el. de el­képzelhető, hogy a 20 százalékos haszon nem az. Akkor mit okoskodunk? Meditálgatni mégiscsak lehet, s érde­mes is ebben a gondolatmenetben. Ha nincs jogi definí­ció, amely reagál az eseményekre, akkor előtérbe kerül valami más „műszer", jelzőberendezés, amely átveszi ezt a szerepet, feladatot. Ilyen berendezéssel minden ember rendelkezik, s megítélését a közerkölcs irányítja. Sok példát lehetne felsorakoztatni. Többek között fi szegedi járás területén több község tanácsától a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat kéményseprő részlege behajtotta a seprési díjakat anélkül, hogy azért bármi munkát vé­geztek volna. A jogtalan nyereség elvonása érdekében az ügyészségi szervek megindították a hivatalos eljárást. Gyakran találkozni olyan esetekkel, amikor a számlák kiállításakor vastagon fog a vállalatok ceruzája. Ha rek­lamálnak, legfeljebb engednek a végösszegből, mint a rajtakapott pincér. Persze az ilyen esetek egyértelműek. Igazságot lehet tenni, vissza lehet követelni a pénzt. De mi a helyzet abban az esetben, amikor a lóláb nem lóg ki. de mégsem tartjuk tisztességesnek a nyereséget. Van­nak ugyan pontosan körülírt szabályok a nyereséget il­letően: a nyereség az áru ára és az áru önköltsége közötti különbözet — egyszerűen fogalmazva. Pontosabban: a nyereség a vállalati gazdasági tevékenység eredményének egyik legfontosabb kifejezője, amely összefoglalóan tük­rözi a vállalati ráfordításokat és eredményeket. A nyereség nagybn érzékeny a költségelemek alaku­lására. Ka az anyagjellegű kiadások mérséklődnek, a nye­reség növekszik. Akkor is javítható a nyereség, na a vál­lalatok hatékonyabban használják ki a rendelkezésükre álló eszközöket, épületeket, gépeket, egyszóval az állóesz­közöket, de a forgóeszközökre ugyanígy érvényes a tétel. Fordított a helyzet, csökken a nyereség, ha a gazdálkodó szervek az előbbiekben gyengén szerepelnek. Sorolhat­nánk tovább: különösen említésre méltó az élőmunkával való gazdálkodás, mivel befolyásolja a fajlagos bérköltsé­get és mérsékli az illetményadót. tehát nagyobb lehet a nyereség aránya a bérekhez. Könnyű belátni, hogv a nye­reség alakulásában a tevékenység teljes köre jól kifeje­ződik. s éppen ezért a legalkalmasabb arra. hogv a vál­lalati érdekeltségi rendszer mércéje legyen. S ennél a ki­jelentésnél érdemes időzni. Mérce sízerepén kár lenne vitatkozni, hiszen jobbat aligha lehetne kitalálni. Érdemes azonban elgondolkodni a megszerzés módozatain. Lapunk vasárnapi számában egy interjút közöltünk, a pénzügyi szakember mondta el vélemenyét a nyereségről. Bizony nem is egy vállalat olyan mértékű nyereséget szerzett, amelyből könnyű szív­vel milliókat tudtak más „rovatba" átmenteni. S mi törté­nik ilyen esetben? Károsodás ér mindenkit. Közvetlenül a vállalat dolgozóit is, hiszen kevesebb a kiosztható ösz­szeg. de közvetve másokat is — köztük megint az érintett vállalatok munkásait is — inert az a nyereségtöbblet va­lahol az árakban kulminál. D • van ennek a nyereségszerzésnek még egv oldala. Vajon jól cselekszik-e az a vállalat, amelv túllép a tisztesség határén? Nem! A szorult helyzetet ki lehet ugyan használni, csak az a kérdés, hogv meddig? A jó hír. amely arról győzi meg a vevőket, hogy az el­adópartner korrekt a nyereség megszerzésében is. leg­alább annyit ér, mint a legjobb márkajelzés, amely a ter-' mék minőségéért szavatol. Kár volna a jó hírért, hiszen holnap is nap lesz, amikor visszaüthet a falánkság, s nehéz lesz megszerezni a tisztes hasznot is. Gazdagh István Növelik a cementgyártást Az Építésügyi és Város- termelőkapacitás megterem­fejlesztési Minisztérium mi­niszteri értekezlete kedden megtárgyalta a cementipari tésére is. A minisztérium még az idén kívánja a kor­mány elé terjeszteni a ce­a Gellérthegyen bőrgyógyászati. nőgyógyá­Somogyi Károlyne felvétele Az új rendelőben két-há­szati és reumatológiai szak- romezer gyári dolgozó és rendelő, két fektető helyi- nyugdíjas egészségügyi ellá­Kedden délelőtt a Gellért­hegyen ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tisztelet­kapacitás gyorsütemű bőví- menttermelési kapacitás bő- adással levonták a magvar téséröl előterjesztett tanul- vítésére vonatkozó javasla- nemzeti lobogót és a nem­mányt és javaslatot. A ko­rábbi vizsgálatok és a jelen­legi tanulmány is egybevá­góan megállapította, hogy 1975-ben 5,4—5,5 millió tonna tait. Az építésügyi ágazat ve­zetői a korábbi, jól bevált gyakorlatnak megfelelően ezen a miniszteri értkezleten cementre lesz szüksége az js beszámoltatták munká­országnak. Ez a szükséglet­számítás viszont azt is egy­jükről az ÉVM egyik válla­latának vezetőit. A XI. ke­értelműen megmutatta, hogy rületben működő Csőszerelő­általános és bel­a jelenleg épülő egymillió tonnás Beremendi Cement­gyár átadása után elenged­hetetlenül szükség lesz — még a negyedik ötéves terv­gyagyaszaö — fogászati, vizsgáló lehetősegeit is. A fogorvosi rendelőben is I ben — további évi 1—1,4 megjelentek az első betegek. I-millió tonnás ujabb cement­ipari Vállalat munkáját tékelték. (MTI) SZERDA. 1970. FEBRDAR 25. ér­zetközi munkásmozgalom vö­rös zászlaját, amelyek — a szovjet hadsereg megalaku­lásának 52. évfordulója tisz­teletére — két napon át lengtek a hazánk felszaba­dításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlék­műve előtt. (MTI) DÉIMAGYARORSÚS 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom