Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

I m úi számai A számok önmagukban Repülő nyilak és lénri ele fántok címmel a Delta tudományos magazin ül száma részletesen tudósít a repülés legkorszerűbb eszközeiről, a szuperszonikus korszak küszöbén. Gyógyító molekulák címen beszámol a gvógyszervegvészet új. molekuláris ágáról. Gombagvár a befőttesüvegben címmel ír az egész évben, mezőgazdasági hulladékanyogon termeszthető laskagombáról. A korszerű rakétaelhárítás, a lebegve száguldó mágneses vasutak. a jégkorszakbeli ember. a levegőszennyeződés elleni küzdelem, a kibernetika és a művészetek kapcsolata, a tv-készülékekben alkalmazható lézer, korszerű napenergetikai laboratórium, a „belül nagv. kívül kicsi" autótípus, a Csedes-óceán kutatása és a korszerű konzervipar témáinak szán • még hosszabb cikkeket a lap. Száznál több — jelentős hányadában színes — fotója közül kiemelkedik az egész oldalas, térhatású elektronmikroszkóp-felvétel egv ideg. sejt „átkapcsoló szervéről". Azok a számok, amelyékkel egy időben összefoglaltuk és kifejeztük kulturális eredményeinket, csakugyan mondtak valamit a tényleges helyzetről. Abban az időben volt ez még, amikor a kulturális-művészeti élet kömassá és érdektelenné, vagy- mok többsége e határesetek is tulajdonképpen teljesen között helyezkedik el. Méghatástalanná válik, s éppen is, a tendencia világos, a a legfőbb és legfontosabb számok möge kell nézni, s fél, a szocialista nevelés ha a kulturális életet eleszempontjából. mezzük és értékeljük, a Ezért kellett a direktség tényleges tartalom legyen szűk körét kitágítani és fel- az első. S nemcsak akkor, zönség elé kerülő produktu- bontani. Azok a műalkotá- ha könyvről és színházról sok, amelyek ma és már elég esik szó, hanem akkor is, régóta a közönség elé kerül- ha egy kis falusi művelődési nek, tartalmukat tekintve ház munkájáról beszélünk. Hivatalnok mai könnyen beláthatóan szolgálták a szocializmus érdekeit, amikor azok a művek, amelyek a direktségnek ezen a meglehetősen szűk Mindez nem valami spekulatív kitalálás. Találkozhatunk panaszkodó népművelőkkel akiknek sok egyéb más bajon kívül az is nyom. ja a vállukat, hogy igényebonyolultabbak, komplikáltabbak, „próbára teszik" az körén kívül álltak, nem je- olvasót és a nézőt. Ahelyett, lenhettek meg. nem kerül- hogy szimplán közölnék tek színpadra, filmvászonra, szándékaikat, inkább megvagy kiállító termekbe. Ami gondolkodtatnak. Bizonyos „, „ , J akkor kapcsolatba került a értelemben, ahogyan monda- sebb produkcióikra nem'flkozonseggel, ideológiai, vi- ni szokták, ellentmondásosak gveltek fel a munkájukat lagnézeti szempontból csak ezek az alkotások, illetve értékelő felettesek Legszebb egyértelmű lehetett. Ha éb- egy részük, s a közönség vállalkozásaik éppúgy egyben az időben azt mondtuk, emiatt gyakran tanácstalan. szerű számokká válnak, kétmillió emberrel tobb jar Mint ismeretes, nálunk ma mint a legrosszabbak. Majd. szfnhazba, moziba, könyvtár, nemcsak az a mű kap publi. nem úgy van hogy azok ba. mint régen tudtuk, ez a citást, amellyel egyetértünk akik a falusi népművelésben szám kifejez valamit a dolog és