Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

I m úi számai A számok önmagukban Repülő nyilak és lénri ele fántok címmel a Delta tudo­mányos magazin ül száma részletesen tudósít a repülés legkorszerűbb eszközeiről, a szuperszonikus korszak kü­szöbén. Gyógyító molekulák címen beszámol a gvógy­szervegvészet új. molekulá­ris ágáról. Gombagvár a be­főttesüvegben címmel ír az egész évben, mezőgazdasági hulladékanyogon termeszthe­tő laskagombáról. A korsze­rű rakétaelhárítás, a lebeg­ve száguldó mágneses vas­utak. a jégkorszakbeli em­ber. a levegőszennyeződés el­leni küzdelem, a kibernetika és a művészetek kapcsolata, a tv-készülékekben alkal­mazható lézer, korszerű nap­energetikai laboratórium, a „belül nagv. kívül kicsi" autótípus, a Csedes-óceán kutatása és a korszerű kon­zervipar témáinak szán • még hosszabb cikkeket a lap. Száznál több — jelentős há­nyadában színes — fotója közül kiemelkedik az egész oldalas, térhatású elektron­mikroszkóp-felvétel egv ideg. sejt „átkapcsoló szervéről". Azok a számok, amelyék­kel egy időben összefoglaltuk és kifejeztük kulturális eredményeinket, csakugyan mondtak valamit a tényleges helyzetről. Abban az időben volt ez még, amikor a kul­turális-művészeti élet kö­massá és érdektelenné, vagy- mok többsége e határesetek is tulajdonképpen teljesen között helyezkedik el. Még­hatástalanná válik, s éppen is, a tendencia világos, a a legfőbb és legfontosabb számok möge kell nézni, s fél, a szocialista nevelés ha a kulturális életet ele­szempontjából. mezzük és értékeljük, a Ezért kellett a direktség tényleges tartalom legyen szűk körét kitágítani és fel- az első. S nemcsak akkor, zönség elé kerülő produktu- bontani. Azok a műalkotá- ha könyvről és színházról sok, amelyek ma és már elég esik szó, hanem akkor is, régóta a közönség elé kerül- ha egy kis falusi művelődési nek, tartalmukat tekintve ház munkájáról beszélünk. Hivatalnok mai könnyen beláthatóan szolgálták a szocializmus ér­dekeit, amikor azok a mű­vek, amelyek a direktségnek ezen a meglehetősen szűk Mindez nem valami spe­kulatív kitalálás. Találkoz­hatunk panaszkodó népmű­velőkkel akiknek sok egyéb más bajon kívül az is nyom. ja a vállukat, hogy igénye­bonyolultabbak, komplikál­tabbak, „próbára teszik" az körén kívül álltak, nem je- olvasót és a nézőt. Ahelyett, lenhettek meg. nem kerül- hogy szimplán közölnék tek színpadra, filmvászonra, szándékaikat, inkább meg­vagy kiállító termekbe. Ami gondolkodtatnak. Bizonyos „, „ , J akkor kapcsolatba került a értelemben, ahogyan monda- sebb produkcióikra nem'fl­kozonseggel, ideológiai, vi- ni szokták, ellentmondásosak gveltek fel a munkájukat lagnézeti szempontból csak ezek az alkotások, illetve értékelő felettesek Legszebb egyértelmű lehetett. Ha éb- egy részük, s a közönség vállalkozásaik éppúgy egy­ben az időben azt mondtuk, emiatt gyakran tanácstalan. szerű számokká válnak, kétmillió emberrel tobb jar Mint ismeretes, nálunk ma mint a legrosszabbak. Majd. szfnhazba, moziba, könyvtár, nemcsak az a mű kap publi. nem úgy van hogy azok ba. mint régen tudtuk, ez a citást, amellyel egyetértünk akik a falusi népművelésben szám kifejez valamit a dolog és amelyet