Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

Újoncok esküje A polgári védelem újrendszerü műszaki alakulatának alegységei katonai gyakorlati kiképzésük keretében már eddig is segítették szegedi és a városkörnyéki jelentősebb beruházások megvalósítását. A polgári védelem Szegeden és a megye többi alegységei munkát végeznek I varosában nem megfelelő a a szegedi házgyárnál, s uta- I földgáz hasznosításának ütékát, csatornákat építenek a me' s ez a lakosság körében szegedi szénhidrogén-meden- I jogos elégedetlenséget vált Miért késik a gázprogram végrehajtása? A népi ellenőrzés véleménye cében. A polgári védelem műszaki alakulatának alegységeihez bevonult újoncok Algyön vasárnap délelőtt katonai esküt tettek. A katonai pompájú aktuson népes számban voltak jelen az újoncok szülei, tozói. Részt vett az ünnepségen Nagy László, a Csongrád megyei pártbizottság és Kovács Attila, a Szeged városi pártbizottság képviseletében. Ott voltak a Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat. valamint a társfegyveres testületek képviselői is. A felsorakozott újoncok a csapatzászló előtt tettek esküt, majd köszöntötte őket parancsnokuk. Ezután az újoncok ígérték meg, hogy mindenben és mindenkor hűek maradnak esküjükhöz. Végül díszelgő menetben vonultak el parancsnokaik és a résztvevők előtt. Az újoncok a továbbiakban szüleikkel, hozzátartozóikkal találkoztak és hoszszasabban együttmaradtak. ki. A vállalat által is ismén, feladatok nagysága megkívánta volna a tervszerű előrelátást. a végrehajtás feltételeinek megteremtését, a vállalatvezetés azonban a szükséges intézkedéseket nem, vagy csak jelentős kéhozzátar- ! séssel tette meg. A műszaki szakember-ellátottság mu sem kielégítő, összehasonlításként: például a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalatnál 100 munkásra 70 százalékkal több műszaki, mérnök jut Mint lapunk múlt heti. szombati számában közöltük, a városi tanács ülése elé tájékoztató jelentést terjesztett be munkájáról a Del-alfölüi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat. Lényegében ugyanerről, vagyis a földgázvagyon helyi felhasználásáról végzett vizsgálatot a közelmúltban a Csongrád megyei és Szeged városi Népi Ellenőrzési Bizottság. A munkacsoport vezetőjének, Klonkai Lászlónak a vizsgálat tapasztalatairól szóló — szombaton elhangzott — összefoglalóját ismertetjük most olvasóinkkal. mint a szegedi gázműnél. Elhanyagolták a szükséges munkáslétszám tervszerű biztosítását is. Sok csőszerelőre. gázszerelőre, valamint a vezetéképítésben jól képzett hegesztőre lenne szükség. de nem fordítottak gondot az ipari tanuló-képzésre sem. Jellemző, hogy 1969. szeptemberében Szegeden mindössze négy ipari tanulójuk volt. az átszervezés során Kecskeméten átvett iparitanuló-képző iskolát is visszafejlesztették. A programban szereplő vezetéképítési feladatok olyan nagyok voltak, hogy a Sz. L. I. A háztáji is árutermelő gazdaság A Szeged környéki termő- a háztáji és kisegítő gazdatájban. a szegedi kertekben Ságokra. nagy mennyiséggel járulnak Ballabis Sándor, a Csonga ,.piachoz" a kiskertek; rád megyei Állattenyésztési gyümölcs-, zöldségféléket Felügyelőség igazgatója részadnak. A megerősödött ter- letesen kifejtette, hogy a termelőszövetkezetek még nem vények adta lehetőségek meltudták