amelyet támogatunk, ha- kiemelkedő sikert akarnak tartalmából, a lényegből: ha nem az is, amelyet egyszerű- elérni illetve ha azt akar nem is azonos értékű, de en csak a jobb tájékoztatás mindenesetre világnézetileg érdekében engedünk a azonos tendenciájú művek- nyilvánosság elé. sőt még kel találkoztak. Pontosan olyan művek is fórumot történelmi ém rerrrrena' DÉMAGYARORSZAG 1945. február 24. Az éhező fővárosért ják, hogy „fönt" felfigyeljenek rájuk, elegendő, ha a sokak számára még mindig szent mennyiségekkel töEredményes eligazítás . j. . . ,,, . . . , , . * Buciit menny íaf^ci^Kei 10tudtuk tehát, mi a tenyleges, kapnak, amelyet éppenhogy rődnek. A népművelésben a m-ú léry®lu ,érteke ,a f.sak meetűrünk- A szocia- siker e pillanatban szinte kétmillióval tobb olvasonak, lizmussal szembenálló ellen- egyenlő a mennyiséggel szfnházi nézőnek, könyvtár- séges alkotás persze magától látogatónak. értetődőleg nem kerül és nem kerülhet nyilvánosság i'i; e!é! e tekintetben nincs is UJ neívzet különös gondja sem a közönségnek, sem a kulturális élet Ma ellenben egészen más" vezető műhelyeinek, a helyzet. Kiderült ugyanis, A nyilvánosság elé került hogy az a tartalmi direktség, művek eszerint ideológiai amellyel a kulturális élet tekintetben nem egyenlő ér- fosztásának az, ideje, nyílproduktumainak az emberek tékűek. s a szimpla számok vánvalóan az a népművelési— egyszerűen szólva — szo. ezért nem fejeznek ki ma szervezési munka az értékecialista nevelését kellett sokat a kulturális élet tény. volna szolgálnia, a valóság- leges eredményeiből. Ha azt ban többnyire hatástalannak olvassuk például, hogy tabizonyult. A mondanivaló valy háromszázezerrel több direkt megjelenésének ezer- ember járt színházba, mint féle módja, fokozata, lehe- azelőtt, akkor elsősorban artősége van egy műalkotás- ra lennénk kíváncsiak, mit sen tudja eligazítani az emMásrészt ha elérkezett a számok ilyen értelmű trón. sebb számunkra, amelyikben az orientáció koncentráltabb és hatékonyabb. Ha sokféléből lehet válogatni, s nálunk most igazán lehet, az a jó népművelő, aki eredményeA NAP HÍREI: A VÉGSŐ TAMADAS KÉSZÜL KELETEN ÉS NYUGATON — MEGINDULT AZ ŰJjAÉPlTÉS A FELSZABADULT OROSZ TERÜLETEKEN — A JUGOSZLÁV FELSZABADÍTÓ SEREG SIKEREI BOSZNIÁBAN. szerencsésen úszta meg a szörnyű nemzeti katasztrófát, amely elkerülte a nagyobb arányú pusztulást, tekintélyes készletek Vannak. Nem olyan nagyok, hogy felhasználásukkal mórólholnapra Eldorádóvá lehetne átvarázsolni az egész országot, de ahhoz elegendők, hogy ésszerűbb beosztással mindenhová jusson valamicske. Valami tehát nincs itt rendben. Valami hiba lappang valahol, és megbénít minden jószándékot. elsorvaszt minden lehetőséget. Talán az, hogy nem érvényesül az ínség ellen indított hadműveletben minden hadművelet legfőbb kelléke; a tervszerűség. A közellátási kormánybiztos rendeletet adott ki a budapesti éhínség megszüntetése céljából. A rendelet fontosabb pontjai: 1. A termelőknél levő élelmiszerkészleteket a megállapított fejadag és a szükséges vetőmag kivételével a helyi hatóságok által megállapított forgalmi áron lefoglalják. 