támogatunk, ha- kiemelkedő sikert akarnak tartalmából, a lényegből: ha nem az is, amelyet egyszerű- elérni illetve ha azt akar nem is azonos értékű, de en csak a jobb tájékoztatás mindenesetre világnézetileg érdekében engedünk a azonos tendenciájú művek- nyilvánosság elé. sőt még kel találkoztak. Pontosan olyan művek is fórumot történelmi ém rerrrrena' DÉMAGYARORSZAG 1945. február 24. Az éhező fővárosért ják, hogy „fönt" felfigyelje­nek rájuk, elegendő, ha a sokak számára még mindig szent mennyiségekkel tö­Eredményes eligazítás . j. . . ,,, . . . , , . * Buciit menny íaf^ci^Kei 10­tudtuk tehát, mi a tenyleges, kapnak, amelyet éppenhogy rődnek. A népművelésben a m-ú léry®lu ,érteke ,a f.sak meetűrünk- A szocia- siker e pillanatban szinte kétmillióval tobb olvasonak, lizmussal szembenálló ellen- egyenlő a mennyiséggel szfnházi nézőnek, könyvtár- séges alkotás persze magától látogatónak. értetődőleg nem kerül és nem kerülhet nyilvánosság i'i; e!é! e tekintetben nincs is UJ neívzet különös gondja sem a közön­ségnek, sem a kulturális élet Ma ellenben egészen más" vezető műhelyeinek, a helyzet. Kiderült ugyanis, A nyilvánosság elé került hogy az a tartalmi direktség, művek eszerint ideológiai amellyel a kulturális élet tekintetben nem egyenlő ér- fosztásának az, ideje, nyíl­produktumainak az emberek tékűek. s a szimpla számok vánvalóan az a népművelési­— egyszerűen szólva — szo. ezért nem fejeznek ki ma szervezési munka az értéke­cialista nevelését kellett sokat a kulturális élet tény. volna szolgálnia, a valóság- leges eredményeiből. Ha azt ban többnyire hatástalannak olvassuk például, hogy ta­bizonyult. A mondanivaló valy háromszázezerrel több direkt megjelenésének ezer- ember járt színházba, mint féle módja, fokozata, lehe- azelőtt, akkor elsősorban ar­tősége van egy műalkotás- ra lennénk kíváncsiak, mit sen tudja eligazítani az em­Másrészt ha elérkezett a számok ilyen értelmű trón. sebb számunkra, amelyikben az orientáció koncentráltabb és hatékonyabb. Ha sokfélé­ből lehet válogatni, s nálunk most igazán lehet, az a jó népművelő, aki eredménye­A NAP HÍREI: A VÉGSŐ TAMADAS KÉSZÜL KELETEN ÉS NYUGATON — MEGINDULT AZ ŰJ­jAÉPlTÉS A FELSZABADULT OROSZ TERÜLETE­KEN — A JUGOSZLÁV FELSZABADÍTÓ SEREG SI­KEREI BOSZNIÁBAN. szerencsésen úszta meg a szörnyű nemzeti katasztró­fát, amely elkerülte a na­gyobb arányú pusztulást, te­kintélyes készletek Vannak. Nem olyan nagyok, hogy felhasználásukkal móról­holnapra Eldorádóvá lehetne átvarázsolni az egész orszá­got, de ahhoz elegendők, hogy ésszerűbb beosztással mindenhová jusson vala­micske. Valami tehát nincs itt rendben. Valami hiba lap­pang valahol, és megbénít minden jószándékot. elsor­vaszt minden lehetőséget. Talán az, hogy nem érvé­nyesül az ínség ellen indí­tott hadműveletben minden hadművelet legfőbb kelléke; a tervszerűség. A közellátási kormánybiz­tos rendeletet adott ki a bu­dapesti éhínség megszünte­tése céljából. A rendelet fontosabb pontjai: 1. A termelőknél levő élelmiszerkészleteket a meg­állapított fejadag és a szükséges vetőmag kivételé­vel a helyi hatóságok által megállapított forgalmi áron lefoglalják. 