teljesen magukra lett milyen módszerekkel vállalni az állattenyésztés lehetne leghamarább eredproblémáit. Éppen ezért is ményt elérni, nagyon aktuális, hogy a ház- A hozzászólók — legintájikban levő lehetőségeket kább azok, akik tehetnek is jobban kihasználják. Teg- az ügy érdekében — részlenap erről tanácskoztak Sze- tesen elemezték a háztáji, geden, a Hazafias Népfront kisegítő gazdaságok áruterVörösmarty utca 3. szám melő szerepét, hasznát, alatti helyiségében több ér- Gyuris Szilveszter, a szegedekelt szervezet rendezésé- di járási tanács vb elnökben. helyettese hozzászólásában Dr. Fazekas Lajos, a kiemelte, hogy a szegedi jáCsongrád megyei tanács vb rasban na& Slkert, erbet,el osztályvezetője bevezetőjé- ez az "u-l. mozgalom , hiben részletesen elemezte, szen ,a tizenötezer tanya hogy megyénk közös gazda- naSy lehetoseget ad ehhez, ságai éltek ugyan az állami segítséggel, a 70 százalékos támogatással, a sertés- és szarvasmarha-telepek megépítésénél. Ez azt jelenti, hogy nem kevesebb, mint 29 szarvasmarha-telep van kialakulóban, már az idén is kis részben termelni kezd. Vagyis olcsóbban, korszerűbb követelmények között állítják elő a gazdaságok az árut. De ez még nem oldja meg gondjainkat, hiszen nincs elegendő építőanyag, nincs elegendő tervezővállalat, sok a megrendelés. Közben az idő gyorsan halad. az igények nagyon megnőttek, mind a külföldi, mind a belföldi piacon. Rövidesen munkaerő-problémák is jelentkeznek, a parasztság 38—40 százaléka nyugdíjba megy a szövetkezetekből. Csongrád megyében 1968—69 között 70 ezer darabbal csökkent a sertések száma, ebből 60 ezer a háztájiból esett ki. Csökkent a szarvasmarhák száma is, 84 ezerről 82 ezer 400-ra. A juhállomány 14 ezerrel csökkent, a tyúkfélék pedig 300 ezerrel. Jellemző, hogy a szegedi járásban található 18 ezer szarvasmarhából mindössze 3600-at tartanak a szövetkezetekben. Ezekből is sejthető, hogy a háztáji gazdaság szerepe igen nagy. ma még nélkülözhetetlen. A tehénállomány 58, a tyúkfélék 72,6, a szarvasmarha 48,3 a sertésállománynak pedig 77,8 százaléka található megyénkben a háztáji és kisegítő gazdaságokban. Eddig a szervező munkát a nagyüzemekre fordították az illetékesek, s most több enervállalat a jelenleginél lényegesen több építési kapacitással sem bírta volna saját maga maradéktalanul megvalósítani. Ennek ellenére csak késve, már az elmaradások ismeretében próbáltak külső kivitelezőket bevonni. Csupán termelőszövetkezetekkel kötöttek szerződést, melyek munkája a felkészültság hiánya miatt nem volt kielégítő. Bár a fogyasztók és a bekapcsolt készülékek száma gyorsan nőtt, a gázmű nem fejlesztette kellőképpen karbantartó-szolgáltató részlegét, így az igények kielégítése. a felmerülő hibák javítása csak nehézkesen, vontatottan haladt. A vállalat hosszú ideig nem járult hozzá. hogy rajta kívül más szervezet is foglalkozzék készülékek javításával. Szeged 1966-ban elfogadott fejlesztési programja a következő ütemezést tartalmazta: 1968-ban a nagykörúton kívüli területeket. 1969-ben a nagykörút és a Lenin körút közötti városrészt, 1970ben a Lenin körút és a Tisza közötti területet kell ellátni városi gáz helyett tiszta földgázzal. Az átállási programmal. annak határidőivel a vállalat vezetői korábban egyetértettek, 1967-ben az ütemezésnek megfelelően több mint kétezer fogyasztó kapott földgázt. Miután nem biztosították a szükséges feltételeket, 1968-tól kezdve jelentős elmaradás következett be 1968-ban mindössze 802. 