2. Kivételt képeznek azok az élelmiszerkészletek, melyekről az Ideiglenes Nemzeti Kormány korábban eltérően rendelkezett. 3. Utasítják áz összes közületek vezetőit, hogy haladéktalanul kezdjék meg a számbavett készletek összegyűjtését és Budapestre szállítását. 4. Vidéken készítsenek elő intézményeket, kaszárnyákat, üres kastélyokat stb. a székesfővárosi asszonyoknak. gyermekeknek és aggoknak a fővárofc költségére történő elhelyezésére. 5. Az élelmiszerjegyben részesülők tartsák hazafias kötelességüknek fejadagjuk 10 százalékának Budapest népének rendelkezésre bocsátását. ban. létjogosultságát sem láttak; ez mondana valamit béreket a produktumok kö- TerVSZetUSeget vonhatjuk kétségbe, általában azonban ez a módszer, jelenség az egves alkotásokban éppúgy, mint a kulturális élet egészében bizonyos fokon felül feltétlenül unalzött. Az a jó népművelő, aki H „ rá tudja venni az embereNem célravezető ket-hngy ne a tíz vagy száz ponyvát, hanem az egy jó Mindez magától értetődőleg kö.nyv®í olvassák el A felszabadítók ünneplése A Vörös Hadsereg megalakításának 27. évfordulóját a felszabadított Budapest ünnepélyes külsőségek között üli meg. A Nemzeti Bizottság a Magyar Színházban ünnepi díszelőadást rendez, amelyen a magyar főváros polgármestere díszokiratot nyújt át a Vörös Hadsereg képviselőjének. A műsor keretében az Operaház művészei lépnek fel, Kodály Zoltán vezénylésével. Anyakönyvi hírek I KERÜLET és Királyhalmi Erzsébetnek János Bela, Sülyl Józsel JánosHazassáf: Dr. László Ferenc nult es Heredi Rozsa Márianak Lajos es Sáfár Zsófia Zsuzsán- Joi.sel; Zuhan, Herczeg Istvánná. Schmidt Ferenc és Szitkai nalt és aallai Margit Máriának Mária, Borbély Endre László és tsat>a istvan, Gál Dezsőnek és Vincze Mária Katalin. Fodor Klv, Etelkának Gabriella nevű Ferenc és Csillag Mária. Len- gyermekük született. « el„ z?'ta" tivHalalozás: Makra Béláne Oláh Ilona Jolán. Szűcs István es Rozáu K6 Istv4n. juhász nem önmagában fontos. Arról van itt szó valójában, hogy ebből a helyzetből bizonyos konzekvenciák következnek mindennapi munkánkra. Egyfelől a népművelés mindenféle irányítóinak be kell látniok, hogy a számok hajszolása — s ez még ma sem ritkaság — a Végül is ez a dolog lényege. a kultúrforradalom legfőbb értelme. A mi kulturális forradalmunk ugyanis magától értetődőleg nem számokat jelent, hanem tartalmat. egy új. más minőségű műveltséget. Nyilván nem mindenféle számbeli összefoglalás értéA Délmagyarországnak az éhező Budapestről szóló vezércikkéből: | „Ártatlan dajkamesévé szelídültek a történelmi éhségpéldák, a híres párizsi patkánylakomák, az indiai éhtífusz kínlódása . a budapesti valóság mellett. Több mint egymillió ember éhezik Budapesten a szó legkomorabb értelmében. És ezen a ! kolosszállis méretű ínségen nem segít, nem segíthet a mai helyzetben egyáltalán kéí akariuk tagadni. A nép- i vidék népének áldozatkész mií.'aláp -.inApA-AI , . - * *T 11 Rajtik Julanna, Megyesl MtCsaba, Ungl István. Molnár Ilohály és Hübsch Angéla, dr. Ka- sánta Valéria BaloE Isttona Zoltán András és Zacher ^ ^mesvtó Mlhályné Kólzó Györgyi Clnka, Jakab Zoltán Mar,onosl , KoDasz és Varga Sarolta házasságot kö- Bozsf1 