2. Kivételt képeznek azok az élelmiszerkészletek, me­lyekről az Ideiglenes Nem­zeti Kormány korábban el­térően rendelkezett. 3. Utasítják áz összes közületek vezetőit, hogy ha­ladéktalanul kezdjék meg a számbavett készletek össze­gyűjtését és Budapestre szállítását. 4. Vidéken készítsenek elő intézményeket, kaszár­nyákat, üres kastélyokat stb. a székesfővárosi asszo­nyoknak. gyermekeknek és aggoknak a fővárofc költsé­gére történő elhelyezésére. 5. Az élelmiszerjegyben részesülők tartsák hazafias kötelességüknek fejadagjuk 10 százalékának Budapest népének rendelkezésre bo­csátását. ban. létjogosultságát sem láttak; ez mondana valamit béreket a produktumok kö- TerVSZetUSeget vonhatjuk kétségbe, általá­ban azonban ez a módszer, jelenség az egves alkotások­ban éppúgy, mint a kulturá­lis élet egészében bizonyos fokon felül feltétlenül unal­zött. Az a jó népművelő, aki H „ rá tudja venni az embere­Nem célravezető ket-hngy ne a tíz vagy száz ponyvát, hanem az egy jó Mindez magától értetődőleg kö.nyv®í olvassák el A felszabadítók ünneplése A Vörös Hadsereg meg­alakításának 27. évfordulóját a felszabadított Budapest ünnepélyes külsőségek kö­zött üli meg. A Nemzeti Bi­zottság a Magyar Színház­ban ünnepi díszelőadást rendez, amelyen a magyar főváros polgármestere dísz­okiratot nyújt át a Vörös Hadsereg képviselőjének. A műsor keretében az Opera­ház művészei lépnek fel, Kodály Zoltán vezénylésé­vel. Anyakönyvi hírek I KERÜLET és Királyhalmi Erzsébetnek Já­nos Bela, Sülyl Józsel János­Hazassáf: Dr. László Ferenc nult es Heredi Rozsa Márianak Lajos es Sáfár Zsófia Zsuzsán- Joi.sel; Zuhan, Herczeg István­ná. Schmidt Ferenc és Szitkai nalt és aallai Margit Máriának Mária, Borbély Endre László és tsat>a istvan, Gál Dezsőnek és Vincze Mária Katalin. Fodor Klv, Etelkának Gabriella nevű Ferenc és Csillag Mária. Len- gyermekük született. « el„ z?'ta" tivHalalozás: Makra Béláne Oláh Ilona Jolán. Szűcs István es Rozáu K6 Istv4n. juhász nem önmagában fontos. Ar­ról van itt szó valójában, hogy ebből a helyzetből bi­zonyos konzekvenciák kö­vetkeznek mindennapi mun­kánkra. Egyfelől a népmű­velés mindenféle irányítói­nak be kell látniok, hogy a számok hajszolása — s ez még ma sem ritkaság — a Végül is ez a dolog lénye­ge. a kultúrforradalom leg­főbb értelme. A mi kulturá­lis forradalmunk ugyanis magától értetődőleg nem számokat jelent, hanem tar­talmat. egy új. más minősé­gű műveltséget. Nyilván nem mindenféle számbeli összefoglalás érté­A Délmagyarországnak az éhező Budapestről szóló ve­zércikkéből: | „Ártatlan dajkamesévé szelídültek a történelmi éh­ségpéldák, a híres párizsi patkánylakomák, az indiai éhtífusz kínlódása . a buda­pesti valóság mellett. Több mint egymillió ember éhezik Budapesten a szó legkomo­rabb értelmében. És ezen a ! kolosszállis méretű ínségen nem segít, nem segíthet a mai helyzetben egyáltalán kéí akariuk tagadni. A nép- i vidék népének áldozatkész mií.'aláp -.inApA-AI , . - * *T 11 Rajtik Julanna, Megyesl Mt­Csaba, Ungl István. Molnár Ilo­hály és Hübsch Angéla, dr. Ka- sánta Valéria BaloE Ist­tona Zoltán András és Zacher ^ ^mesvtó Mlhályné Kólzó Györgyi Clnka, Jakab Zoltán Mar,onosl , KoDasz és Varga Sarolta házasságot kö- Bozsf1 E^zíébet PBán '•ot,eK- Zsolt, Jernei