1969-ben pedig 1325 fogyasztó kapott földgázt. Az 1968as ütem még ma sem valósult meg teljesen, s a kétéves elmaradás miatt a vállalat kérte a program határidejének meghosszabbítását 1972re. De még ennek teljesítése sem látszik biztosnak. Miskolcon és Debrecenben, ahol hasonló feltételek mellett. azonos ütemezéssel kezdődött az átállás, az eredeti határidőben 1970. végén be is fejeződik. Az utóbbi két évben a földgázfelhasználók száma Debrecenben 8500. Miskolcon 7200. Szegeden pedig csupán 3200 háztartással nőtt. Ugyanezer idő alatt a városi gázfelhasználók száma Debrecenben 7200. Miskolcon 4600, Szegeden mindössze 110 háztartással csökkent. Az év kezdetén a két másik városban már csak 2200—2400 városi gázhasználó volt. Szegeden pedig megközelítette a 10 ezrer. A vállalat vezetői a lemaradások okát abban látják, hogy az OKGT megszigorította a vezetéképítés biztonsági előírásait, s az idegen kivitelezők nem vállaltak emiatt gázvezetési munkát, .valamint 1968 első negyedévében csőhiány is volt. A népi ellenőrök alapos vizsgálata szerint azonban nem a külső körülményekben kei] keresni az elmaradás alaovető okát, hanem a vállalat belső tevékenységében. a szervezésben, irányításban levő fogyatékosságokban Eddig Szeged gázprogramjának megvalósításával kapcsolatban komplex tervdokumentáció. felmérés nem ;s készült. Nem mérte fel a vállalat, hogy milyen nagyságú feladatot kell végrehajtania. s ehhez milyen kapacitásokra. anyagi erőre van szükség. A vállalat gyakran nem megfelelő munkáját a közvélemény és a sajtó is többször jogosan elmarasztalta Több alkalommal voltak zavarok a város gázszolgáltatásában, rendszeresen késtek a középületek és lakóházak bekapcsolásával, egyes utcák hónapokig járhatatlanok az elhúzódó munkák miatt. Sok ezer lakó jogos panasza, hogy míg a város határában millió köbméterszám égetik el a gázt, addig itt a városban zavarok vannak a gázszolgáltatásban és nincs mód a korszerű gázfűtés elterjesztésére. Zárszámadások a fogyasztási szövetkezetekben Szeged tőszomszédságában nehezebb kereskedni — mondta a Tápéi Áfész vasárnap délelőtt tartott küldöttértekezletén Ilia Mihály mérlegzáró beszámolójában. Elsősorban nehezebb azért, mert a tápéiak jelentős része Szegeden dolgozik, naponként nyílik alkalma, hogy a városban szerezze be közszükségleti cikkeit, de a kereskedelem szakember-ellátottságában is érezteti hatását a nagyváros elszívó hatása. E tények ellenére eredményes esztendőt zártak. Forgalmuk és nyereségük is meghaladta a tervekben szereplő összegeket, a vásárlási visszatérítésben pedig feltehetően országosan is első helyen álllanak: minden elvásárolt ezer forint után 13-at térítenek a tavalyi eredmények alapján. Iparcikk-kereskedelmükben gyakran okozott zavart a rossz áruellátás. Nyáron a hűtőszekrény volt hiánycikk, télen az olajkályha, de kapcsolódik a listához más háztartási gép is. Figyelemre giaí, időt kell szenteljenek-1 méltó törekvés — okulva a tavalyi tapasztalatokból —, hogy több olyan árucikkből szerezték be a ' szükséges mennyiséget, amit csak később tudnak értékesíteni: felkészültek már most a