E^zíébet PBán '•ot,eK- Zsolt, Jernei Imréné Lajkó RoSzületes: Radócz Zoltánnak és zúlla, Szögyi Mihály, Kakuszi Neuvert, Eva Teréziának Zoltán, József Lalos, Horváth Imrénc Dr. Herczeg Janosnak és Gal Mucsi Lídia, Bitó János meghalt. Klára Valériának Zita Klára, Dlmovics Józsefnek és Balázs Erzsébetnek József, Erhardt Lászm. KERÜLET tó Pálnak és Bakaesl Máriának Arval JHMly *} Gábor László, dr. Várkonvl Ti- Nagy Márta Eva, Kalmár Antal nem célravezető módszer. Ha mondjuk, egyetlen jó könyv elolvasása többet ér tíz vagy akár száz ponyva elolvasásánál — s nyilvánvalóan többet ér —, könnyű, belátni," hogy ebben az esetben a lényegesen kisebb mennyiség, az egy, összehasonlíthatatlanul értékesebb, mint a jóval nagyobb, a tíz vagy a száz. Természetesen nem mindig ilyen végletesek a helyzetek, a kulturális produktuművelés minőségét szeret, részvétele" sem. A Nemzeti nénk védeni es sok-sok nép- Segély küldeményei, akárművelővel együtt úgy érez- milyen zsúfolásig megrakott zük, nem jelentéktelen akadály ebben bizonyos hivatalok szómimádata. Ezzel a vagonokban is érik el a fővárost: csepp a tengerben. Millió üres gyomor éhségbümkratikus szemlélettel a : szimfóniája elnyomja az ínjövőben nem sokra me- roppant arányai mellett gyünk, ha azt akarjuk, hogy annyira szegényes segélyvoa népművelés valóban hatékonyan és eredményesen natok zakatolását. Pedig van, lenne mód a segítségre, a szol pália azokat a célokat, mérhetetlen budapesti nyoamelyek miatt szükség van : mpr nagyarányú enyhítésérá. i re. Hiszen a vidéken, amely Ökrös László | a körülményekhez képest Gyantatermelés Bulgária egyetlen gyantaelőállító üzemében, a Rhodope-hegységben fekvő Veling. rád városban átadták rendeltetésének azt az úi üzemrészt. amelyben a cellulózgyártásból visszamaradó zsírtartalmú anyagokat hasznosítanak majd. Az üzem évente 4500 tonna kéntartalmú olajat dolgoz fel majd és 2600 tonna gyantát és zsírsavat állít elő. Valamennyi termelési folyamatot automatizálták. A termékek egy részét exportálják Angliába, Hollandióba és más országokba. A gyantaüzem ezenkívül évente 23 000 tonna fenyőforgácsot és 3000 tonna kátrányt is feldolgoz majd. Végterméke gyanta, terpentiru paramentanol. folyékony és finomított fenyőolaj lesz. Gábor László, dr. Várkonyi Ti bornak és Pelle Zsuzsanna Mártának Eszter, Krisztin Károly nenan. rvwszmi IVÍ1Í.... , ., Miklósnak és Hajó-Kálmán Má- goJ oueK; és Szabó Etel. Czlnkóczl András és Gyuris Matild Irén házetssárla Magdolnának Hajnalka Márta. Prisztavok Jánosnak és MaSzületés t Ábrahám Andrásnak és Nagy Annának Anna, Szőke Jernylk Mártának Enikő. Aradi Lajos Imrének és Kiss MárláFerencneik és Tóth Erzsébet n*k Zoltán. Bcrnath SzilveszterMárlanak Ferenc, Szárlcs Ist- nek és Bálint Borbála Ibolyávánnak és Horváth Irénnek Zsu- nak Ibolya. Hajnal Lajosnak és zsanna. Furák Jánosnak es Ba- Maróti Anna Juliannának Tí10 Piroska Mártanak .Tános Zsuzsanna, Gyevl-Varga Zsolt. Deák Józsefnek es Berta Lászlónak és Dudás Gizellának Annának Erzsébet, Bőrcsok Be- Erika. Martin Andrásnak és Palának és Kaczur Máriának Béla, «k Juliannának András. Kovács Kiss Józsefnek és Kovács