Imréné Lajkó Ro­Születes: Radócz Zoltánnak és zúlla, Szögyi Mihály, Kakuszi Neuvert, Eva Teréziának Zoltán, József Lalos, Horváth Imrénc Dr. Herczeg Janosnak és Gal Mucsi Lídia, Bitó János meghalt. Klára Valériának Zita Klára, Dl­movics Józsefnek és Balázs Er­zsébetnek József, Erhardt Lász­m. KERÜLET tó Pálnak és Bakaesl Máriának Arval JHMly *} Gábor László, dr. Várkonvl Ti- Nagy Márta Eva, Kalmár Antal nem célravezető módszer. Ha mondjuk, egyetlen jó könyv elolvasása többet ér tíz vagy akár száz ponyva elolvasásánál — s nyilván­valóan többet ér —, könnyű, belátni," hogy ebben az eset­ben a lényegesen kisebb mennyiség, az egy, összeha­sonlíthatatlanul értékesebb, mint a jóval nagyobb, a tíz vagy a száz. Természetesen nem min­dig ilyen végletesek a hely­zetek, a kulturális produktu­művelés minőségét szeret, részvétele" sem. A Nemzeti nénk védeni es sok-sok nép- Segély küldeményei, akár­művelővel együtt úgy érez- milyen zsúfolásig megrakott zük, nem jelentéktelen aka­dály ebben bizonyos hivata­lok szómimádata. Ezzel a vagonokban is érik el a fő­várost: csepp a tengerben. Millió üres gyomor éhség­bümkratikus szemlélettel a : szimfóniája elnyomja az ín­jövőben nem sokra me- roppant arányai mellett gyünk, ha azt akarjuk, hogy annyira szegényes segélyvo­a népművelés valóban ha­tékonyan és eredményesen natok zakatolását. Pedig van, lenne mód a segítségre, a szol pália azokat a célokat, mérhetetlen budapesti nyo­amelyek miatt szükség van : mpr nagyarányú enyhítésé­rá. i re. Hiszen a vidéken, amely Ökrös László | a körülményekhez képest Gyantatermelés Bulgária egyetlen gyanta­előállító üzemében, a Rhodo­pe-hegységben fekvő Veling. rád városban átadták rendel­tetésének azt az úi üzem­részt. amelyben a cellulóz­gyártásból visszamaradó zsír­tartalmú anyagokat haszno­sítanak majd. Az üzem éven­te 4500 tonna kéntartalmú olajat dolgoz fel majd és 2600 tonna gyantát és zsírsa­vat állít elő. Valamennyi ter­melési folyamatot automati­zálták. A termékek egy ré­szét exportálják Angliába, Hollandióba és más orszá­gokba. A gyantaüzem ezenkívül évente 23 000 tonna fenyő­forgácsot és 3000 tonna kát­rányt is feldolgoz majd. Vég­terméke gyanta, terpentiru paramentanol. folyékony és finomított fenyőolaj lesz. Gábor László, dr. Várkonyi Ti bornak és Pelle Zsuzsanna Má­rtának Eszter, Krisztin Károly nenan. rvwszmi IVÍ1Í.... , ., Miklósnak és Hajó-Kálmán Má- goJ oueK; és Szabó Etel. Czlnkóczl András és Gyuris Matild Irén házetssá­rla Magdolnának Hajnalka Má­rta. Prisztavok Jánosnak és Ma­Születés t Ábrahám Andrásnak és Nagy Annának Anna, Szőke Jernylk Mártának Enikő. Aradi Lajos Imrének és Kiss Márlá­Ferencneik és Tóth Erzsébet n*k Zoltán. Bcrnath Szilveszter­Márlanak Ferenc, Szárlcs Ist- nek és Bálint Borbála Ibolyá­vánnak és Horváth Irénnek Zsu- nak Ibolya. Hajnal Lajosnak és zsanna. Furák Jánosnak es Ba- Maróti Anna Juliannának Tí­10 Piroska Mártanak .Tános Zsuzsanna, Gyevl-Varga Zsolt. Deák Józsefnek es Berta Lászlónak és Dudás Gizellának Annának Erzsébet, Bőrcsok Be- Erika. Martin Andrásnak és Pa­lának és Kaczur Máriának Béla, «k Juliannának András. Kovács Kiss Józsefnek és Kovács Er- Jánosnak és Dobos Magdolná­zsébetnek