tavaszi és nyári szezonra. A falu zöldségellátásóban a fogyasztási szövetkezet tagjai, közvetlenül is érdekeltek, elsősorban tőlük vásárol az áfész kertészeti termékeket, de megállapodást kötött a Tiszatáj Termelőszövetkezettel és más téesztársulásokkal is. Az élénk küldöttgyűlés sok hozzászólója elismerését 'fejezte ki a szövetkezet jó munkájáért. de többen sürgették a hálózatfejlesztést és a szolgáltatások körének bővítését is. Ugyancsak vasárnap tartotta küldöttgyűlését az algyői, balástyai, deszki, ásotthalmi, szatymazi, üllési, bordányi és sándorfalvi takarékszövetkezet is. Mindegyik beszámoló jó eredményekről, a lakosság betétösszegeinek és kölcsönügyleteinek növekedéséről. előrelépést jelentő tervekről tájékoztatta hallgatosagat. Az idegenforgalom fejlesztése Hétfőn a Gellértszálló különtermében véget ért a szocialista országok utazási irodáinak IX. ülése. A tanácskozás középpontjában a turizmus fejlesztésének lehetőségei álltak. Az egy hete kezdődött megbeszéléseken az európai szocialista országok,^ továbbá Kuba és Mongólia 27 utazási irodájának kénviselői számoltak be tevékenységükről, tapasztalataikról, s a további együttműködésükről. Érdekek ütközése S

okfele érdek megfér a mi népgazdaságunk ege alatt. Szeretnénk, ha mindenütt megtalálná tisztességes számítását az egyes ember; a termelő közösségek anyagi érdeke, munkával szerzett jogos előnye szintén erkölcseink és törekvéseink szerint való. De sokat emlegetjük 'a népgazdasági érdeket is. amely már nehezebben érzékelhető és a napi cselekvéstől messzebb esik. mégis foglalata és összege minden más érdeknek. Azt szoktuk mondani- minden érdek a népgazdasági erdekhez viszonyítva mérhető és ítélhető meg. Ha ezzel összhangban van. akkor jogos az érvényesülésre, ha ellene beszél, ellene dolgozik, erkölcstelen és meg kell akadályozni. Az egyéni és csoportérdekeltség nem lehet határ az egységes népgazdasági törekvések előtt — ellenkezőleg: erős kapocsnak kell lennie, az erdek harmóniájának megteremtését kell szolgálnia. Az elv kerek és szép: a nemzeti érdekek összefoglalása. Törvények és rendeletek igazgatják a sorsát, közgazdasági eszközök szabályozzák érvényesülése útját. De minthogy mindent paragrafusokba foglalni képtelenség, és nem is lenne célszerű, mert minden kezet lefogna — elkerülhetetlen, hogy gyakran az erkölcsi . és politikai megítélésre hagyatkozunk. Hiszen ezek az érdekek megmegütköznek. Ami hasznos és jövedelmező lehet egy vállalatnak. nem minden esetben előnyös a népgazdaságnak. Hogy példával is éljünk: ha egy kereskedelmi vállalat dióbelet ad a kishatárforgalmi árucserében olyan cikkért, amely jó hasznot hoz ugyan neki. de itthon is előteremthető, a legjobb „valutát" pazarolja el. hiszen ezt a cikket úgy jegyzik a világpiacon, mint az aranyat. Vagy nézzünk példát más előjellel: előfordul, hogy vonakodnak üzemek olyan napi szükségleti cikkek gyártásától, amelyekre ráfizetnek. Az ilyesmi kétszeresen növeli a gyári nyereséget, de fölfordulást okoz az ellátásban, ami ugyancsak elsőrendű népgazdasági érdek. S minthogy a népgazdaság meg a politika pórban iár. politikai kárt is okozhat az általános érdek mellőzése. Gondoljunk csak az indokolatlan áremelésekre! Ezek minden esetben a közhangulat rovásóra vannak. Most csak' ellentétesen ható