Er- Jánosnak és Dobos Magdolnázsébetnek Zoltán Sándor. Balas- nak Irén. Szekeres György Istsy Béla Sándornak és Ptgniczki vánnak és Fődl Juliannának Anna Bertának Gábor Béla. Zsolt. Alpár Tibor gatyásnak Ptgler Antalnak és Makra Ju- és Császár Eleonórának Tibor Hannának András Ottó, Marón Béla, Kotugany Szilveszternek es Bélának és Németh Rozáliának Engl Arankának Erika Aranka. Zoltán, Szűts Tibor Márk- Acs Péternek és Kecskeméti Glnak és Szarva Erzsébetnek An- zellának Péter, Bálint Istvánnak namária. Iiker Pálnak es Szász és Patlk Mariának István, GéMarianak Gyöngyi. Mtiller Jo- m«s 'Istvánnak es Héjjá Edli"tefhek és Szekszárdi Zsuzsán- nek Edit Erzsébet. Molnár Alnának Csaba Előd. Siklóűi Al- bertnak Daka Ida Zsuzsannábertnek és Téglás Irénnek Timea nak Csaba, Pipiez Jánosnak és Erika. Purák Ferencnek es Ak- Péter Erzsébetnek Krisztina Mocsár Gábor: a Riegy fogott Ián Juditnak Olga. Nagy .Tános Zoltánnak és Zaka Borbálának .rar.os, Krucsó Józsefnek es Balog Irennek Erika. Szvetllk Sandornak es Molnár Margitnak Ibolya. Karakas OyuIRnak es Juhász Katalinnak Katalin. Somodl Jánosnak és I.gjos Klára Ágnesnek Attila János. Marsi János Sándornak es Ovárl Magdolna Máriának Zoltán. Kasza Mátyásnak és Oláh trén Katalinnak Gábor. Farkas Lajos Andrásnak és Sárközt Mária Annának Márta Katalin. Széli Hajnalka. Bugylnszkl Károlynak es Hodek Kornéliának Zsolt Károly, Galgóczl Antalnak és Ármány Jusztinának Hajnalka. Szelei Antalnak és Komócsin Évának Tibor. Kádár László Andrásnak és Nádasl Eszternek Zoltán László. Tóth Andrásnak és Várnagy Margitnak Andrea. Dobsa Mihálynak és Kiss-Jákab Lídiának Katalin Zsuzsanna. Vasa Józsefnek és Farkas Ilonának Attila nevű gyermeklik született. Halálozás: Kácsor János. Ko Mihálvnak és Molnár Máriának pi-z Mihályné Juhász Julianna. HRlnalka. Hegedűs Józsefnek és Túry Ibolva Teréziának Helga Ibolya. Mityók Andrásnak és Csiszár Piroskának Zsolt. Csánv! Huba Attilának és rő'ó-'"-' Klára Katalinnak Rita Klára. Bán Lászlónak és TJrbán Máriának Szilveszter Szűcs Gyulának é, Tarl P'rosk*n»k Hdtkn Marianna, Papp Janosnak Lajos Szilveszter, Kónya Ferenc Fintér Pálnc Oláh Mária, Seller Ferenc. Lepény Andrásné Orvos Ilona, Szabó Antalné. Szegcdi Maliid, Borbola Margit. Tarián Pálné Kalapos Terézia. Üveges Antalné Kis Julianna, Juhász M'háivné Dnmonlcs Franciska. Boldizsár Mihályné Hevesi M' ria, Nyáris János meghalt. 4 - DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1970. FEBRUÁR 24. 16. — Érdekes. Ferde fúrás? Ügyes találmány. Ilyen persze, nálunk nincs. — De van. Itt az algyői mezőben is. Nem is egy. — Na, ugye? Ugye? — Mit ugye? Működik ismét a ían:áziája? Nem azért fúrtunk ferdén, imire most gondol. Egészen egyszerűen azért, mert az algyői mezőt két Eolyó is átszeli, a Tisza, meg a Maros. 