Zoltán Sándor. Balas- nak Irén. Szekeres György Ist­sy Béla Sándornak és Ptgniczki vánnak és Fődl Juliannának Anna Bertának Gábor Béla. Zsolt. Alpár Tibor gatyásnak Ptgler Antalnak és Makra Ju- és Császár Eleonórának Tibor Hannának András Ottó, Marón Béla, Kotugany Szilveszternek es Bélának és Németh Rozáliának Engl Arankának Erika Aranka. Zoltán, Szűts Tibor Márk- Acs Péternek és Kecskeméti Gl­nak és Szarva Erzsébetnek An- zellának Péter, Bálint Istvánnak namária. Iiker Pálnak es Szász és Patlk Mariának István, Gé­Marianak Gyöngyi. Mtiller Jo- m«s 'Istvánnak es Héjjá Edli­"tefhek és Szekszárdi Zsuzsán- nek Edit Erzsébet. Molnár Al­nának Csaba Előd. Siklóűi Al- bertnak Daka Ida Zsuzsanná­bertnek és Téglás Irénnek Timea nak Csaba, Pipiez Jánosnak és Erika. Purák Ferencnek es Ak- Péter Erzsébetnek Krisztina Mocsár Gábor: a Riegy fogott Ián Juditnak Olga. Nagy .Tános Zoltánnak és Zaka Borbálának .rar.os, Krucsó Józsefnek es Ba­log Irennek Erika. Szvetllk San­dornak es Molnár Margitnak Ibo­lya. Karakas OyuIRnak es Ju­hász Katalinnak Katalin. Somo­dl Jánosnak és I.gjos Klára Ág­nesnek Attila János. Marsi Já­nos Sándornak es Ovárl Mag­dolna Máriának Zoltán. Kasza Mátyásnak és Oláh trén Kata­linnak Gábor. Farkas Lajos Andrásnak és Sárközt Mária Annának Márta Katalin. Széli Hajnalka. Bugylnszkl Károly­nak es Hodek Kornéliának Zsolt Károly, Galgóczl Antalnak és Ármány Jusztinának Hajnalka. Szelei Antalnak és Komócsin Évának Tibor. Kádár László Andrásnak és Nádasl Eszternek Zoltán László. Tóth Andrásnak és Várnagy Margitnak Andrea. Dobsa Mihálynak és Kiss-Jákab Lídiának Katalin Zsuzsanna. Vasa Józsefnek és Farkas Ilo­nának Attila nevű gyermeklik született. Halálozás: Kácsor János. Ko Mihálvnak és Molnár Máriának pi-z Mihályné Juhász Julianna. HRlnalka. Hegedűs Józsefnek és Túry Ibolva Teréziának Helga Ibolya. Mityók Andrásnak és Csiszár Piroskának Zsolt. Csá­nv! Huba Attilának és rő'ó-'"-' Klára Katalinnak Rita Klára. Bán Lászlónak és TJrbán Má­riának Szilveszter Szűcs Gyu­lának é, Tarl P'rosk*n»k Hdt­kn Marianna, Papp Janosnak Lajos Szilveszter, Kónya Ferenc Fintér Pálnc Oláh Mária, Seller Ferenc. Lepény Andrásné Orvos Ilona, Szabó Antalné. Szegcdi Maliid, Borbola Margit. Tarián Pálné Kalapos Terézia. Üveges Antalné Kis Julianna, Juhász M'háivné Dnmonlcs Franciska. Boldizsár Mihályné Hevesi M' ria, Nyáris János meghalt. 4 - DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1970. FEBRUÁR 24. 16. — Érdekes. Ferde fúrás? Ügyes találmány. Ilyen persze, nálunk nincs. — De van. Itt az algyői mezőben is. Nem is egy. — Na, ugye? Ugye? — Mit ugye? Működik ismét a ían­:áziája? Nem azért fúrtunk ferdén, imire most gondol. Egészen egysze­rűen azért, mert az algyői mezőt két Eolyó is átszeli, a Tisza, meg a Maros. 