példákat emlegetünk, amelyek a dolgok alapvető tendenciájától elütnek. De ezeket az ellentmondásokat kell föloldani. És ez többet kíván a gazdaságosság szimpla megítélésénél. Az érdekek ütközését csak úgy lehet megnyugtatóan elrendezni. ha túllátunk, túlnézünk a gyári, vállalati könyvelésen. Ha a gazdálkodást egyúttal politikai cselekedetnek fogjuk fel. Erős csábításoknak, kecsegtető tranzakcióknak nehezen áll ellent a jó üzletember. De ha megfontolja, hogy nemcsak magának és nemcsak a vállalatának gazdálKodik és kereskedik, hanem elhatározásóval nyomot hagy a népgazdasági érdeken is — döntése nem lehet bizonytalan vagy kétes kimenetelű. Van, aki úgy válaszol erre az okfejtésre: „Majd bolond leszek kihagyni egy jó boltot! Én elsősorban mégis az itt dolgozó közösség anyagi boldogulását szolgálom! Az én munkámat az minősíti: mit kapnak az emberek?..." Formálisan igaza is van, mert a népgazdasági haszonból bonyolult osztási műveletekkel tér vissza az előny. így meg közvetlenül számolható forintokban. De mégis rövid ennek a. sora. Volt mór ró példa, hogy a népgazdaság érdekével ellentétes módon szerzett nyereséget elvonták; olyan is előfordult, hogy maga a kollektíva fordult szembe ilyen módszerrel. A felismei-éstől ugyanis már csak egv lépés a következtetés: ha a népgazdaság szegényebb leíz, mi sem lehetünk gazdagabbak. Ami pillanatnyi fedezetlen előnyt szerzett egy közösség, apránként úgyis visszatörleszti. Persze, más közösségek is fizetik ennek az „adóját". Politikai és közgazdasági bölcsességgel sok ilyen ütközést elkerülhetünk. Különösen akkor, ha a pártszervezetek, kötelességük szerint, szigorúan őrködnek az érdekek harmóniáján, és nem restek tiltakozni, ha a népgazdasági érdeket veszélyeztetve látják. Ez a magatartás kiválthat ellenkezést, pillanatnyi meg nem értést, feszültséget. de a magyarázat, a meggyőzés ára végül a morális megnyugvás lesz. Hiszen apró és ideiglenes kis előnyökért nem szabad kozkáztatni a kollektív anyagi biztonságot, az egységes nemzeti érdeket. Ez kényes sarka az üzemi, vállalati pártmunkának, mert előbb magunkban is le kell győzni az ilyesfajta szerzés kis ördögeit, de hiszen a kommunisták ennél magasabb küszöböket is átléptek már. A kommunista gazdaságvezetők sem arra rendezkedtek be. hogy az érdekek konfliktusait kihasználják, hiszen mind több példát mutatnak föl éppen arra. hogy az ilyesfajta csábításokkal szemben a tartós, a termelésből fakadó előnyökre építenek, amelyek mind a két érdeknek tisztességesen kamatoznak. I

lyen ellentmondás ezután is föl-fölfakad. érdekek ezután is koccanak a gazdasági éleiben. Ha a szocializmus javára akarjuk megoldani őket. nézzünk fel a népgazdasági érdekekre. Ennek tisztelete és szolgálata-sohasem lehet hátrányos. Ebben élhet, ebben érvényesülhet csak tartósan és biztosan a kisebb közösségek valódi érdeke is. Sz. Simon István Polyetilén Hazánkban először a Papíripari Vállalat csomagolóanyag-gyárában kísérletezték ki a polyetilénfólia csomagolóanyagok gyártását. Berendezéseik saját terveik alapján készültek, amelyek lehetővé teszik, hogy 10-től 120 cm-ig bármilyen méretben előállítsanak csomagolótasakokat. Kénünkön: készül a polyeLientomlo, ; • Ka jA Ül? ffií^W^ Ü^hmbBL» ;-',/.r I •BHMnnHBBMBi HMBryy Y KEDD, 1970. FEBRUÁR 34. DBLMAGYARORSZAG