3őt, a mezőben találkoznak, itt ömlik a Maros a Tiszába. Ez a két folyó jlég sok galibát okoz nekünk. Megnehezíti a dolgunkat. — Azám, erről én már hallottam. Tanúja voltam egy párbeszédnek. Az igyik fiatal olajmérnök társaságában íint jártunk valahol Algyő alatt. Míg a kompra vártunk, meg míg a komp áthozott bennünket a Tiszán, nézte a vizet és gondterhelten azt mondta: .hej, Tisza, hej, Tisza..., de sok bajt okozol nekünk". Mire egy helybeli komputas, akinek nem tetszett, hogy az ő Tiszájukat egy idegen így becsmérli, megszólalt, kéretlenül melletlünk: „Minek mond ilyet? A Tisza nem tehet arról, hogy maguk idejöttek. A Tisza eiőbb volt itt, mint maguk". Mire az én olajos emberem eltűnődve így felelt: „Tévedés. Mi voltunk itt előbb. Hol volt még akkor a Tisza, amikor az olaj ide behúzódott ..." — Igaza volt a kolleganak. A Tisza igen fiatal folyó. Akkor kezdett magának itt medret mélyíteni, amikor ... nos, annál a naptárnál maradva. ez esztendő utolsó napján, éjfél előtt félórával. No, mindegy, most mar így alakult a helyzet. Itt van a Tisza, itt van a Maros, s alattuk az olaj, meg a földgáz. Nemcsak maga a meder okoz gondot, hanem a sokkal szélesebb árterület is. Igaz, állíthatnánk fúrótornyot a vízbe Is. Van rá példa. A szovjet olajbányászok a Káspi-tengerbe, a németek pedig az Északi-tengerbe telepítenek fúrótornyokat. Ez persze, drága mulatság, költséges vállalkozás. De még az árterületen is számolni kellene a jeges árvízzel, a tavaszi vízmosással, és csakis költséges alépítménnyel tudnánk a feladatot megoldani: beletalálni a folyók alatti tárolórétegekbe. Más módszert választottunk. Ferde fúrással közelítjük .meg a tárolót. — Hogy-hogy? Ferdén állítják fel a fúrótornyot? Megdöntve? Aztán megfelelő szögben egyenesen odafúrnak ... — A csudát. Fent a toronynál nem lehet semmi különöset észrevenni. Éppen úgy áll, mint a többi. Egy darabig függőlegesen lefúrunk, aztán a megfelelő mélységben elhelyezünk egy ferdítő berendezést, onnantól kezdve ferdén halad tovább a fúrás. A mi egyik ferde fúrásunk például a Tisza-gáton kívül települt. Kétezer méterre fúrtunk, a folyó alá kellett betalálnunk. Ehhez az kellett, hogy a fúrótoronytól négyszáz méterre érjen véget a fúrás. Sikerült. Elértük a folyó közepe alatti olajtárolót. Négyszáz méterrel eltérítettük a fúrófejet. — Mi mindenre képes az ember, csakhogy ehhez a bűzös, fekete aranyhoz hozzáférkőzzön 1 Mondjon még ilyen érdekeset. — A laikus számára ez persze érdekesség. Azonban az olajbányászok számára megoldandó műszaki feladat. — No. d© most visszatérve arra, hogy miket mondanak az emberek... térjünk vissza rá, jó? Most olyasmit kérdezek megint, amit ugyancsak nem tudom, szabad-e megkérdezni? — Szabad. Kérdezni mindent szabad. — Nézze kérem, én jó néhány embernek elmondtam, miféle vállalkozásba fogtam, hogy az olajbányászatról akarok írni. És voltak, akik megkérdezték tőlem, hogy írok-e a Barátság Kőolajvezetékről? Vagyis, amin a Szovjetunióból hozzánk érkezik a kőolaj. Nos, nem tudom, folytathatom-e? — Folytassa. Miket kérdeztek erről magától? — Nem kérdeztek, hanem tanácsot adtak. Azt a tanácsot adták, illetve azt kérték, ha tudok, menjek el ahhoz a vezetékhez és nézzem meg. tulajdonképpen merrefelé folyik benne az olaj. A geológus meghökkenve rámnézett, szeme kerekre nyílt, aztán széles mosoly, majd harsány nevetés: ezen magam is meglepődtem, én azt vartam, hogy vagy zavart, vagy dühös lesz ettől a majdcsak provokatívnak ható kérdéstől. fFolytatjuio) \