3őt, a mezőben találkoznak, itt ömlik a Maros a Tiszába. Ez a két folyó jlég sok galibát okoz nekünk. Megne­hezíti a dolgunkat. — Azám, erről én már hallottam. Tanúja voltam egy párbeszédnek. Az igyik fiatal olajmérnök társaságában íint jártunk valahol Algyő alatt. Míg a kompra vártunk, meg míg a komp áthozott bennünket a Tiszán, nézte a vizet és gondterhelten azt mondta: .hej, Tisza, hej, Tisza..., de sok bajt okozol nekünk". Mire egy helybeli komputas, akinek nem tetszett, hogy az ő Tiszájukat egy idegen így becs­mérli, megszólalt, kéretlenül mellet­lünk: „Minek mond ilyet? A Tisza nem tehet arról, hogy maguk idejöt­tek. A Tisza eiőbb volt itt, mint ma­guk". Mire az én olajos emberem el­tűnődve így felelt: „Tévedés. Mi vol­tunk itt előbb. Hol volt még akkor a Tisza, amikor az olaj ide behúzó­dott ..." — Igaza volt a kolleganak. A Tisza igen fiatal folyó. Akkor kezdett ma­gának itt medret mélyíteni, ami­kor ... nos, annál a naptárnál marad­va. ez esztendő utolsó napján, éjfél előtt félórával. No, mindegy, most mar így alakult a helyzet. Itt van a Tisza, itt van a Maros, s alattuk az olaj, meg a földgáz. Nemcsak maga a meder okoz gondot, hanem a sok­kal szélesebb árterület is. Igaz, állít­hatnánk fúrótornyot a vízbe Is. Van rá példa. A szovjet olajbányászok a Káspi-tengerbe, a németek pedig az Északi-tengerbe telepítenek fúrótor­nyokat. Ez persze, drága mulatság, költséges vállalkozás. De még az ár­területen is számolni kellene a jeges árvízzel, a tavaszi vízmosással, és csakis költséges alépítménnyel tud­nánk a feladatot megoldani: beleta­lálni a folyók alatti tárolórétegekbe. Más módszert választottunk. Ferde fúrással közelítjük .meg a tárolót. — Hogy-hogy? Ferdén állítják fel a fúrótornyot? Megdöntve? Aztán meg­felelő szögben egyenesen odafúr­nak ... — A csudát. Fent a toronynál nem lehet semmi különöset észrevenni. Éppen úgy áll, mint a többi. Egy da­rabig függőlegesen lefúrunk, aztán a megfelelő mélységben elhelyezünk egy ferdítő berendezést, onnantól kezdve ferdén halad tovább a fúrás. A mi egyik ferde fúrásunk például a Tisza-gáton kívül települt. Kétezer méterre fúrtunk, a folyó alá kellett betalálnunk. Ehhez az kellett, hogy a fúrótoronytól négyszáz méterre ér­jen véget a fúrás. Sikerült. Elértük a folyó közepe alatti olajtárolót. Négy­száz méterrel eltérítettük a fúrófejet. — Mi mindenre képes az ember, csakhogy ehhez a bűzös, fekete aranyhoz hozzáférkőzzön 1 Mondjon még ilyen érdekeset. — A laikus számára ez persze ér­dekesség. Azonban az olajbányászok számára megoldandó műszaki feladat. — No. d© most visszatérve arra, hogy miket mondanak az emberek... térjünk vissza rá, jó? Most olyasmit kérdezek megint, amit ugyancsak nem tudom, szabad-e megkérdezni? — Szabad. Kérdezni mindent sza­bad. — Nézze kérem, én jó néhány em­bernek elmondtam, miféle vállalko­zásba fogtam, hogy az olajbányászat­ról akarok írni. És voltak, akik meg­kérdezték tőlem, hogy írok-e a Ba­rátság Kőolajvezetékről? Vagyis, amin a Szovjetunióból hozzánk érke­zik a kőolaj. Nos, nem tudom, foly­tathatom-e? — Folytassa. Miket kérdeztek er­ről magától? — Nem kérdeztek, hanem tanácsot adtak. Azt a tanácsot adták, illetve azt kérték, ha tudok, menjek el ah­hoz a vezetékhez és nézzem meg. tu­lajdonképpen merrefelé folyik benne az olaj. A geológus meghökkenve rámné­zett, szeme kerekre nyílt, aztán szé­les mosoly, majd harsány nevetés: ezen magam is meglepődtem, én azt vartam, hogy vagy zavart, vagy dü­hös lesz ettől a majdcsak provokatív­nak ható kérdéstől. fFolytatjuio) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom